[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=692994#post692994][b]Máté Csinszka - 2017.07.28. 18:40[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=693007#post693007][b]Yarista Palarn - 2017.07.28. 20:20[/b][/url]

Nyár van, a válogatott pedig gőzerővel készül, így Yarista is. Egy könnyed edzéssel kezdtek délelőtt, főleg taktikai elemeket vettek át. Aztán a szövetségi kapitány úgy döntött, hogy egy jó kviddicsjátékosnak kreatívnak is kell lennie, meg szélesítenie kell a tudáskörét. Ezért mindenki az edzés után kiöltözött és a színház felé vette az útját, természetesen hopp porral. Az egyik oldalpáholyt foglalták el az Lélekdarabok címet viselő dráma kezdetére. Yarista egy narancslevet még megivott előtte a büfében és Kristóffal dumálgatott, aki felhívta a figyelmét a főszereplőre, Máté Csinszkára. Yarnak ismerős volt a név, de nem jelent meg a lány előtte emlékeiben elsőre. Ekkor a válogatott fogó felvilágosította, hogy egy bagolyköves diákról van szó, ekkor már neki is beugrott a mindig visszahúzódó lány. Legalábbis az ő emlékezetében így élt. Elsötétült a nézőtér és elindult az előadás, ő pedig izgatottan várta, hogy Csinszka milyen színésznővé vált. Egyáltalán nem volt otthon a színház világában, pedig Zephyrinnel többször voltak darabokon, a lány unszolására, amit a későbbiekben a hajtófenomén még meg is köszönt neki. A Lélekdarabokban pedig az ő iskolatársa elképesztően csodás, elegáns és lehengerlő volt. Yar az állát kapkodta, ahogy a lány milyen könnyedén játszott és élte magát bele a szerepébe, néha még a fiú is elfelejtette, hogy Losonczy Rita, hanem Máté Csinszka a valódi neve a dívának. Természetesen állva vas tapsolt a végén, és hangosan füttyögött az egész csapat az előadás színészeinek, különösen Csinszkának. Jókedvűen mentek edzésre, ahol aztán jól belecsaptak a lecsóba. A labdás edzés eléggé lemerítette az aksit a csapatban, a fiúk alig várták, hogy zuhanyozzanak. Yarista volt az utolsó, aki beállt a zuhany alá, hiszen ő tartott még magának egy levezető 20 percet, mert a jobbról érkező csavardobásával ma nem volt elégedett. De végül meglett és késő délután indult haza. Már a hopp állomáson volt, amikor meggondolta magát. Nem kellett sietnie, és már régen járt csak úgy Budapesten. Így hát nyakába kapta a várost és nyugodtan közlekedett a muglik között. Nem tűnt ki a tömegből, sportcuccban rótta az utakat, és egyszer csak egy parkba érkezett. felderült, mert úgyis le akart ülni egy kicsit meditálni és élvezni a városban a kis zöld környezetet, és természetesen arra is gondolt, hogy hátha talál valami árust, aki ad neki valamit, amivel megtömheti a hasát. Lassan szelte keresztül a parkot, majd meglátott egy magányos lányt, aki a falat festette. Tetszettek neki a lendületes vonalak, meg a fura ívek, így hát elindult a csinos lány felé. Rendesen felkeltette a fantáziáját ebben a festő cuccban feszítő lány, aki egy pillanatra elfordult felé, és mintha a délelőtti művészt vélte volna felfedezni benne a kviddicses. Közelebb lépett és a vigyora egyre nagyobb lett, micsoda szerencse!
- Hát nem mondom, ebben is elég tehetséges vagy, de a délelőtti előadás azért mindent vitt – áll meg a lánytól 3 méter távolságra, nem akarja igazán megzavarni. Tetszik neki, hogy valaki, akit ennyire a tenyerén hordoz a közönség, nem fél beszennyezni a kezét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=693133#post693133][b]Máté Csinszka - 2017.07.29. 21:32[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=693148#post693148][b]Yarista Palarn - 2017.07.29. 23:02[/b][/url]

Nagyon sok mindennel kell felvérteznie magát egy híresebb kviddicsesnek, mert nem csak rajongók és kedves ellenfelek vannak a világon. Ha valaki elér egy szintet, nagyon sok mindent meg kell tanulnia, hogy megvédje a saját és csapatának titkait. Először is sokat jár az elméjét és beszédét fejleszteni, hogy megfelelően tudja válogatni a szavait, és azt is, hogy mikor mit és kinek mondjon el. A magánélet megvédése a legnehezebb, hiszen ha van párja az illetőnek, azt is elég követni, hogy megtalálják a sztárt rajta keresztül. Plusz fel kell vérteznie magát az elmékben kutakodóktól, nyilvánvalóan ez a legnehezebb feladat. Yarista viszont már elsajátította az okklumenciát, így gondolatai többé kevésbé védve vannak. Ezért is érzi meg az erős tapogatózást, amikor a lány ránéz, azonnal zárja a kapuit. Meg is lepődik, hiszen Csinszka kezében ecset van, és nem pálca. ~Talán ösztönös tehetség, ebben is?~ villan be a gondolat a kviddicses fejében, miközben viszonozza a széles mosolyt egy hasonlóval.
- Szerencsére még nem váltunk eggyé. Az elég vicces dolog lenne – előnyben van a lány, hiszen Yaristának egyedül nem is sikerült felhoznia emlékei mélyéből a csinos leányzót. De azért örül, hogy nem feledte el a lány, így legalább tudja, hogy ki áll vele szembe. Ez előny és hátrány is lehet – inkább mindkettő – Yar szerint, viszont hazudna, hogy ha azt mondaná, hogy nem örül, hogy a díva felismerte. Mert kétségkívül sugárzó egy egyéniség a hasonló korú leányzó, még így kantáros ruhában is.
- Az egész válogatott téged csodált, köztük én is. Szívbe markoló előadás volt – igen, egy dráma nézése közben nem hullajt örömkönnyeket a néző. Hatásos volt, Csinszka pedig együtt élt, lélegzett a darabbal.
- Befejezted mára? – kérdezi kissé csalódottan a kezet törlő színésznőt. – Ez mi is akar lenni? Érdekelne – kíváncsian tekint a lányra és a festményére, amiből egyelőre nem tudta kihámozni, hogy miről is szól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=693587#post693587][b]Máté Csinszka - 2017.08.01. 22:42[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=695307#post695307][b]Yarista Palarn - 2017.08.09. 19:49[/b][/url]

Nagyon ritka nála, hogy a véletlen az elé sodorja, akin éppen gondolkodik. A Bagolykőben kicsit többet előfordult ez, hiszen azért többnyire összezárva volt azokkal, akikről álmodozott, vagy az élete részesei voltak, de amióta kviddicsezik, már nagyon nem így van. Így aztán nagyon örül a szerencséjének, hogy a nagybecsű színésznőt elkaphatja egy kis beszélgetésre. Ámuldozik magában a hölgyé érett lány mosolyán, már az előadáson is megjegyezte, hogy milyen jól áll Csinnek, ha mosolyog. Igen, Csinnek hívja magában, mert még emlékszik, hogy annak idején valaki így hívta, ő meg jól kinevette ezt a becenevet magában. Most egy kicsit visszagondolva, ez egészen bunkó dolog volt tőle, de mivel nem osztotta meg senkivel, így szemet huny a saját maga ostobaságán. Még akkor is, ha ez az emlék nem is igazán erős, és biztos benne, hogy csakis Kristófnak köszönhető, hogy egyáltalán bármire is emlékszik. Majd megköszöni neki valahogy.
- Igen? – lepődik meg egy pillanatra. Hiszen ismerik egymást, legalábbis Yar arra következtet, hogy Csinszka jól tudja, hogy kivel áll szemben. Azért elfogadja a bűbájos mosollyal átnyújtott jobb kézfejet és határozottan megrázza, majd gondol egyet és jobbra fordítja a saját kezét. Gyors és kedves kézcsókot kap a díva, majd finoman elengedi a puha bőrű kézfejet a kviddicses.
- Örvendek a szerencsémnek hölgyem, Yarista Palarn, és azt hiszem ön felett jártam egy évfolyammal a Bagolykőben – neveti el magát, nem szánja iróniának, inkább viccnek. Gyorsan témát is vált és a figyelmét a vászonra tereli. Miután felvilágosítják, azonnal tudja, hogy gőze sincs a festményekhez, bár tény, hogy a káoszt az ő saját módján értelmezni tudja.
- Hogyne, tehetséges lehetsz – kínos vigyor biggyed az ajkaira, mert gőze sincs, hogy ebben milyen a lány. Lehet, hogy Merlin áldotta tehetség, de az is, hogy jobb lett volna, ha botot faragnak a kezéből. Ehhez a fiúnak nincs szeme. Amiben biztos, hogy Csinszka nagyon csinos. Ahhoz viszont elég jó szeme és tapasztalata van.
- Mikor kell fizetni, mennyit és hol? – kérdezi vigyorogva, majd észbe kap. – De ha szeretnéd, egy kis eszem-iszomra a vendégem lehetsz a környéken, viszont neked kell választanod, hogy hol. Én szeretném, azt azért hozzátenném, ha már így feldobtad a napomat – fura egy kérés még tőle is, de egy kicsit el lett varázsolva. – Vagy rendelhetünk ide is valamit, nagyon tetszik a környezet – ajánlja fel és talán még jobban is vágyik rá, amióta kimondta. De majd Csinszka eldönti, hogy mi neki a jó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=696271#post696271][b]Máté Csinszka - 2017.08.14. 22:30[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=696302#post696302][b]Yarista Palarn - 2017.08.15. 07:38[/b][/url]

Tetszik neki a híres díva – mert az, ha ennyien eljönnek valaki előadására és látta, hogy mennyi paparazzi loholt a színház körül – ennyire természetes és nem akar többnek látszani, mint ami. Pedig akár meg is tehetné, hogy udvariasan elhessegeti Yaristát, biztosan rengeteg rajongója akad, ahogy a fiúnak is. Persze a kviddicses nem is ezért jött ide, ez egy véletlen szerencse, amit próbál a lehető legjobban kiélvezni. Nem kell rosszra gondolni… A közös nevetés meggyőzi őt teljesen, hogy a lány nem hordja fenn az orrát, és van humorérzéke is. Ez ritka párosítás híres embereknél, de tudja jól, hogy vannak mindenkinek árnyaltabb részei, amire egyelőre nem is akar gondolni. Így utólag kicsit bánja, hogy az iskolában nem ismerkedett meg Csinnel, amire elég kevés ideje is lett volna, meg volt egyébgondja is. Ami azt illeti, visszagondolva, most már sokkal könnyebb az élete, és nem is annyira komplikált. Egyedül a kis sárkánya hiányzik neki, akivel nem tud annyi időt tölteni, mint régen, cserébe, mindkettejüknek sokkal több szabadideje van. Egyelőre még nem tudta eldönteni, hogy jó-e ez, vagy rossz.
- Igen, szívesen teszek eleget a meghívásnak – marad a jól ismert Yarista mosoly az orcáján. – Segíthetek pakolni és cipekedni? – kérdezi. Neki nem degradáló a pakolás, mindig rá volt kényszerülve ilyesmikre, azóta pedig nem csinál belőle problémát. – És ha megjön az étel, visszasétálunk ide, vagy a park egy még szebb részére? Tényleg nyugalmas és gyönyörű – mint te néz körbe, pillantása pedig Csinszkán állapodik meg, aztán máris indul segíteni, ha engedélyt adnak rá és van értelme. Követi Csinszkát, amint náluk a holmija és izgatottan várja, hogy milyen a lakása.
- Egészen szerencsés, hogy pont itt laksz, jól választottál – dicséri, amíg a házhoz érnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=700924#post700924][b]Máté Csinszka - 2017.09.13. 08:14[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=700931#post700931][b]Yarista Palarn - 2017.09.13. 09:18[/b][/url]

Megkapta az engedélyt, így az ő szokásos tettrekészségével áll neki a feladatnak. Odalép az állványhoz és megnézi, hogy van-e olyan dolog rajta, ami még esetleg lepotyoghat róla, de Csin már mindent elintézett neki, így csak cipekednie kell. Ez elég erős szó volt ahhoz, amit valójában tennie kell, hiszen nem túl nehéz az állvány, könnyedén felemeli és a lány mellé lépdel. Nagyot szippant a levegőbe, szereti az ilyen helyeket és egyébként is jó barátságban van a levegővel.
- Ó, akkor már két különlegesség is lesz minimum ott, szeretném, ha megmutatnád majd – mosolyodik el, miközben azt próbálgatja, hogy milyen módon vigye a festőállványt. Végül a hóna alá csapja – pedig akár lebegtethetné is -, méghozzá a bal hóna alá, hogy a jobbján lévő Csinszkát jól meg tudja figyelni. Elégedett a látvánnyal közelről is, ahogy előadás közben is néha elkalandozott és képzelődött. Lenyűgöző volt a színdarab, Csinszka pedig csillogott benne, mint a legfényesebb drágakő a nyakékben. Nem kell sokat gondolkodnia és „cipekednie”, hamarosan megérkeznek a lány házához. Csodálkozik picit, hogy Csinszka kulcsot használ, még akkor is, ha ez lehet mágikus is. ~ Biztosan így akar elvegyülni a muglik között. ~ Gondolkodik el rajta, meg azon, is, hogy furcsának tartja, hogy nincsen egy állandó 100 fős rajongótábor az ajtaja előtt. Nem mintha az övé előtt lenne, de Yarista elszeparáltan él, egy nagyobb birtokon, amit azért nem egyszerű megközelíteni. Ráadásul többször sasként közlekedik, így pedig nem követik őt.
- Köszönöm - a szíves invitálás után belép, és amint Csinszka lepakol, a szekrény mellé támasztja az állványt. – Jól lesz itt, vagy tegyem máshová? – kérdezi, és ha kell odébb teszi az eszközt, majd elkezdi levenni a cipőjét. Nem akar illetlenül viselkedni, mégiscsak egy vendég és az előszoba szépsége sem bírná el, hogy cipőben közlekedjen. Nem követi a formás lábakat a konyhába, csak nézelődik az előszobába, megcsodálja a berendezést. ~ Egészen otthonos. ~ Jegyzi meg magában, majd átveszi az étlapot. – Ó, hát én nem, de akkor valami könnyebbet keresek, hogy ne kelljen rám várnod – pillant a szépség szemeibe. – Lehet 15 is, nem sietek – kacsint, tudja, hogy egy nőnek azért 5 perc általában kevés. persze kérdés, hogy a női „5 percet” hogyan is kell jelen esetben értelmezni. Nekidől a falnak és böngészni kezdi az étlapot, nem ismeri az éttermet, ahonnan ezt hozni fogják, így az adagokról és minőséggel sincs tisztában. Talán az ár az egyetlen, ami segítségére lehet. Végül választ magának egy kis sajttálat – aztán meggondolja magát és mégiscsak a nagyot -, majd leereszti maga mellé az étlapot és vár, hogy megérkezzen Csinszka.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=701016#post701016][b]Máté Csinszka - 2017.09.13. 17:13[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=701320#post701320][b]Yarista Palarn - 2017.09.15. 10:05[/b][/url]

Nem is gondolta volna ezt másképpen, a „junk food” valahogy nem lenne Csinszka stílusa. Azért azt sem hiszi, hogy néha napján nem dob be egy pizzát a lány, ahogy Yar is megteszi. A kviddicses mondjuk akár többször is eszik ilyesmiket, csak, amikor szezon van, akkor figyel magára e téren igazán. Mivel lassan kezdődik is az új, muszáj valami normálisabb kaját rendelnie. Ezért is dönt a sajttál mellett, ami, a lány elmondása szerint jó étteremből származik, tehát nagy lesz a választék. Elmosolyodik a harapós kanapéra és felpillant a lányra.
- Rendben, akkor öntök neked is – ellöki magát a faltól, majd elindul a konyhába, miközben nézi az eltűnő formás hátsót, elégedetten bólint. Megkeresi a bort, amit szinte azonnal meg is talál, majd kutakodni kezd bornyitó után, amit viszont nem talál. Poharak után nyitogatja a szekrényeket, a harmadikban meg is találja. Előkészíti a poharakat, majd egy pálcaintéssel kiugrasztja a dugót a borospalack szájából. Közben megnézi a tiszta konyhát is, továbbra is otthonosnak tartja. Felveszi a palackot és kitölt két adagnyi bort, miközben megérkezik Csinszka. ~ Azt a mindenségit. Nem semmi ez a nő. ~ Döbben le magában egy pillanatra, majd mosolyt varázsol a szájára és felemeli a két poharat.
- Először is, gyönyörű lettél, ha még lehet fokozni. Amúgy pedig nem unatkoztam. Parancsolj – odanyújtja a jobb kezében lévő kristálypoharat, amiben lágyan ringatózó bor megfesti az üveg falát. Továbbra is elismeréssel adóz Csinszka külsejére és vélhetően a belsővel sem lehet igazán gondja. Eddig nagyon kedves hozzá a lány, és még le is nyűgözi, tíz percre volt szüksége ehhez.
- Egy sajttálat néztem ki, viszont neked nem tudtam választani. Nagyon sok halas étel van – vonja meg a vállát, és koccintásra emeli a poharát.
- A szépséges dívára! – fejezi ki elégedettségét, és ha koccintottak, egy kortyot meg is iszik belőle. Az alkoholos problémájára bájitalt iszik minden reggel, így egy pohár bele fog férni neki. Többel már problémák lennének…