33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza
Paradis Cukorkabolt - Ombozi Sára hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Ombozi Sára
INAKTÍV


Soha el nem némuló Sára
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 678
Írta: 2015. február 20. 17:19 | Link

AXL
szösziélesztés

Miután az ember lánya nehéz időszakon van túl és végre úgy néz ki, lassan túlteszi magát az egészen, vannak bizonyos dolgok, amikkel el akarja nyomni a múltat. Kitörölni a szöszi fejből azonban nem olyan könnyű a történéseket, főleg nem Sáráéból, pedig tudja, hogy így nyoma marad rajta. A külsején, a személyiségén, ő pedig ezt nem akarja. Hiszen ebben császárnő csak igazán (sok más egyéb mellett), hogyan lépjen tovább, hagyjon maga mögött mindent és koncentráljon csak előre.
És most érkezett el a csajos korszaka. Mindig is nőies volt, de most aztán a tető fokára hág, nem, nem buta liba lesz belőle, nem is fiatal, megjátszott díva, hanem igazi, üdítő jelenség. Kellemes öltözet, finom smink, frissen festett, világos haj. Budanekeresden járt ma, vett magának pár új, divatos és márkás cuccot, mert igazából megérti Noelt. A minőségre költött rengeteg pénz igenis kielégülést hoz a léleknek, ez nem kétség. Ezen kívül pedig még mi okoz boldogságot a legidősebb Ombozi gyermek legkevésbé sem törékeny lelkecskéjének? Édesség.
Így keveredett ő a cukorkaboltba, nincs kedve összefutni valakivel a cukrászdában, meg amúgy is túl sokat jár oda mostanság. Inkább betankol most későbbre is cukorból. Persze, nem kell őt félteni, az édesség meg sem kottyan neki, tudniillik azon kívül nem sokat eszik, eljár futni, jógázik és igyekszik olyan fitness lady lenni, mint a photoshop lányok a címlapokon. Bár nem kell sokat fejlődnie hozzá, valljuk be, azért mégis egy kis edzettséget igényel. Most viszont nem egészséges életmód, hanem kényeztetés van, ahogy belép a boltba, jó kislány módjára köszön, majd vesz is magához egy dobozkát, a kellemes zene ritmusára lépked, mintha éppen egy kifutón járna. Kellemesen mozog, pár cukortúladagolásos, hiperaktív gyerek vágtat el mellette, majdnem fellökik, de őt ez sem zavarja meg. Már a harmadik adag cukrot sikerül összeharácsolnia, de még mindig nem érzi, hogy elég lenne.
Aztán meglátja az egyik jól rögzített, óriás nyalókát. Az édesség elég tekintélyes ahhoz, hogy az ő édességigényét is kielégítse, hiszen Sára mindenben megfelelően nagyvonalú, pont, mint az Ombozi család többi tagja.
Szóval félrerakja addig a többi cukorkát, hogy egyik kezével megfoghassa és próbálja kiemelni a tartójából. Bármilyen meglepő, nem megy neki elsőre, de nem adja ám fel olyan könnyen! Ehhez már felrakja napszemüvegét a fejére, feljebb tűri a felsőjét és finoman próbálja két kézzel kiemelni. Úgy sem sikerül. Körbenéz, látja-e valaki, hogy mire készül, de nem. Nem segítséget keres, csak vicces látvány lehet, ahogy nekirugaszkodik az óriásnyalókának, és egy erőteljes rántással kihúzza. Na ugye, hogy megvan az eredménye a sok edzésnek! De azzal a lendülettel, ahogy kijött, megy is tovább, nem áll meg Sára kérésére. Az egyik óvatlan vásárló fejének hatására azonban megáll.
- Uh, bocsika! - Közli angyali hangon, amikor konstatálja, hogy hatalmas fegyverével véletlen fejbe kólintott valakit. De amint húzná vissza véletlen lett harci pörölyét, valami zavar van az erőben, nem jön. Mielőtt ráncigálná, elkezdi használni az eszét, mert néha azt sem árt.
- Ne nagyon mozogj, azt hiszem, beleragadt a hajadba... - Állapítja meg a komoly helyzetet, miközben nagy, zöld szemekkel pislog ki a cukortányér mögül.
Szál megtekintése


WE'RE THE OMBOZIS
Aranyvérű Boszorkány Egylet tagja
Ombozi Sára
INAKTÍV


Soha el nem némuló Sára
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 678
Írta: 2015. február 20. 19:48 | Link

AXL
szösziélesztés

Úgy hallja pont kellő mértékű fájdalmat okozott. Nem tört nyakat, se más csontot, nincs vér, se ájulás, nincs dráma. Addig jó, addig van a világnak rendje, amíg semmi komoly helyzetbe nem kényszerítik Sárit. Ennyi fájdalom még bele is fér, főleg, hogy óvatlanul mászkáltak Sára közelében, ez afféle büntetés.
De ahogy kipillant a nyalóka mögül az arcra, egy meglepődött, ámbár ismerős ábrázat fogadja, ő pedig nagy, zöld szemekkel pillog. Ártatlan, hófehér a lelke, ez lesüt róla, ahogy szerencsétlen srácra pillant, már-már bűnbánó mosolyt villant felé.
- Axel! - Látszik rajta, hogy nem annyira örül a találkozás körülményének, nem őszinte a mosolya, tekintve, hogy éppen egy óriás nyalókát ragasztott a fejéhez, valószínűleg visszavonhatatlanul. Amúgy furcsán nosztalgikus érzésekkel tölti el a beceneve. Ó, emlékszik még, amikor a cukikór hatása alatt egyszer összefutottak a fiúval. Azt valószínűleg egyikük sem fogja soha felvállalni.
De ahelyett, hogy a fiú kedvesen kérné a segítségét, ki van akadva. Reálisan nézve, teljesen jogosan értetlenkedik, Sára világában azonban nem így mennek a dolgok. Ha kell valami tőle, akkor cukik vagyunk vele és körbekedveskedjük, nem pedig bíráljuk a nyalókája méretét és nem féltjük túlságosan a hajunkat. Bizony, hiszen milyen csekély áldozat egy kis foltnyi haj az Ombozi lány barátságáért? Gondolkodás nélkül kellett volna bevállalnia Axelnek, értetlenkedés és egyéb megjegyzések nélkül, legalábbis Sára szerint.
Szóval nekiesik, egy mozdulattal próbálja leszedni, de nem jön össze. Viszont azért kínozni mégsem kéne Axelt. Valami más kell, sokkal nőiesebb megoldás, meg amúgy kedves is. Na jó, kedvesen sértődött. De inkább főleg sértődött.
- Fájdalomdíjként... a tiéd lehet! - Mosolyog rá végül, lelkesen közli a "jó hírt" miközben úgy dönt, sokkal elegánsabb, ha csak úgy elengedi. A súlyánál fogva valószínűleg megint meghúzza majd, de nem baj, legalább Axel tanul egy kis tiszteletet. Sára pedig a tudattal, hogy cuki volt és kedves, igazán aranyos, odaadta a zsákmányát, nyugodt lelkiismerettel kapja fel az eddig összegyűjtött cukrokat. A zene ritmusára, táncikálva lép, még énekel is kicsit, megáll nézelődni. De azért néha vissza-visszapillant, mit kezd a szöszi. Talán még elnyerheti a bocsánatát, ha szépen kéri, vagy elég szerencsétlen, kétségbeesett.
Szál megtekintése


WE'RE THE OMBOZIS
Aranyvérű Boszorkány Egylet tagja
Ombozi Sára
INAKTÍV


Soha el nem némuló Sára
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 678
Írta: 2015. február 20. 21:59 | Link

AXL <3
szösziélesztő hadművelet
avagy hogyan mentsünk szőke hajat

Ó, úgy látszik, Sára kedvessége nem tetszik Axelnek, legalábbis ezt veszi le a morgásából. Ahogy ott hagyja, angyali ártatlansággal, tiszta lelkiismerettel, eszébe sem jut egy ideig, hogy valószínűleg nem körülötte forog a világ. De a rellonos srácot nem annyira könnyű lerázni magáról. Pedig ő milyen könnyedén, jó kedvvel járkál, de Axel csak úgy hozza magával a negatív energiáit.
És hiába, amikor hallja a kérlelő szavakat, kissé elnyílt ajkakkal, érdeklődő tekintettel méri végig a fiút, szemöldökeit finoman megemelve. Óó, szóval így áll a helyzet! Most már, hogy kell neki a segítség, tud ám szépen kérni. De jól is teszi, hiszen tudja, a szőkeségnek van szíve. Még mennyire hogy van, hiszen nem tud ellenállni a kivert kiskutya tekintetnek, a szőke hajba ragadt óriás nyalókának... amit amúgy meg akart venni. De így, hajasan már kevésbé csábító. Inkább visszarakná a helyére - csak Axelestül nem fog az menni.
- Gyere! - Mondja végül lelkesen, látni rajta, hogy ötlete támadt, és már rakja is le a dobozát, másik kezével pedig elkapja Axel kezét és húzza is maga után, akár akar jönni, akár nem, most nincs választása. Sára segítségét kérte, most aztán megkapja és nem sírhat a szája! A rellonos lány imádja az ilyen spontán ötleteket, szóval az egyik eladótól meg is kérdezi, merre van a mosdó. Furán néznek rá, ahogy a nyalókás Axit ráncigálja maga után, de nem érdekli, neki ez nem derogál. Szerinte ő még ebben a helyzetben is menő, szóval amint a nem túl méretes helyiségbe beérnek a tükör elé állítja.
- Hajolj le! - Szól neki, mert első feladata igenis az, hogy megpróbálja barátságosan elválasztani a nyalókától. Hiszen a szép, szőke tincsekért kár lenne, bár talán még feláldozhatjuk majd őket. De csak ha már nincs választás. Most viszont műtéthez előkészülve várja meg, amíg Axel lehajol, a mosdókagylóhoz irányítja a fejét, de igyekszik nem fájdalmat okozni. Mielőtt még a fiú elégedetlenkedhetne vagy értetlenkedhetne, azért még hozzáteszi:
- Ahj, bízz bennem! Nem foglak megfojtani. - Ígéri bájos mosollyal az arcán, bár a legutóbb is ilyet villantott, amikor az egész galibát okozta. De most tényleg nem készül megfojtani. Még csak nem is gyilkos, nem is szívtelen ő. Bár amikor pálcát fog Axel hajának és a nyalókának találkozásához, valószínűleg félelmetes. De csak egy vízfakasztó bűbájt mormol el. Hiszen ha megolvasztja a nyalókát kicsit, hátha hamarabb engedi el a hajat, ugye?
Legalábbis Sára pont így gondolta. Azonban a nedves felszínű nyalóka még jobban ragad és hiába húzogatja, csak nem akar jönni. Ő pedig gőgösen fújtat.
- Ez így nem fog menni. - Vallja be végül, és reméli, Axel jól viseli a tényt... legalább olyan jól, mint a hajhúzogatást.
Szál megtekintése


WE'RE THE OMBOZIS
Aranyvérű Boszorkány Egylet tagja
Ombozi Sára
INAKTÍV


Soha el nem némuló Sára
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 678
Írta: 2015. február 21. 13:19 | Link

AXL <3
szöszinyirbálás

Látja, hogy Axel nem örül annyira annak, hogy Sára a kezébe vette az irányítást. De nem szólhat egy szót se, ő akarta, hogy segítsen! Most pedig viselje következményeit, hagyja, hogy kezénél fogva rángassák és megmossák a fejét. De sajnos ez még nem elég, sőt, még egy kicsit talán ront is a HAJzeten, de nem lényegesen. Sára pedig sóhajt, megállapítja, hogy ez így nem fog menni. Axel pedig felegyenesedik, és kimondja az igazat, talán jobb lenne, ha levágnák.
- Megoldjuk! - Biztatja végül, mert hát neki mindenre van megoldása, az eredmény már más kérdés. De tény, hogy eléggé talpraesett lányka, szóval már túr is a táskájába, hogy a kis ollóját elővegye. Megvizsgálja a nyalókát, tulajdonképpen a végét elég lesz levágnia, igyekszik minél kevesebbet, hogy Axel szép, szőke haját még megmentse.
- Ne mocorogj. - Kéri, mert nem szívesen szúrná ki ezek után még a szemét is, vagy állítaná a fejébe az olló hegyes végét. Azt már tényleg nem magyarázná ki, hogy véletlen volt, senki nem hinne neki. De legalább menne Noel után Balatonra, az sem olyan rossz végzet. Na nem azért hezitál, mert ezt fontolgatja, hanem azért, mert igenis fáj a szíve a tincsekért. Ő meg akarta menteni, de ha nem lehet, akkor ideje a legjobbat kihozni a végeredményből.
Meglepően finoman bánik a tincsekkel, először a nyalókától szabadítja meg Axelt, azt le is rakja a földre (annak már úgyis mindegy, nem?), aztán a másik felét nézi és úgy dönt, önjelölt fodrászként legalább egy hosszra vágja. Lévén finom művészkeze van, ért mindenhez tulajdonképpen a végeredmény nem is rossz, tulajdonképpen még jól is áll a fiúnak, Sára pedig elégedetten vigyorog rá.
- Mi lenne veled nélkülem...! - Állapítja meg nagyot sóhajtva, mély iróniával a hangjában. Valószínűleg még hosszú haja lenne, igen... de sokkal kevésbé lett volna kalandos a napja, na meg persze nem lett volna ilyen menő frizurája. Ő összességében igenis elégedett a végeredménnyel, ez a mosolyán is látszik.
Szál megtekintése


WE'RE THE OMBOZIS
Aranyvérű Boszorkány Egylet tagja
Ombozi Sára
INAKTÍV


Soha el nem némuló Sára
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 678
Írta: 2015. március 14. 13:52 | Link

AXL <3

Amikor Axel veszi a bátorságot, hogy visszaszóljon neki, apró, földöntúli mosoly bújik meg az arca sarkában. Hmm, úgy látszik, az édes kis rellonos fiúcska még nem tanulta meg megfelelően, hogy kell bánni Sárával. Kedvesen, édesen, hízelegve, hogy hasonlót várhassanak el tőle. Mert hát Axel sem szeretné, ha megcsúszna a keze, vagy ki tudja, micsoda szörnyűség történne vele. Tökéletesen véletlen balesetek, ugye? Még az olyan tökéletességeket sem kerülik el, mint Sára. Bizony, hogy nem...
 - De megleszel nélküle is, ugye? - Az utolsó, apró kérdőszócska kicsit megnyomva. Természetesen nem hangsúlyozás vagy befolyásolás céljából. Meg persze véletlen sem azért, hogy azt sugallja, nem jó ötlet nemet mondani. Hiszen olyan bájosan mosolyog! Vizsgálja művészetének eredményét, és ő meglehetősen elégedett vele. Ahogy látja, Axel sem olyan elégedetlen, mint amilyennek tűnik.
- Leszúrni? Kérlek, ennél stílusosabb vagyok. - A kérdésnél még felháborodott képet vág, mert hát, mit gondol róla, majd csak úgy leszúrja? De aztán vigyorog, mert hamar rájön, mekkora is a kreativitása ezen a téren - meg amúgy az élet minden terén. De nem, nem csinál felesleges dolgokat, nem tervezi meg, hogy teszi el láb alól Axelt, mert úgysem lenne szíve. Túl jól szórakozik azon, ahogy nyúzza... tulajdonképpen minden alkalommal, amikor összefutnak.
- Televásárolhatnánk magunkat mindenféle édességgel, és miközben teleesszük magunkat vele, mesélhetnél, mi történt veled mostanában. - Hát igen, nem kell őt félteni, tervez programot pillanatok alatt, ha valaki a kezébe adja az irányítást. Meg mondjuk kivételesen tényleg érdekli, mi van Axellel. Csak azt hiszik, hogy nem tud ő kedves-szép-normális lenni, pedig igazi Ombozi, bármikor váltogat a szélsőségek között, akár pillanatok alatt.
- Nem hinném, hogy valaki meg szeretné venni még. - Vonja le a következtetést végül, majd felveszi szerencsétlen óriásnyalókát. A szemetes ötlete jobban tetszik neki, meg hogy elhagyják a mosdót, mert szűkös, bár a hajat egy gyors varázslattal eltakarította, akkor sem álmai találkahelye. Talál is szemetest, amibe beleállíthatja majd. De még egy sajnálkozó, csaknem szomorú pillantást vet rá. Hiszen olyan szépen eltervezte a gyönyörű, romantikus kapcsolatukat! Milyen szép és gyümölcsöző lett volna! A leghosszabb kapcsolata mostanában! De végül érzéketlenül ejti be a szemetesbe a csodás nyalókacsodát és inkább visszamászik, hogy megkeresse, amit eddig összeválogatott.
- Azzal vigyázz. - Mondja, amikor meglátja, hogy Axel az egyik mocorgó gumicukorgyíkokkal teli tároló körül járkál. - Harap. - Még nem tudta senki bizonyítani, hogyan tudja ilyen bájos mosollyal közölni az ilyen dolgokat, mintha élvezné. Pedig igenis van lelke. Csak egy gumicukorgyík-harapás megérne egy misét, szívesen nézné végig, de Axel ma már kapott eleget. (Majd legközelebb.)
Szál megtekintése


WE'RE THE OMBOZIS
Aranyvérű Boszorkány Egylet tagja
Ombozi Sára
INAKTÍV


Soha el nem némuló Sára
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 678
Írta: 2015. április 7. 19:24 | Link

Pán Péter <3


- Akkor legalább nem vennél mindent olyan komolyan. - Vigyorodik el az ötletre, nem is rossz, nem is rossz. A hatás kedvéért még meg is csattogtatja ollóját, aminek igazából fele annyira sincs gyilkos hangja, mint amennyire elsőre gondolta. Pedig milyen szép is lenne, ha Axel összecsinálná magát itt helyben, egy körömollós lányka kezei között. Na, azért tegyük hozzá, hogy Sáráról van szó és ez alapjaiban megnehezíti a döntést.
Már éppen tenne valami epés megjegyzést arra, hogy nyugodtan kényeztesse el az öccsét, majd meghálálja, de ezt még magának is erősnek érzi. Sőt, biztos benne, hogy őt sokkal jobban szíven ütné, ha kimondaná. Bölcsen csendben marad és mosolyogva, hümmögve bólint egyet, mintha mi sem történt volna.
És igen, sajnos a nyalókától is meg kell válnia. Egy pillanatra még sajnálja is, de természetesen nem hagyja, hogy ilyesmit lássanak rajta. Annál sokkal könnyedebb mozdulattal hajítja bele a szemetesbe és vesz tőle végső búcsút. Csak úgy túllép a dolgon és előre néz, hiszen ezt csinálja egész életében, nemde?
- Én a helyedben a bénábbik kezem használnám. - Állapítja meg amolyan baráti jó tanácsként. Axel bátorsága imponáló, és valljuk be, Sári is jól szórakozik azon, ahogy a fiú horgászgatja a gumicukrokat, próbálja menteni az ujjait. Csodálkozik ugyan, de sikerül neki, kár lenne amúgy is azokért a szép kis művészujjakért.
- Velem? Elég sokat alkotok manapság. Volt egy-két kiállításom Londonban, de semmi nagy felhajtásra ne gondolj. - Igen, csak Sára képes ilyen hanyag eleganciával odavetni, hogy manapság már megél a művészetéből és nincs is annyira a szüleire szorulva. Talán ebben üt el leginkább az Ombozi család többi tagjától, kicsit sem fennhéjazó, még csak nem is igyekszik dicsekedni. De valami szalonképes téma kellett beszélgetni, ami nem Noel. Elege van belőle, hogy mindig, mindenhol csak Noelen jár az esze, hiszen most is azért jött ide, hogy elfeledjen mindent.
Közben talál is valami igazi finomságot, amit valószínűleg neki találtak ki. Vigyora széles lesz, ahogy látja a kínálatot. "Hófehérke almája" - olvassa a feliratot, majd alatta a kis magyarázatot. Az édesség bizony nagyon elálmosít, sőt, ha eleget eszik belőle az ember, még el is altat. Sára pedig vigyorogva szed is belőle pár darabot, igen szép kis karamellás almácskák, az ember helyből megkívánja, ha rápillant. Az illata is csábító, ha nem ismerné a hatását és nem lenne más, akinek ezt szánja, akkor biztosan megkóstolná. De inkább csak nyel egy nagyot és keres tovább, most már tényleg magának valamit. Amit meg is ehet és nem mással akar kitolni.
- Kicsit kár, hogy már nem a kastélyban laksz. - Állapítja meg végül hümmögve, amolyan csendes vallomásként, Axelhez intézve szavait. Nem, sajnos nem a töltött rágókhoz beszél, pedig sokkal kevésbé lenne imázsromboló.
Szál megtekintése


WE'RE THE OMBOZIS
Aranyvérű Boszorkány Egylet tagja
Paradis Cukorkabolt - Ombozi Sára hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza