- Hát még szép. Nem hiába vagyunk ennyire jók, hát így születtünk Erica - nevetek és élvezem, ahogy a banya vergődik. Hát végre megszabadulunk egy időre ettől a pletykás vénasszonytól! Gyorsan leszedjük a falról és összezsugorítjuk, miközben eléggé sokat élcelődünk szegény banyán. De hát, így jár, aki pórul, ugye, ahogy a mondás tartja!
- Hát nem tudom meddig nem dobják a kukába, ha súgni fog, vagy rossz hírét kelti egy kaszinónak - morfondírozom és nagyon tetszik, hogy közben a banya láthatóan halálra rémül. Pedig nem fogják elégetni, meg semmi, ha jól viselkedik.
- Szebb lesz a csomagolás, mint a belbecs - dicsérem Danát, és örülök, hogy mindenre gondolt. Még a címet is kinézte, remek! Én ugyan nem tudom, hogy hol van ez pontosan, azon kívül, hogy Amerikában. Szegény bagoly, jobban sajnálom, mint a banyeszt. Kíváncsi lennék, hogy a baglyok messzire hogyan szállítanak? Talán van valami hopphálózatuk is, ami titkos? És akkor nem kell olyan sokat utazgatni, csak két knútba kerül. Bár, akkor már ráment volna a gatyánk, ha a baglyok pénzt kérnének. Közben átmegyünk a bagolyházba, jobb egy semleges állatot használni erre, még kiderülne, hogy mi voltunk ugye. Bár így is van rá esetleg esély, de bízom benne, hogy ez nem így lesz.
- Igen? Menőbb? Előbb szét kellett volna ott nézni, még a végén jobb lesz neki, mint itt. Mondjuk nekünk mindenképpen - nevetek egy nagyot és nézem, ahogy Dana felszerszámozza a baglyot a levéllel, majd huss - az integetésünk kíséretében elindul az Új Világ felé.
- Igen, hirdetni kéne, hogy mennyire jótét lelkek vagyunk. De majd csak később. ha elévül - vigyorgok rá, majd pacsira tartom a kezemet. Remélem veszi a lapot és én addig követem szemmel a banyát szállító baglyot, ameddig csak lehet.
- Szép munka volt bűntárs. Várom a holnapot, kíváncsi leszek, mit szólnak az emberek majd hozzá - leveszem a Zorro maszkot immár, nincs félnivalóm.
- Lehet tervezni a következő akciót, háháháá - nevetek vidáman és még egy kis táncot is eljárok csípőre tett kézzel. Nagyon örülök, hogy sikeresen eltanácsoltuk az iskolából a pletykás öregasszonyt.
- Elkísérhetlek egy darabon, drágám? - nyújtom felé a kezem vigyorogva, majd vagy így vagy úgy elindulunk a hálókörleteink felé. Ez egy igazán jó nap volt, újabb strigula kerülhet fel a nemlétező bűnlajstromunkra. Mert ugye nem is mi voltunk, tisztelt Iskolavezetőség!

//köszi a játékot! //