Mágustusa nyitóest
Kinézet
Az időjárás és az esti program nem nagyon játszottak össze. A Mágustusa egy fontos esemény, az időjárás viszont mintha teljesen ellene lett volna. Vészjóslóan villámlott és dörgött egész nap.
A férfi hoppanálva érkezett a faluba, de mire onnan felért a kastélyba, bőrkabátja teljesen elázott, a hajából is csöpögött a víz. Utazóládája már a rejtett lakrészben várta, így első dolga azután, hogy Wickler igazgatóval találkozott az volt, hogy a zsupszkulcs segítségével bement átöltözni, ezzel egyetemben pedig felmérte a terepet, amit még így teljes valójában, bebútorozva nem látott.
Nem sokkal utána érkezett meg a Durmstrang, a Beauxbatons és a Roxfort meghívott emberei, az igazgatók, és a nyertesek. Jó ismerősként köszöntötték egymást a fiatalokkal, hiszen mindhárom nyertessel ő volt ott a tusájuk alatt, mint ahogy idén ezt a Bagolykőben teszi.
Az igazgatóval, a szervező DÖK elnökkel, és persze a vendégekkel együtt bejárták a kastélyt, közben izgatott csevejt folytatva. Maurice igazából leginkább csak hallgatta őket, és megfigyelőként szúrt be pár választ és észrevételt, amit jónak látott. A séta végezetével a többi vendéggel együtt elvonultak a lakrészükbe, hogy nyugodtan felkészülhessenek az esti bálra.
Szürke, fekete csíkokkal kiegészített inget, egy sötét farmerszerű nadrágot, és az ünnepiesség kedvéért fekete bársonyzakót öltött magára. Ezzel a megjelenéssel nem mutatott sok újat a régi ismerőseinek, minden ünnepségre ezt az összeállítást választja. Nyakkendőt még véletlenül sem kötött, főleg mivel nincs is neki. A bálon nem tervezett nagyobb szerepet, tehát minek úgy kiöltözni ha nem kényelmes?
Teljesen időben érkezett, ennek ellenére leginkább kihagyta volna az egészet. Már korgott a gyomra, és csak arra tudott koncentrálni, hogy mit válasszon: csirkét, vagy halat. Míg ő ezen agyalt, az Igazgató elmondta a beszédét. Mikor rá került a sor, egy-két másodpercre felállt, de ennyivel le is tudta az ő részét. A versenyzőket egyesével megtapsolta, kifejezéstelen arccal nézte végig, ahogy lassan levonulnak, és még kibírta Amira beszédét is.
Végül a halat választotta, egy pohár gyömbérrel. A vacsora végezetével kezdtek mellőle fogyni az emberek, sokan táncra adták a fejüket. Hát ő nem az a típus, ezért inkább előredőlve nézte a diáksereget.