Bogolyfalva község leghosszabb és legszélesebb útja. Járdái kőkemény hegyi kövekből készültek, ám némi bűbáj segítségével állandóan tisztán csillognak.
Az út mindkét oldalán apró, ám annál érdekesebb boltok sorakoznak. Itt található többek között a méltán híres Völgyessy Talárszabászat, Musou Hangszerboltja, vagy a papír- és tintaillat rajongóinak mindig nyitva álló Lectorius Tanszerbolt. Térj be egy üzletbe, hogy kiüríthesd harapós erszényed, vagy nézd, ahogy a bámészkodók csoportjain olykor keresztül nyargal egy-egy napi bevásárlását végző, seprűn közlekedő boszorkány. Akadnak azonban morcos, furcsa külsejű vándormágusok is, vigyázz a zsebeidre, ha nem akarod, hogy megszabadítsanak a tartalmától!

Óriásit ásított tenyere takarásában. Majd egy újabbat elnyomva nyúlt füle mögé dugott cigarettarágójáért és bontotta ki.
- Kéred a felét? - pillantott a mellette baktatóra. A nap lassan lecsúszik az égről, az első narancssárga felhők már ott úszkálnak a horizont alján. Nem csoda, hogy egy hosszú faházasdi után a gyermek kimerült. Elvégre a vezérnek mindig a legnehezebb a dolga, tedd ide, add oda, vedd innen, csupa csupa dirigálás és miegymás. A rágó ilyenkor mindig kicsit magához térítette, a rágás kizökkenti a monoton mormotaságból.
- Nemsokára vége a szünetnek, már csak egy hét van hátra, pedig most kezdődött - sóhajtott az eget tanulmányozva. Az iskolai időszakban nem lehettek kinn folyton a faháznál. Esetleg az iskola udvarán az apró kis viskó amibe be-betudtak húzódni, de az nem volt ugyanaz az élmény.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=861228#post861228][b]Péntek Marci - 2023.03.24. 19:27[/b][/url]

Óriásit ásított tenyere takarásában. Majd egy újabbat elnyomva nyúlt füle mögé dugott cigarettarágójáért és bontotta ki.
- Kéred a felét? - pillantott a mellette baktatóra. A nap lassan lecsúszik az égről, az első narancssárga felhők már ott úszkálnak a horizont alján. Nem csoda, hogy egy hosszú faházasdi után a gyermek kimerült. Elvégre a vezérnek mindig a legnehezebb a dolga, tedd ide, add oda, vedd innen, csupa csupa dirigálás és miegymás. A rágó ilyenkor mindig kicsit magához térítette, a rágás kizökkenti a monoton mormotaságból.
- Nemsokára vége a szünetnek, már csak egy hét van hátra, pedig most kezdődött - sóhajtott az eget tanulmányozva. Az iskolai időszakban nem lehettek kinn folyton a faháznál. Esetleg az iskola udvarán az apró kis viskó amibe be-betudtak húzódni, de az nem volt ugyanaz az élmény.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=861274#post861274][b]Kedves-Neményi Ella - 2023.03.25. 09:28[/b][/url]

Annak ellenére is nagyon szeretek a közössége része lenni, hogy a gnómok elleni végtelen harc kimerít. Részben emiatt, részben Marci ásításának ragadóssága miatt én is lenyelek egy ásítást egy pillanatra elfordulva. Egy kicsit le is maradok mellette emiatt, így lépteim megszaporázva igyekszem utána.
- Igeen, köszi! - Hálálkodom átvéve a felét. Nem szoktam gyakran ilyeneket venni, de amúgy nagyon szeretem az ízét. A számban szétolvadva megjelenik a jellegzetes ‚füst‘, ami pár perc rágás után elillan. Ezúttal is megpróbálok karikákat fújni, de nekem sajnos továbbra sem megy, úgyhogy úgy nézek ki, mint egy hörghurotos sárkány.
Tekintetemmel követem Marciét, ahogy beszél, én magam is elmerülök az esti ég alja szépségében.
- Igen... Még nem is csináltunk semmit... - Felelem lemondóan. Ilyenkor mindig hatalmas terveim vannak, de valahogy mindig minden marad, én pedig csak a szokásos rutinom tolom az iskolai dolgok nélkül.
Nem tudom sokáig gyászolni a szünetem, mert az egyik ház melletti szemetesek mellől nesz üti meg a fülem. Olyan, mintha valami kapargatná a fémet.
Megtorpanva Marcira pillanatok, hogy ő is hallja-e, vagy csak a fantáziám játszik velem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=861313#post861313][b]Péntek Marci - 2023.03.25. 21:38[/b][/url]

Átadta a felét, a másikat bedobta a szájába. A füst az övéből is azonnal előbújt, és bár fél szemmel figyelte, hogyan próbálkozott a lány karikát kanyarítani belőle, ő kevésbé fantáziadúsan csak kifújta az orrán keresztül. Amúgy is csak fél adag volt a rágó, fél adag volt füst is, meg hát mégis hova lett volna a komoly vezér imázs, ha nekiállt volna bohóckodni, bár párszor amikor egyedül volt a szobájában próbálkozott vele.
- Mit szólnál ha holnap... - de nem tudta befejezni, mert ő is meghallotta azt, amit Ella. Először társára pillantott majd körbe. Üres volt, sehol egy lélek. Ha itt lett volna Csali biztos, hogy Péntek őt küldte volna előre. Ella viszont más tészta volt, nem közlegény. Összepréselte ajkait mérlegelve az opciókat. A varázsvilágba nem szabadott olyan gondtalanul járkálni minden nem után ami aggasztó zajokat adott ki sötétebb, eldugottabb helyeken. Másfelől ha nem ment oda az lehetett a gyávasága megnyilvánulása is, ami a talizmányját ne adja ég ütné. Ujjai automatikusan ráfonódtak a nyakában lógó medve talizmánra.
- Megnézem - jelentette ki végül óvatosan elindulva a szemetesek felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=861322#post861322][b]Kedves-Neményi Ella - 2023.03.26. 01:14[/b][/url]

Elmosolyodom a határozott füstfújáson, annyira illik Marcihoz, hogy ennyire lazán intézi. Én valamiért nem szeretem, ha az orromból jön ki a rágó füstje, annyira furi érzés, ahogy végigmegy az orrjárataimon. Remélem, azért egyszer sikerül megtanulnom a karikákat, mert az annyira menő lenne.
Úgy látom, hogy Marci is egyetért, hogy ez a szünet helyzet tarthatatlan és tennünk kellene valamit ellene. A szünet a miénk és nem hagyhatjuk elúszni, főleg úgy nem, hogy vészesen közeledik az utolsó évünk.
Éppen a holnapi haditervet tárgyalnánk meg, amikor meghalljuk mind a ketten a zajt a szemetesek felől. Apa mondta, hogy bármilyen zaj jelenthet veszélyt, főleg azért, hogy ennyire közel vannak ez a pramberger téri népek, akik mindenféle illegális dologgal foglalkoznak.
Lábam a földbe gyökerezik, úgy járatom kékjeim Marci és a szemetes között, próbálok valamibe kapaszkodni, hogy racionális magyarázat legyen, de egy sem jut eszembe.
- Ez veszélyes. - Suttogom és ismét elátkozom a rendszert, hogy nem lehet pálcánk ennyi idősen. Az adna egy kis biztonságérzetet.
Lélegzetem visszafojtva én is megindulok lassan a szemetesek felé, hiszen kellhet a segítség, bármi is vár minket ott.
Lépteink szinte némák, elvesznek az utca zajában.
A zaj kaparássá változik, majd halk nyüszítés hallik fel, ahogy egy-két méterre járhatunk.
Most valami vagy azt akarja, hogy kutyának higgyék a fiatal lányok, vagy...
- Kiskutya? - Hangom egyszerre döbbent és reménykedő. Olyan régóta szerettem volna egyet! Nyakamat próbálom tekergetni, hogy hátha meglátom a szemetesek körül, de a zaj arra enged következtetni, hogy benne van valamelyikben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=861346#post861346][b]Péntek Marci - 2023.03.26. 18:17[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=861930#post861930][b]Kedves-Neményi Ella - 2023.04.01. 23:44[/b][/url]

Magam sem tudom, hogy mit kellene tenni. Valószínúleg távol maradni, vagy szólni egy felnőttnek, azonban ez az opció jelenleg egyikünknek sem jut eszébe, így maradnak a gyanakvó pillantások és az óvatos léptek.
- Jó, de vigyázz. - Felelem szinte suttogva, ahogy a háta mögül pislogok a zaj irányába. Próbálom megfejteni, hogy mi adhat ilyen hangot, de nekem csak a kutyus jut eszembe. Vagy valami sokkal rosszabb, ami kutyusnak akarja álcázni magát.
De Bogolyfalva elég nyugis hely ehhez, nem?
Persze az ember sosem tudhatja, hogy mikor találkozik valamilyen sötét mágiával meg veszéllyel, de én reménykedem benne, hogy nincs baj.
- Nem... - Sóhajtom a fejem megcsóválva, ahogy közelebb lépek. Nem vagyok a nyakába, hogy tudjunk szaladni, ha baj lenne.
- Onnan hallom. - Suttogok helyeselve, azonban a hangomra így is intenzívebbé válik a mocorgás-kaparászás. A nyüszítő hang egyre közelebb ér hozzánk, talán Marci már látja is onnan, ahol guggol. Én hátrébb lépek egyet, de készen állok, hogy segíteni tudjam, ha szüksége van rám.
A kukák között lapuló dobozokból megjelenik egy kis koszos, reszketeg kutyus.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=863168#post863168][b]Péntek Marci - 2023.04.17. 19:11[/b][/url]

A lány szavaira csak biccentett. A nyüszítés hangos volt és elég kétségbeesett, de mégsem látta azt még leguggolva sem, mi adhatta ki. Nyújtogatta a nyakát, aztán hirtelen, megjelent egy csomó szőr meg egy buksi. Valóban egy kutya volt. Az eddig benntartott levegőt végre képes volt kifújni, és bár nem ismerte volna el, kicsit meg is nyugodott, mindaddig, amíg a kutya közelebb nem jött. Eddig takarva volt a dobozoktól az állat farka, viszont amint kijött a gyér fényre, két farkát is sikerült megcsóválnia.
- Ez egy crup - suttogta halkan, meglepődve. Látott már ilyet, de - sohasem láttam még olyat, aminek nincs megcsonkítva a farka - talán még kicsi volt ehhez ez az állat és nem esett át a varázslaton, vagy a gazdája úgy döntött nem viszi majd muglik közé. Mindenesetre határozottan két farka volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=863527#post863527][b]Kedves-Neményi Ella - 2023.04.23. 18:53[/b][/url]

Egyszerre érzek félelmet, de közben izgalmat is. Nagyon szeretem a közös gnómos kalandjainkat és ez egészen hasonló - igaz, itt nem ismerjük azt, akivel szemben állunk.
A hangja alapján vagy valamilyen kétségbeesett állat, vagy pedig valami veszélyes, ami be akar minket húzni a csapdába. Hallani ilyenekről, hogy jószándékú emberket ilyen módon támadnak meg, de nagyon remélem, hogy a falu azért biztonságosabb ennél.
Megkönnyebbülten sóhajtok a kiskutya láttán, azonban hamar kiderül, hogy mégsem azzal állunk szemben, hiszen a boldogan csóvált farkincából kettő is jutott neki.
- De aranyoooos! - Kapom a szám elé a kezem szinte olvadozva. Közelebb sietek, hogy leguggolva kinyújtsam felé a kezem, hadd szaglássza meg.
- Én sem még, nem tudom mikor csinálják velük. - Rázom meg a fejem, ahogy a hideg, nedves nózi megérinti a kezem. Ettől akaratlanul is elmosolyodom.
- De nagyon barbár dolog, én nem tenném ezt vele. Nem hiszem, hogy nem fáj nekik utána. - Húzom el a számat, ahogy óvatosan megsimítom a két füle között a kis koszos jószágot.
- Vajon valaki tenyészt ilyet a faluban? Kitől szökhetett el? - Az ilyen bestiák elég értékesek, nem szokták csak úgy kidobálni őket az emberek.