37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Podmaniczky Anna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 328
Írta: 2014. augusztus 28. 13:46 | Link
°Alex Johansonnak

*Mielőtt még eleredne az eső Annácska gyorsan válaszol Alex kérdéseire, vagy az úton, vagy pedig még a tavacskánál. Például baromi nagy lelkesedéssel fogadja a srác ajánlatát. Mondjuk azt meg kell hagyni, hogy mire kibökte az új ismerős mit is akar mondani eltelt vagy két perc, de ez a lánykát egy cseppet sem zavarta. Tehát boldogan fogadta a srác segítségét, mert szeretne fejlődni.
Ami pedig a tetkós témát illeti, hát... Inkább annyiban hagyja. Anna szülei ezer százalék, hogy kiborulnának, ha legkisebb gyermekük magára varratna valami mintát, pedig a leánykának egyáltalán nem lenne ellenére a dolog, bár Ádám arckifejezését sem látná szívesen. És körülbelül ekkor dörrent egy hatalmasat az ég, Anna kicsit még ugrott is a padon, egyáltalán nem számított erre. Tehát eztán következett a villámlás, és végül az eső. Azon nyomban felpattant, fogta a gitárját és érdeklődött azután, hogy hol húzhatná meg magát, amíg el nem áll ez a fránya zápor.
Így hát futva közelednek a falucska központja felé, ahol a boltok találhatók. Szerencsére szaladgálás közben nem szerencsétlenkedik, tehát nem csúszik el és terül el a vizes/saras úton/füvön. Olyan gyorsan szedi a lábait, ahogy csak tudja, nem akar lemaradni Alextól, aki kétségkívül jobb futó nála. Esetleg sportolnia is kéne valamit, hátha belefér a zűrös napirendjébe. Végül lassacskán csak egy védett helyre érkeznek. Anna kifújja magát, azért ez számár megerőltető volt, de nem baj, túlélte a gitárjával együtt.*
 - Ó, öhm... - *felnéz Alexra, megharapja ajkait, habozni kezd. Ezt azért már nem fogadhatja el tőle, még nem is ismerik egymást annyira, és nála van a pénztárcája, szóval...* - Oké, beülhetünk, de én állom a sajátomat - *mondja mosolyogva, azzal belépnek a helyiségbe. Együtt. Egy üres asztal után kutat Anna a szemeivel, ha talált egyet helyet foglalnak. Majd a lányka ránéz Alexra és csakúgy elneveti magát, régen kacagott ilyen önfeledten.*
 - Ez aztán mókás volt - *szólalt meg.* - Régen volt már ilyen kalandban részem - *jegyzi meg mosolyogva. Gönceiből és hajából is ki lehetne facsarni a vizet. Valószínűleg az itt dolgozók nekik fognak a legkevésbé örülni, mindent összemocskolnak, de hát ez van. Gitárját a mellette lévő székre támasztja, kezeit pedig az asztalra teszi ezután. Fészkelődik a helyén, s közelebb hajol Alexhez.*
 - Szóóóval. Mennyiért vállalsz? - *kérdezi tök természetesen, aztán gyorsan rájött, hogy ez így idétlenül hangzott, ha a srác nem vágja le elsőre mi is az ábra, szóval még gyorsan hozzá teszi:* - Mármint az énekórákért mennyit kérsz? - *pontosít. Haját igazgatja, miközben vár a válaszra. Gyorsan végignéz magán, s megállapítja, hogy a ruhája túlságosan rátapadt, olyan dolgokat emel ki, amiket ő egyáltalán nem akart, de most nincs mit tenni.*
Hozzászólásai ebben a témában
Alex Johanson
INAKTÍV


screamer
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 31
Írta: 2014. augusztus 28. 22:52 | Link
Podmaniczky Anna




