Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Vannak olyan napok, amik úgy kezdődnek, hogy felkelek és nem akarok felkelni. Jó, de nem ez volt a lényege, vannak olyan reggelek, mikor kimászok az ágyból és az van bennem, hogy ma öltöny nap van, ezen pedig semmi nem változtat. Főleg akkor, ha az egyetemen is órát tartok, ott a fő, hogy megtartsam a kevés tekintélyem, különben katalógust kell íratnom, az pedig iszonyúan szánalmas. De ez a mai nap nem ilyen, ma kakaót ittam kávé helyett, a bőrcipőt odébb tolva vettem fel a Conversem - rémes cipők, hosszú idő felvenni őket -, és a zakót is bőrkabátra cseréltem.
Az órámon is inkább csak mesét olvastunk, ahelyett, hogy rendesen órát tartottam volna, aztán a napközit úgy döntöttem, kiviszem, ha már egyszer nem szakad az eső. Jó, nincs verőfényes napsütés és más már nem is vinné ki a gyerekeit, de kit érdekel? Nem lehet őket dobozba rakni.
Azt viszont előre közöltem, hogy a hinta az enyém és mégsem hitték el... nagy volt a megdöbbenés, mikor tényleg ledobtam magamat a láncos ülőalkalmatosságra és elkezdtem ingázni előre-hátra  kicsit, rezzenéstelen arccal nézve le az előttem ácsorgó törpére.
- Mondtam, hogy az enyém.
Valamikor itt hangzott el a nevem, én pedig felkaptam a fejemet, miközben a gyerek elkullogott másfelé, azt hiszem, hogy a csúszdára. Nem viselte meg különösebben, mert egy perccel később már lelkesen próbálta megtanítani a csokoládét Peggynek.
- Én? - húztam ki magamat egy kicsit jobban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Talán tényleg egy kicsit szemét volt tőlem, hogy a gyerekek elől elfoglaltam a hintát, de szükségem volt most lélekben erre az élményre, így szemrebbenés nélkül maradtam ülve, azután is, hogy a kissrác elkezdett nekem nyökörögni, miért nem adom át neki a helyet.
Hallottam a lépéseket, de nem fordultam meg, az esetek nagy többségében csak a lengyel lány surran kifelé, hogy megejtsen egy gyors találkát a Navinés házvezetővel, vagy aki már végzett a napi melóval, megy és lekoccol. De kivételesen egyik sem, nem sokkal később jött is a komment, mire a fejemet a láncnak billentve nevettem fel egy kicsit.
- Talán inkább most, de igazából tégy ahogy jól esik - szegeztem a pillantásomat a szőke nőre, kis mosollyal az ajkaim szélén. A gyerekek jól elvoltak, nem kellett senkit sem a karjánál fogva odébb vonszolni a többiektől, hogy márpedig most viselkedni fogsz. Szerintem király vagyok.
- Nem akarok túllengeni, ki tudja, mikor fut be elém valaki - ráztam meg a fejemet kissé tiltakozóan, aztán szélesen rávigyorogtam. - És veled mi újság, Emmácska? Hosszú nap, vagy már végeztél?
Nem rég óta volt itt ő sem, de én elég könnyen barátkozós alkat voltam, így nem aggódtam azon, hogy esetleg majd valakivel szarul jövünk ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Valahogy úgy, szerintem tudod, hogy nem vagyok túl szófogadó. - Én sem. Nem mintha a csoportom nagy része az lenne, talán éppen ezért is hallgatnak rám. Mert tudják, hogy ismerem a módszereiket és ha lecsúszok a szintjükre, akkor legyőzöm őket a rutinommal. Így inkább nem kötözködnek, csak úgy tesznek, ahogy mondom.
A hinta kérdésében nem voltam hajlandó kompromisszumra jutni, ma én voltam a soros és így is kellett maradjon ez. Az én hintám, mindegy, hogy ki és mire akar rávenni.
- Nagyon rendesek ezek a gyerekek, még forradalmat sem robbantottak ki - gondolkoztam el pár pillanatra, majd rántottam egyet a vállamon. Végül is, ők még csak gyerekek, lehetséges, hogy ez így normális, ők nem piszkálódnak és cserébe én sem. Pedig tudnék, ha akarnék! - Az már nem vészes, ott csak a figyelmet nehéz magadon tartani. De megvannak a módszereim.
Mert nem diszkrimináció, ha csak azoknak adok minicukit az óra végén, akik figyeltek rám közben. Jutalmazási rendszernek nevezném inkább. Láttam, ahogy integetnek egymásnak a kislánnyal, kicsit el is mosolyodtam rajta.
Aztán figyeltem, ahogy Emma leült és majdnem közöltem, hogy ne szarakodjon már, senki nem fogja a fenekét bámulni, de úgy döntöttem, jobb, ha inkább csendben maradok és nem mondok semmit. Hadd szórakozzon, ha annyira akar.
- Most azt próbálod kipuhatolni tőlem, van-e bármi zűr Liával? Csak mert, ha igen, akkor a válaszom az, hogy nincs. Köszöni kérdésedet, nagyon jól elvan a csoportban, csak néha rájön, hogy túl sok az újdonság, olyankor le szokott ülni mellém, én meg nem piszkálom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Lázadni fárasztó, de nem meló - ráztam meg a fejemet sietve. Attól még, hogy idő és energiaigényes, igen is jó szabadidős elfoglaltság, Dávidnál jókat derültem is rajta. Erik már kevésbé, de a nagyobb szarjait sikerrel elsikáltuk, nem kellett otthon mindenről tudniuk. A mai napig nem lennék benne biztos, hogy az anyja és a bátyám tudják, hogy Stella tavaly már lett letartóztatva. Jobb ez így.
- Akkor gondolom nagy a pezsgés, hogy milyen lesz majd az iskola, hm? - kérdeztem. Ez nagy sláger volt már a felsőbb éves osztályoknál, hogy ők kilépnek a nagybetűs életbe és a Bagolykőbe fognak járni, mint a nagyok. Szerintem lesz még olyan óra, ahol visszasírják majd az előkészítő nyugalmas és békés napjait.
- Legalább nyílt lapokkal játszol. Becsülendő. - Nem mindenki képes erre manapság, meg a szülők is katasztrofálisak tudnak néha lenni, az az elviselhetetlen kategória, mikor magadtól mész vissza az osztályodhoz, hogy inkább ők, mint a nevelőik. - Ugyan, nincs mit.
Így is éreztem, meséltem volna még, de megjött a kiskrapek, hogy elújságolja a nyűgét, miszerint ő még homokozni szeretne, én meg intettem az állammal, hogy hát akkor eredjen, én nem fogom ebben meggátolni. Milyen szadista nevelők lehetnek még itt, akik nem engednek egy gyereket játszani?
- És te? Te megvagy? Melletted nem ül senki. Talán neked sem ártana egy kis levegőváltozás.