Itt az álmodók beszélgethetnek egymással kötetlenül.




OFF törvénykönyv
-melynek betartása teljes mértékben önkéntes jellegű-

Az OFF-ölés
1. § (1) Gondatlanságból elkövetett OFF-ölés vádjában bűnösnek találtatik az a személy, akinek posztjára -gördülékeny társalgásfolyam esetén- 15 percnél tovább nem érkezik semmiféle válasz és ezzel befagyasztja a témát. Büntetése: Az OFF-offolási sarc (későbbiekben OOS) végrehajtása, jelesül módosítania kell a hozzászólást, amivel a bűncselekményt elkövette, megdicsérve benne az előtte utoljára írt illetőt
(2) Ha az elkövető úgy fagyasztja be az OFFot, hogy éppen elköszön, akkor mentesül a büntetés alól.

Példák az OOS alkalmazására:
Egy aktív csevegés közben szünet állt be, eltelik 15 perc s a mienk az utolsó poszt...
(Az előttünk írók természetesen az OOS-ben megnevezettek.)

Adam Kensington:
bocs, hogy befagyasztottam az offot.
nagyon jóképű vagy, Wolgi

Wolgast Bellafonte:
Sajnálom, hogy megöltem a hangulatot.
Igazán lehengerlő a stílusa, Mr. Coltrane

Keith Coltrane:
Elnézést kérek a fagyhalálért.
Egyszerűen fantasztikusak a képei, Mr Kensington!

Az Éjfélünnep
2. § (1) Az Éjfélünnepen bárki részt vehet.
(2) Mindazok, akik gyakori 00:00-ás jelenlétükkel, kitartó éjféli jókívánságaikkal ápolják ezt a szép hagyományt, méltónak találtathatnak az éjféllovagi vagy éjféltündéri címre. Ezen rangok nem igényelhetőek és egyedül az Éjfélkirályok (az ünnep ősatyái) ítélhetik oda annak, aki szerintük kiérdemli.
Éjfélkirályok: Adam Kensington, Keith Coltrane és Wolgast Bellafonte
Éjfélherceg: Kováts Marcell
Éjféllovagok: Isaac Matthew Philips
Éjféltündérek: -

...

-=Meseest Wolgival=-
-Part 1-


Az egész azzal kezdődött, hogy elaludtam.
 Egy kis magánrepülőn voltam. Hátamon ejtőernyő, fejemen kamera. A haverok még pacsiznak, aztán ugranak. Egy kis adrenalin sosem árt, ugye? Az ajtóhoz léptem, nagy levegőt vettem, majd elrugaszkodtam.
 Fenségesen zuhantam, mint egy darab galacsin, ami az előttem ülő fejéhez kívánkozik hozzákoppanni. Fogalmam sem volt, mikor kéne kiengednem az ejtőernyőmet, de gondoltam inkább előbb, mint utóbb... szóval meghúztam a zsinórt. Ereszkedtem szépen, aztán megállt bennem az ütő. Mármint az ér, nem nyársaltak fel egy baseball ütővel. Szóval sokkom oka egy szép nagy személyszállító repülő volt, ami pont felém tartott. Igyekeztem oldalra kitérni, aminek az lett az eredménye, hogy ráestem a szárnyra. Az ernyőt szívni kezdte a turbina, és tudtam, hogy ha azt bekapja, akkor nekem végem. Amilyen gyorsan csak tudtam, kicsatoltam magamon mindent, hogy levehessem a táskát, amint pedig ez megtörtént, csúszni kezdtem. Az ablakból láttam pár arcot, ahogy sápadtan, üveges szemmel figyelik a küzdelmemet. Nem tudtam mit csinálni, lecsúsztam a szárnyról és zuhantam tovább. A repülő elhaladt, mindenhol csak kék volt; felettem az ég, alattam a tenger. Csupán a nap játszotta a lázadót a maga sárgaságával.

-=Meseest Wolgival=-
-Part 1-


Az egész azzal kezdődött, hogy elaludtam.
 Egy kis magánrepülőn voltam. Hátamon ejtőernyő, fejemen kamera. A haverok még pacsiznak, aztán ugranak. Egy kis adrenalin sosem árt, ugye? Az ajtóhoz léptem, nagy levegőt vettem, majd elrugaszkodtam.
 Fenségesen zuhantam, mint egy darab galacsin, ami az előttem ülő fejéhez kívánkozik hozzákoppanni. Fogalmam sem volt, mikor kéne kiengednem az ejtőernyőmet, de gondoltam inkább előbb, mint utóbb... szóval meghúztam a zsinórt. Ereszkedtem szépen, aztán megállt bennem az ütő. Mármint az ér, nem nyársaltak fel egy baseball ütővel. Szóval sokkom oka egy szép nagy személyszállító repülő volt, ami pont felém tartott. Igyekeztem oldalra kitérni, aminek az lett az eredménye, hogy ráestem a szárnyra. Az ernyőt szívni kezdte a turbina, és tudtam, hogy ha azt bekapja, akkor nekem végem. Amilyen gyorsan csak tudtam, kicsatoltam magamon mindent, hogy levehessem a táskát, amint pedig ez megtörtént, csúszni kezdtem. Az ablakból láttam pár arcot, ahogy sápadtan, üveges szemmel figyelik a küzdelmemet. Nem tudtam mit csinálni, lecsúsztam a szárnyról és zuhantam tovább. A repülő elhaladt, mindenhol csak kék volt; felettem az ég, alattam a tenger. Csupán a nap játszotta a lázadót a maga sárgaságával.

-=Meseest Wolgival=-
-Part 2-

 Vártam, hogy becsapódok a vízbe, és ilyen sebességgel porrá törik minden csontom. Próbáltam teljesen kihúzni magam, hogy mint egy nyíl csapódjak a vízbe, a lehető legkisebb ellenállással. Lábbal lefelé értem az óceán vizét. Csak süllyedtem és süllyedtem, amíg valamihez neki nem koppantam. A fejemhez rögzített kamerán automatikusan bekapcsolt a zseblámpa. Egy cápa volt, amibe belerúgtam. Gyorsan belekapaszkodtam, gondolván: így nem tud megharapni. Cápapajtás felfelé kezdett úszni, egy pillanatra ki is bukkantunk a vízből, ami esélyt adott lélegezni. A zsebemhez nyúltam, egy bicskát vettem elő belőle. Teljes erőből a cápába kezdtem döfködni. Tudtam, hogy vagy én, vagy ő. Én márpedig élni szeretnék, ha már ennyi mindent túléltem. A cápus lassult, majd megállt, s végül süllyedésbe fogott. Győzelem! Felúsztam a vízfelszínre, kapkodtam a levegőt. Egy szigetet láttam pár kilométerre előttem, hát úszni kezdtem felé. Szerencsésen ki is értem a partra. Már kezdtem azt hinni, hogy megúsztam, amikor...
 Tigris! Úgy tűnik, a világegyetem úgy döntött, meg kell halnom, csak mint a nap, én is lázadozok a rend ellen. Felmásztam egy fára, szerencsére az állat nem vett észre. A késemet markolásztam. Ha legyűrtem egy cápát, miért ne bírnék el egy tigrissel? Levettem a fejemről a kamerát, és halkan belemondtam a nevem, a lakcímem, hogy oda küldjék el, ha megtalálják a kazettát, ha esetleg meghalnék, és hogy adják már le valami tévécsatornán, mert ilyen kalandfilmet ritkán látni.
 A tigris éppen a fám alatt volt, lassan sétált. Megfeszítettem a lábam izmait, ugrani készültem, amikor észrevettem, hogy... terhes. Ez a tigris egy kismama tigris. A kést visszaraktam a zsebembe. Egyszerűen képtelen lettem volna bántani. Ellenkezett volna az elveimmel, szóval lapultam, amíg el nem ment.
 Fél nap múlva jött egy helikopter, teli katonákkal. Az erdőt kutatták át, de nem tűntek túl barátságosnak, ezért leütöttem az egyiket, felvettem a ruháját, majd felszálltam a gépre. Sértetlenül hazajutottam.