Maid Café
Nem voltam jóban a gondolattal, hogy szoknyát kell majd viselnem. Nem azért, mert nem szeretem a szoknyákat, vagy ilyesmi, magában ezzel a ruhadarabbal semmi bajom nincs az ég adta világon, de rajtam az ilyesmi sosem állt jól. Azonban a pincérkedés gondolata megállíthatatlanul vonzott, meg olyan bulisan hangzott az egész. Egyébként is késő lett volna visszalépni egy nyamvadt ruhadarab miatt, úgyhogy magamra erőltettem a dolgot. Igazából nem is volt olyan rossz. Egészen tetszett, hogy valami változatosságot vezethetek be.
Szerencsére nem késtem el a helyszínről, amire pedig minden esélyem meglett volna. Fogalmam sem volt, mit hogy kéne csinálnom, de sejtettem, hogy lesz valami eligazítás az elején, amiről nem volna jó lemaradni, úgyhogy megmoderáltam magam, és nem nézegettem a ruhámat további fél óráig, hanem időben elindultam. Amikor odaértem, már tartott a megbeszélés, ami nekem oly' fontos lenne, úgyhogy gyorsan odacsapódtam a társasághoz. Maryt és Lottét azonnal kiszúrtam, jó érzéssel töltött el, hogy velem lesznek, mint biztos támpont. Az emberkék közül még Runát ismertem, bár a lánnyal nem kerültem közelebbi viszonba. Bár Runa jelenléte cseppet sem lepet meg.
- Halihó - mosolyogtam rájuk. - Lemaradtam valami létfontosságú dologról? Ugye nem most mondtad el, hogy kell hatástalanítani a becsempészett bombákat?! - néztem tettetett aggodalommal Runára.