David Benett
Tegnap, ahogy megérkeztem, kipakoltam a cuccaimat, és már aludtam is. Nem volt időm felfedezni a kastélyt. De nem aggódtam a tájékozódás miatt, mert egy nagyon jó ismerősöm részletesen leírta nekem, hogy mi hol van. Reggel, amint felkeltem átfutottam az órarendemet, és után a levelet, amit kaptam. Keressem meg Őt, és adjam oda neki a barna borítékot. Amint a levél végére értem, elmosolyodtam. Bár el voltam keseredve, mert nem abba a házba kerültem, ahova szerettem volna, hogy megkönnyebbítse a küldetésemet, de hát ez van. Mindig is jó voltam a keresésben úgyhogy ez sem volt nehéz akadály, hogy megtaláljam a célszemélyt. Számomra elég vicces volt a napom. Sokszor megálltam csodálkozni a dolgokon hisz én világ életemben muglik közt éltem, és magántanulóként tanultam. Pár szóban összefoglalva, nem tudtam elképzelni milyen is a varázslók világa.
Egész nap sétálgattam, a tarisznyámra persze vigyáztam. Hisz abban volt az a csomag, amit sértetlenül át kellett adnom valami David Benettnek. Már nagyon kíváncsi voltam arra, hogy fogja lereagálni a dolgokat, de még várnom kellett a nagy pillanatra. Árgus szemekkel figyeltem mindenkit hátha úgy néz ki, mint a személyleírásban szerepelt. Sajnos nem volt szerencsém egészen a vacsoráig.
Éppen a nagyteremben ültem a Levita asztalánál, és próbáltam pár falatot letolni a torkomon, nem nagy sikerrel. Csak kotorásztam az étel között a villámmal. Nagyon rossz érzés volt. Aztán, amikor az ajtó felé néztem felcsillant a szemem. Rögtön felismertem, hála a jó memóriámnak. Eltoltam magam elől a tányéromat, felálltam, megigazítottam a ruhámat és felvettem a bájos mosolyomat. Ezek után odalépkedtem a Rellon asztalához, és leültem a kiszemeltem mellé. Kicsit sem zavartattam magamat, megköszörültem a torkomat, és az asztalra könyököltem. Ura voltam a helyzetnek, és megpróbáltam az is maradni.
- Szia. -még elnézést sem kértem azért, mert megzavartam a vacsorában. Beletúrtam a tarisznyámba és kivettem egy pár centi vastagságú barna borítékot. Nem volt nagy, épp, hogy belefért pár összehajtott papír, és néhány fénykép.
Megfogtam a bal kezét a tenyerét magam felé fordítottam, és bele raktam a kis csomagocskát.
- Ezt neked küldte az egyik ismerősöm. -egy magabiztos mosolyt eresztettem felé, aztán elhúztam a kezemet, és kíváncsi szemekkel fürkésztem az arcán lévő izmokat. Nagyon érdekelt, hogy fogja lereagálni ezt az egészet.