Elég sok minden történik hirtelen nagyjából fél órán belül. Az egyszerű sztori az, hogy Alex hozzácsapódik egy diáklányhoz a tavacskánál -nehogy már ne legyen egyikőjüknek sem társasága-, aztán el is kezdenek beszélgetni, ahogyan az történni szokott. Aztán hirtelen elkezd szakadni, aztán eljutnak a cukrászdába abban reménykedve, hogy ott bent nem esik az eső. Szerencsére így is van, és bemennek a helyre meginni valamit, egy szép kis futás után. Alex személy szerint nem éhes, inkább inna valami finomat. Valami teát, ami kicsit felmelegíti; viszont ehhez ő is hozzásegít egy kicsit.
- Hát, ahogy gondolod - ezen ne múljon, hogy beülnek-e, avagy sem. De úgy is megoldja majd valahogy, hogy ő fizessen. Ez már részletkérdés, lépjünk tovább. Akkor be is lépnek, kényelembe helyezik magukat -Anna meg a gitárt-, és várnak, amíg jön valaki felvenni a rendelést. A lány következő megjegyzésére úgy gondolja, hogy reagál.
- Hát... - kezd bele.
- Jobb lett volna eső nélkül - nem az a típusú gyerek, aki annyira elázós, egyik tekintetben sem. Azért emiatt nem csügged, több kell ahhoz, hogy elvegyék a jó kedvét.
- Szerintem - pontosít mondandóján, de lezártnak is tekinti a témát, nem túl érdekfeszítő.
Közben úgy gondolja, hogy nem a legjobb dolog fázni, ezért egy kis piromágiával segít mindkettőjükön, hogy még véletlenül se fázzanak meg. De persze az is közrejátszik, hogy imádja, pontosan úgy, mint mindent, ami mágia.
Kicsit más vizekre eveznek. Pontosabban inkább visszakanyarodnak egy korábbi témához, amiről már volt szó. Kicsit összeráncolja szemöldökét, mert a kérdéssel sem ért egyet. De azért megpróbálkozik a válaszadással.
- Semennyiért - mosolyodik el, de azért folytatja, nehogy félreértések történjenek.
- Nem fogadok el érte pénzt. Nem magántanár vagyok, csak ha gondolod, akkor megpróbálhatok adni egy-két tanácsot, amit talán nem tudsz - így ni. Ki is egészítette azokat a pontokat, amik köré homály telepedhetett volna. Most már kétségtelen, hogy minden világos. Asszem.
Közben megérkezik valami pincérféleség, Alex ismét megszólal, közben Annára néz, hogy ő is mondja, mit szeretne.
- Üdv. Valami teát kérnék... - váratja a pincérurat/hölgyet, hogy pontosan ki is találja, mit szeretne. Á, meg is van.
- Barackos-fahéjast kérnék, ha van - erre a pincér/pincérnő bólint, hogy van. Szóval ha Anna is elmondja, hogy mit kér, akkor el is somfordál amerre éppen neki kell.
- Szóval mióta is jársz te ide? - teszi fel a kérdését, mert annyit tud, hogy Anna elsős, de elég gyakran szoktak diákok érkezni év közben is, nemcsak év elején, ha éppen átiratkozás történt. Legalábbis régen így volt, ki tudja, hogy manapság már mi itt a divat.
Hozzászólásai ebben a témában
Podmaniczky Anna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 328
Írta: 2014. szeptember 11. 18:53 | Link
°Alex Johansonnak

*A fiatalok gyorsan szedik a lábukat, így hát pillanatokon belül már a cukrászdában ülnek, bár előtte Anna tisztázta, hogy ő csak akkor sütizik a sráccal, ha a sajátját állhatja. Megegyeznek, tehát kissé vizesen, de jókedvűen üldögélnek egymás előtt. A leányzót azért kissé zavarja, hogy a ruha rátapadt testére, s még a haját is szétbarmolta ez a fránya eső. Inkább nem is akar tükörbe nézni. Kényelmesen elhelyezkedik az ülőalkalmatosságon, kicsit előrébb hajol, aztán rá is tér a lényegre. Mielőtt még Alex befejezhetné a válaszát, a lányka bele is szólna, ajkait ki is nyitja, de végül összezárja őket. Összeszűkíti szemeit, kicsit oldalra billent a buksiját, majd végül felsóhajt. Hátradől a széken, lehunyja a szemeit, majd csak ennyit mond:*
 - Jó, legyen.
*Pedig elhihetitek milyen nehezen tudta ezt a két szót kibökni, ő nem az a fajta, aki könnyen beletörődik az ilyen dolgokba. Szerinte az lenne a legtisztességesebb, ha pénzt adna az órákért, elvégre így járja, nem igaz? Pedig leginkább elmondta volna mit is gondol az egészről, ám végül csak ennyit tesz hozzá:*
 - Viszont ha bármire szükséged van, vagy valami nyugodtan szólj nekem, én szívesen segítek bármiben.
*Még egy apró mosolyt megereszt, majd visszaveszi eredeti pozícióját. Közben megjelenik a színen a pincér, aki fel is veszi a rendelésüket. Annácska csokis muffint és forró csokit kíván, míg Alex úgy tűnik csak teát inna. Miután a pincér magukra hagyja Alex már kérdez is, amire Anna hamar válaszol.*
 - Ami azt illeti pár napja érkeztem, tehát nem igazán ismerem még a helyet. A bátyám már megmutatta a kastélyt, viszont a falut egyáltalán nem ismerem, bár elég barátságosnak tűnik.
*Érdekes. Anna nem igazán szokott ennyit beszélni... csakúgy... Elvégre megfelelő társra akadt, talán ezért cseveg ennyit. Tőle ez valóban szokatlan, ám úgy látszik Alexnek sikerült ezt az oldalát is kihoznia belőle. Furcsa.*
 - Mit gondolsz, melyek azok a helyek, ahová mindenképp el kéne mennem, itt Bogolyfalván?
*Közben már meg is érkeznek a rendelt ételek-italok. Anna csendesen megköszöni a pincér srácnak, majd belekortyol a forrócsokijába, ami igazán remekül néz ki. Tejszínhabot nyomtak rá, a fahéj a tetején pedig mesésen néz ki. Viszont az orrán ragadt egy kis hab, ám ezt ő nem veszi észre, baromi viccesen festhet.*
Hozzászólásai ebben a témában
Alex Johanson
INAKTÍV


screamer
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 31
Írta: 2014. szeptember 14. 18:01 | Link
Podmaniczky Anna



Szerencsére nem maradnak örökre a szabadban és nem válnak az eső áldozataivá. Legalábbis nem sokáig, mert Alex megkönnyíti a helyzetet egy kis piromágia segítségével. Nem mintha őt annyira zavarná a látvány, ami elé tárulkozik, csak kicsit kellemetlen egy kulturált helyiségben bőrig ázva mutatkozni, a hölgynek ráadásul összevissza, rendezetlen, kócos hajjal. És fontos hangsúlyozni, hogy  Alexet ez sem zavarja, csak hát az illem, meg a jó modor... Aminek jegyében sikerült felnevelni több-kevesebb sikerrel.
Anna nagy nehezen beleegyezik abba, hogy nem kell fizetnie Alexnek azért, hogy foglalkozzon vele. Főleg, hogy nincs erről képesítése és nem egy tanórához, de még nem is magánórához hasonlítana. Kötetlen, laza, zenélgetős, éneklős mulatozás. A szórakozás a lényeg; mindig úgy gondolta, úgy a legjobb tanulni valamit, ha élvezi az ember. Az meg a másik, hogy annyira nem is érdekli a tanítás, inkább csak Annával szeretne találkozni; csak mosolyog a lány beleegyezésére, nem fűz hozzá semmit a témához.
- Köszönöm - enged meg ismét egy mosolyt a lány felajánlására. Bár fogalma sincs, hogy egy 17 éves lány miben tud neki segíteni, de ezt inkább megtartja magában. Viszont tovább is vezeti egy kicsit az észrevételt arrafelé, hogy mégis hogyan tetszhet neki egy olyan lánya, aki 6 évvel fiatalabb nála. Nem tudja, hogy most szégyellje magát, vagy mi legyen. Szóval inkább nem tesz semmit, az a legegyszerűbb.
- Aha. Hát ja, én kifejezetten szeretek itt lakni - mond egy rövid véleményt, aztán Anna rá is kérdez, hogy milyen jó helyek vannak itt. SZóval összeszedi a gondolatait, aztán el is kezdni mondani, ami szerinte kihagyhatatlan.
- Hát nekem a csárda a kedvencem; éjszakánként jó kaland lehet a temető, vagy a kísértetház - ennyi jut most eszébe, aztán még hozzátesz valamit.
- Meg persze én is bármikor szívesen látlak - ez aztán igen. Még mindig nem tudja, hogy mit kéne csinálnia, meg hogyan.
Megérkezik Anna forrócsokija, meg Alex teája, bele is kortyol, majd amikor visszateszi az asztalra, kénytelen nevetni egyet.
- Az orrod - ennyit tud mondani nevetve, majd megmutatja a sajátján, hogy merre is lehet pontosan a turpisság, csak ugye a lányén. Nem akar oda nyúlni, még zaklatásnak venné. Biztosan.
Hozzászólásai ebben a témában
Podmaniczky Anna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 328
Írta: 2014. szeptember 14. 21:35 | Link
°Alex Johansonnak

