Bogolyfalva község leghosszabb és legszélesebb útja. Járdái kőkemény hegyi kövekből készültek, ám némi bűbáj segítségével állandóan tisztán csillognak.
Az út mindkét oldalán apró, ám annál érdekesebb boltok sorakoznak. Itt található többek között a méltán híres Völgyessy Talárszabászat, Musou Hangszerboltja, vagy a papír- és tintaillat rajongóinak mindig nyitva álló Lectorius Tanszerbolt. Térj be egy üzletbe, hogy kiüríthesd harapós erszényed, vagy nézd, ahogy a bámészkodók csoportjain olykor keresztül nyargal egy-egy napi bevásárlását végző, seprűn közlekedő boszorkány. Akadnak azonban morcos, furcsa külsejű vándormágusok is, vigyázz a zsebeidre, ha nem akarod, hogy megszabadítsanak a tartalmától!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=838711#post838711][b]Ágoston Simon - 2021.10.31. 12:25[/b][/url]

Bár nem az első bagolyhuhogásra keltem fel ma reggel, viszont már reggeli előtt talpon is vagyok. Az ablakomon ragyogó, szinte már tavaszinak nevezhető napsugár sütött be amely már az egész napomat be fogja ragyogni, hiszen szinte rám mosolygott. Körülbelül egy órája keltem fel, de már is a kastélyon kívül a faluban futok. Se nem friss tojásért, se nem tejért hanem kis reggeli kocogást végzek. Nyugtatóan csivitelnek az itt maradt madarak, minden kéményről egy maroknyi kis bagoly huhog rám. Próbálok egyenletesen futni, hiszen nem jó ha egy jó lassú de biztos kocogást felvált az eszeveszett rohanás. Mivel hétvége van nem kell semmilyen fontosabb teendőt elvégeznem, talán este kijavítom az első dolgozatot amit írattam a diákokkal, és amelyek első látásra nagyszerűen sikerültek. Kedvem volna egy csapásra mindenkinek a legjobb jegyet adni mert igazán jól odafigyeltek mindig a mondókámra. Persze nem tehetem, mert ahogy nekik is, nekem is vannak kötelességeim. Viszont jó jegyet várhatnak, mert nem vagyok szőrösszívű. Az edzőcipőm olyan kényelmes, hogy a következő pillanatban azon kapom magamat hogy lerepül a lábamról az egyik bokorba, amelyből egy kóborkutya ugrik ki és iszkol el. El is kacagom magamat a történteken, majd odamegyek és visszaveszem a lábbelit. Szerencsés voltam, mert ha a kutyus felkapja a cipőt, botorkálhattam volna vissza a kastélyba mezítláb, mert az biztos hogy levettem volna a másikat is. Legalább okoztam volna a korán kelőknek egy kis örömet a reggelükbe. Pihenésképpen már egy kicsit szünetelek a futkározásban, és sétálni kezdek míg elérem a következő sarkot. Újra felveszem az előbbi tempómat, és kikerülöm az éppen előttem sétáló fiatal hölgyet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=841417#post841417][b]Ágoston Simon - 2021.12.31. 19:48[/b][/url]

Nem éppen így terveztem a mai reggelt, hogy valakinek esetlegesen balesetet okozzak de azért az már szerencsés körülménynek számít, hogy nem löktem fel a lányt, hanem elsuhantam mellette mint például egy kamion. Te jó ég Simon, a szívbajt hozhattad szegényre nem lehetne egy kicsit figyelmesebben futni a reggeli körödet? Gyorsan visszafordulok, és még az utolsó pillanatban megfogom a lány kezét, hogy ne essen el. Remélem nem ijesztettem meg ezzel a gesztussal, és nem néz csúnya cukros bácsinak. Bár, annyira idősnek nem tűnők, de sosem lehet elég óvatos az ember az idegenekkel. Minden jószándékomat összeszedem, és szótlanul odakísérem őt az egyik ház előtt álló padhoz, majd a sérült lábát ráhelyezem a padra, mert észrevettem a séta közben hogy talán meghúzhatta a bokáját. Szerencsétlen reggele van, amit részben nekem köszönhet. Egy kicsit meg is rázott az esemény, és egy kicsit sértődött is vagyok hogy ennyire rossz látvány vagyok, hogy elesnek tőlem a fiatal lányok? Vagy esetleg az ellenkezője történt, amire nem is gondolnék egyébként csak a helyzet hozza így.
- Kérlek ne haragudj, nem nagyon vettelek észre! Ugye, nem esett komolyabb bajod? – kérdezem aggodalmaskodva, és leülök mellé a padra vigyázva hogy ne üljek rá a sérült lábára. Nem tűnik olyan komolynak a helyzet, de fő az elővigyázatosság. Szerintem megrándulhatott, egy kis pihentetés és kutya baja sem lesz. Ismerem én ezeket a sérüléseket, nem hiába már tíz éve futok rendszeresen, velem is történt egy és más. Visszagondolok a szóra amit kiejtett a majdnem esése előtt, de el is hessegetem mert ilyen szituációkban ez jött először a szájára, is ki vagyok én hogy megítéljem ez alapján?
- Esetleg hazakísérjelek? Itt élsz a faluban, vagy tanulsz a Bagolykőben? – kérdezem, remélve az utóbbit mert akkor szívesen visszakísérem a kastélyba természetesen. Tudja ő szerintem hogy nem direkt csináltam, de akkor is rossz érzés, de hálás vagyok az égnek amiért sikerült az utolsó pillanatban utána nyúlnom

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=842643#post842643][b]Ágoston Simon - 2022.01.23. 17:22[/b][/url]

Velem is megesett már, hogy a reggeli edzéseken, vagy is a futás közben megrándult egy-két izmom, vagy a lábam meghúztam. Én jól tudom, hogy az ilyen kisebb sérülések esetén az első teendő hogy az érintett területet kényelembe helyezzük egy rövid időre, hogy csillapodjon a fájdalom. Ez a lány nagyon makacs teremtés, látszik rajta hogy szóval nem lehet helyes belátásra bírni, még az egészsége árán is el akar szabadulni előlem majd perceken belül. Értem én, hogy kínos volt a szituáció és inkább nagyobb részt én tehetek róla, de ha ennyire távolságtartó akkor ebből neki lehet baja. Mivel mást nem tudok tenni, próbálom meggyőzni hogy igenis maradjon még a padon és szívja be a reggeli friss levegőt, ami a fejének is jót tehet. Bár, mivel azt állítja folyamatosan hogy ő bizony jól van, nem erőltethetem rá a jelenlétemet. Megvárom míg látom rajta hogy valóban jobban van, és akkor mégegyszer felajánlom hogy elkísérjem ahová akarja, ki kellene zökkentenem az események hatásából.
- Mégegyszer elnézést. Tudod, én is tisztában vagyok vele hogy milyen fájdalmas lehetett abban a pillanatban amikor megtörtént. Szívesen megmasszírozom, ha szeretnéd – ajánlom fel a segítségemet, remélve hogy ezzel éreztetem hogy mennyire zavar a dolog, hogy miattam történt az egész. Nagyon önmardosó típusú ember vagyok, elsőként mindig magamban keresem a hibát, azaz az első hogy a saját fogpiszkálóimat eltávolítsam a számból. A nap egyre fényesebben ragyog le ránk az égboltról, a növényekről csillogva folyik le a korai reggeli dér. A házak sötétebbnek tetszenek, olyan mintha a föld lenne a pokol, az ég pedig a mennyország. Eltanakodtató ez a röpke gondolat.
- Tehát diák vagy. Akkor ez megkívánja hogy magázzam kisasszony. Viszont ha ön is úgy szeretné, tegezhetem is. Megsúgom, a legtöbb diákommal iskolán kívül szeretek  tegeződni – mondom barátságos mosolyt villantva a diák felé.