Ha már vannak tornyok, akkor úgy illik, hogy legyen terasz is, nem igaz? A folyosó végéről beáradó fény nem mágikus, hanem a természetnek köszönhető. A kétszárnyú ajtón át kilépve egy teraszra érkezünk, melynek padlója, barna, elvétve halvány, fehér márványmintával. A hely olyan tíz főt tud befogadni maximum, így hangulatos maradt minden esetben. Néhány asztal és fotelszerű szék várja a pihenni vágyókat. A fekete korlát mágiája abban áll, hogy nem tud senki átesni rajta, hiszen egyből visszarántja, és a földre kényszeríti a próbálkozót.
Bal kéz felől, egészen a sarokban egy kis műkertet helyeztek el, melynek nézegetése nyugtatóan hat mindenkire. A látvány pedig magáért beszél, hiszen Bogolyfalva utcáit végigkövethetjük innen a szemünkkel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=693994#post693994][b]Weiler Dante - 2017.08.03. 21:11[/b][/url]

A kivágott erkélyajtó és a nagyívű "miért?" kérdés mondjuk már eléggé a "nekiront" kategória. Igaz, nincs vele különösebb baja, illetve nem fogja zavarni, ha rájön a kirohanás okára. Viszont abból kifolyólag, hogy Ráhel egyébként is a szélsőséges érzelmi kinyilatkoztatások híve, gyakorlatilag már mindennapi élmény. A mindennapi talán kissé túlzás, de legyen elég annyi, hogy már sikerrel asszimilálódott az ingerküszöbe - ezért már azt a keveset sem érzi át igazán, ami korábban piszkálta volna az idegeit.
Meglepően dohányzás helyett bájitalesszét ír, nem a társalgóban, ahol többen is vannak, nem is a zsúfolt klubhelyiségben, itt az erkélyen estefelé pedig már elég friss a levegő, hogy megbirkózzon a kihívással. Az a baj a hosszú szövegek létrehozásával, hogy már félúton elunja magát eléggé ahhoz, hogy más tevékenység után nézzen. A tolla hegyével amúgy is percek óta ugyanazt a pontot bökdöste, ez a mozdulatsor abbamarad a lány érkezését követően. Majdnem nyitná a száját a "mi miért?" kérdés feltételére, amikor Ráhel pontosít.
Áh.
Hogy az.
Pislog egyet, majd lassan oldalra sandít. Semmi megbánás vagy meghunyászkodás nem sugárzik a tartásából vagy a mozdulataiból.
- Logikus volt. - Túlbonyolíthatná. Kifejthetné, hogy Ráhel ki sem látott a személyes drámáiból, legalább ennyi időre képes volt mással foglalkozni. Hogy láthatóan igenis megvolt a hajlandóság benne, csak a bátorsága nem volt meg, amire épp csak rásegített a bájitallal. A recept alatt is az állt, hogy a semmiből nem képes késztetéseket teremteni. Ez mondjuk ki is ül az arcára... a gondolat, hogy megint csak nem érzi olyan súlyosnak a történetet, mint ahogy Ráhel reagált rá.