Keiko
~Ma délelőtt
Csodás a mai nap. A vizsga időszak utolsó napja,és nekem nincs vizsgám már. Élvezhetem a pihenést,amit már el is kezdtem azzal hogy ma későn keltem. De az ért még ma nem délben,mert dolgom van. Felkel köszöntenem kedves levitás barátnőmet. Csak azt nem tudom hogy hol is találom meg. Mert nincs a szobájában,és nem akarom meg várni míg vissza jön,inkább meg keresem és nem állok az ajtóban az ajándékával. Szóval elindulok,csak úgy tetsző leges irányba,és ha látok valakit meg kérdem hogy látta-e. Ezzel a haditervvel útnak is indulok. A déli szárny felé veszem utam,nem tudom mért,de ez tűnik jó ötletnek. Lassan,kényelmesen haladók. Az ajándékot óvatosan fogva,hogy el ne ejtsem szegényt. Tegnap meg vettem és az óta nagyon vigyázok rá. Most le takartam egy vékony takaróval,így kevésbe zavarja hogy cipelem. De azért jó lenne meg találni Keikot. Bár nem tudom hogy mit fog szólni az ajándékhoz. Ezen elgondolkozva nézek ki az erkélyre,de vissza is lépek azonnal mert meg látom Keikot. Gyorsan a hátam mögé rejtem az ajándékot,amit majd nem teljesen eltudok takarni. Veszek egy nagy levegőt,és újra kilépek az erkélyre. Mosolyogva köszönök Keikonak.
-Szia.
Majd mikor jobban meg nézem,leesik az állam. Egy koponyát próbál szétszedni a barátnőm. Az első meglepetés után viszont már látom hogy nem igazi koponya,hanem csak egy műanyag,ami meg nyugtat. Azért még mindig kicsit furcsának találom,de nem mutatom.