37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Lónyay E. Ambrus
Független varázsló



offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 11
Írta: 2024. június 27. 23:01 | Link

Gitta és Máté

Túlvagyok életem első kiállításmegnyitóján! Sajnos még nem kizárólag az én képeimet lehet megtekinteni rajta, de már az is elég nagy szó, hogy beválogattak belőlük néhányat. A tárlat a "Természet varázsa" címet viseli, és mágikus fényképeket mutat be. A legutóbbi, dél-amerikai utam során készült fotókból válogatott a zsűri a fiatal felnőtt kategóriában. Nagyon örülök, hogy ez a kis varázslótelepülés lehetőséget adott erre, hiszen Angliában is jól mutat, hogy gyűjtök egy kis nemzetközi elismerést. Nagyon izgultam a beszédek során, de nekem nem nagyon kellett szerepelnem. Megtapsoltak, és pár mondatot mondtam az utazásaimról, mert nem mindenki tudott eljönni az alkotók közül, és gondolom ki kellett tölteni az időt valamivel. Az előkészítő iskola néhány diákja is szavalt aztán, majd egy kis állófogadás keretében az a néhány tucat ember megnézte a képeket. Zömük egyébként nyugdíjas boszorkány volt. De nem is arra számítottam, hogy ez a fiatalokat szólítja meg. Kíváncsi leszek, mit írnak majd a vendégkönyvbe. Az est másik fénypontja, hogy végre megismerhetem Mátét. Már nagyon kíváncsi voltam rá. Amint kiszúrtam Gittát, egyből tudtam, hogy valószínűleg a mellette álló fiúról beszélt nekem eddig olyan sokat. Amikor volt egy kis holtidő, akkor odamentem hozzájuk, kezet szorítottam vele, és kissé rekedtes, remegő hangon, de bemutatkoztam neki. Szerencsére Gitta jelenlétében kevésbé izgultam. Kicsit fura még nekem, hogy van köztünk tíz év korkülönbség, így olyan volt, mintha a bátyám lenne, vagy egy fiatal nagybácsi. Még kellett egy kicsit tevékenykednem a szervezők körül, ezért előre engedtem őket. Legalább nem bukjuk el az asztalfoglalást. Tudom, hogy a nővérem mindenről gondoskodott, és azt akarja, hogy ez egy tökéletes este legyen. Miután megvagyok mindennel, megérkezem az étterembe a fehér ingemben és a világos szövetnadrágomban.
- Sziasztok! - köszönök nekik. - Remélem, nem rosszkor. Csak most tudtam eljönni - magyarázkodom fülig vörösen. Ahogy fogják egymás kezét, lehet, valami fontosról beszéltek éppen. Kínosan elmosolyodom. Máris jön az első dilemma. Melyik oldalra üljek le? Máté mellé, vagy Gitta mellé? Leblokkolok, és tanácstalanul a testvéremre nézek.
Szál megtekintése

Lónyay E. Ambrus
Független varázsló



offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 11
Írta: Ma, 00:09 | Link

Gitta és Máté

Erősen megszorítom Máté kezét, és majdnem sikerül neki újból bemutatkoznom, de az utolsó pillanatban sikeresen elharapom a szavakat. Ezerszer hallhatta már a nevem szerintem. A nővéremből kinézem, hogy még a családi fényképalbumot is elmutogatta neki, és csak én indulok hátrányból a ma estére. Ami végre az ünneplésé. Hatalmas kő esett le a szívemről a megnyitó után. A tanáraim nagyon büszkék rám azért, amiért ilyen fiatalon lehetőséget kaptam erre.
Máté hangjában van valami kedvesség. Nagyon megnyugtató számomra, egyből oldódni kezd bennem az izgatottság. Olyan természetességgel magyaráz nekem, mintha nem is idegenek lennénk egymásnak. Azt se tudom megállapítani egyelőre, hogy izgul-e. Irigylem, hogy az ő arca legalább nem piros.
- Jó! - kérése számomra parancs. Esetlenül leülök vele szemben, Gitta mellé. Közben ide-oda kapkodom a fejem, hogy melyikükre is kell néznem. Gitta átölel, én félig felpattanok, és úgy ölelem vissza. Aztán odapillantok Mátéra, hogy eközben engem nézett-e, és hogy milyen arcot vág éppen. Később is elmélyült pillantásokat vetek rá, ha már vele szemben foglaltam helyet. Kihasználom az alkalmat, és tanulmányozni kezdem őt, legalábbis deréktól felfelé, ami az asztaltól is látszik. Megfigyelem a bőrét, a szemeit, a hajszálakat, de még az orra formáját is. Aztán átvándorlok a ruhájára majd végig egészen az ujjai hegyéig, hogy megnézzem, mikor vághatta le a körmeit utoljára.
- Jaj, azért nem akarom, hogy ez egy rendőrségi kihallgatásra hasonlítson - rázom meg a fejem, miközben felkuncogok. - Sokat hallottam már rólad. Jókat. Úgyhogy... ne aggódj - mutatom felé a bal hüvelykujjamat egy kacsintással, bár az se biztos, hogy aggódik. A hangom remeg és rekedt, de remélem, elmúlik hamarosan.
- Tényleg? Nagyon kedves vagy! Köszönöm! - hálálkodom a meghívására, aztán Gittára pillantok, hogy szabad-e elfogadnom. - Szívesen fizetek pedig én is, ha kell - teszem azért hozzá. Kint jobban fizetnek, mint egy magyar előkészítőben. Ezt olvastam az újságokban.
- Köszönöm. Igazán semmiség. Ez még csak nem is egy önálló kiállításom - szerénykedek, miközben lejjebb süllyedek a székben. - Mikor lesz az utolsó fellépésed? Még szeretnélek látni a színpadon, mielőtt visszavonulsz. És szerintem apuék is... De megértem, hogy így döntöttél - ennyi év után tudom, hogy minden művész életében eljön ez a nap. Ebbe nem szólhatok bele.
- Nagyon furcsa érzés volt olvasni a nevemet a képek alatt - árulom el nekik az élményeimet. - Ti esztek levest is? Én gyömbért szeretnék kérni először is. Vagy itt teát kell inni? - teljesen bizonytalanul kérdezek vissza, hogy segítsenek.
Szál megtekintése


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed