33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: « 1 2 ... 10 11 [12] Le | Téma száljai | Témaleírás
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1223
Írta: 2019. november 26. 10:23 | Link

Lacika
egy szombat délelőtt

Folyamatosan az jár fejében, hogy ő még csak egy gyermek, nem igazán érzi a szavak súlyát, csak tanulja azokat. Ha idősebb lenne, minden bizonnyal átgondolná, hogy bárki társaságában így fogalmazzon, főleg akkor, ha tudná, hogy Henrik kicsoda. De hát honnan is lenne fogalma róla, ha egyszer ennyire fiatal és ártatlan? Bizonyára hozzá nem értek el azok a hírek és pletykák, melyek a férfiról terjedtek, ami annak is köszönhető, hogy valószínűleg a szülei megkímélik az ilyen és ehhez hasonló dolgoktól. Jó végre egy normális értékrenddel rendelkező kisfiúval találkozni.
- Sajnos nem, nem fogott meg a róla szóló reklám - széttárja karjait, hiszen még a végén kisül, mennyire tájékozatlan is ő. Odavan a mugli filmekért, de előbb fogja megnézni Tarantino rendezői munkájának gyümölcseit, semmint leüljön a Charlie és a csokigyár elé. Azért vannak prioritások. Míg ő merengene egy keveset arról, hogy mit miért nem néz, addig Lacika az összes létező kérdést, ami az eszébe jut, Henrikre borítja. Igen, kezd érthető lenni, hogy a diák miért adta át azonnal.
- Talán egy kicsit igen - felnevet, hiszen a hirtelen érkező áradat éle rögtön elvész, ahogy maga Leo is belátja, egy kicsit túlpörgött. Hogy is haragudhatna rá? Na ugye. - Azért hívják mindenízűnek, mert egy zacskóban minden íz megtalálható. Nem egy cukorkában, az szerintem kivitelezhetetlen lenne, de minden darab más ízű. Könnyedén kifoghatsz, fű, föld, de akár hányás ízt is, ami nem túl kellemes - emlékszik, mikor még ő volt fiatal, ezzel szórakoztatták egymást, akár óra alatt is. Mindig több esélyes volt, mit húz ki a zacskóból: epres vagy hányásos? Mondanom sem kell, villám gyorsan megérkeztek a válaszok, amit a tanárok többsége egyáltalán díjazott. - Szeretnéd, hogy kísérletezzünk vele? Megkóstolnád?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Márton László
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 181
Írta: 2019. november 28. 13:42 | Link

Henrik
-szombat délelőtt-

- Pedig nagyon jó film ám! Nem csak a csokikról szól, hanem van mondanivalója is - közli nagy komolyan és hozzáértően, de azért érzi az ember, hogy emögött kicsit több a meggyőződés, mint a tényleges igazság. Nagyobb esély van rá, hogy hallotta valakitől a mondatot a film kapcsán, és most a saját véleményeként visszhangozza. Mondjuk ebben nem lenne semmi meglepő, az ő korában ez az utánzás a szociális fejlődés és tanulás alapja. Ahogy nagy barna szemei Henrikre csillognak magyarázat közben, könnyű feltételezni, hogy tipikusan tejben vajban fürdetett gyerek lehet otthon, elvégre ki tud nemet mondani ezeknek a kiskutya szemeknek? Senki sem rúgna bele jó szívvel egy farokcsóváló kölyök beagle-be - amire egyébként erősen emlékeztet.
- Fúú, ez nagyon durván hangzik. - Eltátja a száját a magyarázatra és főleg a 'hányás' íz említésénél sokkolódik le. Egyszersmind izgatottan nyújtogatja is a nyakát, mert na, ami nem öl meg, az megerősít, ugyebár.
- Na muti, próbáljuk ki, egyáltalán ki lehet? Mennyibe kerül? - Van költőpénze, másként be sem jött volna az üzletbe csak úgy, Henrik ajánlására meg kész venni egy mindenízűt annak érdekében, hogy kipróbálja ezt az extrém élményt.
- Ki akarok fogni valami nagyon különlegeset. De nem a hányásosat, az fúj. Amúgy.. !
Majdnem el is felejtette, bár nem koszos, ennek ellenére azért beletörli a kezét a farmerjébe, mielőtt a kezét nyújtaná Henrik felé, neki ráadásul ugye felfelé kell. Kis komolykodó, de aranyos gesztus.
- Márton László vagyok, de szólíts csak Leonak. A Laci olyan béna. - Elhúzza a száját.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1223
Írta: 2019. december 24. 21:44 | Link

Lacika
egy szombat délelőtt

Elismerően biccent, bár biztos benne, hogy hazaérve nem az lesz az első dolga, hogy legális forrásból megszerezze a filmet és megnézze. Nem, azt hiszem, illegálisból se. Talán, ha neki is lenne egy Ambrózy Lacikája - a tények ismeretében ez valamiért nagyon groteszk és ambivalens érzéseket vált ki belőlem -, akkor hajlandó volna rá, akár százszor is egymás után. No de ez a veszély nem áll fenn jelenleg.
- Próbáljuk ki, persze. Meghívlak egy körre, aztán, ha tetszik, utána vehetsz magadnak - milyen kis gáláns! Bár hozzáteszem, egy mindenízű drazsé szett nem jelent olyan világi örömöket, ennek hozományaképp nem is okoz anyagi csődöt senki számára. Ha már úgyis itt van, akkor legalább szórakozik egy jót.
Elvesz egy zacskóval és gyors mozdulattal bontja ki, hogy a kisfiú felé nyújtsa, hadd vegyen belőle egyet - vagy amennyit csak szeretne. Ő maga sem tétlenkedik, s bár rá van írva a csomagolásra, hogy melyik milyen ízű lehet, szándékosan nem olvassa el - ezáltal a gyereknek sem említi. - Drukkolj, hogy valami finomat kapj... - ő személy szerint kivesz egy zöldet. Ha emlékezete nem csal, ez vagy fű - mármint a legelni való - vagy zöld alma ízt ad. Amekkora mázlija van, Fortuna megvicceli majd, így különösebb teketóriázás nélkül ejti szájába. Ahogy elrágja, azonnal elfintorodik. Nem vészes, de a legelést meghagyná a takarmányállatoknak.
- Nos, én épp most ettem egy kis füvet, Te mit szereztél?
Még egy ideig elszórakoznak a cukorkák kóstolgatásával, mire Lacika is úgy dönt, hogy eleget nyúzta Henriket. Ő persze nem bánta, mert üdítő volt végre egy normális gyerekkel találkozni, ráadásul benne is megmozgatott valamit a dolog. Ahogy hazafelé sétál, egy megfejthetetlen, kedves mosoly pihen arcán, ami órákkal később is újra elő-előbújik.
Utoljára módosította:Ambrózy Henrik, 2020. január 15. 14:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Márton László
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 181
Írta: 2020. január 15. 17:21 | Link

Henrik
-szombat délelőtt-


- Ez a meghívlak egy körre úgy hangzik, mintha egy filmben lennénk, nyomozósban vagy cowboyosban.. tudod.. amikor felülnek a pulthoz, kérnek valamit, aztán oldalra fordulnak, így...
Tesz egy mozdulatot, amivel egy láthatatlan pultra támaszkodva odafordul Henrikhez, komolyan összeráncolt szemöldökkel és lebiggyesztett szájjal, ahogy az életunk, cinikus nyomozók teszik a noirokban.
- Meghívlak egy körre. - Aztán kienged az imitációból, leolvad róla az eljátszott jelenet és a tartása is visszalazul az eredetibe, ahogy ténylegesen a cukorkák felé les, amit Henrik ajánlott. Hát, furán hangzik, hogy mindenízű legyen, de üsse kavics!
- Tetszik, csináljuk. - Nekidurálja magát, mert bár nagy a szája, a tartásából az tűnik ki, hogy annyira azért nem teljes magabiztosággal vesz ki magának egy véletlenszerű darabot. Ez egy ilyen mélybordós-lilás színű, erdei gyümölcsös cukorkákra emlékeztet a színe, azért is vette ki.
Még egy utolsó bizonytalan-elszánt pillantást vet a felnőttre maga mellett, aztán nagy levegőt vesz, mint aki víz alá készül bukni és bedobja a szájába egy drazsét. Ráharap, egy pillanatra nem történik semmi, aztán elfintorodva eltátja a száját és kinyújtja a nyelvét, amit már is befogott lilásan az édesség, amit első "ijedtében" már le is nyelt.
- Fúúúj, utálom a májat, ez májas!
Ha most Dominik vagy Aida vagy Ruben itt lennének, erre biztosan megjegyeznék, hogy ez alapján a reakció alapján legalább annyira utálhatja, mint Woody a sajátját, amiért azt teszi vele, amit. Még tesz néhány kísérletet ugyan, de ebben az egész véletlenszerűen válogatós témában nincs túl nagy mázlija, mindig sikerül beleválasztania a legrosszabbakba, így egy idő után időt kér.. majd kegyelmet.
Ahogy Henrik, úgy ő is felkerekedik, hogy visszaérjen a falubéli házukba, de már út közben is széles, jókedvű mosoly ül ki az arcára. Úgy dönt, egyelőre megtartja magának ezt az érdekességet, hogy Ambrózy Henrik ugyanabban a faluban él, mint ők, elrakja egy hatásosabb pillanatra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Martai Erika
Előkészítős


nem étkezés; életérzés
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 40
Írta: 2021. január 3. 19:08 | Link


Hiába van szombat, ha Anyának be kellett ugrania dolgozni, akkor bizony Erika is korán kel, Erika is megy, és Erika is lábát lóbálva unatkozik odabent a neki kirakott kisszéken, mint bárki más tenné. Jóó, érti ő, hogy az anyja nem szórakoztathatja őt, mert ha nem dolgozik, akkor kirúgják, ha pedig kirúgják, akkor nem csak hogy viszik vissza az intézetbe, de a gumicukor-keddek is megszűnnek; de na. De azért na. Nagyon is na. Mindenki szerencséjére pontosan tudja, hogy ezt a morcongós hangulatot hogyan űzheti el leghamarabb, így engedélyt (és pénzt) kérve már battyog is ki a Hivatalból, maguknak ebédet vadászni. Nem kell megijedni, nem puskával, számszeríjjal, elegánsabb és kifinomultabb módon, mint az igazi kisgyereke- jéééééééééééééé, cukorkabooooooooooolt! Szóval igen, magyarán vásárolni.
Nem lenne túlzás azt mondani, hogy lassan cukorka folyik az ereiben vér helyett, mégis a fenyegetésként beharangozott úszógumikkal mit sem törődve (egyébként meg tök hasznosak, hát nem engedik elsüllyedni) készteti heves csengettyűszóra az ajtót, ahogy beslisszol rajta. Rögtön a gumicukros sorhoz szökken, de emlékeztetve magát, hogy inkább ebédszerű dolog kéne, átsétál a csokikhoz. Az egyik fajtában van keksz, a másikban rizs, senkinek egy szava sem lehet, ezek teljes értékű szénhidrátok, azok pedig tök egészségesek. A kakaó meg feldolgozott gyümölcs, tehát csak... Gyümisali. Igen, a puffasztott rizses csoki a legegészségesebb választás a világon, nincs is aki meggyőzhetné őt ennek ellenkezőjéről.
- Hát ez kész rablás - motyog maga elé, ahogy levesz hat szeletet, majd kis gondolkodás után kettőt vissza is rak. - És még csak sokat vesz akció sincs, és törzsvásárlói kártya ajánlat sem, és az Edictumban sem osztogatnak hozzá kuponokat, és... - addig addig biggyeszti ajkait, amíg már csak két szeletet tart a kezében. Sokallja az árát, ugyanakkor összefut a száj a nyálába- nyáj a szálá- nyál a szájában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. január 6. 16:10 | Link

Erika

A többieket hátrahagyva Lilkó felfedezőútra indult. Ez egy szent küldetés volt, olyan, melyet egyedül neki, és csakis neki kellett véghezvinnie, nem téríthették el a józan ész szavai, se nem befolyásolhatták a racionalitás tudálékos kérdései. Nem akarta azt hallgatni, hogy fájni fog a pocid, kilyukad a fogad, a szervezeted feladja a cukor ellen vívott harcot, azt pedig végképp nem akarta, hogy tovább szajkózzák neki, hogy nincs is rá pénze!
Persze, hogy nincs, mikor volt? A pénz, ha egyszer sosincs igazán, nem jelent gondot se, mert kár is agyalni azon, hogy ossza be az ember. És Lili, ahogy a cukorkaboltban császkált, el is határozta, hogy már csak abban hajlandó osztani, hogy mekkora hányadát költse csokira, mekkorát cukorkára valamint sütire. Édes kekszre, mindegy, neki az is süti.
De ahogy ott állt a sorban és lökdöste tenyere egyik feléről a másikra a knútokat, arca egyre csak tanácstalanabb ábrázatot öltött. Na nem azért, mert a matek nem volt erőssége: itt már annyira nem is volt mit számolni, épp csak dönteni kellett, mert olybá tűnt, vagy csoki, vagy savanyú cukor lesz, és mivel a kettő lééényegesen különbözött egymástól, a döntés nem bizonyult egyszerűnek.
Gondolataiból a tőle nem messze álló kislány hozza fel tudatát, sopánkodását hallva Lilkónak vigyor terül el az arcán. Végre valaki, aki jó eséllyel megérti fájdalmas dilemmáját.
- És még hitel sincs! Megkérdeztem - lépett oda hozzá, immár halál komoly ábrázattal, és a túljátszott döbbenettől kikerekedett szemekkel. - Kérdem én, miféle kereskedelmi egység ez, még saját akciós újságot sem nyomtatnak! Így honnan tudjam, szilveszter előtt hány nappal olcsóbb a pattogós cukorka? De neeem?
Csóválta a fejét, és felháborodottan a csípőjére tette kezeit.
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. március 8. 19:23 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Martai Erika
Előkészítős


nem étkezés; életérzés
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 40
Írta: 2021. február 22. 08:44 | Link


Képzeletében éppen átrágja (természetesen szó szerint) magát pár vattacukor-fellegen, elropogtatja a csokoládéba mártott ropiból készült kerítést, és tátott szájjal rohanva élvezi a mézédes ködöt, ami aranyszínű derengésbe vonja a környéket. Mindebből odakint csupán a halk gyomorkorgás érzékelhető, esetleg a jellegzetes nyelés, ami köztudottan a sóvárgok sajátja. Két kezében mérlegként emelgetve próbálja megtalálni melyik tábla nyom akár egy picivel is többet, amikor társaság toppan fantáziaországa közepébe. Érdeklődve pillant fel, a szeleteket reflexből húzza mellkasához közelebb, akárha elvenni érkezett volna a levitás. Önkéntelen, ártatlan mozdulat ez, bizonyítéka annak, hogy azért valamiféle lelkiismeret-hangocska megcsillan odabent, azt suttogván, Anyja nem biztos, hogy üdvözölné tervét, ha tudna róla. De hát ugye... Még nem tud, és amikor majd megtudja, már elég késő lesz ahhoz, hogy győzelmét elkönyvelhesse magának a minidiktátor.
Pillanatok műve azonban csupán a felismerés, hogy Lili nem, hogy ellene beszél, de még úgy tűnik egy cipőben is járnak - mindketten többet szeretnének, csak nincs rá lehetőségük. Talán az egész boltot felvásárolnák, ha egyszer az ölükbe pottyanna egy zsák galleon, az ilyen mértékű kapcsolódás pedig alapvető bizalmat jelent Erika szemében. - Biztosan azt várják, hogy minden nap erre járjunk, hogy meg tudjuk nézni, és ha már itt vagyunk, vegyünk is valamit, mert hát nekik a sűrűbb látogatás nagyobb bevétel - húzza össze szemöldökét komoran, és vet egy szomorkás pillantást a bolt másik felében éppen egy idős hölgyet kiszolgáló eladó felé. - Még meg is tenném, ha Anya adna pénzt minden nap édességre - csücsöríti a száját elgondolkozva, majd ahogy alapvető modora előbukkan a cukorvágy és bosszúság kombója alól, a csokikat baljába rendezve nyújtja ki jobbját a másik lány felé. - Martai Erika vagyok, ha nagy leszek, az enyém lesz a cukorkabolt, és akkor majd első dolgom lesz kiadni az akciós újságot, a kuponokat, a kedvezményeket, és bevezetni a csokihitelt.
Könyöke egyenes, háta megfeszül, és az ígéretes szavak mellé még bólint is egyet nyomatékosításképp. Kész kampánybeszéd, "jogokat a cukorbolondoknak"!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. március 8. 19:48 | Link

Erika

Szóval igen hamar kiderült, hogy lelkitársra lelt Lili, vagy legalábbis édességtársra, ami majdnem ugyanaz volt, hiszen a levitás szívéhez a legrövidebb út bizony a cukor volt. Ez persze jelenthette azt is, hogy negyven évesen szívrohamot fog majd kapni, de olyan messzire még nem tervezett el amúgy sem.
Jelenlegi dilemmáját egyedül az jelentette, hogy milyen finomsággal is távozzon a szinte üres pénztárcájának végleges kifosztását követően, és hogy ebben ne maradjon egyedül, a nála jó pár évvel fiatalabb lánykához csapódott, hogy amíg úgyse jutnak egyről a kettőre, legalább jót vigyorogjanak szerencsétlenségükön. Mást úgysem igen tehettek, hacsak nem akarták kirabolni a boltot, ami egyfelől esélytelen volt, hiszen csak egyikük volt felfegyverkezve, és ő se volt valami tehetséges, másrészt igen bénán nézne ki később a felvételi jelentkezésükben, vagy épp állásinterjú során. Priusz egy cukorkabolt kirablásáért? És még csak nem is a pénzt vitték? Ki venné komolyan őket? Még bűnözőnek se mehetnének így el, mint a Simsben, ahol ez is újságban meg interneten hírdetett munkalehetőség volt.
Lili komoran bólintott, mint aki pontosan átérzi mindezt, és több évtizedes tapasztalata mondatja vele, hogy micsoda világban élnek.
- Olyan ez, mint mikor átrendezik a boltot, hogy ne tudjon az ember egy jól bejáratott útvonalon összeszedni midnen szükséges holmit, hanem míg keresi azt, ami igazából kell neki, addig megvegyen másik három olyat, ami igazából annyira nem is.
Nem igazán bírta ki komoly ábrázattal, és csak halkabban fűzte hozzá:
- Ezt én amúgy imádom, tiszta kincskeresősdi! Anyu mindig előreküld a bevásárlólistával, mikor meglátja, hogy már megint átpakolásztak mindent.
Persze így lehetősége volt bezsákolni pár finomságot, amit aztán a pénztárnál az anyja már nem vett ki a kosárból, mondván pofátlanság lenne itt hagyni, és ő meg biztos nem fogja megkeresni a helyét. Ez amolyan Lili trükk volt, amivel számolt, cserébe, hogy nem neki kell felfedezőset játszania.
Lili ünnepélyesen mancsot rázott a kiscsajjal, és széles mosollyal egészítette ki a gesztust. Meg persze utána a saját nevével is, mert ez ilyen csere-bere dolog volt, vagy mi a manó.
- Süveges Lili, leendő törzsvásárlód, aki lehet, hogy ezen a szent helyen fog cukormérgezést kapni húsz év múlva. Majd akkor is fogd meg a kezem, légyszi - jót vigyorgott saját elmúlásának ilyen komikus mivoltán, de persze csak a szülei sápítozását vetítette ki, nem gondolta komolyan, hogy a sok édesség hosszútávon rossz lenne neki. Hát ha egyszer rövidtávon ilyen jó, hosszútávon csak még sokkal jobb lehet, nem?
- Nem egyedül vagy, ugye? Elvileg tök szupi bébiszitter tudok lenni, nálam mindent szabad, amit megtiltottak előzőleg a szüleid, de azért előbb muszáj lenne megkérdeznem őket, hogy szabad-e - mondta körbekémlelve, hátha megpillantja Erika érkező pereputtyát, rosszalló fejcsóválás közepette.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Somogyi Zente Domokos
Diák Levita (H), DÖK tag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 132
Írta: 2021. április 6. 02:22 | Link



- Ez szálka. Csak tudnám hogy szedem ki - nyomkodom az ujjam menet közben, Hayden felé magyarázva, hogy éppen miért sziszegek, ha valamihez hozzá kell érnem. Bizonyára az egyik pad, vagy csak a fa, amibe kapaszkodtam, ami az egyik sétánál kellett, amikor bokám akart kicsit kirándul, a testemtől lehetőleg távol. Fogalmam sincs, megpróbálom kikaparni, de csak ugyanúgy szúr, mélyebbre is tolom talán. Egy "nyehh" hangot hallatva rázom le a kezem, majd próbálok nem arra gondolni, mi bököd. De nem tudok másra, piszkálom, az apró, szúró fájdalom ott van.
- Na de, mindegy! Bocsi, random volt - mármint a szálka és a pici nyavalygás. Egyebek iránt nem is ezért indultunk el, hanem egy könnyed sétára, ahol senki nincs a nyakunkban. Tudom, hogy neki vannak gondjai azokkal a fura alakokkal, én viszont nem vagyok épp még abban az erőben, hogy beolvassak nekik, szóval, inkább javasoltam a falut. Pedig jelvényt kaptam, amely nekem is olyan meglepő, mint másoknak, de végtére is, nem bánom. Az a vérfarkassrác elballagott, sejthető volt, hogy be kell majd tölteni a helyét, csak épp nem nekem. Ezen szerencsére hamarabb túltettem magam, mint az órarendemen, amely, szerintem minden évben csak egyre kuszább és nehezebb. Vagy csak én látok réméket bele?
- Nem tudom, te hogy vagy vele, de szerintem csak idén annyit fogunk tanulni, mint az előző két évben egyszerre - nem akarok én olyannak tűnni, aki mindig csak erre gondol, mert nem, mégis, kell, mert mégsem bukhatok meg, az azért elég nagy érvágás lenne. Az oké, Haydennel sok közös óránk van, megszoktam azt is, hogy csendes, beszélek én helyette ha kell. Szoktunk akasztrófázni unalmas órákon vagy épp úgy csevegni, hogy leírom és ő is, így aztán, sejtem, hogy mennyire lesz neki is ez az év zsúfolt. Most azonban, nem ennek van az ideje. Nem most. Finoman terelem be a cukorkaboltba.
- Meghívlak egy valamire, az évkezdés örömére - semmi sem jobb, mint a cukorsokk. Már válogatok is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hayden M. Wilson
Diák Navine (H), Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


Róka
offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 251
Írta: 2021. április 6. 17:52 | Link

Zenti


Csinos kis kezeit nyújtja Zentéé felé, hogy mutassa csak. A nagyapától karácsonyra bicskát kapott, igazi svájci bicskát, amit a kulcsán hord. Ezért ha megkapja a fiú kezét megállja inti, beletúr zsebébe, előhalássza a kulcsot és kinyitja a bicska csipeszrészét. Egyetlen ügyes mozdulattal szedi ki a szálkát, majd elégedett vigyorral pislog fel a fiúra.
A Beliánnal való sikeres barátsága nyomán elkezdett nyitni a többi ember felé is. Túlzás lenne azt állítani, hogy most már rengeteg barátja van és csacsog és nevet, de mondhatni közel került több emberhez is. Az egyik ilyen a legkisebb Somogyi, aki hasonló türelemmel és megértéssel viseltetik iránta, mint a Kisfarkas. Úgy tűnik, a levitásokkal van meg leginkább. Annyira azért még senkihez nem került közel, hogy meg is szólaljon, de jól érzi magát Zentével és jelenleg erre igyekszik fókuszálni. Kifejlesztette a sétálás közben való jegyzetelést, hogy ne kelljen mindig mindenkivel bent poshadnia valahol, ahol tud stabilan írni. Nem túl szép, de azért olvasható annyira, hogy megértsék mit akar.
- Lehet, de nem bánom. Elvégre csak így fejlődhetünk – mutatja a kesze-kusza betűket. Ő készen áll, abszolút készen. Mert van mögötte támogató háttér, a családja és a lassacskán épülő barátiköre.  Hálás ezért az egész helyzetért, hogy ennyien ott vannak neki. Bár nem hisz az ilyen dolgokban, nem vallásos vagy valami, de kicsit úgy érzi, hogy édesanyja vigyáz rá, hogy gondoskodik róla még most is.  
- Édes vagy, köszönöm – írja le somolyogva. Nem fog ellenkezni, ha meghívják hát meg lesz hívva, ő csak örül ennek. Főleg, hogy ilyen kis cukin közölte mindezt, így igazán nem tud nemet mondani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somogyi Zente Domokos
Diák Levita (H), DÖK tag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 132
Írta: 2021. április 6. 22:11 | Link



- Kérlek? – bár nemigen értem, hogy miért nyúl felém, nem is látom akadályát semminek. Nyilván nem kézen fogva fogunk sétálni, így előbb tutujgatott kezem emelem meg és nyújtom oda felé. Aztán meg is állok, ha már azt mutatja, nála hagyott kezemmel figyelem, ahogy ténykedik.
- Jaj, levágni nem kell! – majrézok feleslegesen, és persze nem is komolyan. Egy bicskával amúgy is nehéz lenne, de nem üszkös az ujjam, nem akar leesni se, így csendben hagyom végül, hadd ténykedjen. Kicsit a nyakam nyújtom, hogy jobban rálássak, aprót szisszenek, amikor meg is érzem, pontosan mit. És ennyi volt. Nem túr, nem kapar, csak egy mozdulat és már ott sincs. Elhúzom a kezem, nézegetem a piros kis helyet, ahol a fránya apró darabka pihent. Nem is nagyon vérzik, pislogok hát pár sort és végül visszapillantok Hay felé.
- Wáó, ez aztán… profi munka volt. Köszönöm, doktornő – mosolygok felé, majd engedem le kezem és mehetünk is tovább. Legközelebb, ha ilyen baleset ér, már bizton hozzá fogok menni, nem rágni az ujjam, hátha kijön magától. Lépéseink közben látom, hogy írni készül, így figyelek közben, mikor kerül elém a szöveg. Eleinte furcsa volt, ezt elismerem, de aztán megszoktam. Egy kicsit hittem azt, hogy nem tud beszélni, de aztán leesett, hogy nem szeretne, hogy miért, az nem rám tartozik. Végül is, amit akart, el tudott így is bőven mondani, szóval, gond egy szál sem.
- Mintha a nővérem és bátyáim hallanám – sóhajtok egyet. Én valahogy nemigen mutatkozom olyan kiválónak, mint ők az én szememben, se hangszer, se nagy tehetség. – Nem is értem, hogyan lettem levitás. Biztos családi kedvezménnyel. „Még egy Somogyi, áhh, menj a másikak után.” – próbálom előadni, hogy tudott dönteni a bot és mégsem, mert Ervin rellonos lett, amely meglepő és nem is. Nem vagyunk egyformák, ezt mindenki látja, aki ismer minket valamelyest. Én kukkologok a sor végén, meg maradok is ott, majd rájönnek, hogy engem tuti elcseréltek. Addig meg… lesz ami lesz.
- Az édes odabent van – próbálok vicces lenni, miután betérünk. A töltött cukorkák között vacillálok, végül mindegyikből teszek a kis zacskómba, hogy aztán tovább állva a nyalókákat nézzem. Bár nem nagyon szeretem, nem az íze miatt, hanem mert félúton elunom és később nem nagyon van kedvem már nekiállni, így nekem felesleges.
- Kíváncsi vagyok, hogy az új tanárok közül melyik lesz az, akinek reszketve kell az órájára menni. Egyik sem tűnt olyan vészesnek, mint a legendás Felagund. Ne mond el senkinek, de rémálmodtam róla elsőben brrrr – még látványosan bele is borzongok. Épp csak elcsíptem az azóta már leköszönt tanerőt, de elég is volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hayden M. Wilson
Diák Navine (H), Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


Róka
offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 251
Írta: 2021. április 7. 21:30 | Link

Zenti


A hokiütő szálkás. A korlát szálkás. A pad szálkás. Érthető talán, hogy több szálkát látott és szedett ki, mint amennyi indokolt vagy éppen elképzelt lenne. A kesztyű bár sok mindenre jó, de nem viselheti örökké, így gyakran talált saját vagy éppen csapattársai kezében oda nem illő faszilánkot. Az ügyeletes kihúzó pedig mindig ő volt, mert elég ügyes, gyors és pontos volt ahhoz hogy minden felesleges fájdalom és macera nélkül elintézze ezt.
Halkan kuncog hallva Zente félelmét, nem akarja ő megszabadítani egyetlen ujjától sem. Attól nem kell félnie, ennyire azért nem beteg ő sem. Aztán ahogy megköszöni visszamosolyog, becsukja a bicskát és ismét zsebébe mélyeszti a kulcscsomót. Jobb helyen van ott, mintha csak így lóbálná szabadon. Még a végén elhagyná az egészet, vagy valamelyik apró mütyürt róla és akkor biztos nem lenne kifejezetten boldog. Minden darab valamilyen emléket idéz fel, mindennek szimbolikus jelentése van. Az hogy ettől a csomó háromszor akkorává válik mint amekkorának indokolnak kéne lennie nem izgatja.
- De a másik tesód meg rellonos, ez így nem jó. Mondjuk inkább vagy levitás mint rellonos – fejtegeti papírján. Át is kell írnia a második mondatot, mert elsőre olvashatatlanra sikerül, de annyi baj legyen. Ráérnek, a legkisebb Somogyi nem fog elszaladni előle. Legalábbis reméli, az nem esne túl jól a lelkének.
Mosolyogva engedi el, igazából tényleg nagyon aranyos srácnak találja, de nincs ebben semmi más. Valahogy úgy találja cukinak mint az ember az állatkertben a zsiráfot: szép, szép, de otthonra nem kéne. Tehát hiába mond félreértető dolgokat nem akar mást, csak barátságot. Az, hogy szerencsétlenül fejezi ki magát már egészen más téma. – Nem tudom, szerintem az új LLG professzor elég morcosnak tűnik. – Tőle tart egy kicsit talán egyedül, a többiekkel mondhatni ki van békülve. Aztán majd meglátják, mert nyilván akkor dől el, ha már tanítja majd őket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somogyi Zente Domokos
Diák Levita (H), DÖK tag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 132
Írta: 2021. április 11. 12:54 | Link



Jó, nem féltem komolyan attól, hogy levágja az ujjam, de reméltem, viccesen jött ki. És igen, mert kuncog. Én is engedek magamnak egy vigyort, mert hát, miért ne. Ujjam bíztam rá, ő pedig hamar ki is kapja azt, amivel én órák óta szórakoztam. Nem lep meg, nekem is eszembe jutott, hogy valami éles dologgal kellene ezt, nem körömmel. Csak éppen nem hordok zsebben olyanokat, nemhogy kést vagy bármit. Hayden igen, bár ez olyan dolog, amit pont ott kell hordani, vész esetére. Nekem ez kapóra jött, ahogy hálás pillantással mozgatom meg az ujjamat, próbálom ki, milyen, amikor nem szúr be, hogy a bőr mozdul rajta. Szuper!
- Sok szálkával volt dolgod, úgy érzem – nekem inkább tüskékkel, amiket nem a kis kedvencemtől, hanem inkább a bokroktól és cserjéktől kaptam. Ilyen ez, amikor egy sün kíváncsi, nekem meg menni kell utána, mert nem akarom, hogy elvesszen. Az elején sok ilyen volt, most már jobban a közelemben marad, viszont ugyanúgy néha kalandor akar lenni, én pedig mászhatok utána. Nem mintha bánnám, a tüskéket könnyebb kiszedni. Most azonban semmi bokor alá nem kell bemásznom, így figyelek arra, amit ír nekem.
- Uhh, én meg a Rellon – rázom meg a fejem. Nem, tudom, hogy nem mindenki ugyan olyan, mint amit mondanak róla meg ugye, az előítéletek. Mégis, én eddig minden ijesztőbb alakot ott láttam, valahogy ezek szerint jobban vonzza az ilyen külsejű diákokat, mint mondjuk a Levita vagy az Eridon. – Eleve van ott valami emberevő szörny, aki direkt szereti a levitásokat, szóval a közelébe se megyek. Nem is értem, minek az nekik, hát ki szökne be oda csak úgy? – jó, ez gonosz volt, kicsit nagyon. Ervin is odajár és nincs vele semmi bajom, sosem lenne, szóval megint kicsit általános voltam. – Vagyis nem úgy értem, biztos… vannak jó helyek is ott – javítom ki magam, mielőtt végképp mocsoknak tűnök, aztán már mehetünk is cukorkát vadászni. Már gyűlik is hamar pár darab, fejemet fordítom felé, hogy lássam, ha olvasnom kell. A szavakra pillantok és bólogatok.
- Ketten is vannak, ha jól láttam. Melyik, az idősebb vagy a fiatalabb? – állok meg az egyik polc előtt, ahol csokibékák vannak. A kártyákat gyűjtöm, így ebből többet veszek. – Meg a Gyógynövénytanon is ketten. Úgy néz ki, rájöttek, olyan vadak vagyunk, nem bírnak egyedül velünk – nevetek fel. Persze, nincs így, de jól hangzik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hayden M. Wilson
Diák Navine (H), Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


Róka
offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 251
Írta: 2021. április 11. 23:17 | Link

Zenti


Szorgosan bólogat, hogy bizony, nem ez az első ám. Hát úgy tűnik, feltűnik a fiúnak is, hogy van már némi gyakorlata a témában. Ilyen ez, ha az ember olyan sportot űz, amiben sok a fa eszköz és terület.
- Látod, szerintem se vagy te odavaló. – Előbb látja Zentét maguknál, a sárgák között mint lent a pincében. Ahhoz a kis Somogyi túl életvidám, túl kedves és túl készséges. Bár persze, a rellonosok közt is ismer ám olyat, aki ilyen, de lássuk be, hogy sokkal kevesebben vannak ezek. Sokkal többen azok, akik gonoszak és mindenkit megpróbálnak kijátszani. Kuncog a levitásevő szörny hallatán, egészen biztos abban, hogy nem létezik ilyen. De azért érti ő, hogy mire akar kilyukadni. – Hát akkor tényleg kerüld messzire, nem venném jó néven ha megenne – mutatja mosolyogva. És tényleg, valóban bántaná egy kicsit, ha most hirtelen eltűnne. Még most kezdenek el igazán közelebb kerülni egymáshoz, kár lenne ha már most kárba veszne a barátság. – Szerintem nincsenek – körmöli le, majd mikor megmutatja megvonja a vállát. Őszinte ellenérzései vannak a zöldekkel kapcsolatban, mert lássuk be, őt legtöbben a Rellon ház kedves diákjai szekálják.
- Amelyik minket tanít, a fiatalabb azt hiszem. – Még sóhajt is. Nem is azzal van a baj, hogy morcosnak tűnik, hanem hogy utolsó emlékeiben az édesapja nagyon hasonlít a kedves professzor úrra. És ez valahol megijeszti, igen. Tudja, hogy nem reális félelem, nagyon jól tudja, de nem tehet ez ellen semmit sem. Egyszerűen csak muszáj elfogadnia, és kész. – Dehogy, csak Beliánnak változásra van szüksége és ez a gyakorlótanári állás épp kapóra jön neki. – Hupsz, hát elszólta magát, talán nem kéne hangoztatnia, hogy az új gyógynövénytanárral milyen jó a kapcsolata. Bár kétli, hogy van még valaki, aki ne tudna róla.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somogyi Zente Domokos
Diák Levita (H), DÖK tag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 132
Írta: 2021. április 12. 20:02 | Link



Ez azért tök jó, hogy nem tart odavalónak, nem is szeretnék undok lenni senkivel sem. Persze, nekem is, mint mindenkinek, vannak rossz napjaim, amikor igencsak sikerül, de van módja, hogy mikor vége, akkor bocsánatot kérjek. Inkább az, mint a harag. Anyuék ilyenkor büszkék rám.
- Akkor jól döntött a bot, örülök – nevetek fel, mert rajta múlt a legjobban. Nem mondom, hogy sokat „gondolkodott”, előttem kettővel gyűltek meg a bajok, mert azt hittem, sosem lesz meg az eredmény. Hát még a lány, akinél járt, szinte láttam a rettegést a szemében, hogy sehova se lesz beosztva, ő lesz majd a ház nélküli, akit majd mindenki kinéz. Eridonos lett végül, annak már jobban örült. – Szerencsére rágós vagyok én a szörnyeknek. No meg azt mondják, van valami, amivel le lehet fizetni. De azt persze már nem árulta el senki… - mert hol lenne a móka, ha mindenki tudná, mivel lehet kikapcsolni az ő szórakozásukat. Nem mintha terveznék odamenni, azonban mindenki emlékszik, hogy a Levita egyszer már kizárt mindenkit, így mehettek a házakba. Tuti, hogy az ilyen mondataim után aztán ott kötnék ki, a tudás nélkül, a szörnnyel szemben állva. Na azt már nem.
- Akkor azért komorak. Nekik nincs kertjük meg minden szép helyük – mert a levitás torony aztán bővelkedik mindenben, amitől kényelmes és szép lehet. Oké, biztos sokaknak túl sok és giccses, nekem tetszik. Bár nem nagyon ücsörgök a virágok között, de néha jó, ha odakint épp tél van, eső és mocskos idő ahhoz, hogy megtegyem.
- Áááh, értem. Egy kicsit igen, de tuti a szakáll az oka. Attól komolyabbak – nekem még közel sincs még kezdeményem sem, el sem tudom képzelni, melyik lesz majd a jobb, azzal, vagy nélküle. Nincs túl macsós arcom, ez tény, szóval mindenképp próbálgatni fogom, ha eljön az idő. – De majd meglátjuk, lehet kedves. Van egy két fura figura – nem nevesítek senkit, szerintem tudja, kire célzok, kikre. Mindegy is.  Tovább válogatva figyelek ismét rá és kicsit megemelkedik a szemöldököm. Az tudom, hogy a srác nem tud varázsolni, vérfarkas és a mi házunkba járt, ezt a legjobban, az övé volt a jelvényem. Azt is hallottam, hogy év végén valami történt és el-eltűnt, leadott mindent és nemigen látták. De azt nem hittem, sem tudtam, hogy Hay ezt tudja.
- Ó, ismered őt? Tényleg vérfarkas? – nem figyeltem én taknyos fejjel a pletykákra, meg ilyenekre. Nem nekem szánták, ahogy azt sem, kibe volt szerelmes. – És akkor… azt tudom, hogy év végén nagyon nem volt sehol. De akkor visszajött. Beteg volt? – ha már téma, hátha nem sok még ez. – Majd mi levitások jól figyelünk nála és tök jó lesz neki a tanítás! – ezt én nem garantálhatom, csak hátha.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hayden M. Wilson
Diák Navine (H), Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


Róka
offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 251
Írta: 2021. április 18. 09:52 | Link

Zenti


Bólogat, hogy jól bizony. Nála nem sokáig vacillált, elég egyértelmű volt a döntés mikor átiratkozni jött. Akkor még úgy érezte, hogy teljesen mindegy mi lesz a döntés, mert sehol sem fogja jól érezni magát, de most már úgy gondolja, hogy ettől jobb döntést ő maga sem hozhatott volna. De nem ám, remekül érzi magát a Navinében, úgy tűnik a legtöbben szeretik és a legtöbbjükkel ő is igen jól kijön.
- Biztosan ha áldozatul viszel neki egy navinést – mutatja kuncogva. Ő maga sem gondolja komolyan, de lássuk be, hogy a legtöbben őket ilyen feláldozhatónak tartják. A maradék, akik nem elég okosak, bátrak vagy ravaszok a többi házba. Igen, ezt személyesen neki mondták, nem is egyszer, de igyekszik nem magára venni. Nem érné meg ezen felhúznia magát, van elég baja, más, sokkal nagyobb. Az ilyenek lepattannak róla.
- Lehet, majd egyszer kifaggatom Rékát, hogy mi a helyzet ott. De amúgy lehet. A Navine torony tök bájos, nagyon szeretem. – Mert tényleg annyi minden jó hely van ott, a felét sem sikerült még felfedeznie, az biztos, ugyanakkor amiket igen, azokat nagyon szereti. A Kiskert például az egyik legpihentetőbb terem az egész kastélyban, szereti azt a nyugalmat ami ott körbeveszi.
Őszintén nevet, ahogy a szakállas indoklást meghallja. Nem, nem a szakáll az oka, vagyis egy kicsit biztosan de, de alapvetően nem azért tartja ijesztőnek, mert szakállas. Bár valós, hogy attól komolyabbnak, kicsit komorabbnak is tűnik a legtöbb férfi. Aztán vállat von amolyan lesz ami lesz alapon, mert valós, hogy majd csak akkor derül ki.
Nem számít rá, hogy vallatás lesz Beliánról, de nem akar se hazudni, de elhallgatni semmit. Ha kíváncsi hát válaszol, biztos nem fogja rossz néven venni a kisfarkas sem. Megvárja hogy elhangozzon minden kérdés, és csak utána, egyszerre válaszol ahelyett, hogy folyamatosan forgatná azt a szegény papírt. – Igen, ismerem, igen, vérfarkas. Mondhatjuk, hogy beteg volt és jól teszitek, ha majd figyeltek. Biztos nagyon boldog lesz. – Mert tudja, ismeri, hogy ennek tényleg örülni fog, elvégre ezért csinálja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Martai Erika
Előkészítős


nem étkezés; életérzés
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 40
Írta: 2021. május 3. 11:42 | Link


- Ezért kell mindig bevásárolólistával menni boltba. Vagy legalább erős akarattal - bólint helyeslően Lili szavaira, és meg kell hagyni, egyre jobban értékeli beszélgetőpartnerét. “Helyén van az esze” - fut át fején a gondolat, ami valahol komikus, ha azt nézzük, hogy egy 9 éves néz így a nála jóval nagyobbra. Elgondolkodva hallgatja a kincsvadászat beszámolóját, és kis manipulátor fejecskéjében megindulnak a fogaskerekek. - És olyankor egyedül nagybevásárolsz? - “És megnézi utána, mit sumákoltál be a kocsibaa felírtakon kívül” - töpreng még, de ez már maximum csak arcára van kiírva, hangosan nem mondja ki. Azt azonban már tudja is, hogy legközelebb el fogja küldeni Zsófit, hogy válassza ki neki a legkedvezőbb… kalóriatartalmú gabonapelyhet, aki ebből majd azt gondolhatja, hogy Ercsi egészségesen akar élni, így nagy örömmel veti majd bele magát a dologba. A kisördög meg majd felajánlja, hogy addig ő elintéz minden mást, és majd csak a kasszánál derül ki, hogy a kis doboz paradicsom alatt toffefee, az uborka rejtekében meg óriás táblás milka kuporog. Hupsz, beugrottak, hupsz?
- Majd együtt kapunk cukorbetegséget - bólint elégedetten, hogy immár erre is talált pajtást. Az embernek sok barátja kell, hogy legyen, hiszen olyat sosem találhat, aki mindig mindent ugyanúgy szeret, mint ő maga. Így aztán kell valaki, akivel énekel, akivel táncol, más akivel olvas, más akivel repülőt hajtogat a hátsó kertben, és hát… egy, akivel cukorsokkban meghalhat. - Nem vesztem el, és nem vagyok egyedül - ingatja meg a kis szöszke fejét. - Anya dolgozik, csak kiugrottam magunknak ebédért. - És jelentőségteljesen megemeli a magas táértéktartalmú pufirizses csokiszeletet. - Ezért a rizs.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 8. 19:14 | Link

Erika

Bizony úgy tűnt, valódi a megértés közöttük, mert Lili felfedezni vélte a felismerést Erika arcán kiskeresősdijének valódi célját illetően. Hogy ez bizony arról szól, hogy bezsákol pár olyan holmit is a kosárba, amit anyja amúgy biztos nem engedett volna levenni a polcról, ha együtt mennek.
Persze a második alkalommal már rászólt lányára, hogy csak azt hozza, ami a listán van, de Lili esdeklő, bociszemeinek olykor nem tudott ellenállni, így pár édesség mindig hazajött velük.
- Tudom, nem annyira látszik, de én már tökre nagylány vagyok ám - bólogatott a kisebbik szöszke kérdésére, ezzel érvelvén arra, hogy a nagybevásárlást a nagylányok intézik.
Nem is sejtette, hogy micsoda ifjú tanítványa lett hirtelen, aki fejben már nagyban tervezgette, mivel vezeti meg Anyukáját legközelebb. Erika máris túlszárnyalni készült Lilit, és ha ezt tudja a Süveges lány, bizonyára elmorzsolt volna egy büszkeségtől csillogó könnycseppet.
Leendő cukorbaj(os)társa aztán biztosította róla, hogy nem kell majd hangosbemondón keresni a szüleit, de Lili azért jobbnak látta nem veszteni szem elől, amíg vissza nem ér az őt ebédért küldő anyukájához. Komolyan bólintott is, látva a puffasztott rizses csokiszeletet Erika kezében. Ez bizony teljes értékű étkezésnek tűnt.
- Na gyere, fizessünk, aztán mutasd meg, hol dolgozik anyukád! - javasolta, miközben döntésre jutván végül felmarkolt egy csokiszeletet, amire épphogy elég spórolt pénze volt.
Maga elé engedte a pénztárnál a kislányt, aztán ha ő is kipengette utolsó knútjait, újdonsült barátnéjal csacsogva kibattyogott a Fő utzára. Mire hármat lépett, már hiányzott a fél csokija, de hát ha egyszer finom volt, hova tartogatta volna, nem?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Somogyi Zente Domokos
Diák Levita (H), DÖK tag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 132
Írta: 2021. május 16. 17:47 | Link



Ezen mindig érdekes gondolkodni. Mármint, hogy kit hova és jól osztott-e be az a bot. Ha meg nem, még mindig ott a lehetőség, hogy később, igaz, macerásan, de át tud jelentkezni egy másik házba. Így jött hozzánk tavaly vagy előtte talán, egy eridonos srác, aztán ki tudja ki és merre mozog még. Én nem akarok átmenni sehova, nekem jó itt és nem tartom rossznak a beosztást, még ha nem is érzem magam olyan okosnak, mint akikkel itt találkozom. De ez nem lesz indok arra, hogy menjek, ahhoz durva kellene, szerencsére ötletem sincs rá, mi lehetne az, mert nem tapasztaltam meg.
- A levitásokat jobban szereti - ahogy a “legendák” mondják, ugyebár. Lehet amúgy nem is olyan ijesztő az a növény és sose bántana senkit, lehet, hogy mégis, azonban nekem továbbra sincs kedvem ezt kideríteni. Amikor volt az incidens, hogy máshova kellett menni, akkor én pont elkezdtem itt csak az iskolai életem és az eridonosok közé kerültem, ott pedig nem kellett szörnyektől félnem. Már haloványan emlékszem, hogy milyen is ott, de a jelszó, ami akkor volt már rég nem enged be. Majd talán egyszer, ott is tetszett.
- Avass majd be. A tesóm oda jár, de nem nagyon akarok én vele ilyeneket megbeszélni, mert a végén azt hinné, megint hallottam valami hülyeséget és beparáztam tőle - vagyis tényleg, a szörnyről, de na. Ha lenne rellonos barátom, én is megtehetném, hogy kifaggatom. - Miért, ott milyen? Mármint érted, milyen kis helyek vannak? - érdeklődöm, hogy náluk milyen a helyzet. Nem hiszem, hogy komor, mint a rellonos körletben, de más, mind nálunk. Nevetésére csak vigyorgok egyet, de tartom magam, ha a férfinek csupasz lenne az arca, kevésbé lenne ijesztőbb, mint amúgy. Vagyis, én így képzelem el.
- Nem olyan vészes amúgy. Az a Felagund rosszabb volt - pedig még alighogy nyugdíjba ment, mégis emlékszem rá, ha másról nem is, a többiek eleget mondtak. Nem lehet minden tanár kedves és aranyos, ez tény. Arról, akiről viszont szó esik, nem mondható el, hogy olyan, mint Felagund. Persze, lehet neki is van szigorú oldala, eddig kevés órán ténykedett ő, nálunk csak gyakorlaton, de azon nem volt sem harapós, sem ijesztő. Most végzett, az olyan tanárok lazábbak szoktak lenni.
- Ó, értem. Szegény, akkor most minden összejött neki… Majd akkor jelzek, hogy ne legyenek idióták, amikor tart órát - bólintok, másnem, majd a könyvvel csapok fejbe valakit. Átsétálok egy másik polchoz és leemelek egy cukorka kígyót. - Én mondjuk attól lennék boldog, ha idén nem kellene vizsgázni. Volt vajon valaha olyan év, hogy elmaradt? - biztos lenne olyan eset, ami miatt megtörténne, de az nagy katasztrófa lenne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hayden M. Wilson
Diák Navine (H), Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


Róka
offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 251
Írta: 2021. május 25. 21:41 | Link

Zenti


Elgondolkodva bólogat egy sort, hogy lehet benne valami. Ha a levitásokat szereti akkor biztosan egy kéket kell beáldozni azért, hogy a másikuk bejusson. Vagy mondjuk lefizetni gumicukorral. A gumicukrot mindenki szereti, kizárt, hogy a Levita-faló szörnyecske lenne a kivétel!
Halkan nevet, de azért aprót bólint, hogy persze, majd rákérdez. Már látja is maga előtt a szituációt, ahogy felvázolja Rékának, hogy mi a helyzet, és majd nevetnek egy jót rajta. Na nem azért, szereti Zentét, de ez a szituáció vicces, és rájuk fér egy kis szórakozás, és ha ezt a levitás fiú kérdése adja meg, akkor nincs mit tenni. Érezheti magát akármilyen rossz embernek, a helyzet akkor sem fog változni. – Hát elég tágas. És nyugis. Van ilyen kis kertünk, meg egy ilyen vizes medencés rész, ja meg persze fel lehet menni a padlásra. Elég menő. – Szeret néha elbóklászni, főleg ha mondjuk nem tud aludni. Különös, hogy éjszakánként nem fél egyedül mászkálni a sötét toronyban, ahol ki tudja, ki és mi les rá az árnyka közül. Valahogy eszébe sem jut, hogy akár bántódása is eshetne. Szóval a legtöbb helyet éjjel fedezte fel magának, de persze több is van, ahová nappal is visszalátogatott, mert annyira megfogta a hely hangulata.
Vállat von, hiszen ő csak legendákból ismerheti a nevezetes professzort, tekintve, hogy mikor idekerült már Farkasházy oktatta őket minden szépre s jóra. Bár azok alapján, amiket hallott nem is szeretne soha találkozni az iskola emblematikus, már-már legendás professzorával. Jó neki Farkasházy, köszöni szépen.
- Aranyos vagy, köszönöm – még szívecskét is rajzol mellé, hogy lássa Zente, mennyire komolyan gondolja a hálát. Fontos neki Belián, a jóléte, és ha ehhez az kell, hogy a diákjai csendben figyeljenek, akkor ez is fontos neki. Épp ezért hálás mindenkinek, aki legalább egy kicsit megpróbál segíteni. Hűséges kiskutyaként követi a sorok között a levitást, ő ugyan nem nagyon néz szét, tekintve hogy fél az elcsábulástól. Azért igyekszik odafigyelni arra, hogy mit és mennyit eszik, és az nem tenne túl jót, ha most felvásárolná a fél boltot. A kérdésre meg csak csóválja a fejét, persze, nincs tisztában a tanoda teljes történelmével, de ha jól sejti, akkor vizsga mindenek felett, tűzön-vízen át lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somogyi Zente Domokos
Diák Levita (H), DÖK tag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 132
Írta: 2021. június 13. 13:01 | Link



Nem zavar, hogy nevet, szerintem is vicces kérdés lesz, hogy nem Ervintől, hanem valaki idegentől érdeklődöm, ráadásul úgy, hogy valakin keresztül. Megint megmutatom a bátorságom, amiből kevesebb sikerült, mint a kíváncsiságból. Legfőképp az a lény érdekel, amelyről hallani és amit említek is. Egyik részem el akarja hinni, a másik viszont nem, mert iskolában vagyunk, nem valami túlélő tárborban, ahol minden csak egy halálos fenyegetés.
- A tágas és nyugodt, akkor már jó lehet – valahogy nem is képzeltem mást, igazából mindenhol tágas, ami egy kastélyhoz nem újdonság, persze, ebben az esetben sokat játszik közre az, hogy itt azért a legtöbb dolog el van bűvölve. - Kert nálunk is van. Könyvtár, medence, öhm… rét, sok minden. Mióta rendbehozták, át is rendezték és sokkal színesebb, meg zöldebb. Néha olyan, mintha nem is a kastélyban lennék. De padlásról nem tudok. Mi van ott nálatok? - érdeklődöm, ha már nekik van és valahogy úgy érzem, nem véletlenül említi, mert járt is ott. Aztán ki tudja, lehet nálunk is akad, valami titkos ajtó mögött, amit még nem fejtettem meg. Sok része van a kastélynak, amit nem láttam, csak hallottam, meséltek róla, azonban se időm, se szerencsém nem volt hozzájuk. Van még bőven pár évem erre, tudom, meg ha akad majd, akkor kedvem is, nem bánkódom én ezen. Ott az-az akvárium is, ami csupa víz és mégse tódul a nyakadba vagy leszel tőle vizes, mégis, kicsit lebeghetsz. Fura már a gondolata is.
- Ugyan, ez semmiség – rázom meg a fejem, hogy ezen nincs mit köszönni. Az órák, jobb esetben arra vannak, hogy figyeljünk csendben. Ezt is lehet persze többféleképpen értelmezni; ki alszik, ki elrajzolgat, és a többi, míg a többi jegyzetel vagy csak fülel. - Bár nem tűnt szigorúnak, ha kicsit lazább az óra. Vagy nem tudom, nem volt még sok – talán kettő? Vagy kicsit több? Gyakorlatra jött be néha segíteni, csak órát figyelni, nem tudom hirtelen. Csendben van, csak akkor szoktam észrevenni, amikor óra végén a tanárnőhöz lép. Érdekes ez.
- Szeretnél még valamit, vagy menjünk is és üljünk le enni? - fordulok végül felé, amikor túl sok minden van már nálam így is. Aztán random kérdést dobok fel, amire elhúzom a szám. - Jellemző. Miért is ne maradna el – azzal, ha fizetni szeretne, a kassza felé indulok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hayden M. Wilson
Diák Navine (H), Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


Róka
offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 251
Írta: 2021. június 27. 16:45 | Link

Zenti


Helyeslően bólogat, hogy bizony, ez már szinte több mint jó. Tényleg második otthonaként tekint a Navinére, nem feltétlenül a társaság miatt. Mindenesetre magát a helyet imádja. Úgy megszokta az összes szobát, termet és folysót, mintha csak otthon lenne, és ugyanolyan élvezettel tekint is végig rajtuk. No meg persze lelkesen mesél másoknak is, ha esetleg érdeklődnek, mint most Zentével is.
A rendbehozására összevonja szemöldökét, nem egészen érti. - Miért, volt vele valami baj? - ha volt is, ő már azután került ide, hogy a pletykák is elültek róla, de azért kíváncsi, hogy mikről maradt le. Furcsa, hogy már úgy megszokott itt, hogy lemaradásnak érzi, ha nem tud valamiről. - A padláson? Hát gondolom, főleg lomok. - Ez nem az a hely, ahová sűrűn visszajár. Egyszer volt ott éjjel, nem is látott rendesen, de arra bőven elég volt, hogy ne akarjon visszatérni. Egyelőre legalábbis nem. Kicsit túl magasan volt az ingerküszöbének, a lyukas tetőn át kilátott, és bőven elég volt, hogy menekülőre fogja.
- De nekem sokat jelent. Tudod, elég sok órán vagyok együtt olyanokkal, akiknek ez nem alapvető - húzza el a száját. Mert ő bizony, még ha nem is érdekli az óra, akkor is megpróbál legalább úgy tenni, mint aki odafigyel. Hangzavart éppen nem tud csapni, de elképzelhető, hogy máshogy képes lenne bomlasztani a rendet. De szorult belé annyi emberség, hogy nem teszi. - Tényleg nem szigorú, amíg készségesek a diákok. Tudod, ő még emlékszik milyen diáknak lenni. - Elvégre tavaly még ő is mint mestertanonc járta a folyosókat, most meg már tanár. Hay magán is érzi, hogy hogy repül az idő, főleg abból, hogy hány év telt már el az anyja halála óta, de másokon sokkal hamarabb észreveszi.
- Szerintem leülhetünk. - Szorgosan követi a kassza felé, hogy fizethessenek. A túl sok édesség káros, félő, hogy ennyi cukor is a kelleténél jobban meg fog ártani.
Utoljára módosította:Hayden M. Wilson, 2021. június 27. 16:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somogyi Zente Domokos
Diák Levita (H), DÖK tag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 132
Írta: 2021. július 10. 18:33 | Link



Az csak jó, ha valaki jól érzi itt magát, mert elég szörnyű lenne úgy itt tanulni, hogy kényelmetlen és gyűlöli. Nehéz egy olyan helyen élni, ami ilyen, mármint, szerintem az, mert sokan jöttek olyan helyről, ahol nem kellett ott élni. Fura is lenne, ha az iskola úgy működne, mint a minisztérium, hogy minden nap, valami titkos helyen, módszerrel bejárni, majd délután hazamenni. Otthon kényelmesebb persze, de valljuk be, nem lenne ennyire izgalmas. Mármint, már csak a társaság miatt, hogy itt hatalmas és akkor utána a helyek, ahol és ahova menni lehet.
- Nem tudom pontosan – ráncolom a homlokom, mert kicsit ködös a dolog, régen volt az már. - A mágia krepált be és szép lassan így, szétesett. Aztán fogta magát és be is zárt, be se lehetett menni – idézem fel a lényeget, mert ez volt az a pont, hogy hiába kezdtük az évet, már problémás volt minden. Aztán jött az, hogy mindenki mehetett mindenhová, míg meg nem oldották az egészet. Ezt mondjuk már nem tudom elképzelni, hogy hogyan sikerült, mert ugye, be nem mehettünk, végül is, nem számít, mert a végeredmény volt a lényeg: kinyitott és szebb volt, mint valaha. - Fene tudja mi volt az igazi baj, azt mondták, hogy nagyon nem ilyen volt – mert ugye, kicsi voltam és friss. A kérdésemre logikus válasz jött, miszerint lomok, erre sikerül felnevetnem. Nem tudhatom, hogy neki ez jó vagy rossz élmény, így aztán, inkább a saját magam értetlenségén mulatok.
- Padlásszörny nincs? - indokolt lenne a lomok közé, bár, élőben én még nem láttam ilyet. Van egy egyel felettem lévő diák, akiknek hatalmas a házuk, ő mesélt róla, meg arról, hogy amúgy nem árt senkinek és neve is van. Tibi? Talán. Nem is fontos, elvégre, nem is ez volt a téma, hanem inkább csak az, hogy melyikünk hol él.
- Ja hát igen… de mondjuk ők semelyik tanárra sincsenek tekintettel, mindegy melyik órán vannak. Néha az a legjobb, ha alszanak – azzal sok vizet nem zavarnak, néha észre sem veszik, lemarad az anyagban meg ilyenek, de csak neki fáj az. - Az jó. Bár vélhetően kiabálni fog még ő is, ha belendül egy-egy évfolyam – na nem én, mert én vagyok az, aki elfoglalja magát, ha éppen nem veszem fel az óra ütemét vagy nincs kedvem hozzá. Ez ilyen. Más nem, a padtárssal való akasztófázás is egy kiváló módszer. Tényleg sok a fiatal tanár, akik ezt nem felejtik el és amíg nem zavarjuk őket, nincs háború, bár ha azt pont kiszúrják, szólnak azért. Ennyi belefér.
- Oké – ejtjük meg akkor gyorsan a fizetést, majd már megyünk is keresni egy helyet. Meglelve dobom le magam a padra, majd kiszedve egy cukrot, már be is kapom. - Nem vettünk vizet. Na mindegy – legyintek, hogy akkor majd később, ha szükséges. - Gondolom, nem csak szimplán jótékonyságból kérted, hogy legyünk figyelmesek, hanem mert jobban ismered. Titkos viszony? - nem gondolom én ezt komolyan, még a vigyorom is ezt mondja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hayden M. Wilson
Diák Navine (H), Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


Róka
offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 251
Írta: 2021. augusztus 10. 19:26 | Link

Zenti


Ha lehet, szemöldökei még jobban összeszaladnak. El nem tudja képzelni, hogy egy toronyban hogyan krepálhat be a mágia, hogy hogyan mehet tönkre tőle egy épület. Mindenesetre azért törül, hogy mióta ő itt van, ilyenek nem fordulnak elő, legalábbis nem túl gyakran, bár azért elfogja az aggodalom, hogy mi lenne, ha a Navine egyszer csak azt mondaná a bejáratnál, hogy megállj, innen nincs tovább. Biztos nem lenne boldog, hogy oda a szobája, a környezet, amit megszokott, valószínű hétközbenre is leköltözne arra az időre. Inkább, minthogy egy másik ház körletében kelljen aludnia.
- Hát, ha van is nekem nem mutatkozott. – Bár igazából fogalma sincs, hogy hogy néz ki egy padlásszörny, mert hát logikusan még eggyel sem találkozott igazából. Bár lehet a bogolyfalvi ház padlásán is lakik egy, azért nem engedik a nagyiék, hogy felmenjen. Ki tudja, ki tudja.
Legyint, hogy néha még az sem jó, ha alszanak. Egyesek komolyan még olyankor sem képesek csendesen és zavartalanul tölteni az idejüket. Vagy ha csendben is vannak, az egész kisugárzásuk, a lényük már zavaró. Ismer egy-két ilyen embert, nem véletlenül nem a legjobb barátai. Nehezen tűri, ha valaki ilyen, ha már az aurájukból is csak a negativitás és a rosszindulat áramlik. – Ó, nem hiszem. Nem az a kiabálós típus, inkább aki szépen megkér, hogy kicsit csendesebben. Még ha huszadjára is kell megkérni. – Ő persze nem igazán ismeri a tanári énjét, csak az emberit, az meg más lehet, nagyon már. Elvégre az ember máshogy viselkedik, mikor valaki olyannal van, aki szeret, meg máshogy, hogyha példát kell mutatnia, nevelnie és tanítania.
Arra, hogy nem vettek vizet könyékig merül a hátizsákjában, és előhúz egy kicsike, legfeljebb három decis üveget, benne vízzel. Ha egy dolgot tanult a nagymamájától, akkor az az, hogy soha sehova ne induljon el víz nélkül. – Hogyne, titkon már feleségül is vett – forgatja meg zöldjeit. Annyira tipikus, hogy az emberek egyből erre asszociálnak, az a csoda, hogy az Edictum nem hozta még le őket, mint titkos romantikus viszonyt. – Igazából valami mugli sorozatban lehetnénk is, de nem. Csak barátok vagyunk.  – Elidőzik azért keze, mielőtt leírná a barát szót, de ennél jobbat nem talál, így hát be kell érnie ezzel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somogyi Zente Domokos
Diák Levita (H), DÖK tag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 132
Írta: 2021. október 17. 14:12 | Link



Elég bizarr beszélni vagy csak felidézni azt az incidenst. Azt nem, amikor csak elromlott a mágia, mégis eszembe jut, hogy nem olyan sokkal előtte sokkal rosszabb történt. Arról valahogy nem illik vagy nem is akarok beszélni. A leomlás az egész ház életében egy rettentő sötét folt, így aztán, jobb az, ha csak azt említem, amikor szimplán ki lett mindenki zárva. Elhiszem, hogy ez is eléggé érdekes vagy épp hihetetlen, én is így néznék a helyében. Nem mondom, hogy olyan rossza volt vendégeskedni máshol, mégis legjobb akkor, ha minden a helyén van. A tanároknak is, hiszen sok munka volt vele, most viszont jobb, mint valaha volt. Ha lehetne, akkor meg is mutatnám neki, de lehet nem lenne a legjobb, ha prefektusként pont én hoznék idegent a házba, még ha én jól is ismerem. Aztán meg ki tudja. Lehet annyian csinálják, hogy már fel sem tűnne senkinek. Mindegy. Kapok kis ízelítőt tőlük is, így kerek. Megingatom a fejem, bár ha nem mutatkozott, akkor vélhetően nincs is.
- Ahha. Pedig mókás lenne, állítólag a légynek se ártanak, csak zörögnek éjjel. Volt egy ismerősöm, akik ilyen haaaatalmas kúriában élnek, nekik volt. Rendesen már családtagnak számított vagy inkább mint egy házikedvenc – mondjuk ez nem éppen a legkedvesebb megnevezés, viszont napestig lehetne rajta vitatkozni, így nem teszem. Jó ez.
Az már nem, hogy nagyon is ismeri azt a jelenséget, amit a negatív emberek jelentenek. Azonban ez teljesen független minden háztól, sztereotípiától, így mindenhol vannak. Ki és miért. Ebbe sem megyünk itt és most bele, főleg mert sok fül van erre és ki tudja, hogy mit vennének ki abból, amit hallanának. A legyintésére mosolyodom el, hogy értek én ebből is.
- Egypárat ki kéne lőni a Holdra – jegyzem meg csendesen, majd már haladok is tovább, mint szóban, mint lépésekben. A tanerőre terelődik a szó, akit ő úgy látni, jobban ismer, mint bárki más. Nincs ezzel gond, hiszen nem kell semmi botrány ahhoz, hogy valaki így legyen mással. Elvégre nem is olyan rég még diák is volt a tag, plusz a lányt sem úgy ismerem, hogy tanárokra hajt. Sőt. Szóval, egy szavam sincs, csak kíváncsiságom.
- Aaah, birkatürelem. Hát azt meg fogják edzeni sokan – nem titok ez, elég, ha átnézünk a másik házba, ahol ott vannak az ikrek, vagy épp bárki más, aki hangosabb. Nem hiszem, hogy nem fog tudni megbirkózni vele, elvégre akkor nem jelentkezett volna tanárnak. Vagy ki tudja. Láttam én már olyan tanárt, aki elhitte, hogy minden móka és kacagás. Épp folytatnám a gondolatmenetem, amikor vizet vesz elő a táskából, nekem pedig felcsillannak a szemeim.
- Ó, nagyon köszönöm! - élelmesebb, mint én, meg kell hagyni. Én mindig elfelejtem, mindenhol hajtom és vehetek, mert nem gondolkodok előre. Pedig ha hat kulacsom nincs, mert épp megtetszett, egy sem… - Hagyok belőle – lecsavarom a kupakok és kortyolok párat, a fele eltűnik, a többit viszont nincs pofám meginni. Megtörlöm az üveg száját, visszacsavarom a kupakot és nyújtom is át neki.
- Jaj, akkor sok boldogságot – nevetek fel. - Nyugi, én nem vagyok edictumos, hogy ilyeneket elhiggyek. Ott írnak ilyet, az ő nevét is láttam párszor – rázom meg a fejem, hogy az sem egészséges, nem is feltétlen esik neki jól, szerintem. De ez nem az én dolgom. - Az is bőven elég, azok mindig kellenek. Főleg ha most kezdi vagy épp csak nincs neki sok. Levitás volt, mondták, hogy akkor sem volt olyan nyitott meg ilyenek. De lehet keverem – vonok végül vállat. - Merre menjünk még? - teszem fel a kérdést végül, mert szerintem cukorból ennyi elég mára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Yun Na-ri
Független boszorkány


Shewolf in the closet
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 23
Írta: 2022. április 5. 10:36 | Link

Tala
- baby shewolf? -


Percek óta ugyanazt a szakajtónyi, kígyó alakú gumicukrot bámulja. Pontosabban nem is annyira bámulja, már kb hármat bezabált unalmában, meg köszönhetően a sima, túl sima zsebes mozdulatainak. Nem szereti annyira az édességet, de a gumicukrot csak nem tudta otthagyni. Időről időre arrébb csusszan, mikor a boltos már rápillantana, hogy lop vagy sem, de egyébiránt nem zavartatja magát. Jerry göncei vannak rajta, a bőrkabátja, az inge, csak a szakadtas farmer a sajátja, mert azért na, a férfifarmerek újabban úgy állnak rajta, mint tehénen a gatya. Szörnyen!
- Egyáltalán ki veszi ezt meg? - Mikor meg is lehet kajálni helyben, igaz, Na-ri? Erről Dae-nak biztos más véleménye lenne, de Golden Boy amúgy is egy kibaszott bankkártyával a szájában született. Tőle nem is várna egyebet, mint hogy fizessen, mint a jó polgári társadalom krémje.
Ja, hogy mit keres itt? Igen, ezt el is felejtettem mondani! Jerry újabban marha keveset van otthon, mióta megint iskolaidő van. I mean, tényleg keveset, és úgy döntött, ha Mohamed nem megy a hegyhez, majd a hegy elcsörtet hozzá. És mit láttak szemei nemrég? De tényleg, közel volt hozzá, hogy hátulról elkapja azt a kurvát, és kitépje indulásból a haját. Egy kis szőke ribanc virított Jerry oldalán, mintha legalábbis házasok lennének, vagy mi. Konkrétan felforrt az agyvize tőle, de azt is tudta, hogy a srác nem segítene neki, ha beleokád a levese közepébe, így nem maradt más, mint hogy elhúzzon, és bevágódjon az első boltba, ami szembejön, nevezetesen ebbe az édességboltba. A cukor végül segített annyira lehiggadnia, hogy elvonja a figyelmét a gazdája... kis nőcskéjéről. De tuti utánajár, ki az a szuka. Ideje lesz megvetnie a lábát ebben a porfészekben, ha Jerry körül csak így legyeskednek a nők.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rónaky Atala Kamilla
Előkészítős, Bogolyfalvi lakos


Tala
offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 9
Írta: 2022. április 16. 22:20 | Link

Na-ri

Állandóan csatangol, ha csak teheti megy valahová. Nem azért, mert ne élvezne otthon lenni, sőt, Eriket is imádja és az új közös otthonukat is. Egyszerűen csak túl erős benne a kíváncsiság és a kalandvágy, hogy megüljön a fenekén. Nem mer azért nagyon elcsatangolni, igyekszik a városon belül maradni, szóval így keveredik el a cukorkaboltba. Az édességet egyébként is imádja, így zsebpénzével a zsebében libeg be a cukorkamenyországba.
Olyan mint egy sáros tündér, mert falhajtogatott kertésznadrágja szárát és bakancsát is kosz borítja. A kezeiről azért igyekezett lesikálni a föld nagyrészét, mert mégiscsak kulturált emberi lény a maga módján, sőt, egyenesen lány. Még ha ez nagyon gyakran elképzelhetetlennek is tűnik róla, azért vannak jobb napjai, mikor tényleg nőkezdeménynek, és nem virágpalántának látszik.
Nagyjából az első pillanatban megérzi a nőt. Vagyis először nem tudja pontosan megmondani, kiből árad. Annyira sajnos nem jó a szaglása, hogy ennyi ember közt rögtön meg tudja mondani, kiből árad az illat. Körül tekint hát, számba véve a lehetőségeket, és elindul körülnézni. Jó apropó ez a bolt dolog, hogy megtalálja a hozzáhasonlót. Nem tudja pontosan mit csinál, ha kideríti ki az illető. Azt sem tudja, miért akarja ennyire tudni. Egyszerűen csak egy belső ösztön készteti arra, hogy megtalálja az idősebb farkast, mintha csak valamiféle kényszer lenne ez az egész. Furcsa, nem szokott ilyet érezni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Yun Na-ri
Független boszorkány


Shewolf in the closet
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 23
Írta: 2022. április 21. 15:11 | Link

Tala
- baby shewolf? -


Most már az eladó is összevont szemöldökkel szedi össze magát, hogy odamenjen hozzá, ám az ő figyelmét most valami egészen más köti le. Az az orrot bizsergető, hihetetlen agybaszó érzés, a szag hirtelen fut végig ay orrjáratain és a gerincén, végigmászik a testén, mint egy csapat hangya. Összekoccannak bele a fogai, még a fejét is felkapja, s úgy forgatja körbe, mint valami véreb. Az a baj, hogy túl frissen bemart egyed, még nem tudja, mit jelent, ha egy fajtársa van a közelében, csak a nyomasztó érzés ragadja meg az érzékszerveit lehengerlő gyorsasággal.
Lassacskán körbeforog a tengelye körül, szinte minden bent tartózkodó felé vet egy kósza pillantást, de még mindig csak a kurva bizsergést érzi hol a tarkóján, hol az orrában. Szinte összedörzsöli a fogait, annyira idegesíti, hogy nem tudja, mi ez és honnan származik. A közelében elhaladó gyerekre persze nem figyel oda, hisz mi köze volna egy taknyoshoz egy cukorkaboltban? Biztos itt vannak a szülei és hagyják, hadd lebzseljen, válogasson, vagy amit akar.
Az ujjai begörbülnek a kabátujj rejtekében, komor arckifejezése és ide-oda cikázó pillantása pedig arról árulkodik, hogy irritált.
Aztán végül mégis csak a gyerek felé téved a pillantása. Először szinte elkalandozva nézi őt, rajta felejti a pillantását, de még mindig nem áll össze a kép, hiszen Na-rae és annak férje a kizárólagos két vérfarkas, akikhez eddig szerencsétlensége volt, hozzájuk is teliholdkor. Túl kevés tapasztalata van ahhoz, hogy felmérje, kivel áll szemben, így hát marad, hogy lassan összeráncolódik a szemöldöke, feje kissé oldalra billen, de továbbra is kissé bamba-összezavarodott tekintettel mered a tőle nem messze járó gyerekre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 10 11 [12] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza