29. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mácsai Mina Izabella összes hozzászólása (258 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 7 8 9 » Le
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 3. 18:22 Ugrás a poszthoz


Mivel már nem volt olyan vészes az idő, ezért végre kimozdulhatott, aminek nagyon örült. Szeret ebben a furcsa, meglepő kastélyban élni, szereti az új szobáját, de hiányzik neki Kriszta és a természet is. Mindig nagyon is természetközpontú kislány volt. Szeret sátrazni, piknikezni, a fűben ülni és beszélgetni. Egyszerűen ezek olyan jó dolgok, melyeket sok ember nem csinál, ezért elveszti a varázsát. Amikor Pesten voltak és jó idő volt, mindig kiültek a Margitszigetre, Pécsen a Szent István térre, és nagyokat játszottak, festettek, ettek ott a fák hűs árnyékában.
Egyértelmű tehát, hogy kapva kap az alkalmon és jól felöltözve elindul, hogy körbenézzen a faluban. A játszótéren nem talál senkit, de nem bánja, még nem biztos benne, hogy teljesen fel van készülve más gyerekekre, előbb a felnőttekkel való találkozásait kellene megértenie, a gyerekek sokkal bonyolultabbak tudnak lenni. Fázós kis kezeit elrejti az anyukájától kölcsönkapott blézer zsebeibe, ez a testrésze képes a nyár közepén is fázni. Szerette ezt a ruhadarabot, mert olyan finom illata volt az anyukája parfümjétől és jól ment a fehér harisnyájához. Csúszott párat a csúszdán, majd visszakanyarodott a Fő utcza felé, hogy vegyen egy kókuszgolyót, amit a tavacska felé haladva elmajszolhat. Nagyon szerette a kókuszgolyót, főleg ezt a fehér változatot, ami sokkal édesebb volt a barnánál. A pocijában az édességgel érkezik meg a tett helyszínére, ahol néhány ember van csak, akik többnyire egy másik emberrel vannak elfoglalva. Közelebb sétálva a parthoz talál egy kényelmesebb kis helyet, így a táskájából előveszi a pokrócot, amit magával hozott és leterítve elhelyezkedik rajta, majd kihalássza a száraz kenyereket is, amit a kacsáknak hozott. Kár, hogy itt nincsenek hattyúk, nagyon szereti őket.
Épp az első széttördelt darabot dobja el, amikor észrevesz egy felé közeledő kutyát. A kutyák a kedvenc állatai, mindig el tudja foglalni magát velük, így most is bátran odatartja a kezét, hogy szagolja csak meg a kutyus, és ha tetszik neki, akkor jöhet a játék!


Ezt húztam ma fel
Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:06
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 17. 23:11 Ugrás a poszthoz

Ha nagy leszek, szerintem Levitás leszek. ^^ Oda illek a legjobban. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 17. 23:14 Ugrás a poszthoz

Még négy év, tíz éves vagyok. Cheesy

Köszönöm Emma, te is cuki vagy <3
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 17. 23:19 Ugrás a poszthoz

Igen, ha úgy vesszük akkor kettő. Ilyenkor kicsit bánom, hogy ilyen fiatal karit csináltam. Cheesy

Igen én is, az anyukám elég elfoglalt, hogy mindig láb alatt legyek. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 17. 23:27 Ugrás a poszthoz

Ez mondjuk igaz, nekik még több idő. Cheesy

Egyszer Eridonos karit csinálnék, ők olyan viccesek. Cheesy  
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 17. 23:32 Ugrás a poszthoz

De jó neked. *-* Én csak olvastam róluk, de nagyon tetszik, amit ki lehet hozni belőlük. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 17. 23:36 Ugrás a poszthoz

Álmodóilag félig-meddig sárga vagyok. Cheesy Szeretem őket és már volt ott karakterem is. ^^
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 17. 23:42 Ugrás a poszthoz

Az szép keveredés, bennem nincs kék, csak zöld, meg olykor egy picike piros talán. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 17. 23:49 Ugrás a poszthoz

Szép álmokat Boti!

Nekem egyszer jött ki a Milena féle teszten 80% fölötti zöld, azóta inkább sárga vagyok, mert az az eredmény kicsit megijesztett. Cheesy A teszteken amiket iratnak velünk a tréningeken, órákon mindig Kolerikus-Melankolikus vagyok 45-55 arányban. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 18. 00:00 Ugrás a poszthoz

Éretlen, ez tetszik. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 18. 00:06 Ugrás a poszthoz

Sajnos nincs meg nekem sem. Sad
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 18. 01:01 Ugrás a poszthoz

Na cicaetetés után kitöltöttem én is:

49 % Navine
41 % Rellon
8 % Eridon
2 % Levita

Ez mondjuk engem nem lep meg. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 18. 01:05 Ugrás a poszthoz

Mármint nálam felcserélve? Mert akkor nem, én egy tünemény vagyok. Minél több embert viselek el a furcsaságaival, annál toleránsabb lény leszek. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 18. 01:14 Ugrás a poszthoz

Ez így igaz. Sőt, sokat fejlődtem szerintem egy-két embernek köszönhetően. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 18. 01:24 Ugrás a poszthoz

Süti *-* Sütiért bármit mondok, amit csak szeretnél. Cheesy

Köszönöm. Cheesy Remélem összejön, már csak a kis Mina nem haladó és mire én ötvenet összeszedek egy karakterrel kész lesz félig a szakdolgozatom. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 18. 01:27 Ugrás a poszthoz

Igen, azon még dolgoznom kell, pedig régen nem tudtak lekenyerezni. >.<

Nem fáj kevésbé, mint az ötven. Cheesy
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 18. 01:31 Ugrás a poszthoz

Szia, de kis cuki vagy. Cheesy

Engem még nem parancsoltak ágyba. Cheesy

Igenis főnök! *vigyázzba vágja magát*
Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2013. május 18. 01:32
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 18. 01:42 Ugrás a poszthoz

*Elmenekül Ririke tombolása elől.*

Azt hiszem nekem most halaszthatatlanul sorozatot kell néznem. Cheesy

Szép álmokat nektek!

*Pofátlanul vesz még egy sütit, majd ugrálva elszelel*
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 18. 15:05 Ugrás a poszthoz


Az utóbbi időben nem költött semmire, így jó sok zsebpénze halmozódott fel a szfinxes tartóban, amit még a születésekor kapott. Nem azért, mert már akkor tudták, hogy a kislány igen levitás beállítódottságú, csak azért, mert Kriszta előtte pár nappal érkezett haza Egyiptomból és hozott egy ilyen tartót is, mondván, hogy minden nap tesznek majd bele pár sarlót, hogy amikor már idősebb lesz, akkor szép alappal induljon.
Ez a szokás mára is megmaradt, így mostanra tényleg csinos kis vagyonnal rendelkezik. Az utóbbi napokban rossz idő volt, így nem jött ki a kastélyból, mostanra azonban kisütött a nap és igaz, hogy egy kicsit fújt a szél, de ez nem akadályozta meg abban, hogy ebéd után néhány órával felkerekedjen és nekiinduljon a falunak. Anyukájának persze szólt előtte, azt is elmondta, hogy sütit fog enni, és azt is megígérte, hogy szót fogad majd annak a kedves lánynak, aki a cukrászdában mindig figyel rá, hogy idegen emberek ne akarják bántani.
Gondolkodását tekintve talán elmondhatjuk, hogy sok tekintetben túlontúl felnőttes, a legtöbb alkalommal ő az, aki neveli az anyukáját és nem fordítva. Érdeklik a nagyobb emberek dolgai és sokszor egész okos gondolatai vannak. Koraérett, de még így is igyekszik kiélvezni a gyerekkort. Most, hogy iskolába járhat hétköznap, nagyon sok esélye van rá, hogy érvényesüljön, ami érezhetően jót tett neki, ahogy az is, hogy gyerekek között van.
Belépve a cukrászdába egyből meglátja a lányt, aki éppen most indul vissza egy asztaltól, így mosolyogva int neki egyet és a pulthoz lépve megnézni a kínálatot, hogy miből válogathat. Csak azt tudja, hogy sütit szeretne, de azt nem tudja még, hogy mit, így egyelőre csak egy forrócsokit kér, mentásat, majd egy bejárathoz közeli asztalt választ, és a fekete kiskabátot, és a piros táskát letéve felmászik, hogy kényelmesen helyet foglaljon, előhúzva a Bogár Bárd meséit és, amit legalább kétszázszor olvasott már, ha nem többször.  
Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:07
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 20. 01:26 Ugrás a poszthoz


A forrócsoki nagyon finom és jó mentolos, ahogy annak lennie kell. Vera tudja, hogy hogyan szereti. Talán még néhány sütit vihetne haza is. Mondjuk sajtosrolót. Látta, hogy a lány az előbb pakolta ki őket, és úgy megkívánta. Kért is egyet, amit villámgyorsan el is tüntetett, még csak erre utaló bizonyíték sem maradt utána.
Épp belekezd a három testvér meséjébe, amikor megszólítják. Még szerencsére, ezt a mesét amúgy se szereti annyira, de ha megint elkezdené a Mágus szőrös szívét olvasni, akkor valószínűleg ráunna, pedig az az egyik kedvenc története. A könyvből felpillantva hihetetlenül világos kék szemeivel végignéz a lányon, majd egy halvány mosollyal biccent és becsukja a könyvet.
- Szia. Persze, foglalja csak helyet.
A könyvet még nem teszi vissza a táskájába, mert nem tudja, hogy mennyi ideig marad a lány, de azért titkon reméli, hogy már nem kell elővennie a könyvet amíg itt van. Viszont végre kitalálta, hogy milyen sütit kérne, hiszen eredetileg az édesség iránti igénye miatt jött le, így Verának integetve kér két gyümölcskockát.
- Mácsai Mina vagyok, harmadikos a faluban és te?
Érdeklődik, miközben elé és a lány elé is leteszik a sütiket. Gondolkodás nélkül villát ragad és egy nagyobb falattól meg is szabadítja a süteményt. Határozottan jó választás volt, csak sajnos a mentolos forrócsoki nem jó hozzá, így azt majd egy kis pihenés után fogja magához venni és elfogyasztani, most ez a rengeteg gyümölccsel telepakolt süti is tökéletesen jó. Legfeljebb kér hozzá valami üdítőt is. Ennyit arról, hogy nem egy költekező típus.
- A suliba jársz vagy te is dolgozol? Vannak gyerekeid?
Ő csak a saját anyukájából és Verából tud eddig kiindulni, mindkettejüknek gyereke van és dolgoznak is, illetve Krisztából, aki szintén dolgozik, de ő gyerekek helyett inkább utazgat. Egyszer azt mondta, hogy a repülőjegyek az ő gyerekei, mert még nem találkozott a bácsival, akivel le akarja élni az életét. Mondjuk ez nála nem indok, hiszen az ő mamája se találkozott még vele, azonban ő mégis megszületett, de a mamája azt mondta, hogy ezzel nincs probléma, attól még, hogy nincs apukája, ő jó, hogy megszületett.

Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:07
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 24. 04:29 Ugrás a poszthoz


- Igen, van itt lent is egy suli, a kisebb gyerekeknek, idén indult, de nagyon szuper. Eddig otthon tanultam, de most, hogy nincs velünk Kriszta, anyu pedig dolgozik, eléggé elfoglalt lett.
A sulival viszont nyert mindenki, hiszen ő gyerekek között lehet és kicsit gyerekké válhat, annak ellenére, hogy az eddigi családmodellben többnyire  ő volt a felnőtt a maga kilenc, sőt most már tíz évével, most azonban fordult a kocka és ehhez nem árt átgyerekesedni egy kicsit, hiszen fiatal még, előtte az élet.
- Szép neved van, nagyon tetszik, hercegkisasszonyos.
Már csak a vezetékneve miatt is ez jutott az eszébe róla. Tetszenek neki a lányos lánynevek. Az övét nem tudja hova sorolni, ő az egyetlen Mina, akit ismer és szerinte leginkább úgy hangzik, mintha valakinek be akarna szólni. A másik megoldásnál, vagyis a Vítánál azért jobban tetszik neki.
- Milyen szakon vagy?
Tudja, hogyan működik az iskola, sokat olvasta azokat a prospektusokat, melyek az iskoláról szóltak, még amikor csomagoltak. Szerinte pár év múlva, ha eljön az ő beosztási ceremóniája Levitás lesz, ők állnak a legközelebb a személyiségéhez. Az Eridonosok túl harsányak, a Rellonosok túl sunyik, a Navinések meg túl sokat ölelkeznek, így kizárásos alapon marad a Levita, aminek a bemutatóját minél többször olvasta, annál szimpatikusabb volt, és alig várja, hogy ott álljon a talárszabászatban, miközben méretet vesznek róla az első talárjához és egyenruhájához, amin a kék és a bronz keveredik majd.
- Bogár Bárd meséit. Most jött volna a három testvér meséje, de azt nem szeretem annyira. Te ismered a könyvet? Ha igen, melyik a kedvenced? Ha nem, akkor milyen könyvet szeretsz? Nekem a kedvenc mesém a Szépség és a Szörnyeteg.
Furcsa itt ülni. Nem szokott ennyit beszélni, főleg nem egy számára viszonylag idegen embernek és főleg nem ennyi belső dolgot, de jól esik neki, és valamiért nagyon szimpatikusnak tartja a lányt.
- Melyik a kedvenc fagyid? Kettőt is ér mondani.

Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:07
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. május 31. 00:27 Ugrás a poszthoz


- Ugye?
Szélesen elmosolyodik, örül, hogy a lány egyetért vele. Szereti a lányos lányneveket, meg a lányos dolgokat is, ami annyira nem látszik rajta elsőre. Nem néz ki rózsaszín lánynak, a szobája is zöld, amit ő választott. Ennek ellenére mégis szereti az ilyen dolgokat, csak nem mutatja ki annyira.
- A múltat kutatod? Ez nagyon érdekes. Akkor biztos egy csomó régi mesét meg legendát ismersz, amiket csak beszélnek, de még nem bizonyították. Fel fogod kutatni őket? Ha van kedved mesélhetsz nekem is, jó vagyok benne, anyukámmal és Krisztával sokat játszottunk kincskeresőset, amikor még nem a kastélyban laktunk, hanem Krisztánál.
Azóta, hogy ideköltöztek már nem játszanak, próbálták, de ketten nem volt olyan érdekes, és most, hogy az anyukája egy csomót dolgozik, már nem is tudnak olyan huzamosabban játékkal foglalkozni, de legalább a mese megmaradt neki.
- Milyeneket szeretsz? Lassan nekem is mással kell már foglalkoznom. A tanárnéni is azt mondja. Most a Két Lottit kellett elolvasnunk, azt ismered? Egy ikerpárról szól, akiket kicsi korukban elválasztottak, és egy táborban találkoztak megint.
Régebben látta a filmeket is belőle, mert sokszor feldolgozták a könyvet, és sokszor álmodozott arról, hogy egyszer ő is találkozik egy táborban az ikertestvérével, kicserélik egymást és megismeri az apukáját. Azóta már találkozott vele, és határozottan biztos benne, hogy az apukája nem nevel gyereket. Nem az a típusú felnőtt, akinek gyereke van.
- A csokit én is szeretem, de fagyiban csak egyszer ettem igazán finomat, amikor Keszthelyen voltunk és a kastélynál vettünk fagyit. Legjobban a málnás és a sajttortás fagyit szeretem. Ez lehet, furcsán hangzik, de nagyon finomak.
A kérdésre, hogy enne-e fagyit, egy pillanatra elgondolkozik, nem tudja. Spórolt eddig, azért, hogy most elkölthesse, de… nem, nincs de, szeretne enni fagyit, határozottan, így bólint egy nagyot, és már int is Verának.
- Szeretnék egy málnás-sajttortás fagyikelyhet.
Miután kimondta a kívánságát a lány felé fordul, hogy ha ő is enne egy fagyit, akkor meghallgassa, hogy csokis és kiwi lesz-e.
- Mivel foglalkoznak a szüleid?

Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:07
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2013. június 3. 04:31 Ugrás a poszthoz


- Az is jó lehet, akkor majd taníthatsz engem, amikor iskolás leszek. Mondjuk az még négy év, de lehet csak három, mert nem tudom, mennyire számít, hogy októberi születésű vagyok. Talán ezt elnézik nekem, mert akkor már csak három év és jöhetek is suliba.
Ez mindig nagyon izgatottá teszi, hiszen már alig várja, hogy mágiát tanuljon, hogy a varázspálcája tényleg használható legyen. A pálca már megvan, itt csinálták neki és a nagymamája haja van benne, aki véla. Az anyukája már csak félig az, ő pedig negyed részt. Érdekesen hangzik, de az ő szintjén már nem annyira nagy szám, legalábbis eddig nem értékelte így.
- Szóval legyen benne valami különleges. Ez jól hangzik. A tankönyveket szerintem csak a stréberek szeretik. Félek egy kicsit attól, hogy milyen lesz, amikor már nem mesekönyveket fogok olvasni. Nem akarom, hogy rossz ízlésem legyen.
Kicsit előtör belőle a megfelelési vágy, de tudja, hogy ennek nem szabad utat engedni, mert akkor begubózik, és elzárkózik a világtól, aminek nagyon nem kellene bekövetkeznie.
- Mit csinál a minisztériumban az apukád?
Nem tudja, hogy auroron kívül mi más lehetne az ember, még nem járt sosem a minisztériumban, és a szóra neki egyből az aurorok jutnak az eszébe. Közben felveszik a rendelést, aminek nagyon örül és annak is, amikor megsimogatja a lány a haját. Kész testőrgárdája van itt, néha úgy érzi, mindenki azt akarja, hogy neki jó legyen.
- Az anyukám az iskolában dolgozik, ő a pszichológus. Az apukám tanár, előadó vagy micsoda, szintén az iskolában és auror is azt hiszem, igen az a fő munkája, de nem él velünk, sosem élt, én csak úgy meglettem, és az elmúlt tíz évben nem is találkoztak, csak most, de csak veszekedni tudnak.
Nem éppen ilyennek képzelte el az apukáját, de ezt nem meri mondani, mert még a végén megbánt valakit. Csak egyszer látta, és akkor nem tudta, hogy az apukája, csak meghallotta és azóta se. Furcsa, pedig szerette volna megismerni, de ezek szerint ő nem szeretné a lányt.
- Nagyon szeretem. A zenét, nem csak a gyerekdalokat, az olyanokat is, amikre lehet táncolni, és énekelni is szeretek. Anyu is sokat szokott nekem énekelni, főleg mielőtt elalszom, olyankor szépeket álmodok.
Nagyon szereti, amikor az anyukája énekel neki, olyankor tényleg csak szép dolgokra tud gondolni. Az mondjuk hiányzik neki, amikor Kriszta is énekelt neki, olyankor minden sokkal vidámabb volt. Persze itt is szeret lakni, csak akkor jobb volt és még mindig hiányzik neki.
- Mit szeretsz csinálni a szabadidődben?

Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:07
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2014. szeptember 20. 18:01 Ugrás a poszthoz

A Levita asztalánál

Eljött ez a nap is. Komolyan olyan, mintha álmodnék, és mégsem. Teljesen komolyan itt vagyok. Mindjárt belépek a nagyterembe, mindjárt elkezdődik a mágustanodás életem. Olyan, mintha egy mágikus határvonalat lépnék át, melyen túl egy másik nehéz feladat vár rám. Hiába voltam itt több ezerszer, anyu és apu révén is, ez most tudom, hogy más lesz. A vadonatúj dísztaláromon élénk még a kék, anya szerint, ha ilyen ütemben növök, jövőre újat kell majd venni. Kint már hűvös van, így a dísztalárom, és a ruhám apa irodájában volt, ott öltöztem át, mert itt bent viszont meleg van. Bár nem lakok majd fent, ma este megengedték, hogy itt maradjak, megismerkedjek a háztársaimmal. Talán idővel kétlaki életet élek majd, még nem tudom, csak az a biztos, hogy elindultam az úton, amire olyan régen vártam.
Nem akarok hálátlannak tűnni, nagyon szerettem az előkészítőt, de egy ideje már másra vágytam, arra, ami a nyitott kétszárnyú ajtó mögött van, ami felé lassan közeledem. Csak ne kapkodjunk el semmit, szeretném kiélvezni a pillanatot. Vannak mellettem, akik gyorsan belépnek, rutinosan mennek a helyükre, én viszont, bár tudom, hova kell mennem, mégis olyan kis szerencsétlenül lépkedek, mint akinek ólomsúlyt kötöttek a lábaira. Aztán eljön a pillanat, átlépem a bűvös ajtó vonalát, és tátva marad a szám.
Akár giccses, akár nem, csodálatos ez a kék és bronz kavalkád, mely jövendőbeli háztársaim szorgalmát hirdeti. Mesélték, hogy milyen félelmetes pontszámmal értek el győzelmet, és remélem, hamarosan én is osztozhatom mindebben. A Levita asztala mellett haladva, nem tudom hova ülhetek, így megint kicsit elbizonytalanodom.
- Sziasztok!
Páran már ülnek ott, így nekik odaköszönök, majd nem messze tőlük, egy üresebb részen foglalok helyet. Nem akarok egyik szélére se kerülni, mert még a végén azt hinnék, antiszociális vagyok, és bár van benne valami, most nem akarom, hogy azt feltételezzék, hogy az vagyok.

Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. szeptember 20. 18:41
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2014. szeptember 23. 20:27 Ugrás a poszthoz

Apa és anya

Nem vagyunk bent olyan nagyon régóta, de egyszerűen már nem tudok nyugton maradni. Szeretném, ha az ítéletet kimondanák. Tudom, hogy anyának azért egy kicsit fáj, hogy inkább apa nevét szeretném viselni, ám nem ellenkezett egy pillanatig se, sőt, mindig mosolygott, kedvesen érdeklődött. Amikor velem erről az egészről beszélgettek a szüleim, olyan volt, mintha egy család lennénk. Tudom, furán hangzik, és tudom, hogy ilyen már sosem lesz, és talán sosem volt, de mégis jó volt. Nem veszekedtek, korrekten kommunikáltak velem. Felkészítettek arra is, hogy mi várható, hogy ne legyek biztos semmiben, hiszen apa életvitele nem éppen olyan, mint például egy könyvelőé. Mindkettejük meghalhat egy lépcsőfok miatt persze, de amíg a könyvelőt a számok támadják, addig apát minden halálos, és ezt valószínűleg az ítéletet hozók is tudni fogják. Ott ülve mégis szörnyű érzéseim vannak. Nem tudok nyugton maradni.
Amikor kihívtak, hogy engem is meghallgassanak, tudtam, hogy szépen, érthetően, és lényegre törően kell beszélnem, mégsem sikerült. Áradoztam. Mostanában sokat áradozok a szüleimről, de nem tehetek mást, hiszen tudom, hogy mindent, ezt is, főleg értem teszik. Csak mondjátok már ki, had mehessünk innen. A szoknyám szélét piszkálom idegességemben, remélem, hogy leköt annyira, hogy ne számoljam magamban a másodperceket, a perceket, amíg bent vagyunk. Végre ítéletet hirdetnek, hihetetlen, hogy ennyit kell szöszmötölni, hiszen mindent átbeszéltünk otthon, hogy ne tartson sokáig. Apa még meg is fürdött, és egész szépen felöltözött, hogy lássák, nem rossz ember ő.
Hatalmas sóhaj hagyja el az ajkaimat, rosszabbra számítottam, ám mégis a lehető legjobbat kaptuk. Nem bírom ki, odaszaladok, és megölelem apát, aztán persze anyát is. Ennek így kellett lennie. Az ujjaim már teljesen elgémberedtek attól, hogy keresztbe tartottam őket, annyira drukkoltam a sikerért. Sikerült. Széles mosollyal lépek ki a Minisztérium épületéből a szüleim előtt, és a kivételesen szép időben még pördülök is a tengelyem körül, mielőtt elkapnám apa és anya kezét. Tudom, hogy a tizenhárom évesek már nem nagyon mászkálnak a szüleikkel kézen fogva, de hát ez a nap más, ez a nap ünnepnap lesz most már örökké.
- Eszünk egy sütit? Vagy kettőt? Én fizetek!
Még jó, hogy tettem el a zsebpénzemből, most először fogok költeni belőle, mivel eddig mindig eltettem, így mostanra már csinos kis vagyonnal rendelkezem, amit anya a ház vásárlásakor nem fogadott el, így aztán itt az ideje, hogy én is hozzájáruljak valamivel – még ha csak ennyivel is – a költségekhez.  
Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. szeptember 23. 20:35
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2014. szeptember 24. 16:28 Ugrás a poszthoz

Keiko <3

Nézem, ahogy jönnek az emberek, gyűlik a terem, egyre több és több diák és tanár van jelen. Nézem, ahogy a régi barátok a szünet után lelkesen köszöntik egymást, hogy rögtön történetekbe kezdenek. Hogy meglepődnek új szerelmespárokon. Remélem jövőre, mikor ismét elkezdjük az évet, már nekem is lesz kit köszöntenem. Most jóformán csak Gwent ismerem, ő viszont Eridonos, így nem sok esélyt látok a társalgásra, hiszen másik asztalnál is ül. Nagy nézelődésemben egyszer csak rám köszön egy lány, aki velem szembe foglal helyet.
- Szia!
Lelkesen kihúzom magam, mivel az évfolyamtársaimnál így is kicsit nyúlánkabb vagyok, ezért tökéletesen beleillek a társaságba úgy is, hogy egy kicsit fiatalabb vagyok. Szélesen elmosolyodom, hiszen most lehetőségem nyílik barátkozni, és nem is akárkivel egy háztársammal. Keiko nevét jól elraktározom, miközben az asztal felett kezet nyújtok neki.
- Mina vagyok.
Hozzá akarom tenni, hogy elsőéves, de szerintem teljesen felesleges, hiszen látszik rajtam. Néha ugyan megfordultam itt, de a Levitát eddig csak anya elmesélései alapján ismertem meg, és ha régebb óta itt lennék, akkor már azért csak megismertem volna pár ember. Viszont most itt a lehetőségem, és remélem az első lány, akivel találkoztam, hajlandó barátkozni velem.
 Elkezdődik végre az este, házpontok, és házkupa osztás. Mind a négy háznak tapsolok, és elcsodálkozom az eredményen. Jövőre remélem én is hozzáteszek ehhez a szép eredményhez, hiszen ez fantasztikusan szép. Szegény Rellonosok biztos sajnálják, hogy olyan kevés pontot gyűjtöttek, de talán majd jövőre jobb eredményük lesz, én minden háznak szurkolok, az a biztos. Alig várom már, hogy kviddicsmeccsek is legyenek, bérelt helyem lesz a szurkolópáholyban.
- Ezeket mi kapjuk?
Csodálkozva bökök a cukrokkal és csokikkal teli ajándékra, ami előttem is megjelenik, amikor kiderül, hogy a Levita nyert, és nem tudom nem megjegyezni, ami hangosan ki is csúszik, és remélem, hogy a velem szembe ülő lány nem néz majd furcsán rám, amiért ilyen butaságot kérdezek. A szüleim ugyan varázslók, én muglik között nőttem leginkább fel, és bár már sok mindent láttam, azért még mindig meg tudok döbbenni.
- Ő az apukám.
Mondom büszkén, miközben apa elfoglalja a helyét a tanári asztalnál. Mint mindig, most is késik, de hát ez a munkájával jár. Itt van, és ez a lényeg, ha pedig erre néz, még integetek is neki.
Mácsai Mina Izabella
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2014. szeptember 25. 10:15 Ugrás a poszthoz

Szülők

A néni nagyon kedves, minden bugyuta kérdésemre válaszol, olyanokra is, amelyeket kimondva én is butaságnak gondolok, de legalább biztosra megyek. A nyál már összefutott a számban a gondolatra is, hogy milyen finomat eszünk majd, és bevallom a szívem hevesebben dobog arra gondolva, hogy milyen jó lesz majd úgy beülni ide, mintha egy család lennénk. Nem is olyan sok, ugye?
- Meglepetés.
Mosolyogva pillantok fel anyura, aki mögém áll, majd apára, aztán megint anyára. Egy percre váltam el tőlük, hogy megtaláljam a legjobb helyet a környéken, erre tessék. Ennyi is elég volt. Miért? Miért pont az én szüleim?
- Már megint veszekedtetek? Min? Miért nem lehet csak egyszer, egyetlen egyszer egy normális napunk együtt? Különben is, ha annyira utáljátok egymást, miért foglalkoztok mindig egymással? Azt mondtátok, ez az én napom lesz.
Nem kiabálok, hogyan is tenném? Hiszen ők a szüleim. Apára egyszer kiáltottam rá, mert azt hittem elmegy, és elhagy, pedig csak annyit akart elmondani, hogy van valaki az életében, akit ráadásul szeretek is. Mi lett volna, ha rosszabbat mond? Most pedig itt állunk, a néni jobbnak látta, ha megnézi a készülő süteményeket, melyek finom illata ide is kiér, és melyek miatt kordul is egyet a gyomrom. Akkor se.
- Inkább menjünk haza. Nem akarok veletek lenni.
Bár szinte azonnal megbánom, hogy ilyet mondtam a szüleimnek, nem gondolom meg magam, inkább elindulok arra, amerről reggel jöttünk. Csak menjünk haza, ennyi. Nem utálhatsz valakit annyira, hogy a saját gyerekedért meg ne tennél mindent. Anya mindig ezt mondta, mindig. Ezek szerint hazudott nekem, ami majdnem annyira fáj, minthogy a szüleim utálják egymást. Mondjuk még mindig az viszi el az első helyezést, hiszen folyton tönkretesz mindent.  

Warren Mina
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2014. október 1. 23:48 Ugrás a poszthoz

Keiko, meg egy kicsit apa, anya, Keikoapu, Anton

Mindenkit megtapsolok, rendesen megneveltek a szüleim, persze a Levita ház diákjainál kétszer olyan erősen csapom össze a kezem. A végére már tiszta piros lesz, azt is elfelejtem, hogy éhes vagyok, mert nagyon fáj a kezem. Persze én akartam, hogy így legyen. Az állam kicsit még le is esett, amikor elmondták, hogy Bálint mennyi pontot szerzett, mert ez nagyon ügyes embert jelenthet, és Runa tizennégy kiválója se semmi. Nagyon jól0 kell idén teljesítenem, hiszen itt mindenki nagyon ügyes, nem akarok kilógni, hiszen lehetőségem van a ház diákjának lenni és ez által a házhoz tartozni.
- Nagyon király.
Nagyon rendes az igazgató úrtól, hogy ilyenre is gondol. Ajándék édesség. Jól fog jönni, ha egy kis csokira vágyok majd. Biztosan lesz olyan nap, amikor késő estig bent leszek, és fent alszok. Ha akkor megkívánok egy csokit, biztosan lesz nálam. Intek apának, és meg is mutatom Keikonak, erre egy másik bácsi is visszaint. Egy pillanatra megtorpanok, de aztán szélesen elmosolyodok, és neki is visszaintegetek. Elég érdekes figura. Biztos apa barátja, neki elég sok fura figura van a környezetében. Keiko apukája is itt van, követem a tekintetemmel a lányét, és ki is szúrom a férfit.
- Eljött megnézni az évnyitót? Nagyon rendes. Anyának is itt kellene lennie, de lehet, hogy sokáig dolgozik.
Pedig azt mondta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ide érjen. Tudom, hogy nagyon sokat költött mostanában a házra, meg rám, de jó lenne, ha történne valami csoda, és több időt tölthetnénk együtt. Folyton visszajár Pestre, hiszen ott alakította ki az ügyfelei körét, így onnan jön a pénz is. Viszont Keiko apukája igazán kedves, hogy eljött, ez nagyon szép gesztus, csak kár, hogy nem ül le, biztos nem nézne rá rossz szemmel az igazgató úr. Amíg az előbb említett beszél, addig hol apát, hol Keikot nézem. Bevallom, egy kicsit aggódom, hogy nincs itt anya, de igyekszem inkább a tanári asztal közelebb eső felét megnézni. Apa egy másik bácsival beszél, kíváncsi vagyok, mit fog tanítani, ő is, meg az a bácsi is, aki az előbb rám mosolygott. Aztán jönnek a kviddicshírek. Jót mosolygok a végén a megjegyzésre, és arra, ahogy apa, bár igen illetlenül, de kifejti a véleményét.
Az új emberke bemutatkozása után ismét az igazgató úr jön, aki lemond. Egy pillanatra megállok a mozdulatban, majdnem elnevetem magam, mert azt hiszem, tréfálkozik. Azonban, amit mond, nagyon komolynak hangzik, és a végén az általános felzúduló hangot megértem.
- Portnipper? Ő kicsoda?
Alig, hogy érdeklődve fordulok Keiko felé, fel is áll a férfi, aki eddig apával beszélgetett. A homlokom kicsit ráncolódik, összevont szemöldököm miatt. Azt hiszem, nekem kicsit gyors még a tempó. Egy kicsit el is vesztem a fonalat, míg ismét rájövök, hogy változott minden előttem. Finom illatok árasztják el az orom, és egyből korogni kezd a gyomrom. Oké, határozottan éhes vagyok. Veszek is egy kis krumplit és hozzá husit meg salátát, amit jóízűen el is fogyasztok. Mire a desszerttel is végzek, kicsit jobban megismerkedem Keikoval is, így újra tudok figyelni az új igazgatóra. Bemutatja az új tanárokat, szerencsére közel vagyok az asztalhoz, így egész jól látom a tanárokat. Alig várom már a tanórákat is. És akkor… ott van ő is.
- Anya?
Bár ő nyilván nem hallja, legfeljebb Keiko és akik a közelünkben ülnek. Csodálkozva nézek rá, majd a velem szemben ülő lány felé fordulok.
- Az anyukám is itt fog tanítani, és nem is tudtam róla.
Pedig sejthettem volna, de ezek szerint ezt meglepetésnek szánta. Talán vissza se megy Pestre többet, csak itt lesz velem. Olyan jó lenne. Mondjuk necces is, mert utálják egymást.
- Azta, apukád is tanár lett? Ez nagyon jó, akkor sokszor itt lesz.
Csak azt nem értem, hogy a féri miért nem maradt. Biztos halaszthatatlan dolga akadt, csak ez lehet az ok. Azt pedig, hogy apa másik tárgyat tanít majd, csak késve érzékelem, és azt is, hogy a mosolygós bácsi lesz helyette. Mondom én, hogy ismerik egymást.

Warren Mina
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2014. október 19. 21:53 Ugrás a poszthoz

Szülők

Nem érdekel mindaz, amire tanítottak. Most cssak azt az egyet tudom, hogy apa nagyon rossz állapotban van. Azt írta az a férfi, hogy súlyos. Én magam nem tudom ki Anton, de hálás vagyok neki azért, amiért szólt anyának. Anya biztos tudja, hiszen nem vezetékneveztek, a levél is olyan volt, mint amit két ismerős ember írt egymásnak. Meg kell őt találnom, és meg kell majd kérdeznem, hogy mégis mi történt, de először apát kell látnom. Tudni akarom, hogy hogy van, hogy mindent megtesznek-e érte, hogy meggyógyuljon. Ő az apám. Egyszerűen nem halhat meg.
Útközben úgy szorítom anya kezét, mintha az életem múlna rajta, mindkettőnk ujjai egészen elfehéredtek már, de ezzel most egyikünk se foglalkozik. Rohanva közelítettük meg az épületet, és amikor elmondják, merre van, együtt kezdünk el sietni a terem felé, anya azonban lelassít, így szinte kitépem a kezem a kezei közül, és úgy szaladok tovább. Nem is nézek hátra, pedig lehet, hogy kellene, de jobban érdekel, hogy apához odaérjek, mint ha például kitört a cipője sarka.
- Apa…
Nem igazán van magánál, és talán jobb is, mert egy itt dolgozó lányt is majdnem fellökök, de talán érthető, hiszen nekem a szüleim a legfontosabbak a világon, és hiába érzékeny még a kapcsolatunk, bármit megtennék érte, hogy ő jól legyen.  Anya is beér, mivel nem sántikál, gondolom beszélt valakivel apáról, de mivel egyből hozzá megy, így inkább csak némarésztvevője vagyok a jelenetnek, ahogy anya apához beszél és ér. Minden mozdulatban és szavában kedvesség van. Egy pillanatra el is feledkezem arról, hogy apa nagyon rosszul van, hiszen ilyennek még nem láttam anyut. Már értem, hogy miként lehetek én itt. Anyu nagyon szereti apát, akkor is, ha úgy csinál, mintha nem. Ilyenkor nem tud úgy tenni előttem. Szinte már illetlennek tartom a jelenlétem, és elhátrálnék, amikor apu Lénát hívja, anyu pedig elrántja a kezét és kiszalad, mintha félne, hogy bekapcsolva hagyta a vasalót, vagy mintha az életem múlna azon, hogy teát kapjak. A nővérke, akit az előbb majdnem fellöktem, gyógyszert ad apának, én meg még mindig úgy nézek az ajtóra, mintha kísértetet látnék, aztán lassan apa felé fordulok, és visszaülök a székre.
- Jaj apukám, jó nagy slamasztikába keverted magad.
Mert értem én, hogy mi folyik itt, nem is értem, hogy nem esett le, vagy, hogy nem vettem számításba. Csak vágytam rá, kérleltem a lehetetlent, és lám, a fele valóság, a másik fele meg jó nagy bajban van. Továbbra is fogom apa kezét, hiszen engem felismert, rám mosolygott, és remélem, hogy amikor hat a gyógyszer, jobban lesz tényleg. Úgy érzem, hogy tudom a megoldást, ami elég lehetetlen, de ez az érzés itt jár bennem, csak nem tudom felszínre hozni, hogy mégis mi lenne az érzés mögött. Jaj apuci, kelj fel, kérlek.
Warren Mina
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
RPG hsz: 367
Összes hsz: 824
Írta: 2014. október 20. 16:27 Ugrás a poszthoz

Apácska

Apa olykor magánál van, máskor bealszik, aztán megint magához tér. Kérek a nőtől, aki körülötte sündörög valamit, amivel le tudom törölgetni a homlokát. A kezét egy pillanatra se engedem el, mintha attól félnék tudat alatt, hogy ha elengedem a kezét, akkor elveszítem. Nem mehet el, semmilyen formában jelenleg. Végre itt van, és nekem szükségem van arra, hogy itt legyen, velem.
- Persze apa, annyira jól vagy, hogy anyát Lénának szólítottad.
Van egy kis vádló él a hangomban, akkor is, ha igyekszem elrejteni. Láttam, amit láttam. Komolyan megvezetett az összes felnőtt a környeztemben, amiért valahol mélyen haragszom. Oké, gyerek vagyok, nem szeretem, ha így kezelnek, de elfogadom, viszont mindig őszinték voltak velem. Anya pedig, most hazudott. Sőt nem is csak most, ki tudja mióta. Már értem a hullámzó hangulatát, a sírást. Ha jól sejtem, most is egy eldugott helyen pityereg. Ilyenkor, tudom, hogy nem szereti, ha látom, ezért is nem mentem utána, tudom, hogy milyen ilyenkor.
- Apa…
Közelebb húzom magam, a fejem a párnájára teszem, a homlokom az övéhez ér. Most pont az zavar a legkevésbé, hogy az izzadsága a homlokomra is rátapad.
- … szeretlek.
Ezt még sosem mondtam neki, de itt volt az ideje és ennél megfelelőbb alkalmat már nem nagyon kellene keresnem erre.
- Szóval ajánlom, hogy gyógyulj meg, és kerülj ki ebből a slamasztikából, mert kellesz az életembe. Rendben?
Kicsit lehunyom a szemem, majd kinyitom, és felemelve a fejem elmosolyodok.
- Én melletted állok.
Az ajtó felé pillantok, majd vissza apára. Hagytam elég időt anyának arra, hogy összeszedje magát.
- Jobb lenne, ha megkeresném anyát, te meg pihennél kicsit. Bejövök hozzád holnap is, jó?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mácsai Mina Izabella összes hozzászólása (258 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 7 8 9 » Fel