A Nyugati szárny második emeletén haladva található a Társalgó. Az ajtóra nem fordítottak nagy figyelmet, egyszerű keret fogja körbe, s a kilincs is átlagos formára készült. Belépve azonnal észrevehető, hogy a teremben főként a kék szín dominál. A padlót borító szőnyeg sötétebb kék, míg a falak világoskék színre lettek kenve. A termet úgy méretezték, hogy akár száz diák is kényelmesen elférjen benne egy esetleges rendezvény alkalmával. A falakat természetesen itt is kisebb nagyobb képek borítják, melyek állandó szómenésétől személyes jellegű témákat, titkokat megbeszélni lehetetlen, mint ahogyan az itt való alvás sem esélyes éjfél előtt. A falak színe így alig látszik, hiszen a padlótól a plafonig szinte minden egyes centimétert beborítják a különböző varázslók megörökített változatai. Ablakból néhány darab található, egymástól körülbelül három méteres távolságra bemélyedve a falba. Finom zöld bársonyszövettel vannak borítva a párkányok, kényelmes ülőhelyként szolgálva ezzel. A függönyök bronz árnyalatú, vastag anyagból készültek. Több asztal található bent, valamint mindegyik köré néhány fotel és kanapé van csoportosítva, melyek ezüstös árnyalatot viselnek magukon. Az asztalokon aprósütemények, valamint különféle finom nedűvel megtöltött kancsók oltják a szomjazókat, különleges teakeverékektől kezdve a forró csokin át a gyümölcsnektárokig.
A jobb oldali főfalon található egy kandalló, téli időszakban a legkedveltebb berendezése a helyiségnek. Különféle apró tárgyakkal vannak díszítve, mint a házak címerállatainak kicsinyített másai. A kandalló előtt egy puha, és nagyobb szőnyeg található, mely sárga színt öltött- ide szoktak kuporodni az átfagyott fiatalok. Maga a kandalló arany, és ezüst színekből van keverve.
Különböző beszélgető sarkok is vannak kialakítva, gyaníthatóan már a diákok keze nyomán. A teremben ugyanis található rengeteg párna, piros és fekete színekben, némelyek a kanapék és fotelok közelében, mások a fal tövében. Ezek a legkönnyebben mozdítható ülőalkalmatosságok, így nagy népszerűségnek is örvendenek az ezüst színű berendezési tárgyak után.
Egy kétajtós nagyobb szekrény is található bent, tölgyfából kifaragott, már sötétre színeződött darab. Poharakkal és tányérokkal felszerelt, esetleg egy mumus is meghúzódhat az ősöreg berendezési tárgyban, így ajánlatos vele vigyázni!
A teremben a hangulat mindig kellemes, fáklyák szolgálnak fényforrásként, a diákok egyik legkedveltebb helye a kastélyban.

Még a karácsonyi szünet előtt...

Saját elmondása szerint bármilyen szünet közeleg, a tanároknak mániájává válik az, hogy mindenféle beadandókkal töltsék ki a pihenésre szánt időt, vagy a rokonlátogatás örömét. Mi sem jobb, mint a nagymama főztje mellett Mágiatöri évszámokat vadászni és kifejteni. Ezt pedig szeretné elkerülni, így ameddig még itt van, előre dolgozik. Beköltözve a társalgóba, az asztal fölé hajolva kanyarítja a sorokat. Kizárta a külvilágot, így kicsit késve emeli fel a fejét és észleli, hogy Noel, akivel érkezett, most már teljesen más dologgal foglalkozik, mint bármely könyv vagy tananyag. Megáll az írásban, kiegyenesedik és törzsből fordul a fiú irányába, aki nagyon ügyködik.
- Hát te, mit csinálsz? - teszi le a tollat, háta pedig a támlának simul. Úgy tűnik, hogy valamit elveszített, vagy sosem találta meg, vagy akármi más. Mindenesetre, furcsa. Szemöldöke emelkedik meg, közelebb csusszan, de nem távolodik el a papírlaptól, hogy visszatérhessen hozzá.
- Te is azt hallottad, hogy elhagytak a kastélyban egy marék galleont? El kell keserítselek, hogy az csak egy felsőbb éves mocskos tréfája – mosolyogja meg a dolgot, hiszen emlékszik arra a hétvégére, amikor mindenhol csak térden kúszó-mászó diákokat látott, hátha a nyomára bukkan az aranynak. A választ várva támaszkodik a támlának és onnan követi Noel mozdulatait. Szórakozott a srác, ezt már tudja, megszokta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=870927#post870927][b]Balassa Zombor - 2023.12.30. 19:59[/b][/url]

Még a karácsonyi szünet előtt...

Saját elmondása szerint bármilyen szünet közeleg, a tanároknak mániájává válik az, hogy mindenféle beadandókkal töltsék ki a pihenésre szánt időt, vagy a rokonlátogatás örömét. Mi sem jobb, mint a nagymama főztje mellett Mágiatöri évszámokat vadászni és kifejteni. Ezt pedig szeretné elkerülni, így ameddig még itt van, előre dolgozik. Beköltözve a társalgóba, az asztal fölé hajolva kanyarítja a sorokat. Kizárta a külvilágot, így kicsit késve emeli fel a fejét és észleli, hogy Noel, akivel érkezett, most már teljesen más dologgal foglalkozik, mint bármely könyv vagy tananyag. Megáll az írásban, kiegyenesedik és törzsből fordul a fiú irányába, aki nagyon ügyködik.
- Hát te, mit csinálsz? - teszi le a tollat, háta pedig a támlának simul. Úgy tűnik, hogy valamit elveszített, vagy sosem találta meg, vagy akármi más. Mindenesetre, furcsa. Szemöldöke emelkedik meg, közelebb csusszan, de nem távolodik el a papírlaptól, hogy visszatérhessen hozzá.
- Te is azt hallottad, hogy elhagytak a kastélyban egy marék galleont? El kell keserítselek, hogy az csak egy felsőbb éves mocskos tréfája – mosolyogja meg a dolgot, hiszen emlékszik arra a hétvégére, amikor mindenhol csak térden kúszó-mászó diákokat látott, hátha a nyomára bukkan az aranynak. A választ várva támaszkodik a támlának és onnan követi Noel mozdulatait. Szórakozott a srác, ezt már tudja, megszokta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=871069#post871069][b]Noel B. Duffet - 2024.01.01. 19:36[/b][/url]

Olyan rohadt sok beadandót kellett még megírnunk, hogy Zomborral meg is egyeztünk, felfüggesztünk minden mást, és neki állunk a feladatok megoldásának. Volt egy jó taktikánk is, míg ő az egyik könyv tartalmából emeli ki a lényeget, addig én a másikból, aztán egyeztetünk majd, és közös erővel írjuk meg a beadandókat, ügyelve arra, hogy azért ne legyen hasonló. Egy ideig tettem a kötelességemet, de annyira száraz volt ez a mágiatöri anyag, hogy már burjánzott az agyam a sok évszámtól. Nem is értettem Zombit, hogy ő még nem nézett fel a lapokból, komolyan úgy dolgozott, mint egy gép. Én viszont már ráuntam, inkább előhalásztam a jegyzetfüzetem és elkezdtem bele matricára való rajzokat készíteni. Mindig ebbe gyűjtöttem az ötleteimet, amolyan kreatív jegyzet volt ez, aztán ha valamelyik szuper jól sikerült, az kiadásra is került. A legtöbben mondjuk nem is tudták, hogy ezzel foglalkozom, szerintem a suliban legalább egy tucat diák használt olyan matricákat, amiket én terveztem. - Firkálgatok - vontam meg a vállam, ahogy rápillantottam Zombira. - Nem hallottam róla, de tuti, hogy már rég megtaláltam volna, mert aranykezem van. De komolyan. Meséltem már neked, hogy legalább négyszer is voltam a halál torkában? - egy kicsit büszkén húztam ki magam, tényleg úgy éreztem, hogy legyőzhetetlen vagyok.
- Egyébként tudsz titkot tartani? - gyanakodva néztem rá, aztán elé toltam a jegyzetfüzetem, amiben láthatta, hogy épp min dolgozom. Képregényszerű matricák rajzait láthatta a lapokon, épp egy szuperhős verziót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=871211#post871211][b]Balassa Zombor - 2024.01.03. 10:33[/b][/url]

Még a karácsonyi szünet előtt...

Nem csodálkozik, hogy előbb-utóbb feladják az emberek a beadandók írását, mert iszonyatosan nehezen lehet koncentrálni órákon keresztül olyasmire, ami nem érdekli őket. Megfigyelte, hogy mennyire kitolják a határidőket, vagy éppen gyorsan túl akarnak lenni rajta, kapkodnak, majd rájönnek, hogy saját maguknak csinálnak több munkát. Nem kérkedik sosem azzal, hogy neki van rutinja, ideje és tempója ahhoz, hogy ne csak ezzel kell foglalkoznia, ne az utolsó pillanatban kezdjen hozzá. Szinte már-már kényelmesnek tűnik, lazának.
- Áhhá. Gondolom nem évszámokat - nem mintha ezzel korholni szeretné a másikat, csupán megjegyzi, mint más azt, hogy ma süt a nap. Ismeri jó Noel-t, tudja, hogy amikor akar és megy, akkor sziporkázik, most is segített bőven, a pihenő jár, mindenkinek, csak zombor kevésbé él ilyenekkel. Előbb szabadul? Vagy csak mert mindig belefeledkezik és mire eszébe jut, hogy igyon, menjen el a mosdóba, akármi, már végez is.
- Pedig pár alsóst beetettek vele nem is olyan rég, azok meg agyba-főbe keresték. Ezek szerint annyira nem volt nagy híre. Azért aranyat még egy gazdag sem dobál el jókedvéből, hidd el - knútot vagy épp mugli érméket már bőven talált, sokat el is tett, amelyek nem forintosok, hanem valamely külföldi valuta és szép vagy csak mert egyszer hátha arra jár és bedobhatja egy szerencse kútba vagy italautomatába. - Három jut hirtelen az eszembe, de nem, ma még nem mesélted el - teszi le a pennát és fordul felé, hiszen amúgy is a végén jár, oda pedig valami jó "csattanó" kell, amit ki kell még kutatnia a baljén heverő kötetből. - Tudok, miért ne tudnék? Mit hallottál? - reméli valami pletyka, amit mindenki tud és mégsem vagy akármi, de ahogy elébe kerül a füzet, úgy pillant a rajzokra. Felvonja a szemöldökét, miközben óvatosan lapoz egyet. - Már a jegyzeteidnél láttam, hogy van tehetséged hozzá és a logikám kikezdhetetlen, tudod jól - mosolyodik el. Nem nehéz idekötni nehány diák könyvein ékeskedő matricát, így most aztán tényleg kíváncsi, mi a titok. Neki is van, de nem ennyire szabadlelkű, vagy bátor, hogy előszedje.