36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Araczki Endre
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. november 16. 19:53 | Link

Veronika

Endre sokat hallgat és még többet mosolyog, ahogyan az eladók gyöngye beszél, mesél, és produkálja magát. A negyedéves diák szürke tekintetét le sem veszi a pult másik oldalán színészkedő leányzóról, és időközben kényelmesen hátra is dől a székében, hogy minél jobb szögből, és a lehető legjobb pozitúrában tudja szemlélni a kész produkciót.
- Ha mindenki ezen az elven volna - feleli nevetésre álló szájjal - akkor nem volna érdemes ide betérni. Talán másoknak nem ezt jelenti a 'mindent a vendégért', de igen szimpatikus a kedves eladólány nézőpontja.
A fiú ezalatt a röpke idő alatt, amíg elfogyasztotta a muffinokat, és élvezte Veronika szenvedélyes társaságát, már sokkal jobban érezte magát, mint egész héten, amit itt töltött. Igaz az is, hogy nem sok emberrel találkozott, csupán a festményekkel diskurálhatott, meg a baglyokkal érthetett szót, de Veronika mellett szóljon, hogy mind a festmények, mind pedig a baglyok jóval lemaradtak a lány zseniálisan vicces, és őrjítően csacsogó stílusa mögött.
- Milyen megtisztelő a friss sütemény - mondta előredőlve, miután Veronika kötelességtudóan ellátogatott a távozni készülő pároshoz, és bezsebelt jó pár sarló borravalót. - Szép teljesítmény, de én mondom, megérdemled az összes ajándékpénzt.
Araczki nem szeret bókolni úton-útfélen, nála valahogy ez egészen másképp működik,  mint a mai átlag fiataloknál. Részéről csak akkor és csak ott lehet ilyesmiről szó, ahol a másik fél is komolyan gondolja, és nemcsak olyféle bizsergető fizikális vonzalomról van szó. Bár, ott nem is igen kell udvarolni, körbeugrálni a lányokat. Pár pillanatra magába zuhan, és gondolatfoszlányai száguldásába még bele is szédül. Hamar rá kell döbbennie, hogy igazából még nem is volt méltó a bókjaira senki sem, és talán ő sem volt még elegendő egyetlen boszorkánytanoncnak, muglinak, nőkezdeménynek. Ha én magam nem vagyok méltó, hogyan fogok valakit egyszer annak tartani?
- Ó, kérlek - legyint gyorsan a fiú még a lány hálájára, és kopogtatni kezd a pulton. Már csak három pár tartózkodik rajtuk kívül a kedves kis cukrászdában, és körbenézve mintha az egyik páros ismét indulóban volna. Kezdi magát zavaró félnek érezni, de még nincs kedve felöltözni, és kilépni a hűvösbe. Túl hideg van odakint, itt pedig túl kellemes.
- Nagyon illesz ide, és már most olyan érzést keltesz bennem, mintha tiéd lenne az egész kóceráj - nyugtázza lelkesen Endre a lány szavait, azután mosolyogva felhúzza a szemöldökét, majd ismét visszadől a szék háttámlájára.
- Mufurc lennék?! - kérdezi, és játszott sértődöttséggel karba fonja maga előtt a karjait. - A Navine ház dicső tagja vagyok - mondja a Rellonos magabiztosságot utánozva, majd megrázza a fejét, és kuncogva folytatja. - Elköltöztem otthonról a kedves családom miatt, és nem volt jobb ötletem, idejöttem szerencsét próbálni.
Be kellene vallania Veronikának, hogy eddig az egyetlen szerencsés dolog, ami itt történt vele, az ez a cukrászda volt. De ez most furcsán venné ki magát, és inkább magában tartja az ifjú.
- Van egy testvérem, méghozzá egy bátyám, Iván, aki nemrégiben megházasodott. - húzza a száját, ami talán mindent el is árul a szemlélőnek. - Ez mind szép és jó, de a nő csak a szüleim pénzére vágyik. Na, én itt léptem le. Engem ne azért szeressenek, ebből nem kérek.
A hangjában méreg és tehetetlenség bújkál, de hamar ismét mosolyra változik a peckes szájtartás.
- Ilyen az élet, nem? - húzza meg a vállát, és elmerengve bámulja Veronika arcát.
Hozzászólásai ebben a témában
Széles Veronika
INAKTÍV


Gyakorló anyuka ^^Áron <3
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 1087
Írta: 2012. november 17. 18:20 | Link

