Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Mindenki, aki csak egy hangyányit is ismeri, pontosan jól tudja, hogy egyáltalán nem istenfélő. Épp ellenkezőleg, az a végtelen hosszú sor, ami a pokolba vezet, megnyílik előtte, mint a tenger Mózes előtt, ahogy jó kedélyűen kárhozatba vonul. Éppen ezért teljesen jogosan teheti fel bárki azt a kérdést, hogy mégis mi a lópikulót keres az Édenkertben.
A válasz az új tulajdonos személyében keresendő, aki pap ugyan, ám egy felsőbb hatalom igencsak jól bánt vele. Ilyen külsővel azért nem áldanak meg minden születendő gyermeket. Persze Nora egyelőre csak pletykákat hallott, hogy a szexi atya mennyire dögös és hirtelen mindenki végtelenül bűnösnek érzi magát, csak kerüljön a kezei közé. Mondanom sem kell, hogy a bűnben senki sem jár oly aktívan élen, mint a nő, hiszen a paráználkodást már annyiszor megtette, hogy a bűnbocsánathoz ezer miatyánk is kevés lenne. Erről persze nem kell tudnia senkinek, hiszen ha jól sejti, csak valami vicc akar lenni, hogy valóban egy pap dolgozik itt: mégis ki az a marha, aki a csodás testét eltékozolja és önmegtartóztatásra ítéli saját magát? Nos, amennyiben Balázs ilyen, hát fel kell kötnie a gatyáját, mert Nora társaságában a cölibátus örökkévalósága villámgyorsan percekké rövidülhet.
Belépve az új vendéglátó egységbe azért egy kicsit elbizonytalanodik. Eléggé vallásosnak tűnik, szóval nem kizárt, hogy valóban egy pappal van dolga. Még jobb! Sohasem rontott még meg hívő embert, épp itt az ideje, hogy elkezdje. A pulthoz lép, s lévén kevés a vendég, így merészen felkönyökölve, haját hátravetve fordul a neki épp háttal álló férfi felé.
- Elnézést, Balázs atyát keresem. Esetleg itt van? - aki hallja ezt a kérdést és végigtekint a nő egyébként teljesen elegáns és ízléses, mégis végtelenül dögös szettjén, hozzácsapva az enyhe sminket, mely kiemeli szemét és ajkait, nem feltétlenül arra asszociál, hogy isteni közreműködésben reménykedik. Nem is. Isteni beavatkozás a cél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Remek kérdés, hogy miért mondott végre valahára igent. Nem mintha álmatlan éjszakái lettek volna a rengeteg randimeghívás közepette - más miatt persze voltak, höhö -, mégis úgy érezte, lehet egyszer gyereknap. Ebben a hőségben amúgy is jó lenne nyalni valamit, máskülönben picit megleckéztetheti a fiút. Mindenki rögtön valami gonoszságra gondol, de Nora inkább nevezhető perverznek, mint rosszindulatúnak, így semmi negatívra nem kell ám gondolni. Hogy a randevú látszatát is elkerülhesse, abszolút nyáriasan öltözött, szakadt farmersortba, enyhén áttetsző fehér felsőbe és derekára kötött kockás ingbe bújt edzőcipővel és napszúrás ellen baseball sapkát húzott. Hosszú, fekete haja kibontva lebben meg abban a surdában, amit a legnagyobb jóindulattal sem lehet kellemes szellőnek titulálni. Mégis, mintha képtelen lenne az izzadásra és épp most lépett volna le egy címlapról, úgy lépeget a faluban.
Amikor megpillantja prefektusát, azonnal elmosolyodik és még integet is neki - ezzel mindenki számára egyértelműsítve, hogy kihez érkezett. Ráérősen közeledik, telefonját egy könnyed mozdulattal lezárja és hátsó zsebébe csúsztatja. Az eddig viselt napszemüveg egyik szárát a bő pólóba csúsztatja, hogy valóban szemtől szemben lehessen Móriccal.
- Remélem felkészültél, mert végigkóstolunk mindent - a tőle megszokott lazasággal szólítja meg, s ha nem tiltaná minden létező erkölcsi és társadalmi szabály, egyszerűen átkarolná a szőkeséget. De mint tudjuk, most érett felnőttként van jelen, nem tesz semmi félreérthetőt, pláne úgy nem, hogy az alany gondoljon sokkal többre. Volkovnak említette, hogy elfogadja a meghívást, a férfi pedig megígértette vele, hogy jól fog viselkedni. Nem tudom, melyik a kellemetlenebb: hogy Norát figyelmeztetni kell, ne nyomuljon a saját prefektusára vagy a tény, hogy e megvilágításban Móric tűnik érettebbnek. Hamarosan kiderül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Lehetne hivatalos, ahogy egy tisztességes, becsületes tanárhoz illik, de olyan régóta viselkedik már rendesen... Papi azt mondta, ne feküdjön le senkivel, de ha meg is teszi, legalább ne a diákság egy tagjával, és Mihailt leszámítva igazából eleget tett ennek a kérésnek. Most sem azért van ám itt, hogy bármi olyasmi történjen közte és prefektusa között, ami... Hogy is fogalmazzak. Némiképp illetlen, nem mellesleg törvénytelen. A fiú kiskorú és, bár az attitűdjéből arra következtet, volt már dolga nővel, valószínűleg a bíróságon ez nem nagyon fogja felmenteni. Annyi józan esze még neki is van, hogy csak játszadozzon. Ugye?
- Te ajándékot hoztál Nekem? - ettől most őszintén meglepődik és kíváncsian nyúl a könyvért, hogy ajka finom ívben felfelé görbüljön. Ez nem is akármilyen iromány, nem valami ócska lektűr, vagy valami tömeggyártott könyv olyan mérgekről, amiknek a receptjét elolvasni sem érdemes. Ez egy igazi, hamisítatlan első kiadású Régi korok mérgei, amiből másolatot is csak komoly nehézségek árán lehet szerezni. - Köszönöm - azzal (Móric számára) váratlanul odahajol, hogy egy finom puszit nyomjon az arcára és ezúttal sokkal szélesebben mosolyogjon. Oh my god. Mondom oh_my_god.
- Lássuk a kínálatot - biccent egyet az ajtónyitásra, amikor pedig belépve körbepillant, gyorsan észre is veszi az egyik hátsóbbi sarokban lévő asztalt. Ott aztán háborítatlanul nem randi randizhatnak. Az sem kerüli el figyelmét mindeközben, hogy a hely tele van a diákság többi tagjával, így különösképp elővigyázatosnak kell lennie. - Gyere - íriszei Móricra rebbennek, hogy jelezze, megtalálta a helyüket, majd el is indul felé. Lehuppanva baseball sapkáját könnyedén dobja le maga mellé, ezután ujjai fekete hajába mélyednek, hogy megborzolhassa és némi tartást adhasson neki. Nem mintha erre bármiféle szükség lenne, hiszen így is túlontúl szexi. - Mit szólnál hozzá, ha tegeződnénk? Szólíts nyugodtan Norának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Egy cseppnyi bűntudatot sem érez, amiért zavarba hozza diákját, talán még egy kicsit mulattatja is ez a tény. Nem mintha egy kósza, ártatlan arcra adott pusziban lenne bármi helytelen vagy túlfűtött, de ha az embernek ekkora... szíve és ilyen teste van, hát nem meglepő, ha a másik már attól elalél, ha hozzá szólnak. Az elmúlt évtizedek alatt - amikor egyébként lassabban és szexibben öregedett, mint a topmodell a Modern Boszorkány címlapján - hozzászokott már ehhez a reakcióhoz, ám megunni még napjainkban is képtelen. Noha korántsem nárcisztikus, szereti érezni, hogy kívánatos, hogy beindítja az ellenkező nemet, netán a sajátját. Sokat látott, sokat megélt nő, aki nem kevés izgalmat lát egy fiatalabb csődörben.
Az asztalhoz ülve ösztönösen teszi, amit tesz, egészen konkrétan a létezést. Látja, hogy Móric álla leesik, de úgy tesz, mint aki ezt nem veszi észre. - Miért is ne? Furcsa lenne ez a... - megáll, habozik, szinte ízlelgeti a jelenlegi összejövetel definícióját, míg a hallgatóság és olvasóközönség szinte visszafojtott lélegzettel várja, mi sül ki ebből. - ...találkozó, ha magázódnál. Ha az Elena jobban tetszik, úgy is szólíthatsz, azt is nagyon szeretem - hátraveti néhány fekete tincsét, miközben magában mosolyog a randevú szó kikerülésén. Biztos benne, hogy szerencsétlen Móric így is lassan kettőt lát mindenből, pedig bele sem merültek semmibe. Még.
- Na és mondd csak Móric - hangja mintha sokkal mélyebbnek, erotikusabbnak hangzana, ahogy a névhez ér és finoman formálja minden betűjét -, mit nyaljunk? - felvonja fél szemöldökét és hagy némi hatásszünetet, csak azután biccent az asztalon heverő étlap felé, amiben természetesen a fagylaltok is fel vannak sorolva. Kérhetnék tálban is, de most mindenki álljon meg és gondolkozzon el egy pillanatra: Nora kihagyná valaha is, hogy szexuális túlfűtöttséggel vegyen a szájába egy tölcsér fagyit és nyalja körbe? Főleg akkor, ha ezzel mélységesen zavarba hozhat másokat, akik pocsolyává olvadnak ezek láttán? Ugyan, akkor nem ismeritek eléggé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

A felvetésre elgondolkodik, elvégre nem sok ember használja második nevét - mely nem más, mint Savannah -, ámbár imádja. Édesapja ragaszkodott hozzá, hogy megkapja, ő azonban sohasem élt a használat lehetőségével. A tény, hogy Móric valami egyedire törekszik, megerősíti azon feltételezését, hogy ez prefektusa részéről bizony igenis randi, s ettől csak még szélesebbre ível mosolya. - Tetszik. Egyedi. És csak a Tiéd - fokozhatná, mondhatna olyan félreérthetetlen mondatokat, mint a "csak úgy, mint én", de ez igazán korai. Inkább megpróbálja másképp zavarba hozni, például a megfelelő hangsúllyal ejtett megszólítás, a sűrű, hosszú pillák alóli felnézés, minden olyan női praktika, amiknek híján is levehetné a lábáról Móricot, de mennyivel izgalmasabb ugyebár, ha él a lehetőségeivel?
- Meg nem húzott határok? Nem értem, mire gondolsz - ártatlanul kapja el a fiú tekintetét, azonban íriszei csillanása elárulja, mennyire ördögi nőszemély is. Azért mondott igent legfőképp, hogy valami tanulságossal gazdagodhasson a rellonos, ám azt valóban nem vésték kőbe, hogy egészen pontosan mi is legyen a tanulság. Így hát a határok is szép lassan délibábnak tűnnek, s ahogy a vele szemben ülő úgy dönt, riposztol, Nora sem hagyhatja annyiban.
Tekintete végigsiklik a kínálaton, ajkaival enyhén csücsörít, miközben tökéletesen manikűrözött, karamellszín körme a sorokat követi. A feldobott labdát persze lecsapja, mert az kell. - Nos, mivel Te nem vagy az étlapon... így kénytelen leszek valami mást választani. Szóval édestölcsér, vanília és citrom - felpillant, jobb kezével felkönyököl és fejét kecsesen támasztja meg kézfején. Az sem kizárt, hogy egy hangyányit előrébb hajolt ezzel, így a pólójának nyakában függő napszemüveg hangsúlyosabban nehezedik az anyagra, ezzel valamivel többet enged láttatni a dekoltázsából. Bajban vagy fiam, nagy bajban vagy, pedig a vélamágia még elő sem került. - Te mit választottál?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Szíves örömest javítaná ki, hogy bizony mindig lesznek olyan dolgok, amiken osztoznia kell – s ebbe Eleanora is beletartozik -, ám nem szeretné már idejekorán lelombozni, elvégre épp csak kezdi feltüzelni. Korai.
- Ha mindenképp határokat szeretnél, megbeszélhetjük őket egy kevésbé nyilvános helyen – úgy is fogalmazhatna, hogy segítene neki meghúzni fizikai síkon. Mármint a határt. Remélem senki sem gondol bármi egyébre, hiszen a nő soha, még csak gondolatban sem rontaná meg egy diákját. Bár ki beszél itt rontásról? Biztosan nagyon élveznék mindketten az együtt töltött időt, amíg Nora megtanítja egyre-másra. Az efelé való sodródásban újabban merészebb vizekre evezik, s nem teszi hiába, hisz Móric zavara rögvest kiül arcára. Nem tehet mást, minthogy elmosolyodik, majd érdeklődve lapoz az utolsó oldalra, ahol…
- Ügyes. Egyre kíváncsibbá teszel, mi mindenre vagy képes – ajkával enyhén csücsörít, s eszébe jut, hogy illúziót tanul a fiú. Igaz, ami igaz, Nora is nagyon szívesen tanulna Alek-től, s abban is biztos, hogy tudna olyat mutatni, amit a férfi még nem látott. Egyszer beszéltek, de kollégája egy szempillantás alatt illant el a helyszínről – gondolom megérezte, amit egy préda szokott, ha ragadozó van a közelben. Nora sohasem érezte kellemetlennek, hogy szexuális kíváncsisága megannyi férfi karjai közé hajtja, úgy is mondhatnánk: nem szívbajos.
- Úgy tűnik, van bennünk valami közös – jelentőségteljesen pillant prefektusára, szemeiben különös csillanás jelenik meg, s hagyja, hogy a fiú mindent IS beleképzeljen ebbe az egyetlen ártatlannak tűnő mondatba. – Mindketten szeretjük a citromot – azzal lassan hátradől, megszabadítva Móricot az eddigi látványtól, s persze szemtelen, pimasz mosolyt villantva. Addig-meddig húzogatja a cica bajszát, mígnem a desszertet se várják meg, csak eltűnnek. Ha bárki kérdezné, miért ilyen rossz, akkor tájékoztatásul közlöm, hogy fogalmam sincs, de én is lennék ilyen, ha ez lenne a garancia arra, hogy mindig élvezem az életet.