29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumSzabályok és információkVilágleírás

Oldalak: [1] Le | Témaleírás
Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. december 3. 12:59 | Link

Emberi értelemmel rendelkező fajok


A legtöbb mágus ember, azonban közel sem mindannyian. A varázsvilágban kevés olyan lény van, akikkel az emberek keveredni képesek és a kapcsolatból gyermekük születhet, ők azonban mindannyian szüleikre jellemző különleges képességekkel, kinézettel jönnek a világra.
Általánosságban elmondható róluk, hogy emberi értelemmel rendelkeznek, általában képesek beilleszkedni az emberek világába. Ez azonban természetesen a neveltetésüktől függ leginkább.
A félfajok gyermekeit nem nevezzük negyedvérnek, hanem egyszerűen embernek.


Félkoboldok

A félkoboldok alacsonyak, fülük megőrizheti hegyességét, orruk kampósságát, és a koboldok természetéből is örökölhetnek kisebb-nagyobb mértékben. Bármelyik szülőjük lehet kobold, azonban általában emberi környezetben nevelkednek. Meglehetősen ritka keveredés.
A koboldokkal ellentétben a félkoboldoknak szükségük lehet varázspálcára, azonban kisebb varázslatokat képesek lehetnek anélkül / vagy éppen azzal végrehajtani. Szinte mindig kiemelkedő szellemi képességekkel rendelkeznek, életük átlagosan 30 évvel hosszabb egy emberénél. Külsejükhöz hozzátartozik a hófehér haj, amivel születnek, a nagyon világos bőr és az elsötétült tekintet.

A negyedkoboldok is képesek már varázspálcát hazsnálni, mint a varázsló társadalom tagjai varázslatokhoz. Külső jegyeiket finomabb mértékben, de arcvonásaikban, fül és orr formájukban, valamint átlaghoz képest jóval alacsonyabb termetükben öröklik.


Félvélák

A félvélák többsége világoskék szemű és szőke, de akadnak olyan egyedek is, akik sötét hajjal születnek. Barna szemű félvélával azonban eddig még nem találkoztak, vagy a származását titkolta, így ez nem is fellelhető. Biológiai zsákutcaként nem meglepően. Felmenőikhez hasonlóan szépek és a kiállásuk, a kisugárzásuk a világos szemekkel árulkodó és megbabonázó.
A félvélák a vélákhoz hasonlóan képesek a halandókat megbolondítani, de nem olyan mértékben, mint tiszta vérű társaik. Képességük átható tekintetükben rejlik, mellyel azonnal képesek az embereket befolyásolni, cselekedeteiket a javukra fordítani. Hajlamosak a hisztériára, arcuk ugyan nem torzul el, de természetük kibírhatatlan lesz.

Léteznek negyedvélák, akik egy félvéla és egy ember együttlétének eredményeként születnek. A negyedvélák nemi megosztottságában nincs számottevő különbség, fiú és lány utód is bármikor születhet, ám a fiúk magzati korban gyengébbek és sérülékenyebbek.
Szemük lehet világosabb, áthatóbb társaikénál, azonban sem bőrük, sem hajuk színe nem utal arra, hogy nem teljesen emberi lények. A negyedvélák öröklik gyengébb mértékben véla ősük megbabonázási különlegességeit, viszont sokkal gyengébbek faji jeleik, mint felmenőiknek.

A vélákról, félvélákról és további leszármazásról ITT tájékozódhatsz!


Félóriások

Óriás nő és ember férfi frigyéből félóriás gyermek születik, fordítva nem lehetséges. Az így születettek nem feltétlenül örökölnek mágikus képességeket.
Méretük hamar elárulja a származásukat, arcvonásaik általában durvábbak, viselkedésük lobbanékony. Kevésbé intelligensek lehetnek, mint más embertársaik, már ami a könyvekből elsajátítható tudásukat illeti. Általában szeretik a természetet, az állatokat. Leginkább az óriásokkal szembeni előítéletek miatt nehezebben illeszkednek be az emberi társadalomba, gyakran válnak magányossá és kirekesztetté.

A negyedóriások már örökölhetnek mágiát, azonban durva vonásaik és átlag feletti méreteik még náluk is árulkodóak. Értelmi képességeik nekik is elég gyérek, nehezen tanulnak és fejlődnek szellemileg.

Faji keveredések

Ők biológiailag csak mindkét szülő félembersége után születhetnek meg, valamint a véla és kobold illetve véla és óriás származékoknál, ekkor ő: negyedvéla és negyedkobold VAGY negyedóriás és negyedvéla.

Egy félvéla és egy félkobold gyermeke nem csak a fajok sajátosságait, de azoknak vegyített negatívumait is örökli. Esetükben a mágia olyan gyengeségeket ölthet, hogy vagy csak pálcával képes varázsolni, de enyhén és gyenge mértékben, vagy csak anélkül úgy, mint egy negyedkobold általában. Okosak lehetnek és logikában nagyon ügyesek. Külsejük lévén a közeli jegyeknek (világos bőr, haj, erős arcszerkezet) öröklődhetnek, de általában nyomokban, magasságban és az arcon figyelhető csak meg.

Egy félvéla és egy félóriás gyermeke utóbbi faj sajátosságai miatt mágiát legritkább esetbe örököl, azt is csak és kizárólag pálcával képes alkalmazni. Magas, nyúlánk alakkal, nem kifejezetten levehető arcvonásokkal rendelkeznek és értelmi, logikai készségeik igen alacsonyan maradnak.

Nem született fajok


Vérfarkasok

A vérfarkas-lét valójában betegség, amit más vérfarkasok harapása okoz. Jellemzőit tekintve mégis külön fajként tartjuk számon.
Emberi formájukban a vérfarkasok semmiben nem különböznek egészséges embertársaiktól. Nincsenek kiemelkedő reflexeik, nincs kifinomultabb szaglásuk, nem erősebbek vagy gyorsabbak, mint mások. Legfeljebb a húshoz vonzódnak jobban, nyersen azonban ők sem képesek megemészteni azt, akárcsak egy átlagos ember.
A nem átváltozott vérfarkas harapása nem fertőző. A betegség nem öröklődik gyermekeikre.
Az egészséges emberek és vérfarkasok közti különbséget utóbbiak vérfarkas-alakja hordozza. Minden telihold alkalmával a vérfarkas-kórral fertőzött személy fájdalmas átalakulás során változik emberevő fenevaddá. Elveszíti emberi tudatát, kommunikálni kizárólag más vérfarkasokkal képes.
Visszaváltozva semmire sem emlékeznek, amit vérfarkasként tettek. Általában napokig gyengélkednek az átalakulást követően, ekkor azonban már semmilyen farkastulajdonságot nem mutatnak.
A huszadik században felfedezett farkasölőfű-főzettel bizonyos mértékig képesek megőrizni emberi tudatukat az átváltozás alatt, ha rendszeresen fogyasztják azt telihold előtt. Ennek ellenére vérfarkasként továbbra is kiszámíthatatlanok, lobbanékonyak lehetnek.


Vámpírok

Minden vámpír ember volt egykoron, azonban az élete egy bizonyos pontján egy másik vámpír átváltoztatta őt. Ha egy vámpír megharapja áldozatát, majd a már haldoklóval a saját vérét itatja meg, megtörténhet az átalakulás.
A vámpíroknak szinte csak a kinézete emberi. Többé nem dobog a szívük, nem születhet gyerekük, nincs szükségük légzésre és alvásra, a szomjúságuk azonban újra és újra feltör bennük. Emberi vagy állati vérrel táplálkoznak, áldozatukat mindazonáltal nem mindig pusztítják el.
A vámpír nyála gyorsítja az általa harapott seb gyógyulását: néhány óra elteltével úgy begyógyítja a bőrt, hogy kizárólag vámpírok veszik észre a nyomát. Vérének hatása hasonlóan gyógyító, csak sokkal koncentráltabb.
Hosszú élettartamuk miatt általában műveltek, intelligensek. Reflexeik, szaglásuk kifinomult, többé-kevésbé képesek az emberek gondolataiban olvasni. Illatuk és kinézetük az emberek számára csábító.
Természetes módon nem halhatnak meg, ha el akarunk pusztítani egy vámpírt, karót kell döfnünk a szívébe. A napfény is halálos lehet számukra: ha fény éri őket, megégnek.
Az ezüst érintése csak kellemetlen egy vámpírnak, nem halálos. Egy halott vérének megivása elkábítja őket. A közhiedelemmel ellentétben a fokhagyma semmilyen hatással nincs rájuk, szentelt vízzel, keresztel vagy vallásos ereklyékkel pedig - nem bizonyítottan - távol tarthatóak, ha a vámpír még emberként hitt a hatékonyságukban.  Nem léphetnek be egy halandó otthonába, míg az illető be nem invitálta őket.
A Mágiaügyi Minisztérium szigorú listát vezet minden Magyarországon élő vámpírról. Törvényileg az új emberek átváltoztatása szigorúan tilos, a törvényszegő vagy bizonyítottan gyilkos vámpírokat üldözik.
A mágusokból lett vámpírok átváltozva elveszítik a varázserejüket.


Félvámpírok (Damfírok)

Damfír úgy jöhet létre, ha a vámpír egy nem haldokló, de sok vért vesztett emberrel itatja meg a saját vérét.
A damfírok éreznek, lélegeznek, a szívük is dobog. Emberi tulajdonságaikat nem veszítik el, továbbra is öregszenek (bár lassabban), életük végén pedig meghalnak, mint bárki más. Emberi ételekre és vérre egyaránt szükségük van az életben maradáshoz. A napfényre igen érzékenyek, meglehetősen kellemetlen számukra kimenni rá, csúnyán leégnek tőle és a szemüket is bántja hosszú távon.
A damfírok tiszta vérű testvéreik különleges képességeit örökölik, a reflexeik gyorsabbak, erejük nagyobb lehet. Ettől függetlenül emberként élik a mindennapjaikat, szaporodásra általában képesek. Aki varázslóból vált damfírrá, az 10 éven belül fokozatosan elveszíti a varázserejét.

További érdekességek;

Félzergek

A faj alapvető sajátossága az agresszivitás és a gyilkos ösztön, így a szigeteken letelepedni vágyó mágusok eleinte egytől-egyig kínhalált haltak. Zagara volt az első mágus, aki felismerte, hogy a zergek vezetőjével kell egyességet kötnie, ha meg akarják figyelni az eddig ismeretlen lényeket. Daggoth, a zergek irányítója beleegyezett, azonban a kutatásnak ára volt: megállapodást kötöttek, hogy az ott tartózkodók egy része aláveti magát a fertőzésnek, így pedig félig zerggé, félig emberré válnak. A lények lárváiból vettek vért, melyet a mágusok megittak, majd önként egy bábba feküdtek, amelyben négy-öt nap alatt megtörtént az átalakulás. Így, hogy ereikben zerg vér folyt, képesek voltak a kolónia irányítására, a teljes hatalmat azonban átvenni nem tudták. A húsz szigetből álló szigetcsoportból tíz volt lakott, ezek mindegyikén egy félzerg vezető volt, így pedig a messziről jövő mágusok is letelepedhettek és békében élhettek együtt a már őshonos fajjal.
A félzergekről és további jellemzőikről ITT tájékozódhatsz.

Szellemek

~kidolgozás alatt~
Utoljára módosította:Ambrózy Henrik, 2020. május 17. 14:16
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. december 3. 13:00 | Link

Közel emberi értelemmel rendelkező varázslények és bestiák


A varázsvilágban több élőlény is található, akik az emberhez közeli értelemmel rendelkeznek, mégsem tartoznak az emberi fajhoz. Kivétel nélkül mindegyikük rejtőzködik a varázstalan emberek elől. Testfelépítésükben, képességeikben és kultúrájukban különböznek az emberektől, azonban képesek emberi beszédre és gondolkodásra.

Ezeket a lényeket két külö csoportra osztjuk: emberi értelemmel rendelkező varázslények és bestiák. Bár a kentaurok és sellők kifejezetten kérték a bestia státuszt, kultúrájukat tekintve mind közül ők a legfejlettebbek.

Az emberi értelemmel rendelkező lényekre is vonatkoznak az emberi világ alapvető szabályai: bűncselekmény esetén nekik is bíróság elé kell állniuk, ha bebizonyosodik a bűnösségük, börtönbe kerülhetnek. Ügyeiket azonban erre szakosodott bizottság tárgyalja, akik figyelembe veszik a szokásaikból eredő különbségeket.


A kastély környékén és Magyarországon élő varázslények


Kentaurok

A kentaurok Európa erdeiben elterjedt félig ló, félig ember lények. Kialakulásukról keveset tudunk, az emberekkel csak nagyon távoli rokonságban állnak.
Az emberektől elszigetelten, erdősségekben élnek, területüket szigorúan őrzik a betolakodókkal szemben. Hordákat alkotnak, azon belül a szülők és gyermekeik szoros, összetartó családokban élnek. Kölcsönösen tisztelik egymást, nézeteltérésekre köztük ritkán kerül sor. Ha nem háborgatják őket, békés lények. Ha azonban területüket, hitüket vagy fajtájukat sértik, véresen megtorolják azt.
Figyelmük az ég titkai felé irányul. Kiemelkedően művelik az asztronómiát és az asztrológiát, a csillagok segítségével tájékozódni, jósolni is képesek. A földi konfliktusok nem igazán érdeklik őket, eddig egyetlen emberi háború sem volt, amibe érdemben beavatkoztak volna. Az elmúlást az élet szerves részének tekintik, nem küzdenek ellene, az eltávozottaikat a csillagokban látják. Szoros kapcsolatot ápolnak az erdők teremtményeivel, minden élőlényt egyformán tisztelnek. A természet kincseit felhasználva magas fokon művelik a gyógyítást, a legtöbb emberi betegséget képesek kezelni, ezt a tudást azonban megtartják maguknak. Könyveket nem írnak, tudásuk szájról szájra terjed.
Fegyverként íjat és dárdákat használnak, leginkább azonban csak fenyegetésként. Mágikus képességeik a jóslásban és varázsfőzetek elkészítésében mutatkoznak meg.

Sellők

A sellők csak messziről nevezhetők emberszerű lényeknek: víz alatt élnek, lábuk helyett farokúszójuk van, kinézetük pedig nem egyszer csak távolról emberi. Többféle alfajuk létezik. Köztudott, hogy az északi, hideg vizekben élő sellők sokkal csúnyábbak, mint meleg vízi, déli társaik.
Általánosságban elmondható a sellőkről, hogy maguknak való, elszigetelődő lények. Városaikat kőből és hordalékból építik tavak és tengerek alján, egy város élén a királyuk áll. Náluk is kialakultak a különféle szakmák, vannak, akik vadászatból (halászatból) élnek, mások vízi növényeket termesztenek. Apróbb halakkal táplálkoznak, azonban teljes szimbiózisban élnek velük, a víz összes élőlényét tisztelik.
A déli sellők építészete díszes, előszeretettel használnak kagylókat gyöngyöket, újfent azonban a szárazföldi ember szemetét is beépítik házaikba. Északi társaik egyszerűbb, ám annál masszívabb házakat építenek. Ruházatuk kagylókból és hínárból áll, a nők gazdagabban díszítik magukat.
A beszédük a szárazföldön fülsiketítő rikácsolásnak hangzik, a víz alatt azonban hangjuk kellemes. Művészetük a zenére épít, hiszen a víz alatt szépen és jól terjed a hang. Kezdetleges hangszereket is használnak.
Távol tartják magukat az emberektől, azonban előfordult már, hogy tengerbe vagy tóba esett gyermekeket mentettek ki. Ugyanígy elvétve megesik, hogy a csónakokról szemetelő embereket a vízbe borítják vagy lerántják magukkal, halálos atrocitás azonban évtizedek óta nem történt.

Házimanók

A házimanók a koboldok nagyon távoli rokonai. Emberemlékezet óta a mágusok szolgálatában állnak, természetes életformájukat egyáltalán nem ismerjük. Ha léteztek is vad házimanók, ők vagy évezredekkel ezelőtt kipusztultak, vagy mágusok szolgálatába álltak.
Apró, gyermekméretű lények, testalkatuk törékeny, füleik denevérszerűek. Kerek fejükön hatalmas, vizenyős szemek ülnek, fogsoruk hiányos és tompa. Jellemzően görnyedten, csöndben járnak.
Apróbb varázslatokra, így hoppanálásra is képesek. Gazdájuk hívására bármilyen távol is vannak épp, rögtön meg tudnak jelenni. A varázsláshoz nincs szükségük eszközökre, így valószínűleg komoly mágikus képességeik vannak, ezt azonban sosem fitogtatják.
Egy manócsalád általában egy máguscsaládot szolgál több generáción át. Önszántukból sosem hagyják el gazdáikat, ezt pedig megtehetik, ha ruhaneműt kapnak. Az egyikei azoknak a fajoknak, amik sosem lázadtak fel az emberi elnyomással szemben.

