37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Első emelet - Kormos Katalin összes hozzászólása (5 darab)

Oldalak: [1] Le
Kormos Katalin
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 26. 20:12 Ugrás a poszthoz

Lewy


Jó érzéssel töltötte el, hogy ismét iskolában lehet, főleg, hogy végre az oktatás másik oldalát erősíti. Már régóta nagy álma volt, hogy taníthasson, bár azt még nem tudja pontosan, hogyan is fog ez kinézni. Csak legyintett egyet magában, gondolván, hogy majd úgyis kitalálja.
Na meg a kastély feltérképezése fontosabb feladatnak tűnt. Ha nem találja meg a tantermeket, még akkor se érne oda időben, ha akarna. 28 év után pedig eljött az a helyzet, amikor valahol nagyon időben akar ott lenni.
A szünet kezdetén már tudta, hogy megkapta az állást, majd a papírmunka elintézése után korlátlan bejárást kapott a kastélyba. Most először használta ezt ki, és kicsit sem meglepő módon azonnal eltévedt. Bár akinek nincs konkrét úti célja, az nem is tud eltévedni, nemde?
Mindenesetre kiszúrt valakit, így nem volt rest közeledni hozzá. Lágyan megfogta a vállát, hogy azért ne hozza rá a szívbajt. Még lábujjhegyre is kellett állnia, hogy elérje, de már megszokta. Ismét elgondolkozott azon, hogy nincs-e törpe a felmenői között, mert neki nagyon gyanús volt az a 157 centi.
- Jó napot. Ön is itt dolgozik? - szólította meg hivatalosan. Csak a profilját látta eleinte, így inkább magázta. Abból kevesebb baja lesz, mintha valakit azonnal letegez, pedig nem kellene.


GRINCS KARÁCSONY - DÖK
Gratulálok, megtaláltad a díszeket!
Küldd el a hozzászólás linkjét a Szervezői Mesélőnek.
Utoljára módosította:Szervezői Mesélő, 2017. december 13. 09:04
Kormos Katalin
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 26. 21:27 Ugrás a poszthoz

Lewy


Sikerült meglepetést okoznia, bár ezt tudhatta volna előre. Egy másodperc erejéig látszott rajta, mennyire meglepődött, amikor meglátta a férfi arcát. A sebhely elgondolkoztatta, hogy mégis milyen emberek járnak erre. Próbálta empatikus úton megközelíteni, és valami szép indokot kitalálni, de csak egy verekedésre tudott gondolni. Azt viszont elképzelni sem tudta, hogy felnőtt emberek hogyan kerülnek ilyen helyzetbe, mivel neki mindig sikerült beszélgetéssel elcsitítani a vitákat. Bár gyanítja, hogy nem egy nővel való összetűzés eredménye lehetett a seb.
Megrázta a fejét, elvégre is nem az ő dolga. De ilyen volt Lina, akármit is látott meg, mélyen elgondolkozott rajta.
- Nem, dehogy. Kormos Katalin vagyok - Kezet nyújtott, közben barátságos mosolyt varázsolt az arcára. - Csak nemrég érkeztem ide és még nem igazán ismerem ki itt magam. Ami azt illeti, nem is tudom, mit keresek, mert nem mondták még, hogy hol lesznek tartva az óráim. Ugye lesz erről tanári megbeszélés valamikor? Vagy majd a tanév elején kapok én is órarendet? Nem emlékszem, hogy erről beszéltek volna nekem... - kezdett bele a fecsegésbe. Szerencsére a fél órányi monológ helyett még akkor észbe kapott és rátért a lényegre.
- Ha esetleg van ideje, körbe tudna vezetni itt?
Utoljára módosította:Kormos Katalin, 2017. június 30. 03:36
Kormos Katalin
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 27. 17:38 Ugrás a poszthoz

Lewy


Mégis megijesztette, de nem is számított másra. Végül is senki sem számít egy vállveregetésre csak úgy a semmiből. Most már viszont tudja a nevét, így ha következőnek találkoznak, már megpróbálja nem kiugrasztani a bőréből. Tartotta a távolságot, nem akarta még jobban kellemetlen helyzetbe hozni magát.
- Ó, maga lengyel? Milyen szépen beszéli a nyelvet! Már több lengyellel is találkoztam, de azt vettem észre, hogy a saját nyelvüket szeretik használni, de ebben semmi meglepő nincs. Én is a magyart preferálom, hiába nőttem fel Németországban. - Eszébe jutott, hogy Ausztriában is nem egy lengyel szaktársa volt a tanítóképzőn, akiket nagyon kedvelt.
Erős kézfogást kapott, amit szokásosan gyengéden viszonzott. Mindig is inkább a szavaival bizonyította be, hogy erős nő, semmint a tetteivel.
- Arról hallottam, hogy nem én leszek az egyetlen most kezdő tanár, de milyen nagy szerencse, hogy így találkoztunk! Ha van esetleg valami praktikája a gyerekekhez, kérem ossza meg velem. Eddig is emberekkel foglalkoztam, de még sosem tanítottam senkit sem. - A görög kávézóban betanított pár új munkást, de az távolról sem volt ehhez hasonló.
Egyszerűen legyintett, könnyedén vetette el az ötletet.
- Nem szükséges körbe vezetnie, nem kötelező. Itt lakok a faluban, tehát az egész szünetet felhasználhatom, hogy nézelődjek itt. A kollegáimat viszont nem tudom egymagam megismerni - mondta vidáman. Persze nem akarta fárasztani a férfit, de ha Lina valamit jobban meg akart ismerni, nem tudott elhátrálni a helyzettől.
Utoljára módosította:Kormos Katalin, 2017. június 30. 03:36
Kormos Katalin
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. április 27. 16:19 Ugrás a poszthoz

Lewy


Külföldi tartózkodásai során többször is megkapta, hogy a magyar olyan, mint a sátán nyelve. Nem dallamos, mint az olasz, ráadásul a szavaknak súlya van - legalábbis ezt állították azok, akik hallották. Ezért is volt meglepő számára, hogy valaki megtanulta.
Bólogatott a tanár úr feleletét hallva, de közben már máson járt az esze.
- Meg sem kérdeztem még, hogy maga mit fog tanítani? - érdeklődött a magánóra szót meghallva. Biztosan tapasztalt lehet a szakmájában, ha már külön órákat is adott másoknak.
Lina még senkit sem oktatott, mindig csak segített nekik megtalálni a megfelelő utat. Talán ezt fel is használhatná azoknál a diákoknál, akiket komolyan érdekel az ő csodálatos tudománya. Remélte, hogy mindenkivel meg tudja kedveltetni az álomfejtést.
- El sem tudom képzelni, hogy lehetne nem illően kezelni egy diákot... - Pedig ott motoszkált valahol benne, hogy lesznek olyanok, akik nem fogják szeretni. Ismeri a helyzetet, hiszen neki is volt nem egy olyan óra, ahol csak rajzolgatott a füzetébe.
Interaktivitás? Érdekes lenne, mindenképp meg fogja próbálni.
Legyintett egyet, egy pillanatra sem felejtette el ezer wattos mosolyát.
- Kellemest a hasznossal, igaz? Akkor kérem, vezessen.
Végignézett a folyosón, tekintete jó pár festményen szereplő alakéval összetalálkozott.
Utoljára módosította:Kormos Katalin, 2017. június 30. 03:37
Kormos Katalin
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. április 30. 10:58 Ugrás a poszthoz

Lewy


Repülés. Az egyetlen dolog, amit még sosem próbált ki a boszorkányok életéből és nem is szeretné. Sosem vonzotta, hogy egy seprűn ülve száguldozzon különféle labdákat elkapva, vagy terelgetve. Bár mi tagadás, néha terelőnek szívesen beállt volna, de nincs garancia arra, hogy az ellenfél csapatát erősíti, akinek szívesen küldene egy gurkó-puszit.
- Elnézést, hogy nem ismertem meg, bár nem sokat foglalkozok azzal a sporttal. Melyik csapatban játszik? Milyen pozícióban szeret lenni? - Hiába állt tőle messze ez a sport, azonnal beindult a beszélőkéje. Először is kikérdezte az illetőt, hogy tudását félig-meddig ellopva később felhasználhassa, ha úgy diktálja az élet. Persze rengeteg felesleges információmorzsa telepedett le az idők során a fejében, amiket sosem használt még fel, de nem foglalkoztatta. Még fiatal, bármi megtörténhet vele.
Nevetett Lewy megszólalásán, bár érezte, hogy komolyan gondolja a férfi. Majd meglátja, hogyan alakul ez.
Figyelmesen hallgatta, kérdezgetett tőle, miközben elindultak. Minden részletre figyelt, hogy többet lehetőleg ne tévedjen el.

//köszönöm  Love //
Utoljára módosította:Kormos Katalin, 2017. június 30. 03:37
Első emelet - Kormos Katalin összes hozzászólása (5 darab)

Oldalak: [1] Fel