Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=559096#post559096][b]Gátfalvi Odett Kinga - 2015.12.29. 20:49[/b][/url]

Izgalmában toporogva várja, hogy elérkezzen az idő és előadhassák a betanult koreográfiát. Sokat készült rá, és biztos is magában, nem fog rontani. De a teljes fellépés nem csak rajta múlik, meg amúgy is, a suli nagyja itt lesz és látni fogja, egészséges a lámpaláza. Félrehúzódik a bálozóktól, hiszen nem öltözött ki, nehéz lenne Norbi mellett végigropnia a táncot elegáns, nagy üggyel-bajjal magára varázsolt felszerelésben. Már épp lenyugodna kissé, ahogy nézi a többi előadást, a színjátszósokat, a végzősöket, aztán kettőt pislog és máris felkonferálták őket.
Ninát követi végig tekintetével, szíve a torkában dobog, ahogy a többiekkel karöltve belépdelnek a táncparkett közepére, és zavartan összevigyorog Norbival, mielőtt elkezdődne a móka. A fiú jelenléte és a belőle áradó jókedv megnyugtatja kissé, és ahogy az általában szokott lenni, az első mozdulatok után már el is felejt görcsölni. Az ő párosuk van középen, kinéz magának egy pontot, és a magára erőltetett vigyor lassan semmilyen plusz energiájába nem kerül. Bár hangja nem hallatszik, bekapcsolódik a zenébe, énekelni kezdi a dalszöveget néhol, máskor pedig csak szimplán fülig érő mosollyal az arcán lép, forog, tekeri a csípőjét, ahogy azt a betanult sor kívánja épp. Teljes összhangban mozog párjával, aki nem mellesleg ennek az egésznek kitalálója és szervezője, az egyik, legalábbis. Sokan vannak, és a legtöbben hozzá is tettek valamit a produkcióhoz, ha mást nem, hát jelenlétükkel segítik és teszik házak, egyéniségek és úgy egészében is színessé a műsort.
Norbival kézen fogva és a másik két párossal (Rebi-Harold, Kami-Bence) együtt arrébb szökdel, hogy teret adjon a következő három duónak, de ott is egyik lábáról a másikra lépegetve táncikál, hogy ki ne essen a ritmusból. Nina vezeti végig az egészet, és a következő körben az eddigi összes páros együtt nyomja, végezetül pedig a közös résznél a megbeszélt beállás szerint, ugyancsak középen, de egy kicsit hátrébb folytatja az összes résztvevővel.