Dr. Hollóvölgyi Zsófia
Éppen egy üzletben sétálgattam(természetesen 100% bio cuccok voltak mindenhol, persze nem mintha bánnám) mikor is egy elég problémásnak tűnő kutyával találtam szembe magam. Nem, nem ilyedtem meg...csak egy kicsit...jó, majd' szívrohamot kaptam, de most nem ez a lényeg. Tovább sétáltam a sorok között, néha-néha megálltam néhány terméknél.Persze nem mintha olyan sokat meg is vennék...Mikor már legalább 15 perce tengődtem a sorok között, újra szembe találtam magam a kutyával.Hirtelen a kutyát vezető-legalábbis vezetni próbáló- nő, elég hangosan szólt...Hozzám?! Ezt egy pillanatra nem értettem, aztán rájöttem hogy a rakoncátlan kutyája elkezdte nyalogatni a bokám. persze nem igazán értettem ezzel mi baja lehet, nem is gondoltam arra hogy esetleg a kutyájához szól.Én hülye...persze már megszoktam.Elég sokáig gondolkodtam a válaszomon, közben mintha a nő(és a kutyája?) végig engem szuggerálna.Egy fél perc múlva rájöttem hogy válaszolni kéne, így elég fura hangon, kicsit értetlenül hátra fordultam és válaszoltam-az akkor azt hittem-nekem szánt kérdésre-bo-bocsi...én tényleg nem akartam-csak ezután kezdtem azon gondolkozni, hogy valószínűleg azt az ominózus ,,Héló!''-t nem nekem szánta...