Tündérek

Tündérek világszerte a melegebb területekre jellemzők. Apró élőlények, kik virágos-fás ligetekben élnek.
A tündérek a rovarokhoz hasonlóan petével szaporodnak. A petéből először hernyó kel ki, majd a bebábozódást követően alakul ki a végleges tündér-forma. Testük az emberéhez hasonló, hátukból azonban szitakötő- vagy színpompás lepkeszárnyak nőnek, melynek segítségével repülni is képesek. Ruházatuk virágszirmokból vagy levelekből áll.
A hiedelemmel ellentétben férfi és női tündérek is léteznek, mindegyikük kedves, békés lény. Nagy családokban élnek, és vigyázzák a ligetüket. Képesek kommunikálni a növényekkel és apróbb állatokkal. A természettel teljes összhangban élnek.
Mágikus képességeik nincsenek, virágporból viszont tündérport tudnak előállítani. Akire ezt a port rászórják, kommunikálhat velük.


A kastély környékén, Magyarországon nem élő varázslények


Azok a lények kerülnek itt felsorolása, akik természetszerűen nem fordulnak elő Magyarországon. Ez azonban nem jelenti, hogy behurcolt fajként néhány egyedük nem jelenhet meg az országban - kivételt képez, ahol ez külön kikötött.

Vélák

A vélák testalkatilag a legjobban emberre hasonlító mágikus lények. Könnyen elvegyülnek az emberek között, mégis kitűnnek közülük határtalan szépségükkel. Ha egy tapasztalatlan halandó férfi a női egyedek közelébe kerül, azonnal olthatatlan vonzalmat és vágyódást kezd érezni irántuk, mely a távolság leküzdésével egyre erősebb lesz. Ilyenkor a véla hatása alá került férfi veszélyes és lehetetlen dolgokra kész vállalkozni, hogy a gyönyörűség kegyeibe férkőzzön. A halandó nőkben is feltörhet a vágyódás vélák iránt, néhány írásos dokumentum azonban azt támasztja alá, hogy a nők ennek könnyebben ellenállnak. Bármely nem képviselői képesek lehetnek kontrollálni efféle érzéseiket, ha nem éri őket felkészületlenül a véla megjelenése.
Ezek a lények magasak, vékonyak; világosszőke hajjal, világoskék szemmel, telt ajkakkal és tejfehér bőrrel rendelkeznek. A vélák mindaddig sugárzóan szépek, ameddig fel nem bosszantják őket, ekkor arcuk eltorzul „csúfabb lesz a legrusnyább banyánál is”, természetük agresszív, ellenséges, mely nagy erejű mágiájukkal keveredve végzetes pusztítást válthat ki.

A vélákról, félvélákról és további leszármazásról ITT tájékozódhatsz!

Óriások

Az óriások hegyvidékeken több tíz méter magasra is megnövő, emberszerű lények. Tíz-tizenöt fős hordákban élnek, melynek élén a legnagyobb férfi óriás áll. Kultúrájukról elszigeteltségük okán meglehetősen keveset tudunk. Az biztos, hogy a hordák kapcsolatban állnak egymással, ezt a kapcsolatot azonban leginkább viszályok és állandó háborúk jellemzik. Megesik, hogy egy-egy óriás az óriások királyának kiáltja ki magát, ezek a királyságok azonban hetek alatt véres viszálykodásba fulladnak, majd szétesnek.
Az óriások élettartama nagyjából duplája az emberének. Felépítésük masszív, ruházatukat állati bőrök alkotják. Mindenevők, hatalmas testük azonban leginkább nagyvadak elfogyasztásával képes jóllakni. Az erdőkben rombolásukkal hatalmas károkat okoznak.
Jellemük erőszakos, agresszív. Beszédük valamiféle dörmögésre hasonlít, nagyon kevés és primitív szót használnak. Könnyen befolyásolhatók és ingerelhetők.
Veszélyességük miatt a minisztériumok ügyelnek arra, hogy az óriások hordáit távol tartsák mind a varázstalan, mind a varázsos emberektől.
Mágia használatára képtelenek. Magyarországhoz legközelebb a Tátrában élnek.

Koboldok és leprikónok

A koboldok alacsony, manószerű lények, hosszú fülekkel, hatalmas, görbe orral és hosszú ujjakkal. Kiemelkedően intelligensek.
Ezek a lények eredetileg barlangokban laktak, azonban könnyedén alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az emberekhez hasonlóan összetartó családokban élnek. Kultúrájuk a földközeli élethez idomult, kunyhóikat a földbe vájják vagy barlangokban építik ki, berendezéseikhez pedig kizárólag növényeket használnak fel. Mindenevők, leginkább mégis zöldségeket és gyökereket fogyasztanak.
A koboldokat vonzza és megbabonázza az arany és más drágakövek. Évezredek óta foglalkoznak bányászattal, bár a kitermelt kincseket gyakran semmire sem használják, csak felhalmozzák őket.
Az emberek ismerték föl először kiemelkedő intelligenciájukat az arany és pénz mozgatása terén, ők bíztak meg először koboldokat bankjaik őrzésére. A legnagyobb bankokban tradicionálisan máig több száz vagy ezer kobold dolgozik, akik kitanulva az írás-olvasást az embereknél precízebben képesek a számokkal való bűvészkedésre. Különleges kapzsiságuk szintén hozzájárul ahhoz, hogy az aranyat erőn felül őrizzék.
Manapság rengeteg kobold dolgozik mágusok által működtetett bányákban is, különösen Kelet-Európa területén.
Rendelkeznek mágikus képességekkel.

A leprikónok a koboldok közeli rokonai, kizárólag Írország területén fordulnak elő. Sokkal apróbbak, mint az európai kontinensen élő társaik, rejtőzködőbbek és nem is vegyülnek az emberekkel. Az arany ugyanúgy vonzza őket. Többnyire zöld, növényekből készített ruhákat hordanak, jellemük gyerekes, gyakran tréfálják meg a területükre tévedőket.

Szfinxek

A szfinxek ritka, Egyiptom területén élő varázslények. Kiemelkedő intelligenciájuk ellenére a minisztériumok egyértelműen a bestiák közé sorolják őket erőszakos természetük okán.
Női fejjel és oroszlántesttel rendelkeznek, élettartamuk ismeretlen. Eddig egyetlen hím nemű szfinxet sem sikerült találni, így életmódjukról, szaporodásukról szinte semmit sem tudunk. Távol tartják magukat az emberektől, előszeretettel szórakoztatják magukat találós kérdések kiötlésével, de a kirakósokat és szójátékokat is nagyon szeretik. Ha mégis egy emberrel találkoznak, biztosan feltesznek neki egy feladványt - ha pedig nem sikerül megválaszolnia, azonnal végeznek vele.
Nemzetközi egyezmények következtében a szfinxeket szigorúan tilos Egyiptomon kívülre telepíteni, így Magyarországon sem fordulhatnak elő.

Ifritek

Az Ifritek hasonlóan a vélákhoz és kentaurokhoz a mágikus lények osztályán belül is az intelligens fajok családjába tartoznak, azon belül is a mágiahasználók nemzetségébe. Rendkívül közeli rokonságban állnak a dzsinnekkel, ám az indiai mitológiával ellentétben, amelyben az Ifrit a dzsinnek egyik alfajába tartoznak, rendszertanilag jelentősen elhatárolódnak egymástól, mivel mágikus jellegzetességeit, jellegét tekintve az Ifritek hasonlóságot mutatnak az obsukurokhoz és a Hidebehindhoz, illetve az elemi mágusok által megidézett elementálokhoz. A lénykutatók - bár ez tanulmányokban még nem hitelesen igazolt, csupán lábjegyzet, hogy - távoli kapcsolatot feltételeznek a lethifoldokkal, melyet főként a patrónusbűbájra való érzékenységgel magyaráznak.
Eredeti alakjában megjelenve muglik közt egy Ifrit maga a két lábon járó törvényszegés a varázsvilág titoktartási szabályainak tekintetében. Habár felépítésük egyértelműen humanoid, bőrük színe többnyire kékes, lilás vagy vöröses színárnyalatú - igaz, vannak albínó egyedek, akik fehér színben pompáznak. Szemük színe vörös, borostyánsárga vagy világoskék, a “szemfehér” viszont a szokásos emberi árnyalat helyett fekete. Villás farkukat ötödik végtagként tudatosan képesek használni és irányítani, szarvuk formája sokféle lehet: valakié az ég felé mered, másoké, mint a kosoké, spirál formát vesz fel stb. Vannak megkülönböztető nemek: léteznek férfi és női Ifritek, habár ez az alakváltás lehetőségeit nem befolyásolja; hím Ifrit felvehet női emberalakot és fordítva. A bibliai ördögábrázoláshoz való hasonlóság miatt sokan azt hiszik, hogy szárnyuk is van: ez nem igaz, nincs szárnyuk és repülni sem tudnak, kivéve, ha valamelyik egyednek az az egyéni képessége.
Imádják a külsőségeket, a minőségi anyagból készült ruhákat, díszeket, ékszereket, kiegészítőket: a lényeg, hogy kielégítsék vele saját esztétikai érzéküket, amely nem minden esetben kellemes mindenkinek. (Értsd: hajlamosak a vizuális túlzásokra, a giccsre.) Szeretik a bátor színeket és a rájuk irányuló figyelmet. >> további infóért katt


Zerg

A zergek a Bermuda szigetcsoport területén őshonos, hüllőszerű faj. Ezek a szörnyek emberi értelemmel nem rendelkező lények, besorolásuk azonban igen változatos skálán mozog, egyedeinek több mint fele pedig kihalt az atlantiszi háború idején.
Ezek a kolóniákba zsúfolódó teremtmények rendkívül invazívak, szaporodásuk sejtosztódás révén születő lárvákkal történik. Ezek a lárvák egy idő után bebábozódnak, különleges fajtájuknak megfelelően pedig bizonyos idő elteltével kikelnek. A zergek egyedi különlegessége, hogy alfa-aminosavaik egyedi R csoporttal rendelkeznek, melyek lehetővé teszik az elhalt sejtek kombinálását a normál fehérjékkel, s így új sejteket hoznak létre, tehát képesek az öngyógyításra. Méretüket tekintve változatosak, míg az apró drone-ok legfeljebb harminc centisek lehetnek, addig a már kihalt ultraliskok - feljegyzések szerint - húsz méteresre is nőhettek. Testüket természetes csont- és kitinpáncél borítja, melynek eredményeképp egy gyors tüzelésű fegyver tárának fele szükséges ahhoz, hogy a kemény páncélt átüsse. Mivel a zergek teste alapvetően savas, így különösen ellenállóak a vegyi anyagokkal szemben, azonban a szigma sugárzás halálos a számukra. A fajon belül vannak repülő és röpképtelen példányok egyaránt. Azok az alfajok, melyek kizárólag szárazföldön képesek megélni, kivétel nélkül a földbe ássák magukat. Ez két célt szolgál: mivel alapvetően rejtőzködő faj, így képesek az emberi szem számára láthatatlanul élni, azonban ha ellenség lép a területükre, úgy váratlanul, lesből támadva gyilkolhatják le őket.
A zergek fészkekre tagozódnak, így foglalva el az egész szigetcsoportot, azonban elkülönülésük ellenére egyetlen fő vezetőjük van. Ez a vezető tartja irányítása alatt őket, s mivel ezek a lények alapvetően "szolganépként" emlegetettek, így mindig fejet hajtanak aktuális uralkodójuknak.
Közepesen intelligens faj, egyszerűbb, fejletlenebb példányaik csak pszionikus képességekkel tudnak kommunikálni, mint hangmanipuláció, illetve hanggenerálás. A fejlettebb példányok már megértik az emberi szót, illetve telepatikusan és elmemanipulációval vagy elmekontrollal is igába hajthatók. Ezen felül, intelligenciájukat alátámasztva jellemző rájuk, hogy gyakran teszik ki magukat az időjárás viszontagságainak, ezzel segítve elő evolúciós tökéletességüket.
Utoljára módosította:Ambrózy Henrik, 2020. március 25. 02:20
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. december 3. 13:00 | Link

A világban előforduló,
nem emberi értelemmel rendelkező varázslények


Az iskolában minden diák számára engedélyezett egy-két viszonylag kis testű varázslény, vagy mágikus képességekkel nem rendelkező állat birtoklása. Azonban a XX besorolásúnál nagyobbakhoz minisztériumi igazolás szükséges, így kizárólag a Navigátorok (szerepjátékosan az iskolaigazgató) engedélyével birtokolhatóak! A különböző lények hasznosságuk, előfordulásuk és értékük alapján más és más árkategóriába tartoznak, így nem engedheti meg őket magának akárki.
A kastély környéki varázslények az erdő mélyén illetve Bogolyfalva környékén élhetnek. Mindkettő természetvédelmi terület, az ott élő varázslények biztonságáért a minisztérium felel. A környéken kívül Magyarország egész területén találkozhatunk varázslényekkel, valamint a világ több pontján is legtöbbször Nemzeti Parkok területén. A nagyobb és veszélyesebb bestiák számára (például sárkányok; griffek) a minisztérium rezervátumokat jelöl ki, ezek csak engedéllyel látogathatók.


Kifejezetten Magyarországon őshonos varázslények vagy az itt megismert lények


Ezek a varázslények Magyarországon őshonosak vagy itt megismertek, máshol nem található állatok, melyek olykor fellelhetőek a kastély környékén is, a Turult, a Tytogriffet és a Bi-bit kivéve.


Csillós Plumpó
Cincogár
Jégfajd
Morgondár
Ködfoltos Ordas
Szárnyalgó
Csodaszarvas
Turul
Tytogriff
Bi-bi

A Nemzeti Parkok számunkra fontos helyei


¤   Szedresi Sárkányrezervátum
(Ez az egyik legismertebb iskolánk környezetében, a kirándulások nagy részét is ide bonyolítja le például a sárkánytan tanárnő. Nem csak országos, de nemzetközi szinten is híres.)

¤   Pilismogyorói Kentaur Rezervátum
(1894-től az MMM fenntartásával üzemelt, azonban az 1943-as egyezmény értelmében a kentaurok maguk őrzik.)

¤   Tiszamelléki Sellő Felügyelet
(1952-ben létesült. A muglik tevékenysége következtében egyre kisebb terület egy 2003-as szerződés értelmében legalább 3, legfeljebb 18 tavat mondhat magáénak, a szaporulattól függően.)

¤   Kelet–Közép-Európai Sárkány befogó- és ellátó Központ
(Európai egyik legnagyobb, legjobban felszerelt Sárkány rezervátuma a magyar-román határon, amelyben a Magyar Mennydörgő mellett a Román Hosszúszarvú, vagy a legnagyobb méretű Ukrán Vashasú. 1907-ben alapították.)

¤   Romániai Szent György Sárkányrezervátum
(A Déli Kárpátok alsó hegyvonulatának egy emberek által nem látogatott részén kap helyet. A szóbeszédekkel ellentétben a román rezervátum csak és kizárólag a román hosszúszarvú populációval foglalkozik. Néha ugyan befogadnak ideiglenesen más fajtákat is, de ezeket rövid időn belül elszállítják is eredeti élőhelyükre)

¤   Hippogriff Szelidítő
(Elnevezése ellenére a létesítmény elsődleges feladata nem a megszelídítés, hanem a költési időszak nyugodt biztosítása, valamint a populáció életének figyelemmel kísérése. 1987. óta üzemel.)


Közreműködés:
Legendás állatok és megfigyelésük (JK. Rowling) - Animus Kiadó, 2001
Derek Taylor
Maja Bojarska/Mikola Keve Áron
Révay Franciska Veszna
Utoljára módosította:Vajda Eszter, 2019. november 10. 14:26
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel
Bagolykő Mágustanoda FórumSzabályok és információkVilágleírás