34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza
Fő utcza - Dustin Axel Westwood hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Dustin Axel Westwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 164
Összes hsz: 315
Írta: 2018. június 9. 22:47 | Link

Emerald Stone
kinézet | szombat délután

A hetem túl sűrű volt ahhoz, hogy normálisan körülnézzek a kisházban, mi az, amit megint elkevertem a francba. Festék, ecset vagy vászon nincs? Mi van a megfelelő szikével vagy éppen törlőanyaggal? Higító? Szórópisztoly? Ragasztó? Szegélyragany? Annyi mindenen gondolkodtam, hogy a kellékes boltban vagy egy órát toporogtam minden félét összeszedve, amit éppen szükségesnek találtam. alapvetően egy bevált helyen vásárolok, leginkább azért, mert édesanyámhoz közel esik, így oda is be szoktam ugrani, de most ennyi időm és energiám nem volt. Ma, festés közben jöttem rá, mik is hiányoznak igazán, az ihleten kívül, bár ez utóbbi valami felpislákolást mutatott, amin el is kellett vigyorodjak magamban, ugyanis kivételesen nem a hydromágiával kísérleteztem, vagy éppen skicceket hagytam félbe. Napokkal ezelőtt kezdett valami kibontakozni, de sosem készült el semmi percek alatt, pláne nem olyan, amire büszke voltam. Jó régen öltem ilyen lelkesen ebbe az időmet, tanítás és bemutatóórák ide vagy oda. Az inkább szól a technikákról, a háttérről és a nézetekről, az múzsa nélkül se veszik ki az emberből.
Mire minden megvolt és a hatalmas papírtasakkal az ölemben nekiindultam kettőt dörgött és le is szakadt az ég. Összepréselve az ajkaim morrantam fel aztán csak kifújva a bent szakadt levegőt elindultam a boltok kiugrói alatt, majd ahogy az utcára kiértem a zacskó tetejét begyűrve lépdeltem az esőben. Bármikor segítek magamon, nem voltam különösebb félelemben a víztől vagy az elázástól, de egyre kellemetlenebb volt, ahogy a hajam a homlokomra ragadt, így nem is figyelve ki mellett vagy ki mellett nem, de hirtelen váltással álltam be az egyik üzlet ponyvája alá, és lassan elkezdtem az erőmmel kivonni a vizet a hajamból, majd a felsőmből.
Szál megtekintése
Dustin Axel Westwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 164
Összes hsz: 315
Írta: 2018. június 11. 23:56 | Link

Emerald Stone
kinézet | szombat délután

Alapvetően meg sem állva gyalogoltam volna haza, de a frissen vásárolt holmiim felének nem tesz jót a víz, semennyire, hiába tudom makulátlanul kivonni belőle a vizet, vannak anyagok és vásznak, amikkel nem kísérleteznék, mert túl kényesek erre. A zárt üzlet ablakának párkányára tettem a vásárolt kellékeim, aztán ráztam párat a hajamon, mielőtt a kabátom megrángatva lassan végigtúrtam volna a tincseimen. A vízcseppek sorjázni kezdtek a tarkómon keresztül lefelé, és lassan egyre könnyebb lett a hajam. A pólómból is kifolyattam a vizet, az már csak enyhén volt nedves, ám ekkor telibe borította valaki a lábaimat. El is kaptam onnan, így a bolt falát sikerült szörppel, vagy mivel beszínezni, én kimaradtam a buliból. Aztán még végig kellett néznem azt is, ahogy a nő teljesen összeomlik.
- Minden oké? - érdeklődtem meg, bár igazából gondolom nem, elég látványosan nincs a helyzet magaslatán, ahogy a lucsokban térdel, és a menthetetlen liszt után is kapkod. Nem értettem teljesen a dolgot. Közelebb léptem, de egyelőre kivártam, vannak ezek az én mindent megoldok egyedül nők, akinek, ha megpróbálsz segíteni hímsoviniszta f*sz vagy, ha meg nem teszed, akkor is. Szóval nem játszottam az életemmel, inkább csak a dörgésre felfigyelve leguggoltam és a szatyor egyben maradt mivoltát egyben felemeltem elé.
- Az eső nem mindenkivel barátságos, de nincs ám ebben semmi rossz - közöltem szórakozottan, ahogy pár cseppet engedtem a tenyerembe hullani.
Szál megtekintése
Dustin Axel Westwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 164
Összes hsz: 315
Írta: 2018. június 12. 23:57 | Link

Emerald Stone
kinézet | szombat délután

Nem volt túl lelkes vagy éppen meggyőző a nő válasza, de abban se voltam biztos, hogy a mögöttes tartalomba bele kéne másznom. Igazság szerint néha akaratomon kívül mászok az emberek privát szférájába, nem fizikailag, inkább a szavaimmal, úgy, hogy észre sem veszem.
- Ez inkább egy nemnek hangzik - állapítottam meg végül, amíg állva néztem le rá, agonizálva azon, hogy milyen nő lehet. Már persze nem abban az értelemben, ennyire már kinőttem a tinikorból, csak a hozzáállása. Nem mindegy az ember kit szólít le vagy kinek segít. De végül erőt vettem magamon, hogy a szétszakadt szatyrot egyben felemeljem a még épebb dolgaival. Nem igazán néztem bele, hogy mi van nála, inkább a barna haj tulajára néztem.
- Négy évszak, aurorok, bürokrácia, élet? - érdeklődtem meg egészen elvigyorodva az orrom alatt, mert bár én eléggé békében eléltem, ismertem mindegyiknek a hátrányát. Volt aminek jobban is, mint szerettem volna. Ami engem illet a külső tényezők, amikkel nem tudok mit kezdeni tudnak csak megingatni a nyugalmamból. Az meg sosem jó. Közben le is lestem a ruhámra ingatva a fejem.
- Semmi vészes, amit ne oldanék meg - nyugtattam meg, hogy megoldom én magam is. Nagyfiú vagyok, a gatyáim is magam mosom meg minden, nem egy kis cipőpucolásba szakadnék bele. Meg az eső amúgy is teszi a dolgát. Végül ő is behúzódott az esőről. - Legalább nagyobb bevásárlás volt?
Szál megtekintése
Dustin Axel Westwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 164
Összes hsz: 315
Írta: 2018. június 16. 15:14 | Link

Emerald Stone
kinézet | szombat délután

Egész aprót biccentettem a köszönetére, de nem volt rá szükség, egyébként se nagy erénye az embereknek. Se előzékenynek, se udvariasnak, se éppen tiszteletteljesnek lenni. No, aztán nem én leszek, aki bárkire az első követ veti, mikor alkotok, nekem sincs külvilág. Persze ettől még értékeltem a köszönetét még el is mosolyodtam, ahogy biztonságba helyeztem a maradék szatyrot. Az enyémben volt egy plusz, mert eleve utáltam, hogy ennyi nejlont adnak valamihez, ami elfér a sima papírtasakban, így azt kihúzva a cuccaimból a nő felé nyújtottam fél kézzel még támasztva a cuccát, ami azért bármikor szétdőlhetett volna.
- Az azért szerencse, szerintem ők a legkellemetlenebbek, már persze az élet vonala után - értettem vele egyet félig-meddig. Engem se az évszakok, se az aurorok és éppen az élet se sújtott, mondjuk ha azt vesszük a bürokráciáig az lökött el, így elég elgondolkodtató. A múltat meg csak nem szeretem ide keverni. Mindenki kapott már nagy jobb horgot tőle, biztos vagyok benne, hogy senki nem különb a másiknál, de ha nem megyek tovább, most vélhetően sehol nem járnék. Vagy nem ebben az országban, amiért nem tudom édesanyámnak hálás kéne-e legyek vagy sem, de ez majd eldönti a későbbiekben még magát.
- Ha történt is volna valami, nem a világ vége. Megesik a legjobb helyeken is - vontam vállat még egy pillanatra, nem akartam én különösebben nehezményezni semmit, ha azt gondolná se. Hánytak már le szórakozóhelyen, öntöttek le megnyitókon és stúdióban is, a festék, meg bizonyos italok rosszabbak, mint némi liszt vagy szörp, ez egészen biztos. Meg ott van az unokahúgom... ismerem milyen egy baleset tud még az ember ruháival történni.
- Itt dolgozik valahol a faluban? Ennyire rosszul fizetnek? - Nyílt vagyok, ez elég egyértelmű, nem is szeretem a köntörfalazó kérdéseket, meg érdekelnek is az emberek. Nem vagyok itt annyira régen, hogy tudjam, milyenek a viszonyok, de ez nem lenne túl fényes hír. Mondjuk nekem nincs okom panaszra de én szerencsés vagyok, két helyről kapom a fizetésem és a hobbimmal is keresek. Elvagyok vele.
Szál megtekintése
Dustin Axel Westwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 164
Összes hsz: 315
Írta: 2018. június 17. 12:57 | Link

Emerald Stone
kinézet | szombat délután

Nagyjából a nő megjelenésével egyidejűleg én is megálltam a magam víztelenítésében. Egyrészt mert szeretek odafigyelni mit csinálok, akkor is, ha ennyi év után rutinból megy, másfelől meg nem szoktam fűnek-fának mutogatni, mit is művelek. Az túl sok magyarázat és problémaforrás. Vannak, akik nem is különösen szívlelik azokat, akikben olyan plusz van, amivel nem igen tudnak mit kezdeni. Ahogy előkerül a szakmám és a pontos munkám, már sejtenek is dolgokat, de az itt éppen messze nem volt a kanyarban. Kicsi falu, de ha én nem tudtam ki ő, mertem hinni, fordítva is így van. Bár vannak ilyen pletykásabb nénik az utcában, az egyik naponta megkérdezi, a feleségem hol rejtegetem. Amúgy ez engem is érdekelne, merthogy nincs.
- Így érthető, miért nem láttam még - bólintottam párat magam elé, megerősítésként arra, hogy új errefelé. Ha nővér, gondolom a helyi rendelőben, esetleg az iskolában segíthet be, de hála az égnek, nem szorultam ilyenre, így ezt a részét az itteni életnek nem ismertem annyira. - A váltás mindig nehéz, főleg, ha nincs átfedés a munka között. Csak a faluban vagy az iskolában is?
Meg kellett erőltessem magam kicsit, nem tiszteletlen lennék nélküle, egyszerűen képtelen vagyok a magázódásra a legtöbbször. Talán azért is, mert a magyart csak amolyan hobbinyelvként használtam már csak pár éve és az anyanyelvemen ez a forma csak túl hivatalosan élt. Meg apám elvárásaiban, amit igyekeztem minél távolabb tudni magamtól.
- Dustin, örülök az ismeretségnek - szorítottam meg határozottan, de azért figyelve rá, hogy hölgyről van szó a kezét, majd már egy szatyor mínuszban arrébb léptem kicsit, hogy ha esetleg még nem sikerült volna kellően védettre húzódnia, most sikerüljön. A párkánynak dőlve nehezedtem annak szélére onnan figyelve a nőt és a hulló cseppeket magunk előtt, ami hol erősebben, hol szitálva hullott alá csoportosan.
- Nincs, nem élek vele - jegyeztem meg egyszerűen, csak éppen egy mosoly erejéig rá nézve, aztán a kezeim a nadrágomba törölve vettem egy nagyobb levegőt örömmel tudatosítva magamban, hogy már alig maradt nedvesség a cuccaimban. - De ha megengeded - tartottam felé a kezeim, egyből teljesen le is hagyva az udvariaskodást. Viszont mielőtt infarktust hoznék a nőre elsőre csak a ruhájából kezdett el kifolyni a víz a vállrészétől kezdve száradni is ezáltal, amit a haja nem annyira engedett, de fél siker.
- Más módszereim vannak - közöltem egyszerűen, majd a kérdésére is sikerült közben felelnem. - Tanár vagyok a mágustanodában. Művészeteket és elemi mágiát oktatok, utóbbit a gyakorlatban is, pár hónapja vagyok csak itt én is.
Szál megtekintése
Fő utcza - Dustin Axel Westwood hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza