Az utóbbi évtizedekben nálunk is elterjedt a muglik kedvenc étele, a pizza. A Félszemű Kukorica a Közép- és Kelet-Európában legnépszerűbb pizzázó-lánc, eredetileg cseh. Varázstalan szomszédaink valószínűleg megdöbbennének azon a tényen, hogy a legjobb pizzákat ők készítik. Nem az olaszok, még véletlenül sem. Az olasz varázslók kifejezetten utálják ezt a találmányt.

Ahogy belépsz a pizzázóba, rögtön szembetűnik, hogy minden sárga. De nem olyan kellemes okker, hanem élénk, napsütötte réteket idéző, amibe belefárad az ember szeme, ha sokat nézi. A székek, a polcok, a szalvéta. Ami nem sárga, az meg krém és fehér. Adnak itt a dekorációra, de ez szerencsére nem látszik meg az árban.

A konyhából semmiféle zaj nem szűrődik ki és belépni is szigorúan tilos illetéktelenek számára. Vannak olyan elvetemültek, akik mégis megpróbáltak bejutni, de rögtön utána azon kapták magukat, hogy odakint állnak és egy hónapra száműzve lettek minden Félszemű Kukoricából. Második kihágásnál fél év, harmadiknál pedig örökre. Szóval nem éri meg kíváncsiskodni.

A rendelésed leadása után kapsz egy kicsi Félszemű Kukorica-lényt, aki a kajád elkészültekor hangos kiabálásba kezd, de addig is kitartóan motyorog, megpróbálhatsz vele beszélgetni, ha olyan kedve van. Azonban vigyázz rá jól, mert ha nem vagy résen, lelécel és lehet, hogy többet soha nem kapod meg a kajádat. A rendelést ugyanott tudod felvenni, ahol leadtad, a pultnál.

- pásztorpite pizza (sok borsó, répa, darálthús, paradicsomszósz, cheddar)
- félszemű kukorica pizza - jogvédett (sok-sok kukorica, mozzarella, fokhagymaszósz, és miközben eszed, popcornná pattan a szádban)
- lángnyelv pizza (sonka, mozzarella, paradicsomszósz, de ezekből körülbelül semmit se érzékelsz a borzalmasan csípős habanero miatt. Lángolva tálalják, de nem éget a tűz)
- meglepetés pizza (teljesen normálisan néz ki, sonka-sajt-gomba-kukorica, de van rajta valami meglepő íz, amit nem mondanak meg előre - frissen nyírt fű, sárga hó, mentolos csokoládé, kutyakaja, hánytató cukorka stb.)
- vajsör pizza (a nevéhez hűen pont úgy néz ki, mint egy vajsör, csak lapos és egy pizzalapon fekszik. A többi pizzától eltérően ennek a lapja is édes, amit egy zselatinos fűszeres karamelles sörréteg borít, s az egész tetején ott rezeg az édeskés, fodros hab)

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=781618#post781618][b]Bánki Barnabás - 2019.11.23. 21:43[/b][/url]

Julianne

Kissé szokatlan számára ez a helyzet. Mit kissé? Rohadtul. Még csak néhány napja az övé a hely, s talán most kezd tudatosulni benne, hogy nem is volt olyan, hű de jó ötlet a tulajdonosává válni. Pedig az elképzelés nem volt annyira rossz. Ki ne tudna egy pizzéria élére állni? Hiszen mi más dolga lehet a főnöknek, minthogy egész álló nap egyen és egyen? Barnabás is nagyjából ebben a hitben élt, amikor belevágott. Aztán a napok előrehaladtával rá kellett ébrednie, hogy mégse csak a zabálás itt a lényeg, hanem bizony néha komolyan helyzetekben is oda kell tenni magad.
A pizza készítést nem vállalta be, tekintettel arra, hogy a világ még nem lépett be abba az évszázadba, ahol fel lennének készülve az ő csodálatos gasztronómiai tehetségére. Szóval helyzetet mér fel, meg ügyeket intéz.
Most is csak azért van bent, mert az árukészlettel bíbelődik, amíg nincs egy helyettese kénytelen ezt a gány melót egyedül csinálni, s már most rohadtul utálja.
Így most is hátul van és éppen papírokat rendez, illetve szelektál, mikor megüti fülét, hogy odakint valami történt. Szeretné figyelmen kívül hagyni, mint általában szokta az ilyen helyzeteket, de egy röpke pillanat után eszébe jut, hogy mégiscsak ő a tulaj, csak illene megnézni mi a fennforgás oka.
Mire kiér a balesetet okozó kollegina, aki mit ad isten éppen az, aki ma lett féléve, könnyeit próbálja elrejteni, ezért elslisszan Bánki mellett hátra. A férfi meg tök értetlenül néz a pórul járt vendég felé.
- Ne haragudjon, tudok segíteni valamiben? - a lehető leghiggadtabban teszi fel a kérdést, miközben tesz egy lépést a nő felé. Látja mi történt, de nem ostoba annyira - már -, hogy elkezdje a nőt tapogatva felitatni róla a kávét. Hogy is ne. Aztán még a végén az is elterjed róla, hogy mostanában micsoda perverz lett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=781934#post781934][b]Bánki Barnabás - 2019.11.26. 21:16[/b][/url]

Julianne

Bánki Barnabás nem is lenne önmaga, ha értené, hogy az előtte álló nő, minek hápog, mint egy kacsa. Hát egyetlen egy mozdulatába telt csupán az, hogy eltűntesse magáról a kávét, akkor meg mi értelme van itt játszani a nagysasszonyt? Mire megszólalna a nő tovább folytatja, Bánki meg csak vág egy pofát, hogy ezzel kifigurázza a kedves vendéget.
- Köszönjük észrevételeit, majd elbeszélgetünk a kolléganővel - válaszol eléggé monoton hangon, mintha csak egy begyakorolt szöveget tolna valami gép. - Elnézést kérünk a kellemetlenségért, természetesen a fogyasztását a pizzázó állja, sőt had adjunk egy ajándék italt is a mai nap legkedvesebb vendégének - ironizál egyértelműen, ez látszik gesztusaiból is.
- Természetesen a legrégebbi felszolgálónk fogja önnek hozni, akibe már jó ideje beleverték, hogy ne törődjön a primadonnákkal - mosolyodik el gúnyosan, majd a pult mögé lép, hogy saját maga kezdje el elkészíteni a nő által kért italt. Bánki nem önmaga, bár ezzel nyilván egy ismeretlen aligha lehetne tisztában. Nem szereti a kioktató és tenyérbe mászó stílussal megáldott embereket, így most kénytelen elővenni rosszabbik énjét. Ritkaság az ilyen, bár nagyon úgy tűnik, hogy ez a hely igencsak kihozza belőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=782870#post782870][b]Bánki Barnabás - 2019.12.09. 21:46[/b][/url]

Julianne
Pont így tetszem. ;)

Bánkinak ez lesz a baja az egész főnökösdivel. Vagy összeszarja és hugyozza magát egy reklamáló vendégtől, vagy pedig éppenséggel elgurul a gyógyszere és nem a megfelelő módon reagálja le az egészet. Ezért kell a helyettes, napi lista első öt pontja minimum ez lesz ezentúl.
– Nézze – fordul a szőkeség felé, kissé higgadtabban és rendezettebben, mint az imént. – Nem kell fizetnie, mint mondtam, ergo jelenleg nem fizető vendég - csak nem bírja ki. Mindig kis beszari, most bezzeg, amikor kellene, hát csak jár a szája. – A szolgáltatással nincsen semmi gond, ezt bárki bármikor megmondja. Szerencsétlen lány öt perce dolgozik itt, maga meg belegyalogol, nem értem mit kell ezen tovább károgni - tárja szét a karjait értetlen és amolyan, most komolyan ezen szarakodunk? képpel.
- Nyugodjon meg, majd el lesz beszélgetve vele, meg kap okítást, egyebek - mit is kéne készítenie? Kávét, üdítőt? Komolyan már nem emlékszik, hogy sziporka mit kért. - Szóval, ha felül tud kerekedni sértettségén, milyen italt is kér? - néz türelmesen a másikra. Nem, Bánki még nem jött ki a sodrából, valószínűleg nem is fog, mert az már tényleg nem Ő lenne. De azért mégsem lehet mindig olyan puhapöcs, mint az esetek többségében. Jelenleg meg tökre tesz arra, hogy ez a nő jön-e még de avagy nem. Elegendő szőke jár-kel erre mostanában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=784419#post784419][b]Bánki Barnabás - 2019.12.19. 19:26[/b][/url]

Elmegy kettő hétre, hogy ne legyen őskáosz a fejében, s közben mi történik? A pizzázó úgy dönt, hogy levedli bőrét, mint egy kígyó és ijesztegeti a népeket, meg rossz hírét kelti, mint új tulajnak. Fenomenális, egyszerűen ennél jobbat, még egy komédiás sem tudott volna írni, de tényleg.
Szerencséjére Sonja nem annyira szerencsétlen, mint amilyennek elsőre tűnt, így a megbeszéltek szerint, mindent összeszedett és beszerzett erre a bizonyos napra. Bánki talán majd még hálás is lesz neki, bár ahhoz az is kellene, hogy a száját néha befogja és úgy tegyen, mintha nem főnök lenne.
Az ötlet nem bonyolult, hirdetni, ajánlani, festéket beszerezni, kaját csinálni, italt szerezni, aztán valami jó hangulatban elintézni a falakat, mert a háborút nem nyerhetik meg ők. Aha. De ki akarná ezzel traktálni csak az alkalmazottait? Hát milyen főnök lenne a mi Bánkik, ha kiadná nekik, hogy na már most KÖTELEZŐ, hogy itt legyetek és fessetek.. Ennek sose volt híve, így simán rájuk hagyta, anélkül, hogy a következő havi beosztásban kicseszne velük.
Hajnalban érkezett meg az Amazonas vidékéről, semmit nem aludt, mégis első útja a pizzázóba vezetett, hogy felmérje a károkat. Így Ő már röpke 5 órája az étteremben van és rendezkedik jobbra meg balra, hogy mire a jelentkezők megérkeznek minden el legyen pakolva, le legye terítve és még reggeli is várja őket.
Reggel 9. A megbeszéltek szerint Ő már ott toporog és szépen megvárja, amíg mindenki megérkezik. Akit nem ismer, ahhoz odasétál, hogy bemutatkozzon, hogy megköszönje, hogy itt van és megkínálja valamivel, amit kér. Barnabás hálás, mert nem gondolta volna, hogy rajta kívül lesz még itt valaki, s láss csodát mégis van. Csak vonzó a kedvezményes evés.. Tudta Ő. Mikor úgy látja, hogy mindenki megérkezik, közelebb hívja a jelenlévőket.
– Jó reggelt mindenkinek – kezdi kissé megszeppenten a mondanivalóját. Annak ellenére, hogy tanárként is funkcionál, nem egy nagy dumás emberke, így kissé zavartan néz körbe a jelenlévőkön. – Még egyszer köszönöm szépen mindenkinek, hogy eljött, nagyjából még százszor fogom ezt elmondani a mai nap folyamán, nézzétek el nekem – mosolyodik el, miközben megvakarja a tarkóját. – Szóval, van itt festék, meg ruha, amivel a sajátotokat megvéditek, bár tudom, hogy egy pálcaintéssel ezt is ki tudjátok védeni – megvonja a vállait, ő nem sokszor szokta igénybe venni ilyen esetekben, mert még mindig jobban preferálja a kétkezi munkát. – Azt a falat nyugodtan hagyjátok szabadon – mutat a bal oldalán lévőre. – Mert azzal más terveink vannak. De a többi az rátok van bízva. Felőlem egyedül is neki állhattok egynek, de lehet párban, vagy csoportosan, tényleg mindegy – csak legyen készen minél előbb, mert már rágják a fülét, hogy lesz-e egyáltalán pizzázó, avagy romjaiban dőlve hagyják a helységet.. – Csináljunk egy olyan helyet, ahova mindenki szeret jönni, illetve ahova, ha beléptek, büszkék lehettek arra, hogy a ti kezetek is benne van – vagy valami ilyesmi. Nem jó a lelkesítésben, szóval zavarodottan néz újfent köre a jelenlévőkön. Tekintete egy pillanatra Emilyn akad meg, akinek egy mosolyt is küld, mert azért neki főleg hálás, hogy itt van, azok után, hogy milyen jó kis zűrzavart csináltak együtt.
– Jó munkát mindenkinek, ha bármi kérdés van, Sonját vagy engem nyugodtan zaklassatok – mutat az említett nőre, aztán hogy megmutassa Ő nem akarja kivenni magát a dologból, magához vesz egy ecsetet, ruhát és vödröt, hogy az egyik falhoz elinduljon velük.

// Még egyszer iszonyatosan köszönjük, hogy jelentkeztetek.
Szálazzatok hozzám, de mivel sokan vagyunk, felőlem tényleg lehet külön csoportokra is válni, de akkor azt nyilván jelezzük egymásnak.
Bármi kérdés van, zaklassatok, mindenkinek mindenre válaszolok.
Köszi, hogy türelmesen vártátok, hogy ez a hsz megszülessen, következővel igyekszem gyorsabb lenni :3 //
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=784697#post784697][b]Bánki Barnabás - 2019.12.21. 13:21[/b][/url]

Julianne
Ugyan már, kár tagadni. ;)

Már inkább nem szól semmit. Sem kedve, sem pedig energiája nincsen ahhoz, hogy a nővel egy felesleges vitát folytasson hosszú perceken át. Bánki még mindig nem érti mire fel van ez a nagy csinnadattra, hiszen láthatóan se a szőkém, sem pedig a ruházatán nem esett akkora folt, hogy azzal ne lehetett volna mit kezdeni. S ekkor eszébe jut az, hogy még a ruha árát is felajánlja, csak fejezze már be a másik fél a károgását, ám hamar elveti, mert az eddigi pár perces tapasztalata alapján arra jut, hogy csak tetézné vele a bajt. Arra meg most nincs szüksége.
- Rendben - itt jegyzendő meg, hogy Bánki száján nem fut ki most sem, amit gondol. Mert mikor a vendég kiemeli, hogy citromosat, akkor azért gondolatai közé szökken az a megjegyzés, hogy nahát az éppen olyan keserű, mint magácska.. De mint tudjuk, Barnabás úriember és nem vág ilyet senki fejéhez, csak a borostája alatt mosolyog, miközben készíti az italt.
- A pizza milyen legyen? - teszi le a limonádét a nő elé, lehető legszimpatikusabb hanglejtését és mosolyát használva, aztán maga elé veszi a kis füzetet, amiben írják a fogyasztást maguknak és türelmesen pillog a nő felé. Igen. Bánki inkább lemegy kutyába, mert úgy érzi, így biztosan hamarabb szabadul ebből a kellemetlen helyzetből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=785334#post785334][b]Bánki Barnabás - 2019.12.23. 21:57[/b][/url]

Csipetcsapat
végén már inkább Emily

Tudja jól, hogy Sonja azt képzeli magáról, hogy ő a főnök és azért tette erre a napra az egészet, mert megakarta szívatni. Így mikor a nő sokkal korábban megérkezik, mint amire Ő számít, csak egy halk morgással köszönti és a továbbiakban sem igen szól hozzá többet a kelleténél. Ahhoz még túl fáradt, túl korán van és semmi kedve már órákkal a kezdés előtt kiabálni. Amúgy sem az a fajta.
Mire megérkezik a többség tényleg minden el van rendezve. Képzeletben vállon veregeti az üzletvezetőhelyettest, mert jó munkát végzett na, de ezt soha nem kötné az orrára, mert a kislány még jobban fennhordaná az orrát. A kötelező körök után, látja ám, hogy ki mennyire lelkes és az sem kerüli el figyelmét, hogy Sonja úgy dönt, hogy szabadságolja magát, így mikor a kisasszony méltóztatik visszajönni, akkor egyenesen feléfordul.
– Te inkább csinálj kávét nekünk, kösz – s talán annak, aki ismeri ezt a férfit meglepő lehet, hogy elég határozottan lép fel. Itt Ő a főnök, s jobb lesz, ha szépen lassan a Machay lány is elkezdi ezt megemészteni, vagy hamarabb repül, minthogy bekerült.
– Először fehérrel lefestjük az egészet, aztán majd jöhet minden más – ezt nem csak Laura kérdése végett közli, hanem mert látja azt is, hogy a szervezetlenség fejében, mindenki fog majd egy színt, aztán pár perc múlva az egyik rózsaszínnel kezdi pingálni a falat, a másik meg kékkel. Na ez meg senkinek sem kell, mert hát ennyi erővel foghatná a vödröket, aztán egy határozott mozdulattal önthetné a falra.. Ugyanazt érnék el. - Fontos, hogy legyen valami alap a vakolás felett – teszi még hozzá, aztán a mellé érkező Emily felé fordul, akit biztos, hogy az ég küldött.
A nőnek meg sem kellene szólalnia, Bánki orrába belefurakodik az a bizonyos illat, melynek köszönhetően gyomra korogni kezd, s ekkor jut eszébe, hogy gyakorlatilag utoljára este evett.
– Esküszöm lecsókolnálak, ha nem lennél tiltott gyümölcs – és megöleli. Igen. Mindennek ellenére Emilyt Ő csípi, meg nem is vesztek össze, s bárki bármit is képzel emögé az ölelés mögé, ami számára maximum testvéri, Emily megérdemli ezt az ölelést. Bánki habár nem volt jelen, tudja, hogy mi a helyzet, s nagyon sajnálja az egészet.
– Köszönöm – néz végül a nőre, majd elkezdi kibontani az ételt, s egy jó ízűt harap belőle. Fogalma nincsen, hogy Emily honnan tudta vagy sejtette, de ezentúl biztosan imába fogja esténként a nevét foglalni, mert ezzel az étellel életet mentett ma.
– Fáradt vagyok na – lép a nő után és bár tudja, hogy ezzel a saját munkaerejét tartja fel, de éppen azért meri meglépni, mert a hely az övé. – Hajnalban értem vissza és azóta itt vagyok –folytatja tovább, majd harap egy újabbat és csillogó, kissé fáradt tekintettel néz a nőre. – De ne vedd sértésnek, te se nézel ki jobban –neveti el halkan magát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=786274#post786274][b]Bánki Barnabás - 2019.12.28. 09:23[/b][/url]

Hálás mindenkinek, aki itt van, aki még esetleg beesik, aki csak véletlen erre jár és dob nekik egy mosolyt. Nyilván egyedül is képes lenne megcsinálni, vagy kiadhatta volna kötelező műszakban is, de azt szerette volna, ha mindenki önként jön. Azt sem bánja, ha fél óra múlva már csak egyedül van itt. Akkor sem fog senkire sem rossz szemmel nézni holnap. - Még annyi, hogy nincs kötött munkaidő vagy ilyesmi. Ha meguntad, elfáradtál, éhes, szomjas vagy, menj nyugodtan.. - szeretné nyomatékosítani bennük ezt. Ő ma nem olyan főnök, mint amilyen holnap a nyitás előtt lesz. Most egy közülük, aki nen fogja kihúzni magát, ugyanakkor, ha éppen éhes avagy szomjas, leteszi majd az ecsetet.
Mivel Belián, az az áldott jó lélek, segít a véletlen idetévedő hölggyel, így ő már nem magyarázza el újfent a helyzetet, hanem keres ecsetet, ruhát és festéket, hogy az Előkészítős kollegina mellé ne csak a kaja társaságában csatlakozzon.
- Terheket? Ugyan már.. - maximum nagy nyomás van rajta, mert érzi, hogy mindenki azt várja, mikor fog elbukni. Csak ezért nem küldött el mindenkit messzire, mikor hazaért és ez a látvány fogadta. Pedig komolyan megfordult a fejébe, hogy éjszaka idecsődíti az egész személyzetet és kiadja az útjukat.
- Ne hajszold túl magad - adja a tökéletes atyai tanácsot, mintha egy ezer éves bölcs öreg lenne. Közben pedig elfojt egy ásítást, amiről eszébe jut, hogy kész lehetne már az a kávé..
- Hidd el, rájön majd, hogy te vagy a legjobb dolog az életében - próbál egy biztató mosolyt elővarázsolni arcára, de ekkor jön egy újabb ásítás, aminek köszönhetően arca furcsa grimasz vesz fel. Hiába. Bánki még ebben az állapotban is a falu bohóca.
- Nem szoktam semmit sem megfogadni - olyan felesleges körnek tartja ezt. Nem éli azt, hogy csak szeretet ünnepén kell csak szeretni egymást, meg csak szilveszterkor lehet megfogadni bármit. Ez ostobaság, ha valakit szeretni akarsz, máskor is szeresd, ha pedig változtatni akarsz az életeden, ne csak azért tedd, mert megfogadtad az újév tiszteletére.
- De, ha nagyon szeretnél kisajtolni egyet, akkor talán az kész jövőre a cél, hogy ne fussak olyan szekér után, ami nem vesz fel - mosolyodik el keserédesen, s még mielőtt bármi csöpögős érzelmi katyvasz jöhetne még belőle, megérkezik Sonja.
Bánki sóhajt, egy nagyon mélyről jövő levegő áradat ez. Tekintetét lassan emeli a nőre, s minden mára megmaradt kedvességét igyekszik összekaparni, mielőtt megszólalna. - Haza - igen, menjen haza, ha nem képes önállóan találni magának valamit. Két hétig olyan jól elvolt itt, mint egy királykisasszony, akkor nehogy már ne találjon magának valami feladatot. Ha még a nő kíván valamit mondani, akkor figyelmét megkapja, de aki jól ismeri Bánkit, az tudhatja, hogy ő tényleg igyekszik mindenkivel megtalálni a közös hangot. Ám, ha fáradt, éhes és úgy érzi fúrják, akkor nem fog jó pofát vágni. Ennyire nem ostoba.
A Machay lánnyal lefolytatott beszélgetés után úgy dönt, most kell ennie és koffeint is bevinni a szervezetébe, így a lelkesen összeszedett festéshez való cuccokat leteszi, szerez magának és Emilynek egy feketét, majd felül az egyik asztal tetejére és onnan néz körbe.
- Egyszerűen nevetséges ez az egész. Szerintem így jelez az univerzum, hogy mekkora egy barom vagyok, hogy ebbe belevágtam - miközben beszél, kicsomagolja az egyik kenyeret, s szavai után végre harap egy nagyot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=787067#post787067][b]Bánki Barnabás - 2019.12.31. 21:48[/b][/url]

- Jesszum Emily, engem ne elemezgess – neveti el magát. Ismeri már ezt a módszert és utálja, maikor kis taknyosokhoz hasonlítják, vagy úgy bánnak vele, mint egy kölyökkel. Oké. Néha az, sőt, legtöbbször az agyikapacitása egy kiskamaszéval ér fel. De na. Ilyen fáradtan ne elemezgessük.
- Nem utál ám, biztos vagyok benne – néz a nőre komolyan. – Tudod, olasz – ennyivel tudja csak az egészet magyarázni. Bánki gyökér ebben, így nehezen tudna tanácsokat adni, ami még úgymond normális is lenne, így hát inkább nem kezd bele.
- És mit fogadsz meg idén? – annak ellenére, hogy ő nem híve ennek, egyáltalán nem nézi le azokat, akik hisznek benne. Oké. Azokat igen, akik minden évben megfogadják, hogy na most akkor lefogynak, aztán ez tart körülbelül öt percig, végül csak híznak egész évben.
- Persze – sóhajt egyet. Emily olyan szinten talál bele ebbe, hogy az fenomenális. Folytatná a mondanivalóját, de ugyebár megérkezik Sonja, amitől hirtelenjében feszültté válik. Szólna még, ó de mennyi mindent tudna mondani. Ám Emily, mint egy gondos anyuka, úgy vigyáz rá, Bánki meg csak eszik inkább. Kicsit talán félre is vonul.
Tekintetét körbevezeti a szépen összegyűlt társaságon, s úgy határoz, ha legalább az alapozás megvan, aminek a száradására úgyis rá kell majd segíteniük, akkor utána jöhet a kupaktanács, hogy a továbbiakban hogyan. Ő meghallgatja mindenkinek az ötletét, de azt semmiképpen sem akarja, hogy az egyik fal, csicsás női színekben pompázzon, a másik, meg a hardcore stílust képviselje.
- Ha végeztünk az alapozással, akkor megbeszéljük mindenki ötletét – próbál a lehető legemberibb módon szólni Sonjához, s mikor ő magukra hagyja őket, ismét Emily felé fordul, hogy folytassa az Ophelia vonalat még egyetlen egy gondolattal.
- Annyira elbaltáztam az egészet, de egyszerűen nem tudok csak úgy túllépni rajta, tudom, hogy ez nevetséges, mert hát gyakorlatilag semmi se történt, de érted.. –  gondterhelten sóhajt ismét, aztán lehúzza  kávét, a maradék kenyeret pedig leteszi és ecsetet ragad, hogy az előttük lévő fal is haladjon, mert nagyon gáz lenne utolsóként végezni.
- Mi van? Rám hagyod a nőstényördögöket? Komolyan? – kerekednek el a szemei, amolyan én ezt nem hiszem el, hogy te is kicseszel velem módon. Tényleg ez a tipikus, szegény embert még az ág is húzza szitu. Mindenki most rúg bele, had vérezzen el a földön fekve.
- Ezzel büntetsz az elmúlt két hétért, mi? –igen. Biztos benne, hogy ez a revans, amiért lépett és a legtöbb órát Emilyre hagyta. De hát benne bízott eléggé, már nem az órák megtartását illetően, hanem, hogy ő majd nem áll bosszút. Erre tessék. Alig ér vissza, már kapja is a magáét. Szép..
Közben azért fél füllel figyel arra, hogy mi történik odaát, s arra jut, hogy Beliánt kellett volna megtenni valami diákmunkás főnöknek, vagy az egész kóceráj főnök helyettesének, mert rohadt jól kezeli a dolgokat. Na majd legközelebb, ha úgy adódik, hogy gebasz van, ez tuti eszébe jut. Így meg marad majd a vállveregetés, meg a köszönöm, jó. Talán még szívességet is kérhet az ember, egyet. Szigorúan egyet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=789243#post789243][b]Bánki Barnabás - 2020.01.14. 20:34[/b][/url]

– Mi a franc? – kérdez vissza a kelleténél kissé hangosabban, nem törődve azzal, hogy aki közelükben van, akár meg is hallhatja. – Te normális vagy? – néz hitetlenkedve a nőre. – Még a feltételezés is sértő – nem Sonja miatt. Hanem azért, mert itt epekedik hetek óta Ophelia iránt, még kamu randit is toltak miatta, meg most is ezért rí, erre benyög egy ilyet a nő. Hát miféle fickónak néz ki ez a szerencsétlen? Örül, hogy egyáltalán meg mert egyet szólítani, nemhogy közbe egy másikat ágyba vigyen. Bánki ennél sokkal maradibb ember. Mellesleg meg, ha lett volna bármi is közte és Sonja között, akkor a nő nem dolgozna itt. Olyan egyszerű ez. – Az elmúlt két hétben túlságosan a fejébe szállt a hatalom, ami nekem nem tetszik. Neki meg gondolom az ne, hogy itt vagyok – habár ez csak ez tipp. Nem lát bele Sonja fejébe, ami azt illeti nem is akar, mert valamiért az az érzése, hogy nem lennének szépek a gondolatok, melyek ott lapulnak. Bánkinak meg megvan most a maga nyűgje, nem kell még másé is.
– Vannak bizony – mosolyodik el, majd lehúzza a kávéja utolsó cseppjeit is, s újfent a kenyerekhez tér vissza. Hiába akar dolgozni, szervezete bizony élelemért és koffeinért üvölt. Fáradt, bágyadt, reménytelen. S a téma sem dobja fel annyira, hogy lelkesedjen ezért a festésért.
Természetesen nem gondolja komolyan. Több is volt, mint két hét, s bár égnie kellen emiatt a pofájának, úgy érzi kijárt neki. A nőknek is kell mindig ilyen feltöltödő kúra, csak ők wellnessezni mennek, nem az éppen lángokban álló Ausztráliába. Kinek mi a feltöltődés, ugyebár.
–Jól van harcipipi, csak kérdeztem – emeli fel kezeiben lévő bundáskenyereket védekezően, aztán elneveti magát, mert azért ez nem csak külső szemmel lehet vicces jelenet. Végül letesz mindent, ami nem kell a festéshez és csak neki áll ő is, mert ez így nem jó dolog, hogy rajta kívül mindenki dolgozik. Hát neki lenne illendő elöljárónak lenni, nem?
Eljut kettő, azaz KETTŐ vonásig, mikor arra lesz figyelmes, hogy Sonja rikácsol. De kivételesen nem vele, hanem az osztályának azon tagjaival, akik nagy menőknek érzik magukat. Barnabás kelletlen sóhajt, leteszi az ecsetet, s orrnyergét masszírozva indul meg a pizzát taconak, a festéket pedig salsa szósznak képzelő osztag felé.
– Gábor fiam, már megint hülye vagy? – néz a leghülyébben vigyorgóra, a lehető legmérgesebb tekintetével, miközben összefonja maga előtt a karjait. – Álljál neki dolgozni, vagy kénytelen leszek elbeszélgetni a szüleiddel a lógásaidról – mert Bánki jó fej ám. Vannak napjai, mikor nem írja be egy-egy tanulóját, mert ő elhiszi, hogy nem mindig akaródzik iskolába lenni. Nos, Gábornak már van elegendő ilyen napja, s Bánki ígyis, úgyis el fog beszélgetni a szüleivel, ám ezt elég ha majd csak később tudja meg a gyermek. - Többinek meg gratulálni tudok, hogy megint csapatjátékosok… Csak azt látnám, hogy a falatok is készülne már olyan sebesen, mint a többi - rázza me a fejét kissé csalódottan, majd kezeivel sepregető mozgást végez, amivel a tanulókat a fal felé tereli. - Hajrá – szól még utánuk, majd Sonja felé fordul.
– Először is köszi – szól immár kedvesebben, mint imént a kölykökhöz. – Esetleg megtennéd, hogy figyelsz rájuk? Van egy olyan érzésem, hogy nemez volt az utolsó próbálkozásuk – tudja, hogy nagy kérés, főleg a kettejük között lévő feszültség végett. De talán ezzel Sonjának is segít, hogy ne kelljen festegetnie, mert valahogy úgy érzi, nem igazán derogál számára a dolog.
– Ha kész vagytok a fallal, egyetek meg igyatok nyugodtan, bevárjuk egymást a szárítással, meg hát pihenjetek is – szól végül mindenkihez. Mert, míg ő a saját részével, elég cudarul halad, azért látja ám, hogy Beliánék szépen, egységesen, kifejezetten jó munkát végeznek. Úgy tűnik ott legalább jó a csapategység. Ez pedig már elegendő ahhoz, hogy Barnabás örüljön.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=790195#post790195][b]Bánki Barnabás - 2020.01.22. 20:00[/b][/url]

Végre úgy érzékeli, hogy sínen van, ami a pizzázót illeti. Szép lett, kellemes kis hangulata van, az emberek egyre térnek vissza. Nem állítaná azt, hogy mikor a vakolat lehullott, nem lettek kétségei.. Sőt. Már előtte kétségei voltak, hogy megfelel-e majd az elvárásoknak, de most úgy érzi kezd révbe érni. Ez pedig feldobta a mindennapjait. Nem mintha Karola mellett unatkozna.
A kislány minden egyes napra tartogat valami meglepetést, hogy Barnabással éreztesse nem lehet nyugger. A minap például ismét sátrazni kellett. Odabent. Tény, hogy ezt a férfi szúrta el, mert még az ünnepke alatt nagyon jó ötletnek tűnt, de mikor egy héten belül ötször kell ezt játszani, akkor azért szidja magát.
De minden egyes pillanatát élvezi, főleg mikor látja a kislány arcán, hogy boldog. Olyan boldogság sugárzik mostanában róla, melyet talán soha nem látott, s nem akarja fényezni magát, de azért benne van a keze az biztos.
Most nyugalmas a délután, így a dolgai idekint a többiek között intézi. Mélyen bele van merülve éppen abba, hogy milyen alapanyagok is kellenének a hétre még, mikor a gondolatmeneté megzavarja egy idegen hang.
– Hello, megtaláltad – néz mosolyogva a pult túloldalán lévő srácra. - Miben segíthetek? –teszi le kezéből a tollat és a papírokat, melyekkel eddig foglalkozott, odébb csúsztatja, hogy teljes figyelmét a másiknak szentelhesse.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=791461#post791461][b]Bánki Barnabás - 2020.02.03. 08:59[/b][/url]

Kissé kétkedve veszi el a levelet és kezdi el bogarászni, míg figyel a srác mondandójára. Bárki örülne annak, ha ingyen munkaerőre tesz szert, de azért nem mindegy milyen áron és mifélére. A levél végére érve csak hümment egyet, mert őszintén, fogalma nincsen ki az, aki írta és kifejezetten nem tetszik neki a megfogalmazás sem, de ugyan ki ő, hogy az apai szigor ellen dolgozzon? Legyen.
- Aha - válaszol egy levegővételnyi szünet után. - Én meg Bánki vagyok, aki magasról tesz arra, hogy neked mi a családneved - s tényleg. Annyira nem hozza ez lázba, hogy azt már tanítani kellene. Barnabás sosem adózott azoknak oltárán, akik családnevüket megvillantva akartak bárhol, bármiben előnyhöz jutni. A srác meg egyértelmű, hogy ezt azért dobta be, hisz jelenleg lerí róla, hogy most felsőbbrendűnek érzi magát.
- Jó, hogy nem egyből üzletvezető kívánsz lenni. - ráncolja össze a homlokát. Tudja jól, hogy sokan hatalmas baleknak tartják itt, de azért mindennek van határa, s most éppen a Radetzky fiú lesz a legjobb példázat arra, hogy nem egy palimadár. - Kezdetben takaríthatod a WC-t, felmoshatsz, leszedheted az asztalokat és mosogathatsz, kézzel… - támaszkodik meg a pulton és egy rendes, tárgyalásra nem képes főnökként beszél. Nehogy már a nyúl vigye a puskát alapon.
- Aztán, ha az megy, két hét múlva talán seprűre ülhetsz, de még azt sem garantálom - nem biztos, hogy egy ilyen úrificsurra bízná a szállítást, nehogy megüsse vele a bokáját, meg a jelenleg amúgy sem fényes hírnevét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=793939#post793939][b]Bánki Barnabás - 2020.02.14. 12:33[/b][/url]

Nem igazán kedveli az arcoskodó embereket, s ez bizony az ábrázatára is kiül. Unottan, karjait mellkasa előtt összefonva hallgatja végig a srácot, hogy ő akkora menő lenne, hogy felvenné, s talán a mondanivalója végén felhorkan egyet. Mert abban biztos, hogy nincs az a pénz, amiért ő ilyennek dolgozna. Előbb vágná le a tökét.
– Hát ez becsületre méltó hozzáállás – mondja végül elismerően, s még talán magát is meglepi ezzel, éppen úgy, ahogy a gyerek őt. Mert a kétkezi munkát ő is sokkal többre értékeli, mint mást. Meg lehet nézni a házát, a pizzázónak egy-két feljavított elemét. Mindet ő csinálta, s még büszke is rá. Erre legalább az lehet.
– Átgondolom még a további feltételeket azért még – néz a kölyökre összeszűkült szemekkel, aki talán túlságosan sürgeti is, ez pedig nyilván gyanúra ad neki okot. – Szóval gyere vissza holnap, aztán meglátjuk, hogy mi lesz – általában szereti jól meggondolni, amit csak lehet. Bár ez az utóbbi hetekben aligha jellemezte, az üzletre azért igyekezett úgy odafigyelni, ahogy kell és illik. Ez pedig ma sem lehet másképpen.
–Van még esetleg valami? – szemében tényleges érdeklődés csillan. Ha a Radetzky gyerek még szeretné kívánságlistáját benyújtani áll elébe, szívesen töri le a szarvát. Ha nem, akkor pedig fordulna vissza a papírokhoz, mert azokkal igencsak bajban van, szokás szerint.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=801668#post801668][b]Bánki Barnabás - 2020.03.30. 12:45[/b][/url]

Hosszú hetek óta nem volt már bent, de ma reggel úgy érezte, hogy végre eljött az ideje annak, hogy benézzen. Szereti ezt a helyet, efelől nincs kétsége, s bár néha kudarcnak és ostobaságnak éli meg azt, hogy átvette, nem adná ki teljesen a kezéből. Ezért is van most az a helyzet, hogy papíron ó a góré, minden fontos dologban neki van joga dönteni, amúgy meg Vendel viszi a hátán a boltot, meg Sonját.
Egy kisebb kupacnyi papírral a kezében fordul ki az irodából, mikor meglátja Odettet, aki éppen a fél világot is megrendeli. Szemöldöke kissé felszökken, s bár nem annyira érne rá, csak azért is közelebb lép, hogy megnézze a pultban ácsorgó fiú tényleg mindent leír-e a hallottakból.
– Mondanám, hogy családi kedvezményt kapsz, de akkor csődbe viszel – néz mosolyogva a szőkeségre, majd elengedi a rendelést felvevőt és a papírokat leteszi a pultra. – Bulizni készülsz és engem ég csak meg sem hívsz? Hát micsoda mostohatestvér vagy te.. – mondjuk nem mostoha, de éppen nem ez a lényeg a mondandóban.
– Mellesleg – hajol kicsit közelebb. - Nagyon creepy módon méreget a csaj - bök fejével Brigi felé, de fejével nem fordul oda. – Esetleg elmondtad neki? –mert, hogy Barni senkinek semmit, mert ez volt a megállapodás. Bánki uraság a jó ember ebben a sztoriban, nem szenved, nem lázad, nem keresgél. Kapott egy aktát, abban le volt írva minden, felfogta, de aztán ennyi. Valószínűleg, ha rajta múlt volna nem is találkoznak sosem egymással.. De hát Odett éppen beléfutott. Van ez így.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=802808#post802808][b]Bánki Barnabás - 2020.04.02. 13:15[/b][/url]

Lottóznia kellene, tudta, hogy Odett majd lesz oly kedves és felvilágosítja. Szemöldöke az égbe szökken, a lamentálásra, hogy kavarhatnának, s csak megrázza a fejét, hogy na már csak az kellene ennek a világnak. Másnap meg szétcincált testét a falu határain találnák meg..
- Ja, nem panaszkodom – vonja meg a vállait, s ezzel ő le is kívánja zárni életének ezen része kitárgyalását, mert bár baromi büszke a nőre, aki otthon várja és ápolja, nem dobná be a farkaska karmai közé. Védi, amíg csak tudja.
- Elképzelhető? – táncol vissza tekintete a szőkére, majd karjait mellkasa előtt összefonja.
- S mégis miképpen jött rá? Az arcába ugrált egy villódzó lap, ami azt hirdette, hogy van egy testvére? – mert van egy olyan sejtése, hogyha Brigitta tényleg tud róla, az bizony nem mástól származik, mint Odettől. Nem, mintha Barnabást zavarná ez a tény, csak kezdi egy kicsit kellemetlenül érezni magát.
- Mit gondolsz, meddig fogja ezt csinálni? –néz ismét a hugica felé, majd int neki mosolyogva, had érezze a törődést. Barnabás nem viszolyog vagy haragszik. Ő neki eddig is mindegy volt, hogy húgai tudnak-e róla, léteznek-e. Persze az elején sokkolta a dolog, főleg, mikor kiderült, hogy mindketten itt vannak a faluban, de ma már bőven együtt tud élni a helyzettel.
- Esetleg küldjek neki virágcsokrot, attól jobb lesz? – sóhajtva fordul ismét Odett felé. Tudja Barnabás jól, hogy nem egyszerű ez… Mondjuk még mindig jobb, mintha egy pohár vízzel loccsantották volna arcon, mert kiderült, hogy testvérek. Mintha rajta múlt volna a dolog.. Bánki ráébredt, hogy Merlin nem bottal ver, hanem Angyal lányokkal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=802937#post802937][b]Bánki Barnabás - 2020.04.03. 00:23[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=832085#post832085][b]Bánki Barnabás - 2021.06.01. 11:05[/b][/url]

Zsófi

Olyan, mint egy kisgyerek. Talán még aludni sem sikerült neki úgy igazán. Mikor elhatározta, hogy visszajön a faluba, a második megvalósítandó dolog volt a listáján a pizzázó. Nem szereti, ha félbemaradnak a dolgai, s ez a hely bizony nem kapott méltó lezárást tőle. Most pedig nem is véget, hanem egy új kezdetet szeretne reggelente látni, mikor becsattog, hogy kinyisson.
Kora hajnal óta a pizzázó falai között ingázik. Ahogy betette a lábát az ismerős illatok, a hely szellemisége és a közmunkában kifestett falak, ezernyi emléket hoztak vissza számára. Nem kérdés, ez a harmadik otthona.
Mire az alkalmazottak, akiknek amúgy már pár napja belengette, hogy ő lesz a főnök, beértek, arra igyekezett normális szférát, még reggeli kávét és szendvicset is készíteni. Persze aztán beközölte, hogy erre ne számítsanak mindennap, mert nem az a hülye, aki másfél évvel ezelőtt volt. Csupán csak az első közös napot kívánta kissé fellendíteni.
Az iroda kellemes hűvösében intézi a papírokat, nemcsak a pizzázóét, hanem az ifjúságiét is, mikor kopognak az ajtaján, s kiinvitálják. Ő nyel egy nagyot, mert nem tudja igazán elképzelni, hogy ki lehet a látogató, s valószínűleg, ha nem említik, hogy hölgyről van szó, akkor az első, aki beugrik neki, az Denis lenne, meg valami átok. Feláll, elrendezi magát, elindul, s sűrűn pislogva néz Zsófira, akivel amúgy már egyszer találkozott
– Ssszép Nanapot Zsófia – köszörüli meg torkát, miután állát, amely a nő kinézetének köszönhetően leesett, lassan felkaparja. – Mmmiben segíthetek? – dadogja lassan kérdést, s kénytelen megkapaszkodni a pultban, mert a mi Barnabásunk a szép nők társaságában még mindig annyira szerencsétlen, hogy képes lenne Zsófi egyetlen egy pillantásától is összeesni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=832325#post832325][b]Bánki Barnabás - 2021.06.05. 12:40[/b][/url]

Zsófi

Fontos megjegyezni, hogy Barnabás előtt, aztán apácaruhában is lehetne a nő, ő pontosan ennyire zavarban lenne. Gyakorlatilag a saját anyjától is képes pillantok alatt paradicsomvörössé változni, pedig ezernyi munkaóra van már benne, hogy ne reagáljon így a nőkre. Elvégre ideje lenne már felnőnie. Zsófiával szemben azonban semmiféle ellenszere nincs, pedig a nő tényleg nem viselkedik úgy, hogy attól így kellene dadognia a hősünknek.
– Köszönöm –hálásan pillant gyorsan a másikra, de tekintete máris másfelé vetődik, mert nem akarja még jobban beégetni magát. Volt idő mikor erre visszavágta volna, hogy maga aztán bármikor bármeddig zaklathatna, de Barnabásunk visszafejlődött erről a szintről, így csak félszegen mosolyogva nyúl a papírokért és egy tollért.
– Nem akarnám zaklatni a munkaidején kívül, ne vicceljen - horkan fel, majd az egyik aláírt példányt már tolja is a nő elé. – Mindennek legyen meg a helye és az ideje.. Én se örülök neki, ha valaki munkaidőn kívül traktál olyasmivel, amihez semmi kedvem a szabadidőmben -  az elején beleesett abba a hibába, hogy a menedék ügyeivel éjjel és nappal is foglalkozott, aztán rájött, hogy annak nem lesz jó vége.
– Kész –tolja oda a második példányt is, majd leteszi a tollat és kihúzza magát. – Mivel tartozom? Iszik egy kávét esetleg? – nem, nem kávézgatni invitálja meg, mert ő ahhoz analfabéta, csak felajánl egy italt, nem ugyanaz a kettő. Ugye!?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=832382#post832382][b]Bánki Barnabás - 2021.06.06. 13:02[/b][/url]

Zsófi

Elneveti magát Zsófia felvetésétől, s fejét is rázni kezdi, hogy ezzel is alátámassza, amit mondani kíván. – Nem a pizzázó végett kerestek, amúgy se tudnám elmondani fejből a receptet – nevet még mindig. Szégyen vagy nem, nem fújja kívülről őket, sőt ami azt illeti, nem is ő készíti el a tésztákat, mert abból aztán lenne hatalmas katasztrófa. – Van egy ingatlanom, amelyet úgy alakítottam ki, hogy az elveszett gyermekek otthonra leljenek ott, amolyan menedék. Mivel eléggé friss így bőven vannak gondok körülötte és evégett szoktak keresni – bár nem kérdezte a nő, magyarázatot ad arra, hogy mi járt a fejében, mikor feljött ez a munkaidőn kívüli téma. A helyben benne van a szíve a lelke és valószínűleg ha éjjel kettőkor hívnák, hogy gond van, kis morgások közepette ott is teremne.
–Van benne rutinom – mosolyodik el, majd türelmesen vár, míg a nő átnézi, hogy minden rendben van-e. Aztán csak hallgat. Csendben és nyugodtan hallgatja végig, miközben Zsófia az adókról és a diákokról fecseg. Végül még mindig mosolyogva szólal meg. - Már volt kezemben a hely, tisztában vagyok a dolgokkal, de köszönöm – először be volt szarva ezektől, illetve minden áron meg akart felelni annak, amit Arie hátrahagyott, de most. Most saját maga kívánja kiépíteni az utat és a hely szellemiségét.
– Ohh, rendben. Ez esetben, jó étvágyat kívánok – ő nem erőltet semmit, nem az a nyomuló fajta. –Természetesen a ház ajándéka – teszi hozzá, miközben hátulról megérkezik a pizza. – Fagylalt, rendben – bólint is hozzá. Majd leül és átgondolja a tendenciát, a vásárlók véleményét pedig illik meghallgatni és fontolóra venni, ezt már korábban is tapasztalta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=833970#post833970][b]Bánki Barnabás - 2021.07.08. 19:04[/b][/url]

Belián

Talán nem annyira meglepő, hogy habár csak pár napja, hete van újfent itt, a papírok máris halomban állnak az asztalán. Pedig ő tényleg azt hitte, hogy már képes lesz kézben tartani ezt az egészet, elvégre a menedéknél sok mindent meg kellett tanulnia és néhány hónapig segítség nélkül is sikerült megoldania a dolgokat. De a pizzázó más, ráadásul úgy érzi mindig, amikor átlépi a küszöböt, mintha még a falak is árgus szemekkel néznék és azt várnák, hogy melyik pillanatban bukik orra. Ami mellékesen majdnem minden másnap megesik.
Gondterhelten indul ki az irodából egy nagyobb bögre kávéért. Kezében ott piheg néhány papír, melyeket legalább egy órája próbál átnyálazni. A pultra teszi őket, hogy még véletlenül se löttyintse rá az italt, mert így is elegendő folt van már szerencsétlen papírokon. Míg fő a kávé, tekintetét lassan vezeti körbe a helyen és meglepetten veszi észre a régi ismerőst, akinek látványától mintha sok súly esne le a földre a vállairól.
Magához vesz még egy bögrét, amit szintén felönt feketével és a papírokat hátrahagyva indul meg régi alkalmazottja felé. – Végre egy ismerős arc – lelkesen teszi le Belián elé a kávét. – Esküszöm már azt hittem, hogy mind kihaltatok – nem tudna egyet se említeni azok közül, akikkel napi kapcsolatban volt és találkozott volna mostanában velük. – Mi szél hozott erre Belián? Csak nem a nosztalgia? – a kezét a másikkal szemben lévő székre teszi ezzel kérdezve, hogy helyet foglalhat-e, s ha igenlő választ kap, lehuppan vele szemben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=834006#post834006][b]Bánki Barnabás - 2021.07.09. 11:43[/b][/url]

Bercel fiam

Kezdi érezni a ritmust, már nem a pizzázóét, mert azt valószínűleg még hosszú ideig nem fogja újra felvenni, hanem a zenéét, ami szól a rádióban. Most jól van, kezd megbékélni az új alkalmazottakkal, aki mondjuk messze nem olyanok, mint annak idején, de megteszik. A hely is kezdi elfogadni, vakolat még nem esett a fejére, az ajtók se záródtak be előtte, tényleg úgy érzi, hogy sínre kerül. Már csak az kellene, hogy néhány régebbi ismerőssel összefuthasson és érezhesse az otthont, amit körülöttük mindig is ott volt.
Gondolataiba kissé elcikázik, felidéz néhány jó és rossz pillanatot, s ebből az állapotból egy oldalról neki csapódó ember téríti el, akinek érkezését, mintha csak az égiek írták volna éppen erre az időpontra. – Te jó ég, kölyök – meglepődve, mégis boldogan öleli magához, akármennyire is nézhetnek ki nevetségesen ebben a pillanatban. – Igyekszem, de azért ennyire nem rázhatott meg a dolog, ne szórakozz – ereszti el a másikat nevetve, hogy aztán jól megnézze magának, mint egy gondos nagybácsi vagy mi. – Jó megnőttél ennyi idő alatt és már wc szagod sincs, ezt nevezem – még mindig nevetve mégis elismerően paskolja meg Berci vállát. – Gyere, igyunk valamit – invitálja meg régi higiéniai menedzserét a pulthoz.
– Mi a helyzet kölyök? Csak nem megint bajban vagy, hogy itt kötöttél ki? – vesz elő két poharat, majd egy-egy üveget felmutatva érdeklődik a másiktól, hogy mit inna és amelyiknél bólint, azt kiönti mindkettejüknek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=837098#post837098][b]Bánki Barnabás - 2021.09.20. 13:31[/b][/url]

Belián

– Ugyan Belián, azért annyira nem nézel ki szarul, mint egy csótány - neveti el magát halkan. Persze érti ő, hogy nem erre célzott a másik, de azért meg kell ezt jegyeznie. – Mondjuk, azt sem mondanám, hogy életed legtökéletesebb formájában vagy – látta már jó és rossz passzban is, most valahol a kettő közé tudná tenni.
– Na, ne hízelegj itt nekem, mert a végén még azt fogom feltételezni, hogy valakinek hiányoztam – nevet ismét. Eddig eszébe sem jutott ilyesmi. Többnyire úgy érezte, hogy akármerre megy, inkább kívánják a pokolba, mint ide. – Nem is értem, hogy engedhetik, hogy ismét az én kezeim között legyen ez a hely – tárja szét a kezeit, miközben mélyről jövő, halk nevetés kezdi mozgatni testét. – Viszont, amint átléptem a küszöböt, tudtam, hogy megint kell ez a hely és mikor már az enyém volt, akkor éreztem teljesnek mindent – végletekig képes lett volna harcolni azért, hogy megkaparintsa a kulcsait a pizzázónak. Szerencséjére nem kellett mindenki előtt megalázkodnia.
– Egy ideig elvonultam, van egy kis falu, ahol többször is jártam, ott töltődtem fel és rázódtam helyre. Aztán jött az érzés, hogy valamit kezdeni kell magammal. Mikor még itt voltam, már tervezgettem egy menedékház megvalósítását, hát belevágtam – és erre nagyon büszke. Élete egyik legmeghatározóbb momentuma lesz, míg szemei nyitva vannak, hogy a menedék áll és lehetőséget ad elveszett fiataloknak. – Az elején eléggé gyökér voltam benne, mint amúgy minden másban is az életben, de most már tudom, hogyan és miként tudom megvalósítani azt, amit elképzeltem - és erre iszik is egyet. - És veled mi a helyzet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=845154#post845154][b]Bánki Barnabás - 2022.04.05. 11:50[/b][/url]

Brightmore

Barnabás olykor végtelenül ostoba ember tud lenni, s ezzel ő tökéletesen tisztában van. Vannak azonban olyan helyzetek, mikor önmagát, s bizony környezetét is meglepve, képes arra, hogy nem fut nyitott szájjal abba a bizonyos nemiszerverdőbe.
Brightmorék elkerülése éppen ez a szituáció.
Bujkálni nem kezdett el, mert annál nevetségesebb dolog aligha lenne ebben a komédiában, de azért arra sem vetemedett, hogy nagyságos uraság elé álljon egy jókora tockosért. Ám tisztában volt vele hogy ez a nap elkerülhetetlen. Mikor a pizzázót jeges fuvallat és vészjósló sötétség lengi körbe, már zsigeri szinten érzi, hogy ma jött el érte a kaszás. A raktár ajtót résnyire nyitja, hogy megnézze vajon sejtése beigazolódik-e, s akár vállon is veregethetné magát, mikor meglátja Denist.
A filmekben ilyenkor jönne a Rózsaszín Párduc zenéje, s hősünk próbálna kisurranni, mindenféle álcát öltve, ám Barnabásunk már felnőtt férfi(???), aki képes a konfliktusait jól kezelni. Megrázza magát, hogy ne remegjen úgy, mint a kocsonya, s képes úgy megtenni a pultig a lépéseket, mintha tényleg elhinné magáról, hogy Ő a Jani.
– Miben segíthetek? – teszi fel a kérdést köszönés és bájolgás nélkül. Tudja jól, hogy a férfi nem piros pacsizni és inni jött, bár a terep választása igencsak meglepő. De hát nincs is jobb egy nyilvános megaláztatásnál, főleg mikor az ember végre kezdi összekaparni maga után a szart. Hajrá Brightmore.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=845652#post845652][b]Bánki Barnabás - 2022.04.18. 13:56[/b][/url]

Brightmore

Anélkül hallgatja végig a férfit, hogy közbe szólnak, avagy összeszarná magát. Fejlődött ám, vagy legalábbis igyekszik azt a felét mutatni, amely összeszedett és nem tojik a gatyába néhány összevont szemöldöktől. Ettől függetlenül tudja jól, hogy Denis szavai mennyire komolyak, s talán némelyiket még sértőnek is venné fel, ha nem lenne teljesen jogos. Az, hogy Anniet elhagyta, ahogy elhagyta undorító lépést volt. De mégis azt látta jobbnak, minthogy egy boldogtalan életet adjon egy olyan nőnek, mint amilyen a szembeülő férfi húga.
- A húgod itt létéről egészen eddig a pillanatig tudomásom se volt, s valószínűleg nem is lett volna, mivel nem vagyok annyira ostoba, hogy felétek vegyem az irányt - majdnem elhiszi még ő is, hogy így van. De azért lássuk be, most, hogy tudja, hogy Annie itt van, biztosan menni fog arra, amikor végre lesz elég bátorsága a nő elé állni és a már ezerszer papírra vetett, el nem küldött bocsánatkérést a szemébe mondani.
- Az, hogy ki hol áll a ranglétrán nem különösebben érdekel, sem akkor, ha valakivel jóban vagyok, sem akkor ha éppen a pokolba kíván az illető, így már most biztosíthatlak róla, hogy az Előkészítő ajtaját átlépve, hátrahagyom azt, hogy van-e ellenszenv közöttünk vagy nincs, így örülnék neki, ha ezt te is megtennéd - hogy a Shanes falain kívül mi történik az már más tészta. Nyilván nem akar leülni és sörözgetni a másikkal, soha, semmilyen körülmények között sem.
Bár nyelvén van, hogy ő nem szokott senkit sem kiszolgálni, inkább lenyeli, s elkészíti a kávét a férfinak, amit képes a lehető legkomolyabb arccal elé tolni, miközben azért még tart attól, hogy a másik egyszer csak idegrohamot kap és grabancát megragadva átrántja a pulton.
- Tessék, a vendégem vagy. Segíthetek még valamiben? - legbelül pedig könyörög, hogy legyen ennyi, mert már nem sokáig képes úgy tenni, mintha nem lenne totál beszarva ettől az embertől. Hiába korosabb, mint ő. Denis azért csak veszélyesebb forma nála. Tulajdonképpen a Brightmore fiú megtestesíti azokat a p*csöket, akikkel iskolai évei alatt nem szívesen futott össze a folyosókon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=846705#post846705][b]Bánki Barnabás - 2022.05.24. 12:18[/b][/url]

Erik

Fáradt. Kezdi belátni, hogy egyszerre sok mindent vállalt magára, s bár a célja pont az volt, hogy ne igazán legyen szabadideje, azért néha mégis jót tenne neki egy-egy nap, amikor nem történik valami váratlan. A pulton támaszkodik, testben jelen van, na de fejben nem igazán, ezért először fel sem fogja, hogy Erik hozzá beszél.
- Bocsánat, mi? – nyilván nem a legjobb bemutatkozás egy szülőnek, s tekintélyét hamar el tudja ásni, de ha azt állítjuk, hogy Barnabás a szájával néz mostanában, nem hazudunk nagyot.
- Elnézést, Bánki Barnabás – nyújtja a kezét, majd az említett kislány felé fordul és küld számára egy mosolyt.
- Ne szabadkozzon, mikor hozzám került az unokahúgom, akkor elég sok minden új volt és sok minden kimaradt – tulajdonképpen az első félévből semmire sem emlékszik. Karola feladta számára a leckét és arra volt a legjobb, hogy ne akarjon sajátot.
- Miben segíthetek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=846707#post846707][b]Bánki Barnabás - 2022.05.24. 13:12[/b][/url]

Erik

- Én nem láttam jelét annak, hogy bármi probléma lenne. Nyilván az osztálytársainak is új helyzet ez, de szerintem koruk ellenére szépen idomulnak Atalához - hihetnénk, hogy a sok tennivaló ellenére nem tartja szemmel őket, de nem így van. Barnabás maximalista, ha gyerekekről van szó.
- Tudja nekem annak idején azt mondták, hogyha kételkedem magamban az az első jele annak, hogy jól csinálom - mondjuk ezt Zorka mondta, akinek gyerek nevelés téren aligha hinne bárki. Aztán mikor Barnabás lelépett, csak átvette tőle a lányt és sokkal jobb munkát végzett, mint a férfi.
- Tudja nem biztos, hogy tőlem kellene ilyet kérnie, mert én bevallom, teljes szerencsétlen vagyok, de ha gondolja kereshetünk valakit, aki segíthet önnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=846725#post846725][b]Bánki Barnabás - 2022.05.24. 21:06[/b][/url]

Erik

- Elnézést, félreértett - nevet fel kissé zavartan, s tarkóját is megvakarja.
- Arra gondoltam, hogy Önnek segítene. Tudja, ha van kérdése, akkor neki felteszi és mint hozzáértő, segít. Nem arra gondoltam, hogy költöztessen be valakit magukhoz - teljesen félreértik itt egymást. Barnabás nem túrkál mások életében, így azt sem tanácsolja egy kvázi idegennek, hogy szerezzen nőt maguk mellé. Csupán arra gondolt, hogy egy nála kompetensebb személy kell segítőnek.
- Sajnálom, de gyerek nevelési tanácsokkal én aligha szolgálhatok, hiszen itthagytam másfél évre, akit rám bíztak - és erre nem lehet büszke. Vezekelt érte, Karola meg is bocsátott, de már nem ugyanolyan a kapcsolatuk, mint előtte.
- Szerencsések vagyunk, ugyanis az előző osztályfőnök kissé fukar volt, így még bőven van pénze az osztálynak. Ha majd kell ilyesmi, akkor úgyis értesítem önöket, szülőket - válaszol mosolyogva.
- Nézze, ne legyen ennyire befeszülve. Higgye el nekem, hogy attól csak rosszabb lesz. Atala egy okos lány, aki jól beilleszkedett. Ha gond lenne tudna róla, hiszen én vallom, hogy a szülőket egyből be kell vonni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=846780#post846780][b]Bánki Barnabás - 2022.05.25. 15:35[/b][/url]

Erik

- Feleségem? Mármint Zorka, mint a feleségem? - néz értetlenkedve Erikre. Tény, hogy nem vér szerinti rokonok, de manapság egyre többen hiszik azt, hogy más van közöttük. Jó lesz, ha végre Payne feleségül veszi.. Végül értetlenségéből halk nevetés lesz.
- Nem, a húgomra hagytam. Szegény gyermek Bánkiról Bánkira száll, úgy tűnik. De remélhetőleg most már megtalálta a helyét - már ő is újra itt van, így mindenben segít hurrikán királynőnek és a kisebbik kiadásnak, aki egyre jobban hasonlít Zorkára. Mi vár még a világra, te jó ég.
- Ez nagyon nemes ajánlat öntől, bár eddig tényleg nem tudtam róla. Beszélek erről Keserűvel és mindenképpen találunk valakit, aki elmegy majd önökhöz - fel is írja magának egy papírra, hogy el ne felejtse, mert nem szereti megszegni az ígéreteit.
- Melyik napon lenne a legmegfelelőbb? Sietős vagy nem annyira?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=847191#post847191][b]Bánki Barnabás - 2022.06.02. 10:02[/b][/url]

Erik

- Nos a kisasszony mondjuk ki, hogy kissé impulzívabb, mint én, de ugyanazon szülők neveltek minket - neveti el magát. Bár vérük nem egyezik, attól még neveltetésük egyforma, mégis ég és földre sikeredtek.
- Megbeszélem az igazgató úrral és kiválasszuk a legmegfelelőbbet - ismétli meg önmagát, mint egy papagáj. Nem akar rákérdezni, hogy honnan a sok holmi és miért szabadul meg tőlük. Neki nem tiszte és nem is  stílusa mások életében turkálni. HA Erik adományozni akar, akkor biztosan lesz hely, ahova a holmik kerülhetnek.
- Esetleg. Nekem van egy menedékházam, ahova azokat a gyerekeket fogadom be, akik elmenekülnek otthonról avagy kiteszik őket. Van ott 6 évestől kezdve 18 évesig gyermek. Ők rászorulónak számítanak? - teszi fel kérdését kissé bátortalanul. Van pénze, de nem szokott vadiúj holmikra befektetni a ki-bevándorló gyerekekre, teljesen felesleges. Sokszor jár lomira, bolhára, ráadásul visz magával nem egyet is közülük, hogy tanulják meg a pénz jelentőségét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=847919#post847919][b]Bánki Barnabás - 2022.06.17. 05:09[/b][/url]

Azóta a bizonyos este óta,valami változott benne. Bár még mindig nem száz százalékos, mégsem olyan görcsös, mint az elmúlt hónapokban. Sokkal többet mosolyog, viccel és még a szerencsétlenségi pech szériája is visszatért. Az Előkészítő, Pizzéria és Menedék hármas közötti lavírózás egyre jobban megy neki, bár arra már rájött, hogy a 24 óra rohadtul kevés egy napra.
Most éppen a pizzéria édes illatait, hangulatát és az emberek által keltett zajokat élvezi. Igen, élvezi, hogy tele van élettel a hely, egyáltalán nem bosszús amiatt, hogy van aki képes fél órával a zárás előtt bejönni és családi pizzát kérni. Sőt.. Örömmel segít az elkészítésében, így kötényben, lisztesen, szószosan, feltételekkel tarkított ruházatban mozog az asztalok között, mikor arra lesz figyelmes, hogy az ablaknál ülők többsége nyüzsögve néz kifelé, akinek van telefonja veszi elő, hogy kattogtasson, felvételt készítsen.
Jó térfigyelő kamerarendszerként, ő is csatlakozik a bámészkodókhoz, ám van annyira pofátlan, hogy ő a pizzázó ajtaját vágja ki, hogy az ajtótokjának vesse neki a vállát és úgy nézze.. Úgy nézze Bercel?
- Ember, mit csinálsz? - hüledezik nagy szemekkel, mikor a zene megszólal, akkor pedig röhögés tör ki belőle. Van annyira szemét állat, hogy eme csodálatos dal közepéig csak néz, mert nem is tudja mi van. Bercel most ezt tényleg neki csinálja? Vagy vár valakit? Ám látva, hogy senki se érkezik és a férfi őt bámulja, hát megindul felé, mint szerelmes asszony a filmekben és szinte könnyek között kapja magához, hogy keblére szorítsa. Emberek, hát majdnem csókot is ad a fiúnak, annyira értékeli a gesztust.
- Ne haragudj rám Berci fiam, egy bunkó pöcs voltam. Nem is értem miért te csinálod ezt - elereszti, hangja is hangosabb a kelleténél és a zene van olyan jófej, hogy éppen a bunkó pöcs résznél hallgat el, így minden bészkodó hallhatja ezt. Barnabást pedig egyáltalán nem zavarja a dolog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=847927#post847927][b]Bánki Barnabás - 2022.06.17. 10:17[/b][/url]

Egyetlen Bercelem  

Hát majdnem még a könnye is kicsordul ettől a csodálatos, filmbeillő jelenettől. Ha eddig bárki azt feltételezte, hogy ez a két férfi hetero, akkor ezen produkciót látva, biztosan félreteszi eme információt és már rá is áll arra, hogy ezek bizony melegek. Barnabás úgy szorítja magához Bercit, mintha élete múlna rajta. Barom volt, nem kellett volna annyira felrántania magát, hiszen a másik csak segítő szándékkal tolta az arcába a szavakat. De éppen rosszkor.
- Ne aggódj fiam, nem fogsz. Csak azért nem mentem még utánad, mert azt se tudom merre az előre - paskolja meg szeretettel Berci hátát, majd lassacskán ereszti, mert a népek egyre csak gyűlnek köröttük.
- Szerinted elkezdik skandálni, hogy csókot, csókot? - teszi fel nevetve a kérdést. Marika néninek még oda is integet, miközben elkezdi befelé terelni a másikat.
- Csak ittam egyet.. Amit ugyebár veled szerettem volna, de hát.. Na mindegy. Belián lett az áldozat, egyik pillanatban még a pubba voltam a másikban meg otthon imádkoztam a porcelán istenekhez... Ember. Azt se tudom, közte mi történt, de biztos, hogy történt valami, mert ezután, már józanul, összetalálkoztam Annievel és nem volt az a kicseszett feszültség. Ránéztem, ő mosolygott és ettől én is mosolyogtam és úgy éreztem teljesen helyreállt a világ - tényleg. Volt kínos beszélgetés is, amiben fény derült arra, hogy Barnabásunk járt részegen Annienél, de ezt inkább nem említi. Jobb a békesség.
- Csak nem félted a vagyonom? - neveti el magát és már kérdés nélkül tölt is valamit erősebbet a másiknak. - Nézz körbe, nem tudom mi történt, de megy a pizzázó. A menedék igaz viszi a pénzt, de mégse kell bezárni és azon vagyok, hogy szerezzek állami támogatást rá. Az előkészítő. Hát az még néha fárasztó, főleg a papírozás, meg az értekezletek, de az osztályaim fergetegesek. Most az hiszem baromira jó minden, szóval tuti rövid időn belül jön a szar - így szokott lenni, már meg se lepődne ezen.