37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Oldalak: [1] Le
Phoenix Owens-Graves
Művészetis tanonc, Bogolyfalvi lakos


Fini | Nix
RPG hsz: 95
Összes hsz: 115
Írta: 2024. január 12. 21:38 Ugrás a poszthoz

Dominik || zumbázunk

Karácsonykor is oda kellett figyelnie, miből mennyit eszik, hogy januárban ne azzal kelljen szembesülnie, hogy az első táncos edzésen majd kibuggyan a hasa a leggingsből. Már várta ezt a napot, a mindennapos mozgás és az aktivitás hiányzott az elmúlt hetekből, ahogy az egész falu leülepedett, úgy szinte mindenki.
A bolt bezárása után felugrott átöltözni, így már az edzős ruhájában érkezik meg az órára. Lepakol és leveszi a kabátját, cipőt cserél, miközben érkeznek a többiek. A legtöbben ismerős arcok, de vannak újak is. Azért legnagyobb meglepetésként az éri, hogy besétál egy (sajnos) már ismerős fiú is, akit a szilveszteri bulin öntött le egy pohár punccsal.
- Az edzőterem nem itt van - szól oda, normális hangnemet megütve, hogy figyelmeztesse, valószínűleg nem erre az órára készült.
Nix elkezd bemelegíteni, néhány percen belül az edzőnek is meg kell érkeznie, hogy elkezdjék az év első zumbáját.
Phoenix Owens-Graves
Művészetis tanonc, Bogolyfalvi lakos


Fini | Nix
RPG hsz: 95
Összes hsz: 115
Írta: 2024. január 13. 21:18 Ugrás a poszthoz

Dominik || zumbázunk

Alapvetően nem gondolná magát rossz természetűnek, sem bunkónak, de még az elutasítás sem tartozik a mindennapjaiba. Ez a fiú mégis elérte nagyából két perc alatt, hogy Nix kiakadjon rá, de melyik huszonegyéves lány ne akadna ki azon, hogy öreg nőnek nézik, akinek gyerekei vannak?
Felvonja a szemöldökét azt a stílust hallva, amivel válaszol neki és még a keze is ökölbe szorul. Már lép egyet, miközben a szemei az ég felé fordulnak, hogy átmenjen a terem másik felébe, de pont belép az edző és Nix megtorpan. Semmi kedve itt táncolni a fiú mellett, most már viszont nem fog mászkálni. Be is áll, amennyire tud, távolabb ettől az embertől és igyekszik arra koncentrálni, hogy a zene vezesse, ne a fortyogó düh és sértettség. Az első üt percben ez főleg nehezen megy, mert a mellette álló maximum elkergeti az ütemet, de meg bizony nem találja, majdhogynem balesetet okozva az elcseszett lépéseivel. Nix pedig igyekszik visszafogni magát és nem beszólni, inkább a szájára harap.
Phoenix Owens-Graves
Művészetis tanonc, Bogolyfalvi lakos


Fini | Nix
RPG hsz: 95
Összes hsz: 115
Írta: 2024. január 14. 11:38 Ugrás a poszthoz

Dominik || zumbázunk

A férfiakkal egyébként is nehéz bánni, hát még ha kisifúkról van szó. Az egójuk egy pillanat alatt megsérül,ha visszautasítás éri őket. Valójában nem derült ki, mit is szeretett volna a szilveszteri bulin Nixtől, de nem is szerette volna megtudni azután a szöveg után.
Kelletlenül kerülgeti és csettintget a nyelvével, mikor az útjába kerül a másik. Már Phoenix is kezd belezavarodni a lépésekbe, de az utolsócsepp a pohárban, amikor lényegében elgáncsolják. Hirtelen történik minden, már csak azon kapja magát, hogy a fiúra esik, de a lába valahogy a padlón marad és éles fájdalmat érez a bokájában.
- A rohadt életbe - szűri a fogai között. Ajkára harap, arcizmai megfeszülnek és az alatta levő mellkasának dönti homlokát pár másodpercre. Elengedi a füle mellett a kérdést és nagy nehezen lefordul róla.
- Te idióta - sziszegi. A bokájára simít, ami lüktet, a társaság pedig köréjük gyűlik. Többségük mozizik, néhányan segíteni próbálnak. - Nem elég, hogy letaposol, felborítasz, de még engem hibáztatsz?! - gyilkos pillantást küld a fiú felé.
Phoenix Owens-Graves
Művészetis tanonc, Bogolyfalvi lakos


Fini | Nix
RPG hsz: 95
Összes hsz: 115
Írta: 2024. január 14. 12:45 Ugrás a poszthoz

Dominik || zumbázunk

Egyébként is rosszul indították az ismeretségüket, de ezt fokozzák a mai zumbával. Alig kellett negyedóra hozzá, mindketten a földön fekszenek sérülten. Nem így képzelte az év első napjait, eddig a pillanatig szeretett jönni és táncolni. Nevetségesnek tartja, hogy bárkit beengednek, aki aztán balesetet okoz.
- Fogd már be - morran rá a fájdalomtól csak feszültebben. A fájdalom nem enyhül, nyilvánvaló, hogy megrándult a bokája. Kisegítik a padokhoz, bár esze ágában sincs sokáig itt maradni. Épp azon gondolkodik, hogyan bicegjen ki, amikor a baj okozója átvált egy normálisabb viselkedésre.
- Kificamodott szerintem. Hazabicegek és lejegelem, nem annyira vészes - megvonja a vállát, mert az anyja mellett megszokta, hogy nem sajnáltathatja magát. Ezzel most a hoppanálást nem kockáztatná meg, fél, hogy túl erősen érkezik a fájós lábára és csak rosszabb lesz. - Segíts fel és elfelejtjük - ezt is, illetve azt is, hogy leöregezte. Talán az fájdalmasabb volt a bokaficamnál. Ha Dominik felsegíti, a vállára dobja a táskáját és a falba kapaszkodva botorkál kifelé.

Oldalak: [1] Fel