Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=691555#post691555][b]Petheő-Gönczy Liliróza - 2017.07.19. 11:25[/b][/url]

Nem volt jó az éjjel, annyi szent. Soha sem tudott aludni ilyen villámlások mellett, és az esti idő nem volt kegyes hozzá. Csak úgy ontotta a villámokat, amik dörgéssel párosultak természetesen, hogy senki ne tudjon nyugodtan aludni a kastélyban. Az állatok megkergültek. Az emberek pedig karikás szemekkel kóvályognak még mindig a lassan megtelő folyosókon. Liliróza sem nagyon figyel fel, csupán lehajtott fejjel közlekedik a korridorokon. Gyomra teljesen üres. Nem volt ideje éjszaka táplálékhoz jutni, illetve a fejfájása is elvette azt a maradék étvágyát is. Ezért is van az, hogy alvás helyett az étkezést választja. Talárján hanyag módon tartja kezében, és egy szemtelenül nagyot ásít a nagyterem bejáratánál. Ami köhögéssel végződik, és azzal, hogy végre felemeli a fejét. Értetlenül néz néhány arra sétáló diákra, majd megpillant egy hasonló meglepetten álló szőkés hajú lányt.
- Hellóka - köhög. - Meg tudod mondani, hogy mi folyik itt? - köhög tovább. - Tuti, hogy kigyulladt valami - köhög még egyet, majd fancsali képpel bámul hol a lányra, hol a nagyterem ajtajára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=691792#post691792][b]Petheő-Gönczy Liliróza - 2017.07.20. 12:28[/b][/url]

A lány, akire ráköszönt nagyon kedvesen fordul felé, mintha ismernék egymást valahonnan. Aztán gyorsan ki is derül, hogy mi történik itt, kérem szépen. Lili elmosolyodik. Ez egy olyan mosoly, amin látszik, hogy nagyon jól esik neki ez a felismerés. Vagyis, félreismerés, de borzasztóan kellemes érzés. Előfordult már, hogy félhomályban összekeverték őket, de ez csupán a szeplők, a szemek és a száj miatt van. Ez a három olyan rész arcukon, ami szinte ugyanolyan.
- Nem bírom a füstöt - krákog még egyet, majd felrázza magát, és inkább kezét nyújtja az ismerős ismeretlen irányába. - Petheő-Gönczy Liliróza vagyok. Bíboranna az ikernővérem - hogyha egyáltalán rá gondolt. De nagyon furcsa lenne, ha nem így lenne. Más Bíborral miért keverné össze akárki is?
- Te a háztársa vagy netán? - keresi a jelvényt a lány ruházatán.
Liliróza letekint a bal kezére, amiben talárja lóg, azon pedig ott díszeleg a Levita ház címere. Nagyon büszke rá, hogy ebbe a házba került. Amikor elkezdett tudakolózni az iskoláról, ez a ház volt számára a legszimpatikusabb. És az, hogy az égiek is így akarták... egyszerűen csodálatos.
Zöldeskék szemeit érdeklődően fúrja beszélgetőtársa tekintetébe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=691840#post691840][b]Petheő-Gönczy Liliróza - 2017.07.20. 14:49[/b][/url]

Az igazság a következő; Lili és Bíbor sosem látták egymásban ezt a hatalmas hasonlóságot, pedig tényleg össze lehet őket keverni. A tekintet és a mozdulatok is ugyanazok, azonban az alapvető különbség az, hogy Liliróza nem annyira mosolygós. Sokkal komolyabb és összeszedettebb, mint az idősebb iker. Illetve, a barna sörény az, ami még máshogyan sikerült. Mehetnénk még nagyobb mélységekbe is, de most nem ez a legfontosabb. Majd minden kiderül idővel, ahogyan a Petheő-Gönczy lányok befejezik a mugli életmódot, és teljes lesz az asszimiláció. Hiába nem az a tejbetök fajta, most mégis ártatlanul megmosolyogja Lora meglepettségét. És az a legjobb, hogy így már tudja is, hogy ki ez a lány.
- Á - bólogat a bemutatkozásra. - Tesóm mesélt már rólad - visszagondol a kapott információkra, majd ajkait összeszorítja, és fájdalmas képet vágva felteszi a kérdést. - Jobban vagy már? Tudod... azóta - utal a Navine házban történtekre. Testvére mesélte, hogy volt egy kisebb kaland, de úgy néz ki, hogy strapabíró a csaj, és kutya baja sincsen. Aztán hallani kezdi, hogy egyre nagyobb a felháborodás a teremben. Lora felpattan egy székre, és beszédbe kezd.
„Szimpatikus ez a csaj”, gondolja magában bólogatva, és csatlakozik hozzá.
- Csak meg tud csinálni mindenki egy tükörtojást vagy egy rántottát - néz a többi diákra, majd rákacsint Lorára. Talán mégsem lesz annyira rossz ez a mai nap, mint ahogyan azt gondolta egy pár perccel ezelőtt.
- Hol tudjuk mindezt megcsinálni? - fordul Lora felé és suttogja neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=691874#post691874][b]Petheő-Gönczy Liliróza - 2017.07.20. 16:24[/b][/url]

Egyik ismerkedés sem megy olyan egyszerűen. Főképpen nem egy ilyen helyen, ahol minden egyes pillanatban változnak a dolgok. Még szerencse, hogy a kaméleon életmód nem annyira áll távol Lilitől. Egészen jól alkalmazkodik, csak a neveletlenséget, a felesleges fecsegést és a hangzavart nem bírja elviselni. Ott kikapcsol az alkalmazkodókészség, és van, hogy kissé el is borul az agya. És ha már itt tartunk, lehet, hogy a konyháig sem kell elmenni, hanem egyenesen Lora forró fejecskéjén fogják elkészíteni a tojásokat, hiszen annyira felforrt az idegességtől. Nem csoda, ezt az elkényeztetett bagázst... Arra, hogy jól van a lány és a testvére mini-hős lett, csupán hevesen bólogat, mint az a bizonyos bólogató kutyus az autók szélvédője mögött. Örül, hogy minden rendben van a baleset óta, mert Bíbor úgy adta le a drótot, hogy minden vér és minden fájdalom és kín. Ahhoz képest tényleg nagyon jó bőrben van Lora.
- Nagyobb felkelés van kialakulóban - jegyzi meg tátott szájjal.
Ennyire nem tudnak viselkedni az emberek kölykei, ez azért már vérlázító. Tiszteletlenség. Egyébként is, az étellel játszani és dobálózni mérhetetlenül paraszt dolog. - Szerintem mi pályázzunk át a konyhába - veti fel, majd egy tojás eltalálja a talárját. Mély levegőt vesz, majd szikrázó szemekkel néz a tettesre, aki egy szintén elsős, virgonc Eridonos lehet. Leszáll a székről, majd odalép hozzá.
- Tudod már a tisztító bűbájt? - kérdezi fintorogva. - Mert akkor most megmutattad, hogy mennyire menő gyerek vagy... Varázsolni is tudsz esetleg? - erre a piros ház diákja már egy kicsit megszeppenve ugyan, de elmormolja a suvickus bűbájt, mire Lili csak biccent egyet. - Nagyon ügyes fiú vagy - motyogja, majd visszasétál Lora mellé.
- Konyha? - ezzel azt szeretné kérdezni, hogy menjenek-e. Éhes.