*A teaházban azért jóval melegebb van, mint odakinn, az esőben. Alex pedig használva erejét teljesen megszárítja mindkettejüket, így hát Anna már nem érzi magát olyan kellemetlenül, ugyanis borzasztóan zavarta, hogy a ruhája teljesen rátapadt a testére, ezt nem igazán díjazta. Persze erről csakis az időjárás tehetett.
Időközben leadják rendelésüket, s megbeszélik, hogy a lányka mehet Alexhez gyakorolni, hiszen van mit fejleszteni a hangján. Azért nehezen, de csak beleegyezik abba, hogy pénz nélkül fog járkálni Alexhez. Azért egyből kipattant az agyából egymillió ötlet. Legfeljebb kisebb ajándékokkal fogja elhalmozni, mint például saját gyártású sütemény, vagy csokoládé, és egyéb apróságok, ezeket mindenképp megérdemli a férfi.
Közben Anna megkérdez egy-két dolgot, amiről szeretne többet tudni. Alex azt is elárulja ám, hogy szeret itt lakni, tehát valószínűleg elég nyugodt kis falu lehet, egészen bejön ez Annának. Egy-két rakoncátlan tincset megpróbál szépen elintézni, amíg Alex elmondja, hogy mik azok a helyek, ahová muszáj a lánykának ellátogatnia.*
 - Ehh... - *nyög egyet.* - Azt hiszem ezekre a helyekre egyedül nem mernék ellátogatni - *nevet fel. Majd legfeljebb szól Ádinak, hogy kísérje el, ha már a srác ennyire ajánlotta a csárdát, meg a többit. Mondjuk éjszaka biztosan nem fog a Kísértetházban, vagy a Temetőben mászkálni. Ijedős lány ám Anna, szóval talán nem ezek a legideálisabb helyszínek a leányzó számára.*
 - Ó, köszönöm - *ennyit bök ki. Kicsit váratlanul érte a srác kijelentése, de titkon állatian örült neki. Jujj.
A pincér meghozza a kért cuccokat. Miután Anna megfújta a forrócsokit, belekortyol, ám az orrán ragad egy kis tejszínhab. Erre Alex hívja fel nevetgélés közben a figyelmét. Érdekes módon nem vörösödik el a leányzó, a sráccal együtt kacag, s leszedi az orráról a tejszínhabot, majd lenyalja az ujjáról. Beleharap a muffinba, s megállapítja, hogy baromi finom.*
 - Melyik házban laksz? Mert ha majd megyek hozzád gyakorolni, akkor nem szeretnék minden egyes házikóba bekopogni - *gyorsan magyarázza meg a dolgot, mielőtt még félreértené Alex. Aztán lehet, hogy a végén nem csak énekelgetni ugrik fel... csak simán beszélgetni, meg ilyenek. *
Hozzászólásai ebben a témában
Alex Johanson
INAKTÍV


screamer
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 31
Írta: 2014. szeptember 15. 22:33 | Link
Podmaniczky Anna



Idő közben Alex arra a következtetésre jut, hogy egészen jól alakul ez a nap; nem pont erre számított. Úgy indult el a tavacska felé, hogy majd leül a fűbe és kiszellőzteti a fejét, meg elgondolkodik, hogy mihez is kezdjen most magával. Ehhez képest a cukrászdában ül Annával és túlságosan is gyorsan telik az idő. Énekelgetésből nem igazán tud megélni, a szülei pénzéből meg már nincs pofája élni. Bármilyen szemszögből nézi a dolgot: munkát kell találnia. Nem bánkódik miatta, szereti, ha zsúfoltak a mindennapjai- ő az ilyen ritka emberek közé tartozik.
- Ha azon múlik, akkor... - kezd bele mondandójába egy kis sóhajtással. Nem tudja, hogy jól van-e így a dolog.
- Szívesen veled tartok valamikor - végül csak sikerül kinyögni. Azért nem esett olyan nehezére, kicsit sem játssza a hattyúk halálát.
Csak mosolyog, amikor a lány megköszöni az esetleges meghívást hozzá, amit még mindig nem tud, hogy jól tett-e, hogy meglépte. Na mindegy, változtatni már nem tud, de ha belegondol, akkor igazából nem is akar. Nem akar minden döntése előtt és után azon rágódni, hogy na vajon ez most jó lesz-e így?- és társai. Eldöntötte, hogy ez már nem érdekli, na nem mintha felelőtlen és könnyelmű lenne a továbbiakban.
Kis témaváltás, a háza. Megvakarja a homlokát, aztán megszólal, miután kortyol egyet az igencsak finomra sikerült, gőzölgő teájából.
- A Macskabagoly utczában - mondja egy kis mosollyal, közben kinéz az ablakon. AZ eső mintha egy kicsit visszafogottabban, de azért esik; legalább nem szakad. Ha az ember nagyon fülel bent, akkor hallhatja, ahogy pattannak a cseppek egymás után jó nagy sebességgel az utcán. Nincs bent sok ember, ezért nem nyomja el a beszélgetők zaja. Kisebb csoportok vannak körülöttük, de nincs telt ház, korántsem.
- Majd együtt megyünk, és akkor nem kell keresgélned - újabb mosoly, aztán egy kis gondolkodás után ismét megszólal.
- Mesélj valamit magadról - csak a kíváncsiság. Ha a lány visszakérdez, akkor ő is mesél, de elsősorban most Anna történetét szeretné hallani.
Hozzászólásai ebben a témában
Podmaniczky Anna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 328
Írta: 2014. szeptember 20. 22:33 | Link
Alex

*Anna csíp egy kis darabot a muffinjából, majd a szájához emeli, s végül bekapja. Igazán ízletesnek találja, s ha tehetné már be is tűrné az egész süteményt, ám Alex előtt nem akar disznó módjára enni, hatalmas illetlenség lenne, és nem akarja, hogy bármi rosszat gondoljon róla a srác. Tehát lassan eszegeti a finomságot.
Közben Alex beszélni kezd, ám egy pillanatra elhallgat. Anna azt vette észre, hogy a fiú mintha zavarban lenne, legalábbis gyakran megáll a mondatainál, néha még habozik is, vagy pusztán végiggondolja mit is akar kinyögni. Mindenesetre a lányka aranyosnak tartja.*
 - Oh, - *szólal meg* - Ez remek lenne.
*Az asztalra könyököl és kezén megtámasztja arcát, s nagy gyönyörű barna szemeit a srácra ereszti. Annak ellenére, hogy kissé ijesztő a külseje elég rendes Alex, sőt. Ingyen énekelni tanulhat nála, felajánlotta, hogy bármikor meglátogathatja, elmenne vele sétálni... Ajkaiba harap. Maradjunk annyiban, hogy egy normális férfival van dolga. Aminek csak örülni lehet.*
 - Rendicsek, Macskabagoly utca... - *elismételi ezt az érdekes utcanevet. Állati jól szórakozik ezeken az elnevezéseken. Madárfészek, Hullócsillag kviddicsbolt és még lehetne sorolni. Milyen fantáziadús nevek, nem igaz? Kortyol még egyet a forrócsokiból és hallgatja a srácot. Csakhogy most Annén a sor, ugyanis Alex arra kéri, hogy meséljen magáról.*
 - Hűűűű... *megvakarja a tarkóját.* - Hát akkor nézzük - *kezd bele.* - Podmaniczky Anna a becsületes nevem, 17 éves vagyok, van három testvérem, a bátyám, Ádám pedig itt tanul az iskolában. Erm... Szeretem a könyveket, a zenét, a cicákat... Pocsékul rajzolok. A színes ruhákért odavagyok, és ha szomorú vagyok nutellával jókedvre lehet deríteni. Azt hiszem egyelőre ennyi elég is lesz - *felnevet.*
Talán még túl sokat is mondott? Neeem, pont elegendőt beszélt, és egyébként is hirtelen ennyi jutott eszébe. Sóhajt egyet, majd kinéz az ablakon. A vihar egészen lecsendesedett, alig esik az eső, itt az ideje visszamenni a kastélyba.*
 - Figyelj, nekem mennem kell, de köszönöm ezt a délutánt csodás volt - *mondja, azzal feláll. Gyorsan kifizeti amit ki kell, majd megragadja gitárját és odalép a sráchoz.* - Hamarosan jelentkezem - *eztán megpuszilná Alexot, de azt még nem szabad, így hát int neki egyet, s lelécel. Útközben végig a fiú mászkál a fejében. És az a sok tetkó...*

/Köszönöm a játékot!/
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed