Ágoston
Apám még elutazásom előtt közölte velem, hogy havonta életjelet akar tőlem. Gyakrabban nem kell, kivétel ha vészhelyzet van, hisz egyrészt ő is elfoglalt ember, másrészt pedig még ekkora időközzel se fogok tudni valószínűleg olyan terjedelemben alkotni, hogy arra érdemes papírt szánni. Vagy pergament. Mindegy. Viszont az igaza előtt meghajtom a fejem, mert miről is áradoznék én neki? A varázsvilágról ő nem akar tudni, mert azzal túl bonyolítaná a helyzetét, mint tudós, tehát legfeljebb a "kis barátaimról" cseveghetnénk, ami meg nevetségesen felesleges volna. Úgy is hidegen hagyná, nekem pedig csak időpazarlás volna. De egy baglyot lehet, hogy be kéne szereznem, mert az határozottan könnyítene azon, hogy én is tudjak tőle kapni valamit. Ha az állat az enyém, nyugodtan elidőzhet otthon pár napig, amíg apám eljut a válaszig, egyébként viszont az iskola baglyai valószínűleg kevesebb toleranciával viseltetnének az ilyesmi iránt, már ha egyáltalán egy kicsivel is tovább maradnának a szükségesnél.
Az állattartás viszont nagy felelősség, ez pedig a másik oka annak, hogy ma erre járok. Az első üzenet mellett a madarakat is meg akarom kicsit figyelni, analizálni a viselkedésüket. Az már elég egyértelmű az eddigi információkból, hogy értelmesebbek, mint a hétköznapi példányok, avagy csak mi tudjuk megértetni velük magunkat, de a kommunikáció könnyedségén kívül mást nem igen tudnék mondani ebben a témában, ezzel a tudással pedig a szánalmas kategóriába sorolhatnám magam. Tarthatatlan állapot.
A lépcsőt megmászva egy fiúba botlok, aki valami furcsa indíttatásból a baglyok zsivaját és az ürülékek nem túl kellemes aromáját választotta levele ihletőinek. Nem bírom megállni, hogy egy ilyen logikátlanság fölött szó nélkül szemet hunyjak.
- Az egész kastély kiutált téged, hogy pont ezt a helyet választottad a legalkalmasabbnak a kisregényed megszüléséhez, vagy a baglyok súgnak neked?
Igazából semmi ellenséges nincs a hangomban, egy apró gúnyra utaló jel se, legfeljebb maguk a szavak adhatnak okot a sértődésre. A válaszra nem várok, a fiú mellett elsétálva a madarakat kezdem figyelni, bár hallótávolságon belül maradok.