37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed
Czukorvarázs Cukrászda - Füzy Dorián hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Füzy Dorián
INAKTÍV


Szunnyadó szörnyeteg
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 36
Írta: 2014. június 23. 12:11 | Link

Kíra kisasszonyka
- Az első -


Nem tudom, hogyan keveredtem bele ebbe az egészbe, csak segítettem szerettem volna neki, aztán itt lettünk. Nem is baj, valahogy vágytam a társaságra. Amióta visszajöttem, és amióta csak magam vagyok, azóta a néhány kötelező körön kívül csak Matildával, a könyvtáros lánnyal beszéltem, vele is talán háromszor pár mondatot. Nincsenek barátaim, amikor elmentem innen, mindent felégettem magam mögött, és amikor a környéken kívüli életem véget ért, szintén felégettem minden kapcsolatot. Nem akartam emlékezni sem arra, ami itt volt, sem arra ami ott.
Menekülhettem volna egy harmadik helyre, elkezdhettem volna egy következő új életet, mégsem hagyott nyugodni az apámmal való viszonyom, le kellett zárnom, vissza kellett térnem ide, és itt ragadtam. Nem tudom, hogy miért, talán a sors akarta, hogy szembenézzek a démonjaimmal. Olykor előjön ez a gondolat is, aztán továbblépek, mert mindig találok mást, amint gondolkozhatok, most például ezt a lányt.
Miközben kinyitom az ajtót és előreengedem, finoman megérintem a zsebem, ahol ki tudom tapogatni a kis fiolát. Nem akarom, de egyszerűen már nem bírok magammal. Nyelek egyet, és belépek a lány mögött a cukros illatok birodalmába. Aranyos lány, nem kéne ártanom neki, tudom, de talán ha kiadná magából a dühét, talán segíteni tudnék vele. Vívódom, és emiatt olyan érzésem van, mintha valami ki akarna törni belőlem.
~ Lélegezz!~
Figyelmeztetem magam, tekintetem egy pillanatra zavarossá válik, majd eltűnik belőle a másodpercnyi bizonytalanság, és újra tökéletesen olyan leszek, mint mindenki, aki körülöttünk van.
- Szomorú, ha valaki nem tudja értékelni az élet adta lehetőségeket, legyen szó szerelemről, állásról, barátságról. Ha valaki mindent, eldob, hátrahagy, szívtelen alak, aki nem foglalkozik senkivel és semmivel. Tudod, az ilyen emberek nem érdemelnek egy csepp könnyet sem.
Én sem tudom, hogy miről beszél pontosan, csak azt nem szerettem volna, ha az „azonnal ítélő bizottság” alias unatkozó öregasszonyok, azonnal pletykát indítanak ellene. Lenne szívem? Meglepne. Mindenesetre könnyen tudom jellemezni ezt az embertípust, hiszen csak leírom azt, amit szerintem rólam gondolnak az emberek, akiket hátrahagytam. Egy kávé és egy egyszerű citromos tortaszelet néz vissza rám, előbbit még hagyom, épp csak a tejszínhabot keverem el benne, utóbbiból azonban veszek egy falatot, miközben megfontolom a következő kérdésem.
- És ha bármit tehetnél vele, mit tennél?
Szál megtekintése

Füzy Dorián
INAKTÍV


Szunnyadó szörnyeteg
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 36
Írta: 2014. június 26. 13:48 | Link

Léna
Eljött hát az első találkozás ideje...

Néha kell egy kis édesség, hogy ne érezzem úgy magam, mint valami boldogtalan alak. A lényem egy része igenis boldog, van egy fele, ami szépen fejlődik valami olyasmi felé, amit régen elfelejtettem, pedig voltam én boldog, a gyermekeimmel és a feleségemmel például nagyon boldog voltam, elfelejtettem ezt a helyet, ezt az életet, és voltam olyan naiv, hogy azt hittem, az az állapot örökké tart. Hatalmas ökör voltam, mert megnyugvásom okán kétszer akkora pofont kaptam az élettől, amikor kiderült a valóság, amikor el kellett temetnem azt a három embert, akiket a világon a legfontosabbnak gondoltam, és akik képei a mai napig, egyetlen színes részét képezik annak a szürkeségnek, amivel körbe vettem magam.
Ezen elmélkedve nyitom ki a cukrászda ajtaját, és állok be a sorba. Úgy tűnik, ma mindenkinek édesség hiánya van. Egyenruhám gallérját kicsit feljebb hajtom, nem akarok leülni, ma nincs kedvem a társasághoz. Sok a munkám, csak az ide való betérés volt elkerülhetetlen. Jobb lenne, ha körülnéznék, mert lehet, hogy a sors akarta így, és lehet – sőt biztos -, hogy jobb lett volna, ha én ma ellenállok, és inkább elhúzok innen. Még három ember.
A zsebembe nyúlok, megérintem a nejem láncát, azt, amit a halála napján viselt, majd elengedve a hideg fémet, lépek egyet a sorban mielőtt még a mögöttem álló öregasszony elkezdene rikácsolni. A vállam felett hátrapillantok, mögötte fiatalok és velem egykorúak vannak. Egy kicsit kilépek a sorból, előrébb engedem eggyel, hogy ne jöjjön utánam az utcán, nem akarom, hogy beszéljenek rólam, és a kedves gesztusokat amúgy is hamarabb elfelejtik, mint amikor az ember esetleg mert siet nem veszi őket annyira figyelembe. Az egy hónapig szenzáció tud náluk lenni. Amúgy se sietek most sehova. Visszaállok a sorba, türelmesen nézek a lányra a pultba, Kiva, ha jól tudom, így hívják, a múltkor hallottam, amikor szóltak neki. Nyugtázom a nevet, majd lépek még egyet. Nem számít, hogy lassan haladunk, és úgy tűnik, más se hőbörög.
A néni lassan mondja mit szeretne, de legalább van időm kitalálni, hogy én mit szeretnék. Végül csak sikerül fizetnie, és elindul kifelé. Megrendelem a magam süteményeit, melyeket egy tálcára halmoznak, illetve egy kávét is. Előbbit elpakolom, miután fizettem, és intettem, hogy a visszajárót tartsa csak meg, egész nyugodtan, majd félre lépve párat a kávémmal megközelítem a kisasztalt, ahol ízesíteni tudom az italom, mielőtt elindulnék vele kifelé.  


Füzy Dorián
INAKTÍV


Szunnyadó szörnyeteg
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 36
Írta: 2014. július 15. 18:59 | Link

Kíra

Türelmesen hallgatom, most nagyon fontossá válik, hogy kiismerjem, hogy tudjam, mennyire akarja. Ő lesz az első, az első igazi társam abban, amire olyan régóta készülök. Az első, aki elindítja az egész tervet, amiért visszajöttem. Nem hagyhatom elszalasztani, hiszen most már elég erősnek érzem magam arra, hogy végre megtegyem azt, ami olyan régóta motoszkál a fejemben. Visszatértem, apámat eltávolítottam, így most már az öreg sem tud akadály lenni számomra.
- Senki sem akar, de ezt nagyon nehéz befolyásolni, és talán jobb is, ha kiadod. Felszabadul az ember, ha kijön, aminek ki kell, és megnyugszik a lelke. Szerintem néha kötelező sírni, úgyhogy ne aggódj emiatt.
Veszem a bátorságot, hogy a kezem a lány kezére tegyem, sőt, még egy kicsit meg is simogatom, jelezve, hogy mellette állok, és hogy egy kicsit meg is vigasztaljam, na meg persze, hogy a bizalmába engedjen, és könnyebben meg tudjam szerezni magamnak a lehetőséget, hogy a szert a szervezetébe csempésszem. Tudom, helytelen, amit teszek, de azt is tudom, hogy ez által neki jobb lesz.
- Tudod, az nem old meg semmit, ha azt kívánod, bár ne ismernéd. Szembe kell nézni a problémákkal, az érzésekkel, ha mindent csak a szőnyeg alá rejtünk, akkor nem lesznek megoldva a problémák, csak lesz egy nagy kupac a nappali közepén. Sokkal egyszerűbb szembenézni velük. Tudom, hogy fájdalmas, de hidd el, jobb.
 Miközben beszélek hozzá, végig tartom a szemkontaktust, igyekszem legalább addig elbűvölni, míg a szabad kezemmel – mellyel nem épp a lány kezét simogatom - észrevétlenül egy tűt húzok elő a zsebemből, és az ujjaim közé rejtve helyezem el a süteménye mellé, lassan belejuttatva a tartalmát a lány süteményébe. A folyadék könnyen felszívódik, a lány semmit sem érez majd meg belőle, csak pár óra múlva, amikor kifejti a hatását és hirtelen úgy dönt, megmondja az illetőnek a magáét. Szeretnék ott lenni, hogy végignézhessem az eredményét, de nem kockáztathatok, hiszen ha lebukok, akkor oda lesz minden, és azt nem tehetem meg. Nem. Itt most még meg kell húznom magam, de tudom, hogy egy nap minden csodálatos lesz.
- Jobb már? Nem áll jól a sírás, szerintem te nem is vagy sírós típus, vagy ha igen, akkor most elmesélem, hogy a mosolygás sokkal jobban illik hozzád, szóval, mosolyogsz egyet a kedvemért?
Még én is ráveszem magam egy mosolyra, ami nem is olyan nehéz, hiszen ez számomra ma egy örömünnep. Sikerülni fog, érzem a zsigereimben. Alig várom a holnapot.
Szál megtekintése

Czukorvarázs Cukrászda - Füzy Dorián hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed