37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Vendéglátó negyed - Jávor Balázs Zoárd összes RPG hozzászólása (18 darab)

Oldalak: [1] Le
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2023. szeptember 30. 18:22 Ugrás a poszthoz

Detti

Látta a sarkon beforduló alakot, ahogy pofátlan módon követte őt már második hete. Kifejezetten irritálta az, hogy a másik még csak arra sem vette a fáradtságot, hogy mondjuk takarásban maradjon, és megpróbálja eltakarni kémkedő szándékát. Emiatt még jobban rühellte az aurort, kedve lett volna arcon pöckölni egy égő csikkel, dolgozott is benne a harag, de úgy érezte, hogy ez talán a következő próbatétel. Meg kell állnia, hogy ne verje ki a szart is abból a tagból. A régi Balázs gond nélkül megtette volna, puszta ököllel rontott volna a másikra, most viszont vissza kellett fognia magát. Magában háromszor is elmantrázta, hogy nem ütöm meg, nem ütöm meg, nem ütöm meg, majd a csárda bejáratához érve még egy vigyort is villantott a fakabát irányába, csak hogy érezze a törődést.
Próbált keménynek és higgadtnak tűnni, de a csőrét mégis csak pöckölte a tag. Ezekkel a gondolatokkal tért be a csárdába, egyenesen a pultot célozta meg, ahol rendelt magának egy habzó sört, mellé egy pohár lángnyelvet, majd az egyik félreeső asztalnál telepedett meg, ahol rágyújtott egy cigire. Épp elnyomta a csikket és nyúlt a pohár után, amikor kihúzták a széket, s ahogy tekintete a kezekről a tulajdonos arcára siklott, úgy lepődött meg, s azzal a lendülettel egy életvidám mosoly szökött az arcára.
- Kettőt is, kinek címezhetem? Óvári Dettinek vagy Tátraiénak? - villantott egy mosolyt, halovány emlékei szerint amikor leveleztek, akkoriban hevesen udvarolt Dettinek Tátrai Márk, aztán ahogy lesittelték, őszintén fogalma sem volt arról, hogy lett-e valami köztük, férjhez ment -e Detti, vagy sem.
Míg azonban várta válaszát, fel is egyenesedett az asztaltól, hogy nagy karjai közé zárja a törékeny nőt, és két puszi kíséretében magához ölelje.
- Ezer meg egy éve nem láttalak Detti, tök jól nézel ki! Mi van veled, hogyhogy itt? Iszol valamit? - hirtelen árasztotta el a kérdésekkel, kicsit bőbeszédűbbnek is tűnhetett, mint anno, de ez csak azért volt, mert Balázs rohadtul örült annak, hogy a megszokott , rács mögötti arcokon kívül most végre találkozhatott azokkal az emberekkel, akik régen nagyon is közel álltak hozzá.
Utoljára módosította:Jávor Balázs Zoárd, 2023. szeptember 30. 18:22
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2023. szeptember 30. 19:46 Ugrás a poszthoz

Detti


- El is hiszem, veled nem könnyű tartani - jegyezte meg egy cinkos mosollyal, hisz úgy ismerte Óvárit, mint a tenyerét. Kismillió alkalommal lógtak ők ketten együtt, csináltak sok hülyeséget is, és pontosan tudta azt, hogy Detti nem az az egy helyben ülő feleség típus. Neki kaland kell, és izgalmak. Lehet, hogy emiatt is jöttek ki jól, s így utólag belegondolva kész csoda, hogy Dettit nem rángatta bele valami bődületes nagy hülyeségbe.
- Helyes, szerintem nem is illett hozzád a csávó, de nem akartam beleszólni, mert a végén még a pálcáddal találtam volna szembe magam - fűzte hozzá egy újabb mosollyal, tényleg örült, hogy Tátrai nem gyűrűzte meg Dettit, mert elég fura alak volt.
Míg a nő öltözött, ő is visszatelepedett a helyére, lopva végig nézett rajta és meg is jegyezte magában, hogy még mindig jó bőr ez a Detti, nem sokat változott.  - Ó igen, már rémesen sok, épp itt volt az ideje, hogy újra találkozzunk - szívből örült a jövevénynek. - Hagyd csak, intézem, meghívlak. A lángnyelv kiváló, bitang erős - súgta oda mellékesen, aztán felkelt és a pulthoz sétált, hogy kikérje Dettinek az italokat, majd még borravalót is csúsztatott a csaposnak, hogy az később vigye ki az asztalukhoz a piát.
- Itt is vagyok - dobta le magát vissza, kényelmesen és Dettire pillantott.
- Wow, doktornéni leszel? Ki gondolta volna - vigyorgott szemtelenül, de aztán el is komolyodott, ahogy a nagyapa szóba került.
- Sajnálom, hogy beteg, de annak örülök, hogy ilyen szép karriert futottál be. Most már nekem is van ismerősöm a Minisztériumnál - vigyorgott újra, a másik Óvári lány említésére meg elhúzta a száját. - Áh, neee, gondolom, hogy oda vagy ettől az egésztől. Hogy bírsz vele együtt lakni? - ő annyira nem ismerte személyesen Hédit, csak azokból az elmondásokból, amiket Dettitől hallott, mert hogy aztán bőven sokat is hallott róla, legtöbbször őt szidták ifjú éveikben, ha egy kicsit túltöltötték az alkoholt.
- Zsókát? Áh, dehogy. Ő csak egy kaland volt. Utána jött Laura, eléggé elvitte a fejem, már el is jegyeztem, csak aztán hülyeségeket csináltam - itt el is húzta a száját, nem volt büszke a múltjára, és Detti ezt a tekintetéből is kiolvashatta.
- Röviden tömören elbasztam. Van egy kislányom is, de alig tudok róla valamit,  Laura nem akarja, hogy tartsam velük a kapcsolatot, egyelőre ez van - megvonta a vállát, de azért érződött rajta, hogy ez egy fájdalmas pont az életében.
- Na de koccintsunk arra, hogy újra összefutottunk - emelte a poharát, ha már megkapták a rendelést. - Egészségedre - jó maga nem szórakozott, egyszerre lehúzta a lángnyelvet, egy kis fintor még így is szökött az arcára, pedig aztán elég jól bírta az alkoholt.
- Mit szólsz ahhoz, hogy Karesz benősült a krémek krémjébe? Állítólag elvette az egyik Bánffy lányt, azt se tudom melyiket a sok közül. Azért Karesz szerintem mindig is erre hajtott, nem? Neki aztán tök mindegy volt, hogy néz ki, vagy mi van, ha érezte, hogy van ott suska és hatalom, már reppent is. Mint mondjuk ötödikben arra a csajra, hogy is hívták? Tudod, elég molett csaj volt, fogszabályzóval - nem jutott eszébe a név, viszont élvezte a kis nosztalgiázást, amíg Dettivel beszélgetett, elfelejtette a rossz éveket.
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. január 1. 20:31 Ugrás a poszthoz

Elektra


Míg Elektrát leginkább az döbbentette le, hogy nincs két külön szoba, Balázst az húzta fel, hogy az előre lefoglalt szobáját tévedésből átírták valaki más nevére, s így aztán tényleg nem volt hová becuccolnia, mivel a főnökénél már nem maradhatott tovább. Fel is húzta magát, legszívesebben kikapta volna azt a nyikhajt a pult mögül, hogy elmagyarázza, mit jelent az előre foglalás, ám a nő megelőzte és elfogadta az ajánlatot.
- Hát ilyen még nekem sem - hangjából érezhető volt egy kis morcosság, ami nem is a nőnek szólt, sokkal inkább ennek a helyzetnek. Mindig is forrófejű volt, fiatalon emiatt nem egyszer került bajba, aztán a börtönévek alatt csiszolódott és megpróbált tűrni, meg alkalmazkodni. Öt és fél éven keresztül pedig szobatársai is akadtak, volt amikor több is. Abból az időszakból viszont mára már köszöni, nem kér. Nyugalomra lenne szüksége, és most kénytelen egy nővel megosztani a szobát. Igaz, az ő ötlete volt a csárda , de azt hitte, hogy az ő foglalása még mindig él, és nyilván nem gondolt arra, hogy teltház lesz.
Az emeletig érve azért csitultak benne az indulatok, ez köszönhető volt annak is, hogy viszonylag hamar beletörődött ebbe a helyzetbe. Végül is, még mindig jobb egy dekoratív nő társaságátt élveznie, mint a sitten az izzadt férfiakét.
- Tényleg nem rossz - hümmentve nézett körbe, volt már ennél rosszabb is. Igazából ilyen szempontból jelenleg nem is akadtak különösebb igényei, csak legyen hol tisztálkodni és aztán egy jó nagyot aludni. Amikor fiatal volt, imádta a pénzt, akkor még egy kicsit piperkőcnek is tűnhetett, sokat költött magára. A fogság viszont megtanította vele, hogy bár a pénz fontos és hasznos dolog, azért nem minden a csillogás. Talán a vállán heverő évtizedek is változtattak észjárásán, mindenesetre már nem feltétlen vágyott a sznobok élete után. - Helyes, jó alaposan - tette hozzá Balázs, mert a nő még két lépés távolságból is bűzlött, mintha a mesterséges címere maga a kukásasszony lenne. Mondjuk ő is bűzlött már, a közelségtől ráragadt a kosz.
Hallotta, ahogy csukódik az ajtó, még a kulcs is fordult a zárban, ez nem adott túl sok bizalomra okot, de valahol érthető volt. Vajon ha a nő tudná, hogy egy olyan férfivel tölti az estét, aki majd hat évig ült sitten női társaság nélkül, akkor még rácsokat is vonna az ajtó köré?
Balázsban persze fel sem merült semmilyen hátsó gondolat, arra ideje se lett volna az est során, nem beszélve a nem túl kellemes szagokról, melyek valamiért nem hozták meg a kedvét egy hancúrhoz. A gyanú viszont még mindig ott motoszkált benne, ezért lopva kukkantott a nő holmijába, hátha talál róla némi infót. A tárcájában lapult némi pénz, meg látta egy kislány és egy férfi fotóját is. Meglepődött, de mivel nem talált semmi olyat, ami okot adna a további bizalmatlanságra, visszacsúsztatta a tárcát a helyére, s az ablakhoz lépett, hogy kilessen azon.
Fáradt volt, nagyot ásított, nem tudta, hogy hány perce lehet a nő a zuhany alatt, de végül az ajtóhoz lépdelt és bekopogtatott. - Minden rendben odabent? - nem tudta, hogy csak ilyen hosszú rituálé ez a zuhanyzás, vagy netán a nő a fáradtságtól odabent aludt el.  Orrába eközben bekúszott valami kellemes illat, ami odabentről érkezett. Mélyen magába szippantotta, s lehunyta szemeit pár másodperc erejéig.
Utoljára módosította:Jávor Balázs Zoárd, 2024. január 1. 20:35
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. január 1. 21:43 Ugrás a poszthoz

Elektra


Hallva a bentről érkező életjelet, felnyitja szemeit és megnyugszik. Lelkére vette volna, ha a másik odabent szegi a nyakát, nem mellesleg, az aurorok is azonnal őt állították volna elő priusza okán.
Éppen csak ellépve az ajtótól, az nyílik is, Balázs pedig óhatatlanul is rajta tartja a szemét a kiérkezőn, mi több, lopva még végig is fut rajta a pillantása, s még akkor is követi tekintetével, miután elsétál az ablak irányába. Aztán ahogy ráeszmél, hogy az ablakból tükröződik, amint ott áll és bámul, el is kapja a tekintetét és már fordul is. Még csak az hiányzik, hogy őt is elkönyvelje a nő olyan baromnak, mint az a mixer. Ő nem olyan, eszébe nem jutna ahhoz hasonló sem, de azért nem vak és már-már felüdülés volt számára egy ilyen jelenet. Fel is villant az elméjében egy emlék, miközben a fürdőszobába lépett, amit csak behajtott, és az résnyire nyitva is maradt. Gondolataiban egy régi, szép emlék sejlett fel, amikor még a volt párjával volt együtt. Az idilli emlék sem tartott sokáig, hisz az életük sokkal több bosszúságból állt, mint szépségekből. Most lehetne neje, együtt élhetne gyermeke édesanyjával, és nap mint nap láthatná így a feleségét kisétálni a fürdőszobából. Ehelyett maradt számára a magány, a bizonytalan lakhatás és az ingoványos jövő.
Felsőruházatát épp csak letette, s épp kioldotta az övét, hogy megszabaduljon farmerétől, amikor kopogást hall. Kioldott övekkel és gombokkal lép oda, s pillant ki a nőre. - Várj csak - ide-oda lép a fürdőben, mire kezére akad a szára törölköző, amivel aztán már fordul is a nőhöz, majd odaadja. Ezt követően behajtja az ajtót, s ledobálva magáról a többi holmit, már lép is be a zuhany alá, ahol most a bűbáj kellemes, fás-pézsmás-dohány és fene tudja, még miféle összetevők által kreált férfias illattal lengi körbe a teret.
Ő is elidőzik a zuhany alatt, fáradt már, de kifejezetten jól esik neki a zuhany. Miután végez, nem fáradozik a törölközéssel, sosem szokott, úgy van vele, hogy majd megszárad magától. A törölközőt derekára kanyarintja, és mezítláb sétál ki, de eközben bevillan újra, hogy nincs egyedül. Ilyen helyzetben pedig még nem volt.
- Hát te? - ez a kérdés szalad ki a száján, maga sem tudja, hogy pontosan mit akart kérdezni, de elmosolyodik, látva azon a kreált pizsamán. - Egész jó cucc - jegyzi meg egy félmosollyal, miközben nedves tincseit hátra simítja.
- Már lehet, hogy kérdeztem, de Te neked van itt lakásod, nem? Szóval…most hazamész, vagy itt maradsz? - pillant Elektrára kérdőn, eddig a nő nem volt vele túlságosan közlékeny, de feltételezi, hogy férjnél van, hisz látott egy fotót abban a tárcában, gyűrű viszont nem villant meg a nő kezén.
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. január 1. 22:39 Ugrás a poszthoz

Elektra


- Hát nem is tudom - állát dörgöli, ahogyan végig méri a nőt abban a pizsamában. - Bocsáss meg, de emlékeztet a rabruhámra - csúszik ki belőle, de nem különösképp érzi magát kellemetlenül, amiért elárulta ezt magáról. Szégyen ide, vagy oda, leülte a büntetését tisztességesen és már egész más ember, mint amilyen annak idején volt. - Alszok majd alsóban - nyugtatja a másikat, még mielőtt az azt gondolná, hogy teljesen pőrén akarna a szobában tartózkodni.  Vissza is lép a fürdőszobához, és a pálcája segítségével egy öblítő-szárító bűbájt küld a ruhadarabra, hogy azt később majd magára ölthesse. Ezután tér csak vissza, hogy megérdeklődje, akkor mégis hogyan döntött a nő. Titkon remélte, hogy mivel az utca mocskát a nő már alaposan lemosta magáról, így már tisztán visszatér majd a saját kis otthonába, de meglepi a válasz. Furák ezek a mai nők. Gondolja magában, nem tudja, hogy az évek alatt ennyit változott a világ, vagy csak ekkora nagy bizalom van bennük mások felé. Vagy…nem, abba inkább nem gondol bele. Mondhatná, hogy de, zavarsz, ellenben túl késő van, ilyenkor ezen a környéken már csak a dílerek és a rablók mászkálnak. Nem tenné ki a nőt ennek a veszélynek, de ahhoz már nincs energiája, hogy haza is repítse.
- Szexelni akarsz? - őszintén teszi fel a kérdést, bár nem szánja bunkóságnak és ami azt illeti, fáradt ahhoz, hogy lenyűgözőt produkáljon. Maximum arra lenne képes, hogy elfekszik és átengedi az irányítást, de abban számára valamiért kevesebb az élvezet. Jobban szeret irányítani, ám ehhez már valóban fáradt. S még mielőtt felháborodást keltene, félmosolyra húzza a száját. - Vicceltem - dobja be, majd ismét felméri tekintetével a szobát, a nő eközben elfoglalja az ágyat, Balázs meg egyelőre a szemközt lévő fotelben foglal helyet. - Nekem jó lesz a földön is, az ágy lehet a tiéd - egyszer kibírja, meg hát lássuk be, elég sok helyet foglalna el abból az ágyból, nem mellesleg nem szeretne játszadozni a kísértéssel, ha nem muszáj.  
Kipillant az ablakon, valóban hullik a hó, és nem tagadja, egy ital is jól esne már ennyi feszültség után. - Legyen, ebből nagyobb gondunk már úgy sem lesz - fáradtan mozdul, és némi kutakodás után a bárszekrényként kinevezett kis szekrényből előhúz egy üveg lángnyelvet és két poharat. Tölt is, majd odalépdel, az egyik poharat átadja a nőnek, a másikból ő kortyol, az üveg párlat pedig a fotel lába mellett telepszik meg. - Van férjed?- teszi fel máris az első kérdést, miközben egy kicsit oldalra biccenti a fejét és érdeklődve fürkészi a másikat.
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. január 3. 15:18 Ugrás a poszthoz

Elektra


- Oké - nyugtázta könnyedén, hogy ezt is megbeszélték, bár benne azért akadtak kételyek. Természetesen ismert olyan nőket, akiknél nem merült fel volna ilyen kérdés, ám Elektrát nem ismerte, gyanúja azonban a tárcában látott fotó miatt volt. Márpedig akadt dolga egykoron férjezett nőkkel és bizony, azok nehezen bökték ki , hogy mit is akarnak. Legalábbis Valika a Holdfény utcából. De az már rég volt, és ahogy emlékszik, még a cipője is ott maradt, úgy kellett kiugrania az ablakon, nehogy a férj egy crutióval sújtja a szeretőt. - Rég kaptam ilyen bókot - jegyezte meg egy mosollyal, és továbbra se tudta, hogy melyik polcra is helyezze a nőt. Bár inkább úgy sejtette, hogy a másik nem szeretné megsérteni, s erről árulkodott a nő következő mondata is. Még szerencse, hogy Balázs nem volt az a sértődős fajta és tulajdonképp benne sem merült fel hátsó szándék, inkább csak nem tudta megérteni, hogy egy ilyen nő miért is inkább vele száll meg egy motelben, mint hogy menne haza a párjához. Ha nem szexet akart, akkor talán valami lelki oka lehetett. Na tessék, Balázs túl sok pszichológiát olvasott a börtönben, de volt rá ideje. Egészen ki is kupálódott odabent, bár nem szokta fitogtatni a tudását.
- Tényleg? Csípem a bolond nőket - elmosolyodott, rég hallott már ilyen lekoptató dumát, el is raktározta az elméjében.
- Ezt most értsem úgy, hogy - ujját a levegőben tekerte körbe, mintha így akarná kitalálni a további gondolatmenetet, de inkább nem kezdte el fejtegetni, hogy melyik is volt a vicc, ezt meghagyja későbbre.
- Inkább nem akarom érteni - fűzte hozzá gyorsan nevetve, meg is lepődött azon, hogy bosszankodását követően a hulla fáradtság mezsgyéjén még képes volt erre. Talán lehet, hogy épp a fáradtság hozta volna elő belőle a jókedvet? Vagy a nő bolondériája, a fene sem tudja. Beszélgetésük jókedvű hangulata innentől sodródott más mederbe, komolyabb téma jött szóba, a férfi pedig őszinte érdeklődéssel figyelt. Régen nem volt ennyire érdeklődő, de az elmúlt évek alatt sok mindent átértékelt. Akiket barátoknak hitt, azok elhagyták, s most magányos farkasként tengette napjait. Alig akadt valaki, aki szóba állt vele, a főnöke Matyi, illetve a még baráti körébe sorolható Zsófi és Detti társaságán kívül sokan elfordultak tőle.
- Azért ez komoly, sok minden történik az emberrel, de egy kóma és ezt még túl is élted, komoly. És okozott valami komolyabb gondot? Vagy könnyen tudtál visszailleszkedni az életedbe? - sokat hallott már kómás állapotokról, olvasott arról is, hogy vannak, akik elfelejtenek dolgokat, netán képességeket, vagy az életük egy teljes részét.
- Vannak kivételes napok - vonta meg a vállát, inkább úgy volt vele, hogy a nő rosszat várjon tőle, sem mint megszokja, hogy mindig ilyen jó. Régen sokaknak okozott sok csalódást, ezért ha ma már másként is viselkedett, azt akarta, hogy tudják, van neki sötét oldala is.
Míg az italból jóízűen kortyolt, látta a nő vonásainak rezdülését. Meglepte. Valamiért egész más válaszra számított, de úgy tűnt, sokkal kacifántosabb a valóság. - Ó értem, részvétem - mondta azt, amit ilyenkor szokás, ennél jobban azonban nem akart belemerülni a témába, főleg ha a másiknak sikerült lezárnia a sebeket, miért is tépné fel azokat egy rosszul irányzott kérdéssel. A végén még vigasztalhatná, ahhoz pedig nem ért és még csak zsebkendője sincs.
- Sajnálom, nem akartam vájkálni az életedben, csak feltételeztem, hogy valaki vár otthon - tette hozzá, látva másik tekintetén a ború fátyolát.
- Lehetett volna, de elbasztam. Élettársam volt, de rossz társaságba keveredtem, akik vittek magukkal. Hűtlen is voltam, rám húztak hét évet, börtönbe kerültem. Született egy kislányom, de az anyja nem keresett, elvágott minden szálat. Szeretném a gyerek miatt tartani a kapcsolatot, de menekül előlem - megvonta a vállait, olyan semlegesnek tűnhetett, mint eddig, bár azért ha valaki jó megfigyelő, érzékelhette, hogy milyen mélyen érinti a férfit ez a téma, leginkább a gyerek végett. Meg is dörgölte az állát, ez amolyan pótcselekvés volt, ha szar témával találták be.
- Nem öltem embert - pillantott a nő sötét íriszeibe, s úgy érezte, ezt jobb, ha tisztázza, mert bizonyára számos kérdés merült fel a nőben a börtön hallatán. - Még egyet? - közben mivel saját poharát már kiürítette, tölteni kezdett egy újabbat.
Utoljára módosította:Jávor Balázs Zoárd, 2024. január 3. 15:28
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. január 13. 22:43 Ugrás a poszthoz

Elektra


Életének tényleg ez volt az egyik legérdekesebb beszédtémája. Valóban felkeltette az érdeklődését a baleset, már csak azért is, mert annak idején rengeteget kviddicsezett és nem egy ember hullott ki mellőle fejsérüléssel. Egyszer még ő is csúnyán megsérült, agyrázkódást szenvedett, de szerencsére túlélte és megúszta ennyivel. Ez a sztori viszont ledöbbentette. - Ez nagyon megrázó lehetett, neked is és a szeretteidnek is, nem semmi - megcsóválta a fejét, bele sem akarta képzelni magát a nő helyzetébe, meg aztán valahogy azt se tudta volna elképzelni, hogy ha mondjuk egy hozzá közel álló személlyel történik valami hasonló. Ez mindenki számára egy trauma lehetett.
- Sajnálom, hogy át kellett élned ezeket a kemény helyzeteket  - ezt őszintén így gondolta, látta a nő arcán, hogy mennyire megviselték a történtek, emiatt egy kicsit már kellemetlenül is érezte magát, mert nem örült annak, ha a közelében sírnak. - De a lényeg, hogy mindent visszakaptál, egészségedre! - koccintásra emelte a poharát, még kacsintott is egyet, hogy ezzel terelje azokat a rossz gondolatokat. A lángnyelv marta a torkát, de hozzá volt már szokva, szerette is ezt az ízt. - Várj, azt mondtad, hogy elveszítetted a férjed és a gyermeked - itt egy picit kezdte elveszíteni a fonalat, ez ki is ült az arcára.
- Végül akkor újra férjhez mentél? Anya vagy? - kíváncsiskodott, mondjuk a korából ítélve már biztosan lehetett gyereke, de mivel nem hétköznapi munkát űzött a nő, így ebben azért még sem volt annyira biztos.
- Meg mert nem akartál büdösen hazamenni  - fűzte hozzá immár nevetve, hogy a sok rossz után mégis csak mosolyt csaljon a nő arcára. De ez a vidámság sem tarthatott sokáig, hisz a kérdést visszakapta, s ezúttal neki kellett megválaszolnia. - Szerintem is-is, nem tagadom, akkor eléggé heves voltam, bántottam szavakkal, tettekkel, szóval nem csodálom, hogy tart tőlem, nem beszélve ugye arról, amit elkövettem. Bebizonyítanám neki, hogy megváltoztam, de nem ad erre lehetőséget - sóhajtva húzta le most az italt, ez a téma nagyon feszélyezte.
- Persze, hogy mélyen érint, hát mégis csak a lányomról van szó. Lehet, hogy szar ember voltam, de esélyét se adja, hogy a lányommal legyek - tört fel belőle most először némi indulat, de ez is csak a szavaiban mutatkozott meg.
- Ne haragudj - sóhajtott, miközben ujjaival megdörgölte a halántékát.
- Inkább ne beszéljünk ezekről. Ütős ez az ital, nem de? - felállva töltött még a nő poharába, majd a sajátjába is, aztán immár mellé telepedett le az ágyra, s vele szemben ülve őt méregette. - Ha nem lennék fáradt, és téged nem várnának otthon, akkor…- nem mondott semmit, csak egy mosoly szökött az arcára. - Egészség - koccintotta poharát Elektráéhoz. - Amúgy mi ez az oknyomozósdi, mindig ez akartál lenni, vagy hogy jött ez a meló?
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. január 14. 10:11 Ugrás a poszthoz

Elektra


Ott a szórakozóhelyen, amikor még prostituáltnak nézte a nőt, nem gondolta volna, hogy néhány órával később már egy közösen bérelt szobában fogják egymást múltját boncolgatni. Ez a néhány óra elég volt ahhoz, hogy eggyel több dolgot tudjanak meg a másikról, mint ami első látásra nyilvánvalónak tűnhet. S persze mindketten óvatosak voltak, azért a lángnyelv mégis csak segített, így Balázs is fedett fel titkokat, ahogyan a nő is leleplezte családját. A férfi ismét csöndesen hallgatta végig a tragikus történetet, ahogyan abból az is kiderült, hogy kik is várják most odahaza. Egy gyermek, és egy szerető barát, társ, szerelem? Nem mintha ezekhez köze lett volna, amúgy sem számított volna sokat, legalábbis a múltban biztosan. Balázs ízig-vérig rosszfiú volt, nem számított az, ha férjezett asszonnyal kezdett ki, ahogyan az sem, ha romba döntött egy házasságot. Akkor. Azóta viszont sokat változott, átértékelte az életét, saját hibáit, és ha még fel is merült benne a gondolat, hogy most akár a lepedőt is gyűrhetné a másikkal, ott volt az a bizonyos de.
Éppen ezért is hallgatott el a szavak végén, hiába látta a másik pillantásában is felcsillanni azt a hasonló tüzet, azt az izgatottságot a kérdésben megbújva. Balázs a válasz helyett csak mosolygott, amúgy is tudta, hogy a nő pontosan tudja, mire is gondol most. S bár ott lebegett a kísértés, nem ő lesz az, aki most tönkre teszi a nő életét, nem ő fog éket verni az életébe, hogy aztán megint ő legyen a rossz.
- Igazán remek auror lett volna, de az is biztos, hogy akkor most nem beszélgetnénk - ismét mosoly szökött az arcára, most egész másfajta, mint az előbb. Balázs gyűlölte az aurorokat, rossz emlékeket őrzött velük kapcsolatban.
- Azt hiszem, elég is volt mára ez az ital, kellően fejbe csapott - jegyezte meg mosolyogva, ahogy felkelt az ágyról, s az üres pohárral az asztalka mellé sétált, hogy arra helyezze azt. Onnan még visszapillantott a nőre, megfordult a fejében, hogy ki is élvezhetné ezt az estét, miért is ne? Talán többé nem is látják egymást, legfeljebb, ha újra lerobban az a motor. Ám akkor bevillant neki a korábbi beszélgetés, miszerint otthon egy gyermek várja, meg a párja. Hát azért még sem cseszne szét egy ilyet egyetlen éjszakáért.
- Akkor szép álmokat Elektra - köszönt el a nőtől, miközben az ágyról elvett egy párnát, s két fotelt összetolva helyezte magát végül kényelembe. Az ital az elméjére telepedve kergette álomba, most először mindenféle rossz gondolat nélkül tudott elaludni, talán a beszélgetés miatt, vagy azért, mert tudta, hogy nincs egyedül.
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. január 22. 19:52 Ugrás a poszthoz

Bréagha

megjelenés


A minap egy tollas majd beszakította az ablakát, olyan erővel küzdött, hogy levelet kézbesítsen Balázsnak. A férfi ezen egy kicsit meglepődött, hisz sosem kapott tollast, még a börtönévek alatt se küldött neki senki levelet - legnagyobb bánatára. Éppen ezért váratlanul érte őt a madár jelenléte, s némi izgalommal is töltötte el, hogy vajon kitől és mit kaphatott.
Miközben bontotta fel a pergament, abban reménykedett, hogy talán a kislányának édesanyja észhez tért, és végre hajlandó felvenni vele a kapcsolatot. Talán Zsófi által az üzenet célba ért, és most végre Balázs meghívást kapott. Pechére azonban nem erről volt szó. Gyönyörűen megírt levél, címer, miegymás, végül pedig a név, amit nem is oly rég ismert meg.
Fel is vonta a szemöldökét, főleg, mivel a nő találkozni akart vele. El nem tudta képzelni azt, hogy miről lehet szó, egy ideig még gondolkodott is azon, hogy vajon rákérdezzen-e Dávidnál, de aztán úgy döntött, hogy inkább nem hozza szóba, mert abból csak félreértés lenne. Inkább elmegy, tisztázza hogy miről is van szó, utólag pedig majd elmeséli a lakótársának.
Balázs össze is kapta magát, tisztességesen felöltözött és el is ment a találkozóhelyként szolgáló teaházhoz, talán egy kicsit még korán is érkezett. Mivel nem volt annyira nagyon hideg, úgy döntött, hogy odakint várja meg a nőt, helyet is foglalt az egyik pokróccal fedett széken, s kezébe véve az itallapot, azt nézegette, hogy miféle különleges forró italokat lehet itt fogyasztani. Mindössze pár perc telt csak el így, már meg is érkezett a várva várt nő.
- Semmi gond, én is csak pár perce érkeztem - felelte Bazsi felegyenesedve, majd végig pillantott a nőn. Kicsit meglepte ez a fajta úri stílus, ő nem volt hozzászokva az ilyen köszönéshez, meg nem is volt olyan úr, hogy ennek megfelelően hajolgasson, ehelyett lazára vette és a kezét nyújtotta kézfogásra.
- Tegeződjünk szerintem, úgy könnyebb és nyugodtan engedd el magad, csak lazán, én nem vagyok olyan karótnyelt, mint a Doki - nevetve kacsintott is egyet, hogy oldja a feszültséget, ami teljesen normális, ha két idegen találkozik. Egyébként meg imádta a hülye lakótársa fejét, és persze nem volt karótnyelt a fickó, csak néha, másnaposan. - Amúgy nem lep meg, hogy már megint tüntetnek. A múlt héten is ezt csinálták, késtem is a melóból - fűzte hozzá csak úgy mellékesen, aztán az ajtóhoz lépett, hogy kitárja a nő előtt és előre engedje, mert bent azért mégis csak melegebb volt.
- Legyen mondjuk egy kávé, azt elfogadom - biccentett, mert bár általában a férfiak hívják meg a nőket egy italra, ez most egészen más helyzet volt. Itt Balázs tett szívességet - bár egyelőre fogalma sem volt arról, hogy pontosan miért is hívták ide, mindenesetre rettentően kíváncsi volt. Az egyik asztalhoz oda is kísérte a nőt, lesegítette a kabátját, majd kihúzta neki a széket. Végül a saját barna kabátjától is megszabadult és kényelembe helyezte magát az egyik szemben lévő széken.
- Őszinte leszek, meglepett a leveled, és roppant kíváncsi vagyok, hogy miről is van szó? - Bazsi igyekezett rögtön a tárgyra térni, mert részben számára az idő pénz volt, másrészt meg, tényleg érdekelte, hogy mit is akarhat tőle a nő.
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. február 1. 18:54 Ugrás a poszthoz

Bréagha


- Na mi az, ez ennyire vicces? - kérdi egy mosollyal, mert igen, eszébe jut az, hogy azért annyira nem volt jófej az első találkozás alkalmával, és igen, gondolhatja róla a nő, hogy egy rugalmatlan f#sz. Ez részben igaz, vannak dolgok, melyekhez ragaszkodik, és amiből nem enged, de képes arra, hogy felengedjen és lazán kezeljen bizonyos dolgokat. Régen túl laza volt, ez hozta a fejére a bajt, a börtön meg átképezte, elég rendesen. Emiatt időnként lavírozik, s néha maga sem találja meg az összhangot a különféle helyzetekben.
- Varázslókat ölök - ad komolynak tűnő választ, de mielőtt még ráhozná a frászt a nőre, gyorsan elmosolyodik. - Sok mindent csinálok, mágikus járműveket hozok helyre, kijavítom őket, átalakítom kérésre. Emellett őrző-védő feladatokat is vállalok, biztonsági őrködés és hasonlók. Néha fuvart szállítok, mikor éppen mire van szükség - meséli el, de a részletekbe egyelőre nem megy bele. Az biztos fura lehet a másiknak, hogy Balázsnak ennyi féle munkája van, de jelenleg erre volt és van lehetősége. Hiába szeretne kviddicset edzeni, ahhoz még be kellene fejeznie az iskolát, ráadásul börtönben is ült, és ki tudja, hogy hány év lesz, mire ilyen téren foglalkoztathatják.
Eközben betereli a nőt, hogy még se ácsorogjanak, majd megpróbál úriember lenni, ami szintén a börtönben ragadt rá. Egy ideig volt egy idősebb cellatársa, ő mesélt sokat arról, hogy hogyan is kell bánni a nőkkel. Balázs régen mondhatni egy tahó volt, nem figyelt különösképp arra, hogy előre menjen és kinyissa az ajtót, kihúzza a széket vagy lesegítse a kabátot. Mostanra megtanulta azt, hogy ha így tesz, ezzel egyrészt a saját megítélésén is javít, másrészt pedig örömet okozhat a gyengébbik nemnek.
- Ezzel egyetértek, viszont szerintem mielőtt bárki is ítélkezik, érdemes lenne meghallgatni a másik felet is arról, hogy pontosan mi hogyan történt. Nem gondolom, hogy azonnal meg kellene lincselni, a felelősséget persze vállalnia kell a tettéért - fűzte hozzá Balázs a tüntetéssel kapcsolatban, majd végre helyet foglaltak az asztalnál.
- Oké, bevallom, hogy annyira azért még sem lepett meg a leveled, valamiért sejtettem, hogy ennek kapcsán fel fogsz keresni. Hallgatlak…- tényleg figyel, viszont épp ekkor zavarja meg őket a pincér, Balázs rá is vezeti a pillantását, s megvárja, hogy az a rendeléssel elsétáljon.
- Van olyan ismerősöm, igen. Egész pontosan milyen információkra lenne szükséged? - kíváncsi arra, hogy Bréagha milyen kérdéseket is szegezne a forrásnak.
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. február 3. 21:52 Ugrás a poszthoz

Bréagha


- Ugye? Szerintem is szép pár vagyunk - mosolyodik el, aztán fel is röhög és megrázza a fejét, persze hogy csak viccelődik. Ettől függetlenül, mint lakótársak, tényleg jól megértik egymást és kezdenek is összebarátkozni Dáviddal. Már csak ezért sem akarja, hogy a cimbora bajba kerüljön, részben ez is oka annak, hogy Balázs segíteni akar Bréaghának.
- Nem, a boszorkányokat desszertnek hagyom - mondja ezt teljes komolysággal a kérdésre válaszolva, megpróbál nagyon hitelesnek tűnni, de aztán el is mosolyodik, így rájöhet a vele szemben ülő, hogy bizony csak kamuzott. S hogy ezt bizonyítsa, el is meséli, hogy mennyi mindennel is foglalkozik mostanában.
- Nem egyszerű, de meg lehet oldani, mert ez nem olyan, hogy napi nyolc órát kell lehorgonyoznom itt vagy ott. Általában úgy osztom be, hogy minden napra jusson valami. Persze előfordul az, hogy mondjuk délután négyig szerelek, aztán csak pár órát pihenhetek, mert megyek este tízre a klubhoz egészen hajnali négyig. Az elég húzós és megviseli a szervezetet, de kell a pénz - megvonja a vállait, nem tud mit tenni, ő nem született gazdag családba, nincs mit örökölni, betörésekből pedig már nem akar élni. Megtehetné, de kockázatos, neki pedig sokkal többet jelent a szabadsága, mint hogy újra a rács mögé kerüljön.
Biccent a nő szavaira, ezzel is jelezve, hogy figyel, közben ő is elpillant a kávégépek irányába, mert már inná azt a feketét. Most jut csak az eszébe, hogy ma még nem is fogyasztott koffeint, talán ezért is érzi magát kicsit fáradtnak.
- Érthető, hogy kíváncsi vagy rá, de valahogy kinyomozzuk. Ha engem kérdezel, szerintem valaki felbérelte az illetőt. Van néhány ismerősöm ilyen körökből is, szóval előbb vagy utóbb, de biztosan találunk majd valamit - ebben hisz is Balázs, úgy érzi, hogy ha nagyon utána járnak a dolgoknak, akkor ki fog derülni az igazság. Most, így második beszélgetésre, már kevésbé érzi a nőt bajkeverőnek, sokkal inkább az áldozatot látja benne.
- Igen, kivitelezhető. Lenne egy ötletem, ha te is benne vagy, akkor a házadhoz menne néhány ismerősöm és szerelnének fel mágikus képrögzítőt. Azzal folyamatosan figyelhetnénk a házad környékét és később is vissza tudnánk nézni a képeket. Vagy már van ilyened? - érdeklődik, hisz nem tudja biztosan, hogy a nő pontosan milyen védelmi berendezéseket szereltetett fel. Eközben visszatér a vörös pincérsrác, a tálcán a rendelt italokkal.
- Köszönöm - biccent Bazsi a srác irányába, és már le is csap a gőzölgő kávéra.
- Egészségünkre! - biccent a nő felé, majd kortyol a kávéból.
- Remek itt a kávé. Kóstolja csak meg - biztatja a másikat is.
- Egyébként szabad tudni, hogy Ön miből él? - kíváncsi, hogy miféle választ kap, ezt ugyanis majd összevetheti Elektra nyomozásával.
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. február 4. 22:27 Ugrás a poszthoz

Breagha


Elmosolyodik, egy kicsit még a szemöldöke is feljebb szökken. Ha nem tudná, hogy a vele szemben ülő nő éppen odáig van a drága lakótársáért, már azt hinné, hogy flörtöl vele. És talán éppen ezért nem is bízik addig a másikban, míg nem kapja meg az infókat Elektrától. Nem tudja, hogy mikor is kerül a kezébe pontosan az anyag, de addig nem árt, ha résen lesz. Ugyanis, ha valóban egy aranyásóval van dolga, akkor az veszélyes lehet Dávidra.
- Van, aki annak néz, de én mindig a másik oldalon álltam - vonja meg a vállait, nincs mit szépíteni ezen, ő mégis csak egy bűnöző volt. Az más kérdés, hogy ma már tisztességesen próbál megélni, ez attól még nem fog változtatni a tényen, hogy milyen sok rosszat tett Balázs.
- Ez így igaz - biccent, nem is rejti véka alá a bizalmatlanságát, nem baj az, ha a nő ezzel tisztában van. Ettől függetlenül Balázst a segítő szándék vezérli, és ha másért nem, hát a lakótársáért ezt is megteszi.
- Ezt örömmel hallom. Nem tudom, hogy mi ez az egész, de remélem, hogy nem akarod őt átverni - komolyan nézett ekkor a nő szemeibe, csak hogy nyomatékosítsa a szavait.
- Igen, biztonsági kamerára. Hasznos lenne - bólint, főleg miután kiderül az, hogy efféle dolgok nincsenek felszerelve a nő házára. Már rég rossz. Egy profi bűnöző bármikor könnyen behatolhat, viszont ha van kamera, az egy fokkal már gyengíti a helyzetét.
- Rendben Bréagha, akkor egyeztetek a srácokkal, beszerezzük a megfelelő holmit és valamelyik nap átugranánk, hogy felszereljük. Szerintem jó lenne, ha felvennél valakit, aki figyeli majd a kamerákat és figyel a biztonságodra - tette hozzá, mert ez is fontos volt. Nem elég a kamera, ha nincs személyzet.
- A tervrajz az mindenképp jól jönne még mostanában. Ha lehet, minél előbb, mert akkor aszerint vásárolunk be - eközben megkapták a kávét, Balázs kortyolt is belőle, majd oldalra sandított, mert ő is kiszúrta a baglyot.
- Hű társad ez a madár - jegyzi meg, aztán mivel kicsit elkalandoztak a gondolatai, tévedésből magázódni kezdett. Ez neki persze fel sem tűnt, már csak akkor figyelt fel, amikor ezt maga Bréagha is szóvá tette.
- Elnézést, csak kicsit megzavarodtam, biztos a kávé - mosolyodott a nőre, majd azzal a lendülettel ki is itta a csészéből a fekete italt.
- Persze, hogy ismerem, magam is ott végeztem - mosolyodik el, régi szép emlékek jutnak az eszébe. - Rendészet? Tehát auror leszel? - vonja fel a szemöldökét, aúcs. Ennek annyira nem feltétlenül örül, nem kedveli őket, mondhatni zsigerből utálja az aurorokat. Bár, végül is sosem árt egy jó ismerős közülük, s ki tudja, egy napon talán még összebarátkoznak az ír nővel.
- Elnézésed kérem, de lassan indul a második műszakom, így indulnom kell. Mikorra várhatom a tervrajzokat és a címet? - mert hogy ez is kulcsfontosságú, Balázs szeretne mindent alaposan feltérképezni.
Utoljára módosította:Jávor Balázs Zoárd, 2024. február 4. 22:27
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. február 13. 17:28 Ugrás a poszthoz

Breagha


- Nem feltétlen, néha hibázunk és rossz döntéseket hozunk, velem is ez történt- ő nem akarta kimenteni magát a bűnei alól, tisztában volt azzal, hogy régen nagyon rossz felfogással élte az életét és hogy sokat hibázott. Lehetett volna felhozni a rossz gyerekkort, a rossz nevelést, de felnőttként már maga hozta meg a döntéseit, amikért vállalnia kellett a felelősséget is. Balázs a börtönben egy pszichológus segítségével térképezte fel a múltját és azokat a pontokat, melyeken elbotlott, ezek segítettek neki abban, hogy valamelyest változzon és elkezdje jobb irányba terelni az életét. S bár tényleg nem akarta kimenteni magát most ebben a beszélgetésben, azért annak örült, hogy a nő nem ítélkezett felette.
- Ezt fogjuk kideríteni hamarosan, csak ne idegeskedj rajta, mert a stressz az árt. Légy óvatos és körültekintő - javasolta a nőnek, ahogyan azt is, hogy nem ártana, ha valakit felvenne maga mellé védelmezőként.
- Ne nézz így - egyből kiszúrta, hogy a másik rágondol, vagyis ezt érezte a mondandójából, ő azonban nem igazán foglalkozott személyi őrködéssel, és amúgy is sok dolga volt, na meg, ez meg sem fordult eddig a fejében. Igaz, ha megfizetnék jól, akkor végülis…de egyelőre nem bonyolódott bele ebbe a témába.
- Milyen úri neve van a madárnak, szimpatikus - jegyezte meg egy mosollyal, ahogy végig pillantott a madáron, aki elégedetten hunyta le szemeit, miközben a gazdája végig simított rajta.
- Ha az leszel, ügyelj rá, hogy ne kapj el - nevetve tréfálkozott ezzel, bűnözői múltjára tekintettel. - Én nem végeztem, csak elkezdtem a kviddicsedzői képzést, egy évem maradt hátra belőle. Ha elvégezném, akkor sem hiszem, hogy lehetnék edző, a múltamnak sajnos nyoma van - sóhajtott, fogalma sem volt arról, hogy van-e elévülési ideje a tetteinek, erről egy jogászt kellett volna megkérdeznie. Mivel azonban egyelőre tervei közt nem szerepelt, hogy folytassa az iskolát, így arra se gondolt, hogy egyeztessen valakivel.
- Rendben van, várni fogom. És köszönöm a kávét, remek volt - biccentve felállt, aztán elköszönt, majd elindult a kijárat felé. Félúton még azért visszafordult. - A srácokkal a rakott krumplit szeretjük - tűzött mellé még egy mosolyt is, ezzel jelezte, hogy ha mennek felszerelni a védelmi eszközöket és megfigyelő berendezéseket, igazán hálásak lennének egy jó meleg ételért. S ahogy ezt kimondta, távozott is a helyiségből.
Utoljára módosította:Jávor Balázs Zoárd, 2024. február 13. 20:03
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. március 7. 18:05 Ugrás a poszthoz

Detti


- Nem én mondtam! - teszi fel védekezően a kezeit, s fél szemmel még a sietve távozó fiatalok felé pillant, akik megjegyzéseket tettek rájuk. - De amúgy meg…miért is ne? - utóbbit már mosolyogva fűzi hozzá, mert hogy végül is, ketten vannak és remekül érzik magukat, csevegnek - privát dolgokról is - és látták egymást pucéran, ráadásul Balázs hívta meg Dettit. Szóval, akárhogy is nézzük, nevezhető ez randinak.
- Nyugodtan edd azt a burgert, én fizetem - kacsint rá, aztán nevet is, majd ő is beleharap a saját hamburgerébe, ami már a második, mert hogy alapjáraton is éhes volt, meg aztán neki két hamburger kell legalább, ha jól akar lakni.
- Azt nem szeretném, meg nekem így tetszel. Nem bírom a magassarkús macákat - konkrétan most Hédi jut az eszébe, őt tényleg nagyon nem bírja, és az eddigi tapasztalatai alapján a magassarkús nők amúgy is túlságosan kényesek. Az más kérdés, hogy tetszik-e neki, mert végül is, legutóbb Dettinek is jól állt, Balázs elméjébe is véste azt a képkockát, bár egész biztos, hogy nem fogja erre kényszeríteni. Jó, ha netán egyszer arra vetemedne, hogy feleségül vegye - kizárt - akkor esetleg megkérné, hogy ne már ebben az acélbetétesben tegye át a lábát a templom küszöbén. Úgy egyébként meg tényleg nem érdekli, neki így is tetszik Detti, bakacsonstul, rockerestül.
- Ezt akkor most vehetem meghívásnak? - elmosolyodik, emlékei szerint nem is nagyon utazgatott eddig Dettivel, ez az ajánlat viszont tetszik neki. Ugyan sok a dolga, több projektbe is belefogott, ettől függetlenül nincs ellenére a dolog.  - Hát ami azt illeti, idén még nem vettem ki szabadságot, szóval szerintem néhány napot ad a főnök, és akkor megnézhetem, hogy hol diplomáztál. Ugye megvan még az a talárod? - egy szemtelen mosoly szökik az arcára, mert igen, akadt egy kósza ötlete is, ha már elutaznak olyan messzire, de ezt nyilvánosan nem fogja megosztani, csak mélyen Detti szemeibe néz.
Aztán harap ő is a hamburgerből, majd rögvest kortyol rá az üdítőből is, aztán jöhet egy kis sült krumpli ketchuppal.
- Miért kell amúgy odautaznod? Munka? Azt hittem, hogy Bagolykőn szeretnél elhelyezkedni - kíváncsi, mert munkáról az elmúlt napokban nem sokat beszélgettek, leginkább mással voltak elfoglalva. Azt meg nem vallaná be, de azért egy kicsit aggasztja, hogy mi van, ha Detti úgy dönt, hogy visszaköltözik Stockholmba.
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. március 15. 14:09 Ugrás a poszthoz

Detti


Egyetértően mosolyog, mert ez az igazság, tényleg tetszik neki mindenhogy, de leginkább ruha és cipők nélkül, ezt kár lenne tagadnia. Azt pedig egyáltalán nem bánja, hogy az a csónakházas este így alakult, mert ugyan fogalma sincs, hogy merre is haladnak, de remekül érzi magát Detti társaságában és erről nem biztos, hogy le tudna mondani.  - Hát pedig jó lenne, ha előkerítenéd - mosolyog, miután tisztázódott, hogy ez bizony egy meghívás volt. Sejtette, csak hallani is akarta, mert Detti bizony nem sűrűn dobálózott efféle meghívásokkal. Szemöldökeit közben fel-le emelgeti, mire végre csak leesik a nőnek, hogy miért is jönne jól az a talár.
- Nem mindig, csak úgy fél óránként - röhög fel, közben végig nyalja az ajkait, s megint csak mélyen néz Detti szemeibe. Oldalra néz, a mosdó irányába, kissé beindult a fantáziája, igaz már felnőttek és nem kamaszok, de őt nem feltétlen zavarná, ha Dettit sem.
- Nanana - megcsóválja a fejét, mert már érzi, hogy ismét elindul a Hédi lavina.  - Először is, felejtsd el azt a nőt. Nagy az iskola, ha meg szembe jön, majd rámosolyogsz. Aztán meg szerintem meg kellene próbálnod azt a rúnatant, lehet, hogy jó lenne, mégis csak taníthatnál, lennének diákjaid, inspirálhatnád őket - egy kicsit próbálja Balázs noszogatni őt, hisz ez nem is lenne olyan rossz elfoglaltság itt a faluban.
- Egyébként elmegyek veled. Stockholmba. Csak beszélek a munkaadóimmal, hogy néhány napig távol leszek. Meg szólok a lakótársamnak is, mielőtt még frászt kapna, hogy eltűntem - mosolyodik el, ha Dávidra gondol, igazán megkedvelte őt.
Utoljára módosította:Jávor Balázs Zoárd, 2024. március 15. 14:09
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. április 3. 22:38 Ugrás a poszthoz

Detti


Detti hitetlenkedésére csak szemtelenül vigyorog, őt aztán igazán nem zavarja, hogy mások mit gondolnak, ennyi kis játszadozás meg szerinte még belefér. A repülő szalvéta elől mindenesetre elkapja a fejét.  - Most mi van? - tárja szét a karjait, ahogy Dettire néz, mintha olyan nagy bűnt követett volna el, aztán inkább lop a sültkrumpliból és ő is rágcsálni kezdi, közben mellé kortyol az üdítőből.
- Hogyne emlékeznék, vicces volt – neveti el magát, így utólag azért úgy érzi, hogy egy kicsit túllépték a többiek azt a határvonalat anno, már ami a tréfát illeti. Ettől függetlenül nem lehet elfelejteni a pillanatot, és mindig jó kedvvel fog rá visszaemlékezni.
- Szerintem sem, amúgy is rám fér a kikapcs, mert kezd egy kicsit az agyamra menni a város – jegyzi meg. - Szerintem jobb lenne az utóbbi, mert úgy akkor nem kell másokhoz alkalmazkodnunk, mehetünk éjszakai sétára a városba – amúgy sem szereti a kötöttségeket, és nem szívesen függne másoktól. - Majd egyeztessük később az időpontot, hogy tudjam jelezni a főnököknek – mert hogy azokból is volt több, hisz részmunkaidőben itt is, ott is dolgozott.
- Most például a lakótársam nőjének segítek, elég nagy zűrbe keveredett. Már többször is megtámadták, de egyelőre rejtély az, hogy ki lehet az elkövető. Egy kicsit zavar a sztori, mert aggódom, hogy Dávid is belekeveredik. Bemutattalak már neki, nem? - jut eszébe, erre azért rákérdez, mert ha nem, akkor bizony erre is sort fog keríteni. Főleg, ha Detti rendeszeres vendég lenne náluk, nem árt, ha Dávid tisztában van vele, ki jár s kel a lakásban.
- Amúgy kéne valami jobban fizető meló, de nem tudom, nincs végzettségem – sóhajt, sajnos a kviddicskarrierjét elcseszte, és a börtön is jó pár évet kivett az életéből.
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. április 5. 19:11 Ugrás a poszthoz

Detti


- Persze, kizárólag sétálni szeretnék - emeli fel a magasba védekezően a kezeit. - Nem is tudom, magácskának mi fordult meg a fejében - itt már azért elneveti magát, mert persze, hogy az is megfordult a fejében, de kinek nem lenne ez a gondolatai közt? Még a dátumot is sikerül egyeztetni, pontosabban Detti mondja a számokat, Balázs pedig bőszen hallgat és gondolatai közt lapozgatja a naptárát, láthatóan üresnek tűnik. - Oké, meglátjuk, hogy mit sikerül egyeztetnem a melóban, és ahogy tudok, megyek. Legfeljebb majd utánad utazok - közli, neki is tetszik ez, hogy ilyen laza a dolog, és nincs ráakaszkodva a csaj. Nem is tudná, hogy más esetben mit tenne, de valószínűleg az a kapcsolata sem tartana túl sokáig.
- Én nem emlékszem rá, hogy én hagytam volna nyitva - mosolyog, túl heves volt az az éjszaka. Viszont erre valóban ügyelni fog, mert tisztában van az együttélés szabályaival és nem szívesen zavarná meg Dávid nyugodalmas éjszakáját.  - Amúgy meg nem csak éjszaka jöhetnél át, úgy értem, hogy egyszer kajálni is átjöhetnél valamikor napközben - ezt veheti a másik akár vacsorameghívásnak is, Balázs annyit dolgozott a Zengő konyháján, hogy egész ügyes lett a konyhában. A kérdés aztán egy kicsit meglepi és egyben el is gondolkodtatja.
- Kössz - jegyzi meg, nem is tudja, hogy ezt most bóknak vegye, vagy inkább sértésnek, de azért nem veszi a szívére. - Nem is tudom, anno elkezdtem az edzőit, le is toltam másfél évet belőle, de tudod jött a zűr és kibasztak. A múltammal meg nem hiszem, hogy bárhová is bevennének edzőnek, ha elvégezném. Más meg annyira nem érdekel. Mit is tanulhatnék? - pillant kíváncsian Dettire és közben elfogyasztja a kóláját is, de közben észreveszi, hogy nyílik az ajtó.
- Ne nézz oda, de épp most sétált be Hédi egy pasival - nem ismeri fel a férfit, fogalma sincs, hogy ez ki lehet, de az biztos, hogy nem Máté.
- Én azt hittem, hogy Mátéval együtt vannak - jegyzi meg halkan.
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. április 6. 20:38 Ugrás a poszthoz

Detti


- Ne mondj ilyeneket, a végén még kiderül, hogy animágus az a macska – ezen még képes lenne beparázni Balázs, pedig ő aztán nem sok mindentől fél, de na. Nem régóta ismeri Dávidot és a fene tudja, hogy honnan szedte össze azt a két szőrgombócot. De ha már itt tartanak, tényleg jó ötletnek tartja, hogy átmehetne Detti egy vacsorára, szívesen mutatná be őt Kozáknak.
- Miért, nem nyilvánvaló? - kérdez vissza, szemtelen mosollyal fürkészve a vele szemben ülőt, ha most nem egy nyilvános helyen lennének, akkor bizony felkapná és valószínűleg letépné róla a ruhát. Itt viszont viselkednie kell, és kibírnia legalább estig, tekintve, hogy még nagyon sok programjuk van délután.
- Oké, tudom – utal ezzel a nő megjegyzésére az iskolával kapcsolatban. Mi tagadás, Balázs sok rossz döntést hozott, ezek miatt bűnhődött is bőven, viszont nem tudja, hogy most megérné-e folytatnia azt, amit annak idején elkezdett. Vagy ha nem is azt, valami mást. Ahhoz persze pénz kellene, ő viszont jelenleg nem tart ott. Igaz, a rablásokból maradt még némi pénz, és már eltervezte, hogy valamikor azt is felkutatja, de enyhén szólva nem egyszerű ezt kivitelezni akkor, amikor egy régebbi auror folyton a nyakában lohol. Semmi kedve újra összeakasztania a bajszát a törvénnyel, de Dettit csak nem kérheti meg, hogy fedezze őt, amíg az erdő mélyén ás. Már így is egyszer majdnem lebukott, mikor azok a kölykök ott tomboltak a tóparton.
- Áh, a sárkányőrség kizárt – meg is rázza a fejét, nem hülye ő , hogy porrá égjen. - Nem is tudom Detti, ne beszéljünk inkább erről – láthatóan zavarja a téma, a szórólapokra viszont rábólint, az még talán belefér. Ekkor érkezik meg a másik Óvári lány, Balázs is csak lopva néz oda, kerüli is a szemkontaktust, mert már csak az hiányzik hogy Hédi melléjük sétáljon.
- Hát de ez akkor is gáz, nem válik el Mátétól, de azért ide mászkál egy másik fószerral? Ha Te ilyet csinálnál velem, biztos kitekerném a nyakad – mondja egy kedves mosollyal, nem azért, hogy ráhozza a frászt Dettire, inkább csak így adja a tudtára, hogy ő ilyennek nem örülne.
- Gyere, lépjünk le gyorsan – súgja oda, aztán feláll, de fordul is el, hogy hátával takarhassa Dettit, így könnyen eltűnhetnek a hárpia közeléből.
- Még úgyis dolgom van a városban. Te bemész az egyetemre most? - kérdi, miközben távozóban vannak a burgerezőből.
Vendéglátó negyed - Jávor Balázs Zoárd összes RPG hozzászólása (18 darab)

Oldalak: [1] Fel