Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Engem úgy neveltek, hogy már tizenegy hónaposan is locsolnom kellett. Értitek. Azt se tudtam, hogy farkam van, ezek meg már azt várták el tőlem, hogy locsoljak. Persze vannak cuki képek, de fene se emlékszik arra, hogy igazából mi történt ott. Egyetlen egy dolog nyugtat, ha azok a rettenetek előkerülnek, hogy a most is mellettem sétáló, másik anyától származó testvérem is a képeken van.
- Na, a vének tanácsa már itt van - komolyan nem tudom, hogy történt meg, hogy ezek hárman is bekerültek. De az egészen biztos, hogy én nem tolom őket hazáig talicskán.
- Azok meg mik?- szalad fel a szemöldököm, mikor meglátom Márton kezében lévő pacsuli szarokat. - Milyen édes, hogy ennyire öreg vagy - és ezzel a lendülettel ki is dobom őket a kukába.
- Albert barátommal gondoskodtunk arról, hogy normális locsolás legyen - és felcsapom az egyik rekesz szódát a pultra. - Mindenkinek jut legalább négy. Akiében a legtöbb marad a nap végére, azt bedobjuk a tóba - faszom se tököl kölnivel. Hát hülyék ezek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Olyan kicseszett öregek vagytok - nézek a vének tanácsa felé. Esküszöm csak attól öregedtem húsz évet, hogy egy levegőt szívok velük.
- Benned még van remény - veregetem meg bátyám hátát, amikor az italt emeli. - Egészség, senki se maradjon száraz - vagy valami ilyesmi. Mondjuk ha valamelyik vén bepisil, akkor tuti ott hagyom, ahol művelte a dolgot.
- Hoztad a kosarakat?- sandítok Albertre. Pöcsös kiskorunk óta egyén kosarunk van a piros tojásoknak. Mondjuk én most tuti telepakolom kajával, hogy ne én legyek, aki elsőre kidől.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Botond. Mindig is te leszel a number one sógorom, még azután is, ha Sárika egy kanál vízbe megfojt. De mégis mi a faszért van nálad az?- ezt az én gyenge elmém nem képes feldolgozni. Itt a vének tanácsa, itt egy meleg, aki egyébként a húgom dugja, van egy porbafingó, aki már attól remeg, ha ránézek, még van Bálint. Csodálatos társaság.
- Én csak benned bízok cimbora - pakolom Albert kosarába a kaját, mert én cipelem a rekeszeket, mint jó férj, akkor ő gondoskodjon az ételről, mint jó asszony.
- Na indulás, mert ha rajtatok múlik semmi se lesz ebből - emelem fel kissé a hangomat, majd egy poharat a nyakamba akasztok és hogy szavaim komolyságát mutassam meg is indulok kifelé.
Aki jön, jön, aki nem, az így járt.
Irány a Tündérmanó utca, mert ott alszik a legtöbb némber.