Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály
Szendrey Adél Vannak olyan szellemek, akik jóindulatúak és csak azért vannak még itt, mert valamin javítani akar, meg segíteni másokon. Vannak olyan szellemek, akik rosszindulatúak és nem hagyja őket nyugodni egy probléma, amit halál ide vagy oda, de hátrahagytak. Vannak olyan szellemek is, akik azt gondolják, hogy ők az előbbibe tartoznak, de inkább utóbbi tábort erősítik. Szigetvári Margit is pont egy ilyen kísértet.
Az idős hölgy három nappal ezelőtt talált meg, és miközben én próbáltam letusolni, felvezette nekem a problémáját, miszerint minden próbálkozása ellenére, az ő angyalbögyörő imádott kisfia nem volt hajlandó letenni arról, hogy megkérje a kizsákmányoló és aranyásó menyecskéjét. Nem elég, hogy a nő nem vett részt a családi ebédeken szívesen, de egészen otromba is volt a fentebb említett Sz. Margittal és annak teljes családjával, fiát kivéve. Most ez a hölgy, nevezetesen Jövendőbeli Szigetvári Józsefné leesett a lépcsőről és bent fekszik a kórházban, kezén a családi ereklyével.
Miután Margit nem akart nekem választást hagyni, kénytelen voltam bevonulni az ispotályba, kezemben azzal a hatalmas csokor virággal, hogy minden avatatlan szem számára egy átlag látogatónak tűnjek. Margit nem nyugszik, míg a gyűrű el nem kerül a nőtől. Én nem akarok életem végéig Margittal zuhanyozni. Konzekvensen mi következik ebből? Vissza kell szereznem a smukkot, majd távozni a szobából, feltűnésmentesen.
Ebben csupán egyetlen dolog jött közbe, a tény, hogy egy másik nő is van a szobában, ha minden igaz, valamilyen Adél. Nem mintha nekem ezt tudnom kellene, de azért az aggódó barátok számára elég segítőkészek az emberek.
Nem kopogtam, mielőtt benyitottam volna, tekintve, hogy késő este volt, még abban is egészen reménykedtem, hogy egyikük sem lesz majd ébren.
Az idős hölgy három nappal ezelőtt talált meg, és miközben én próbáltam letusolni, felvezette nekem a problémáját, miszerint minden próbálkozása ellenére, az ő angyalbögyörő imádott kisfia nem volt hajlandó letenni arról, hogy megkérje a kizsákmányoló és aranyásó menyecskéjét. Nem elég, hogy a nő nem vett részt a családi ebédeken szívesen, de egészen otromba is volt a fentebb említett Sz. Margittal és annak teljes családjával, fiát kivéve. Most ez a hölgy, nevezetesen Jövendőbeli Szigetvári Józsefné leesett a lépcsőről és bent fekszik a kórházban, kezén a családi ereklyével.
Miután Margit nem akart nekem választást hagyni, kénytelen voltam bevonulni az ispotályba, kezemben azzal a hatalmas csokor virággal, hogy minden avatatlan szem számára egy átlag látogatónak tűnjek. Margit nem nyugszik, míg a gyűrű el nem kerül a nőtől. Én nem akarok életem végéig Margittal zuhanyozni. Konzekvensen mi következik ebből? Vissza kell szereznem a smukkot, majd távozni a szobából, feltűnésmentesen.
Ebben csupán egyetlen dolog jött közbe, a tény, hogy egy másik nő is van a szobában, ha minden igaz, valamilyen Adél. Nem mintha nekem ezt tudnom kellene, de azért az aggódó barátok számára elég segítőkészek az emberek.
Nem kopogtam, mielőtt benyitottam volna, tekintve, hogy késő este volt, még abban is egészen reménykedtem, hogy egyikük sem lesz majd ébren.