Endre

- Miért, mi mást jelentene egy cukrászdában?
Kérdezi ártatlanul, és az ártatlan tudatlanságát igyekszik mosolya mögé. Tényleg nem esik le neki, hogy mi mást is érthetnek a mondat alatt. Oké, csókolózott már életében, és most ettől kiszabadultak a hormonjai, de semmi másban nem tapasztalt, így ezt az egész rész teljesen ismeretlen még számára. Elméletileg tud sok mindent, de ez gyakorlatban annyi, hogy reménykedik, hogy Adorjánnak minimális időn belül sok gyereke lesz, akikkel játszhat.
- Ez kedves tőled. Otthon van egy hatalmas unikornisos perselyem. Nem hagyományos, minél több pénz van benne, annál kövérebb. Áron a múltkor azt hitte malac.
Amire ő aztán jól megsértődött és szóba se állt a férfivel, vagy két teljes percig, utána is csak duzzogva, hiszen megsértette a drága lovacskáját, aki tény, hogy az utóbbi években kiszélesedett egy kicsit.
- Talán azért mert sokat játszok a gondolattal, és olyan kisugárzásom lesz tőle, mintha már vén róka lennék itt, pedig csak nyár óta bízzák rám a zárást, mármint, hogy egyedül vagyok itt. Délután előkészítem a sütiket, meg sütöm őket főleg, és este egyedül maradok, ez izgalmas és felnőttes.
A végét büszkén jelenti ki, szeret felnőttes dolgokat csinálni és mostanában hozzá is segítik ehhez. A tanársegédség, a munkában való feljebblépés, mind azt mutatják, hogy megérett a komoly viselkedésre, a bizalomra. Ez pedig nagyon az ínyére van. Már csak az öltözködésén kellene, hogy mindez meglátsszon.
- Tényleg? Hát ez remek!
A navinés szó, ha lehet, még jobb kedvre deríti. Szereti a navinéseket, mert ők cukik és tudja, hogy a kedves, és aranyos emberekkel ő maga is jól érzi magát. Nem csoda, ő teljesen közéjük való, ha fent élne, nyílván nagyon sok navinés barátja lenne.
- Akkor háztársak vagyunk. Szóval kizárt, hogy mufurc légy. Biztos, csak az időjárás az oka. Igen az lehet. Mindenkinek elveszi a kedvét.
Az övét is el szokta, ilyenkor pedig a legjobb ötlet a tea. Gyorsan el is kezdi készíteni, anélkül, hogy a fiút megkérdezte volna, de mivel látja, hogy még nem készül menni, biztos, hogy szívesen iszik vele egyet. Amíg a víz forr, elköszön az indulóktól, begyűjti a pénzt és egy másik párostól felveszi a rendelést. Ők a legkitartóbbak, már vagy nyitás óta itt vannak, teljesen egymásba feledkezve. Vigyorogva tér vissza, a pultnál kicsit kuncog is.
- Szép dolog a szerelem.
A használt tányérokat hátra viszi, és a mosogatóba teszi, ahol azonnal munkába áll a mosogatószer és a szivacs, hogy tisztává varázsolják a tányérokat és evőeszközöket. Közben a lány új tányérokat vesz elő, amire hatalmas kókuszos süteményeket pakol, közben a fiúnak magyarázva.
- Biztos valami különleges alkalmat ünnepelnek. Ma már megették az egész heti süti adagom, pedig engem sem kell ám félteni.
Ezzel pedig tovább is libben, hogy kivigye a sütiket, majd visszatérve két bögrét vesz elő, az egyiket a fiú elé téve. Cukrot, citromot és egy nagy dobozt, melybe sokféle tea van. Magának mézeskalácsosat vesz elő, de a fiúra rábízza a döntést.  
- Szóval szerencsét próbálni. Ez érdekesen hangzik. Vannak terveid is? Mondjuk, hogy mi szeretnél lenni, ha felnősz? A legtöbb korombeli kviddicsezni akar vagy auror lenni. Téged mi vonz?
A filtert emelgetve, elszórakozik azzal, ahogy időnként erősebb színfoltok és csíkok jelennek meg. Elvan a gyerek, ha játszik. Naponta rengeteg teát meg szokott inni, mégis ma még csak az elsőt issza. Nyáron a limonádé fogy literszámra, télen a tea.
- Furcsa, hogy milyen kétszínűek az emberek. Mindenkit csak a pénz meg a hatalom érdekel, pedig a házasság komoly dolog. Engem nem érdekel a másik vagyoni állapota, csak, hogy szeressen. Különben nem ér semmit a "gazdagságban, szegénységben" rész. A tesód meg gondolom teljesen szerelmes és el van vakulva. A szüleid is? Mert akkor lehet, hogy negyed-vagy félvér véla. Inkább negyed, nekik, ha jól tudom, nem dől be mindenki. Le kéne buktatni valahogy, tudod, mint régen, meg a mesékben. Mindig a jó győz. Lehetnénk mi a jók és győzedelmeskedhetnénk. Mondjuk kevesebb szenvedéssel, mint amennyit a hősök átélnek, de attól még győzhetnénk. Jó lenne.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed