Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem ez az első alkalom, hogy interjút készítenek vele, de az első, hogy sem a szülei - persze anyja beleegyező nyilatkozata szükséges volt ahhoz, hogy ez a beszélgetés létre jöhessen -, sem az edzője nincsenek vele. Ráadásul a versenyeken az ilyesmi gyorsan és szervezetten zajlik, csupán pár rövid kérdésre van lehetőség, az ezeken kívüli esetekben pedig előre meg szokta kapni a kérdéseket, vagy legalább egy kivonatot a szóba jöhető témákról.
Most, hogy egyedül kell helytállnia, kicsit úgy érzi magát, mint a pályára lépéskor, eltekintve a versenyzés kellemesen borzongató izgalmától. Szóval hányingere van, izzad a tenyere, gombóc van a torkában és mindent összevetve borzasztóan izgul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem kell sokáig egyedül időznie, interjúztatója, Elektra szinte azonnal meg is érkezik, hogy aztán elirányítsa a megfelelő helyre az épületen belül.
 - Jó napot! - viszonozza a lány a köszöntést. - Számomra megtisztelő, hogy gondolt rám.
Remegő kezeit igyekszik elrejteni, ezért egyelőre nem nyúl semmihez, bár a limonádé igencsak kelleti magát. Egyelőre mégis inkább csak nyel egyet, és várja, mi fog következni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Most épp a meleg érdekli a legkevésbé, de azért bólint az ötletre, hiszen a szája teljesen kiszáradt, bár ez kivételesen nem a hőség hibája. Kezébe veszi a felé nyújtott poharat, majd belekortyol az italba, ami valóban kellemesen hűs, és nem is olyan borzasztóan cukros-ragacsos, mint amilyenre a húga szokta összepancsolni.
 - Még nem volt rá lehetőségem - válaszolja, és csak ekkor jön rá, hogy igazából még csak körül sem nézett. Most bepótolja: míg kortyol még egyet az innivalóból, körbeles a szobában. - Miért pont velem szeretne interjút készíteni? - éled fel kíváncsisága, jobban mondva, hangot ad neki, hiszen a kérdés eddig is ott motoszkált benne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A választ hallva teljesen megnyugszik. Ezt a szót már hallotta, ez már ismerős terep a számára. Hallotta rajongótól, utálótól, kommentátortól, az edzőjétől kedveskedve és üvöltözés közben is elhangzott már. Az anyjától, amikor kihallgatta, amint a nő a férjéhez beszélve kifejti, hogy Csengének azért muszáj folytatnia a seprűakrobatikát, mert abban legalább tehetséges. Egyedül az apja nem mondta neki, de az ő tekintetében viszont mindig ott volt ez valahányszor ránézett. Talán ez fáj a lánynak a legjobban. Mert ő viszont túl maximalista ahhoz, hogy elismerje tényleg a tehetségesebbek közé tartozik, az akrobatikát tekintve, és ezért mindig úgy érzi, mintha csalódást okozna a férfinek.
A nő hívásnak eleget téve helyet foglal a székben, majd bólogatva végighallgatja Elektrát. Nyel egyet valahányszor elhangzanak az "ahogy szeretnéd" szavak, de nem szól semmit, csak a legvégén:
- Mehet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Vesz még egy utolsó mély levegőt, amit aztán lassan enged csak ki. Izgalma, ami korábban elszállni látszott, most enyhébben, de visszatér. Próbál arra gondolni, hogy ez is olyan, mint egy verseny, de a pálya megnyugtató ismerőssége és a hűvös nyél érintése nélkül nem igazán tudja becsapni magát. De nem is kell. Végül is, ha el is ront valamit, az még nem lesz a világ vége, és ahogy a nő is mondta korábban, ez nem élő adás.
Koncentrál a szavakra, de egyben Elektra gesztusaira is, így nem kerüli el figyelmét a pillanat, amikor már ő következik.
 - Szép estét Önnek és a hallgatóknak is! Számomra megtisztelő, hogy itt lehetek - mondja, majd azért kissé aggódón felles a nőre, hogy ez így jó-e. Ciki lenne rögtön az elején elrontani, főleg egy köszönést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A kacsintás jót tesz az önbizalmának, egy mosollyal köszöni meg a nőnek a segítőkészségét és a felé mutatott türelmet. Az első kérdése sem nehéz. Bár nem egyszerű témát boncolgat, de olyan sokan feltették már, hogy erre kapásból van válasza.
 - Édesapám fiatalabb korában kviddicsezett, és én nagyon szerettem volna olyan sportot űzni, amihez kötődik, de ő kijelentette, hogy ez túl veszélyes, és nem engedi.
Kicsit elmosolyodik az emléken. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor annyira nem értettek egyet valamiben, hogy még veszekedtek is miatta.
 - Végül tovább keresgélve a seprűsportok között, az akrobatikán akadt meg a szemem, és aztán a szívem is.
Elvörösödik, hogy sikerült egy ennyire nyálas dolgot kiejtenie a száján.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A kérdés hallatán felnevet, közben megrázza a fejét, amit persze Elektrán kívül más nem lát.
 - Nem igazán ez volt a cél, de igaza van. Habár a kviddiccsel ellentétben, mi magunknak okozzuk a sérüléseket, de a húzódások, rándulások, ficamok és törések ugyanúgy részei egy akrobata életének is.
Neki is éppen elégben volt már része eddig, és bármennyire is legyen óvatos a jövőben, valószínűleg sokszor fog még gyógyítói segítségre szorulni.
 - Természetesen, szeretnék bizonyítani neki is, de ő... a legnagyobb rajongóm, számára akkor is én leszek a legjobb, ha utolsó helyen végzek. Elvárásaim leginkább nekem vannak saját magammal szemben. És persze az edzőmnek sem szeretnék csalódást okozni - teszi még hozzá, hiszen nagyon sokat köszönhet neki.
Elektrára ritkán néz, leginkább csak odales, aztán lekapja róla a pillantását. Most csak a nő hallja őt, de tisztában van vele, hogy később majd sokkal többen fogják hallgatni, és emiatt úgy érzi jobban zavarba jönne, ha folyamatosan a nőre tekintve beszélne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem érzi magát fesztelennek, de az a görcsös idegessége, ami az elején megremegtette az ujjait, elmúlt. Elektra ügyesen vezeti, de erre csak akkor jön rá, amikor észreveszi, mennyire könnyedén beszélget vele. Ennek ellenére továbbra is csak a szeme sarkából les rá, illetve időnként rápillant a nőre.
 - Szerintem a sport és a mindennapi élet összeegyeztetése. Készülni kell az órákra és a vizsgákra, de ugyanakkor a versenyekre is. Mind fizikailag, mind szellemileg elfárad az ember.
Azt már nem teszi hozzá, hogy ő annak ellenére, hogy levitás, általában a tanulás rovására az edzést szokta választani akkor, amikor már muszáj, mert mindkettő semmiféleképpen nem fér bele.
 - Ez...
Megakad, mert a kérdés nehezebb, mint gondolná. Ajkába harapva mered előre, de a padló mintái helyett különféle válaszok peregnek a szeme előtt. Mondhatna bárkit, valószínűleg egy híres seprűakrobatát kellene, de... valahogy nem megy.
 - Azt hiszem, önmagam - válaszolja végül csendesen. - Szeretnék én megtapasztalni mindent. Fejlődni akarok, jobb lenni, megismerni dolgokat. Csak néhány nap, de az is sok, ha a saját életemtől venné el az időt. Nem mindig könnyű, de szeretnék mindig én maradni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szinte észre sem veszi, és már el is érkeznek a találkozó végéhez. Az utolsó kérdés szerencsére nem nehéz, megnyugodva, őszinte mosollyal felelhet rá:
- Édesapám és a seprűm. Persze, ha csak egyet lehet, egyértelműen előbbit választanám. Nélküle nekem sem lenne érdemes kijutnom.
Talán nem éppen pozitív végkicsengésű szavak, de ezekkel zárul az interjú. Elektra után még elköszön ő is az egyelőre csupán fiktív hallgatóktól, aztán marad még egy kicsit beszélgetni, már csak az udvariasság kedvéért is. Végül a nő kikíséri az épületből, Csenge pedig visszasiet a kastélyba, hogy beszámolhasson új élményeiről Lilinek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Közeledik Lili születésnapja és még fogalma sincs, mit adhatna neki e jeles alkalomra, de azért még nincs is olyan közel, hogy emiatt komolyan aggódnia kelljen. Mindazonáltal érzi a kényszert, hogy a szokásosnál is jobban koncentráljon barátnője szavaira, hátha kihallja közülük, minek is örülne a legjobban. De igazából azzal is megelégedne, ha egyszerűen csak meg tudná lepni a szöszkét. Mármint pozitívan. Elvégre, ha egy doboznyi csótányt adna neki, a meglepetés akkor sem maradna el, de ez nem igazán az, az irány, amit Csenge szeretne megcélozni.
A Fő utczán sorakozó boltok, többségében ünnepi díszbe öltöztetett kirakatainak szemrevételezését Lili lelkes élménybeszámolója színesíti, amit Csenge vegyes érzésekkel hallgat. Imádja az akrobatikát, de a versenyekre való készülés miatt sok mindenről kellett már lemondania az évek során, és most azt, hogy lemarad a Lilivel közös pillanatokról, valahogy sokkal nehezebben viseli, mint sok más korábbi kihagyott alkalmat, aminek nem volt köze a lányhoz.
 - Kár, hogy nem láthattam - mondja ki hangosan is, némi keserű hangszínnel, amit már nyelne is vissza, de hát a szavak természetüknél fogva egészen ritkán szoktak visszaszívódni, ha már egyszer kiejtették őket. Zavarában összedörzsöli a kezeit, amiket amúgy is kezd már jégcsapoknak érezni. Kötött, macskafüles sapkája ezt észlelvén lejjebb csúszik, hogy többet takarjon homlokából és füleiből, bojtos végű "farkincáját" pedig a lány nyaka köré tekeri, majd megnyugtatón dorombolni kezd. Még apjától kapta tavaly karácsonykor, és azóta is imádja a fejfedőt. Eszébe is ötlik hirtelen, hogy meg kellene kérdeznie, honnan is szerezte, hátha Lili is örülne egy hasonlónak.
 - Nagyon hiányzol - válaszol őszintén barátnőjének, miközben egy pillanatra nekidől a mellette sétáló lánynak. - Így most nem tudok kinek a tankönyvébe alvó macskákat rajzolni - vigyorog vissza Lilire, akinek ebben az évben nem csak unalmasabb órái, de minden bizonnyal kevesebb firkával ellátott taneszközei is lehetnek.
 - Amúgy... lelkes vagyok ajándék témát illetően, de ha nem szerzünk valami meleget az ujjaimnak, lehet, hogy néhányat el fogok hagyni közülük az úton, miután jéggé fagynak és letörnek - javasolja erősen túljátszott gesztusokkal, majd ártatlanul rápislog a lányra: - Kivéve, ha saját kezűleg gondoskodnál a melegen tartásukról, de... - tekint bizalmatlanul a szőkére: - Nem hiszem, hogy a te kezeid sokkal melegebbek, mint az enyémek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egyáltalán nem zavarja Lili csevegése, sőt örül is neki, hogy barátnője hallhatóan jól érzi magát, ezért bánja meg rögtön, amint kiejti szomorkás szavait. Ő választotta a sportot a suli helyett, és ez rendben is van így, csak azt sajnálja, hogy nem tudta bevállalni egyszerre a kettőt, és hogy emiatt talán túlságosan is eltávolodik azoktól, akik fontosak számára.
 - Jajj, nem azért mondtam! - legyint rá, mert hát tényleg nem rosszból jegyezte meg, és nem is szeretné belevinni barátnőjét valami büntetőmunkás történetbe. - Csak...
Nem tudja folytatni, vállat von, majd gondolatait eltereli a hideg és sapkája mozgolódása. Felnyúl, hogy hüvelyk- és mutatóujja közé véve a fejfedő fülecskéjét kicsit megdörzsölje azt, majd felnevet azon, amit Lili mond.
 - Már az is csoda, hogy meg tudod mondani, hogy azok macskák - kuncog, miközben eszébe idézi a firkált lényeket, amik szerinte még hódokra is előbb hasonlítanak, mint cicákra. De lehet, csak túl kritikus magával szemben, mint általában.
Viszont hiába a jó társaság, a hideg nem Csenge barátja, főleg nem az ujjaié, amik éppen a lefagyással fenyegetik. Megjegyzését a melegítésük lehetőségéről csak viccnek szánja, így eléggé meglepi, amikor Lili tényleg az ujjai közé veszi a kezeit. Mikor megérzi a meleg leheletet a bőrén, annyira elpirul, hogy macskasapkája úgy érzékeli, túl melege van, így hát rögtön letekeri farkincáját a nyakáról és a feje mögött kezdi ingatni.
 - Jó, nézzük meg! - bólint rá az árus meglátogatásával kapcsolatos ötletre még mindig zavarban. Nem is tud hirtelen mit reagálni a macskafarokvédő létére, csupán magában csodálkozik rajta. Szeretné visszahúzni a kezeit, meg igazából nem is, és ettől annyira furán érzi magát, hogy egyszerűen nem tesz semmit, csak áll, és hagyja, hogy Lili továbbra is tenyerei között tartsa az ujjait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Nem áll szándékában elrontani a hangulatot, és Liliben egyébként is azt kedveli a legjobban, hogy mindig vidám és könnyen teremt maga körül boldog légkört. Csenge erre általában akkor sem képes, ha akarja, nemhogy barátnőjéhez hasonlóan a természetéből fakadjon. De ezt sosem irigyelte tőle, egyszerűen csak élvezi, hogy léteznek ilyen emberek, és egy közülük mellette van.
 - Nem kevés képzelőerő - vágja rá nevetve, mikor rajzolt macskáinak témáját feszegetik, és előkerülnek hiányosságaik és meglévőségeik. Elvégre farka és bajsza sok mindennel együtt például a patkánynak is van, mégse macska. Az ő rajzainak pedig körülbelül tényleg mindössze ennyi köze van a cicákhoz. De azért az tagadhatatlan, hogy egyik másik valóban aranyosra sikerült, még a saját véleménye szerint is.
A kézmelegítős akciót pirulva "vészeli át", pedig valahol sejti, hogy egyszerűen csak nevetnie kellene rajta, vagy még ennél is egyszerűbben, elfogadni a lány kedvességét. Szerencséjére Lilinek talán fel sem tűnik a dolog, de még ha rá is kérdezne, Csenge akkor is foghatná a hideg időre, amiben egyébként is könnyen kipirul az ember.
 - Persze, azt is megnézhetjük - kuncog fel, majd némileg megkönnyebbülve, kezeit zsebébe rejtve indul barátnője után. Az árus mindenféle és fajta, formájú és alakú kötött holmival rendelkezik, így gyorsan le is köti a figyelmüket a válogatás. Lili választása, a kakaóscsigaszerű ruhadarab, megmosolyogtatja, majd ő is előhúz a kupacból valami érdekeset: egy kígyó alakú sálat, ami sziszeg és magától tekeredik rá a nyakára. A holmi valóban meleg, de azért Csenge inkább furcsának, mint mókásnak találja. Ráadásul a kötött cucc nagyon is ragaszkodik hozzá, hiába húzza a fejénél, a farka minduntalan a nyakára, karjára tekeredik. Neki pedig nem elég hosszú a karja ahhoz, hogy sikerüljön leszednie magáról. Mivel az árus éppen mással foglalkozik, Csenge Lili felé fordul segélykérően:
 - Légyszííí...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Persze, végül is négy lába van mind a kettőnek - bólogat nevetve a felvetésen miszerint a macskák és a medvék annyira hasonlítanak, hogy már-már ugyanolyannak mondhatók.
Derültségüket fagyossága és keze megmelengetésének választott módja akasztja meg, ami felett nem tud olyan gyorsan napirendre térni, mint amilyen gyorsan és egyszerűen megtörténik. Lili mosolya és pillantása ráadásul csak tovább mélyítik a zavarát, így ösztönösen nyúl a hirtelen érkező mentőöv után: beleegyezik, hogy elmenjenek kötött ruhadarabokat nézegetni.
Amik azonban úgy tűnik ma igencsak ragaszkodnak Csengéhez, egy kígyó formájú sál szó szerint is. Mivel egyedül nem sikerül megoldania a csimpaszkodó piton - vagy inkább anakonda? - problémáját, Lilitől kér segítséget. Nem is hiába, mert bár jót derül rajta, azért meg is próbálja eltávolítani róla a kötött hüllőt, ami azonban a legkevésbé sem hagyja magát, valószínűleg élete küldetésének tekinti, hogy felmelegítse a fázós lány nyakát.
 - Köszönöm, de már elég meleg vagyok, békén hagyhatsz - közli a hüllővel barátnője megjegyzésére reagálva, de persze a holminak sem füle, sem értelme nincs ahhoz, hogy felfogja az emberi szót, így aztán el sem engedi. Sőt, érzékelve Lili kezét, elkezd rátekeredni a karjára. Mikor a lány ránt egy nagyobbat a sálon, Csengének szinte esélye sincs megakadályozni, hogy a köztük lévő távolság a vártnál sokkal gyorsabban rövidüljön nullára.
Egyszerre szisszennek fel a kígyóval: Csenge fájdalmában, mikor az álla nekiütközik a szőke kulcscsontjának, míg a hüllő elégedettségében, hiszen így már elég közel vannak egymáshoz a lányok ahhoz, hogy egyszerre két nyak köré fonhassa kötött testét.
 - Jól vagytok? - hangzik fel az árus felől egy aggódó hang. Csenge nem biztos benne, hogy a jól a megfelelő kifejezés ide. Egyelőre azt sem tudja, hol van: rengeteg szőke haj akadályozza meg nem csak a kilátásban, de úgy egyáltalán a nézésben is. Ráadásul azt se tudja, melyik tincsek a sajátjai és melyikek tartoznak Lilihez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Csenge hiába próbálja megbeszélni a sállal, hogy nincs szüksége rá, valószínűleg eleve kudarcra volt ítélve. Azonban Lili sem jut előbbre segítő ötletével, hacsak nem az a célja, hogy egymáshoz kötöződjenek egy kötött kígyó által. Ebben az esetben teljes a siker.
Most már az árusnak is feltűnik, hogy nem csupán két vicces kedvű és jól szórakozó fiatal lányról van szó, hanem két szerencsétlenről, akik éppen valamit nagyon nem jól csinálnak. Legalábbis Csenge ezeket a gondolatokat képzeli az aggódó hangú kérdés mögé, amire Lili indokolatlanul pozitív - némileg köpdösősnek hangzó - választ ad. Erre ő is szeretne mondani valamit, de a szíve túl hangosan dörömböl a dobhártyáján ahhoz, hogy megkockáztasson egy lazának tűnő "Te most a hajamat eszed?" kérdést. Úgyhogy inkább csendben marad, viszonozza a kapaszkodást, és igyekszik megtartani mindkettejüket, ha netalántán szükség lenne rá.
Szemeit szorosan csukva tartja, de hát egyébként se látna semmi mást, csak hajat. Lili lehelete a füle mellett melegíti fel a bőrét. Bizonyára emiatt válik újfent vörössé az egész arca. Azt már szinte nem is hallja, amit barátnője ezt követően mond, pedig a távolinak ható duruzsolásból úgy tűnik, hogy elég sok mondandója akad.
Végül megérkezik a megmentőjük is: az árus, aki hősiesen megragadja a kígyó fejét.
 - Csak meg kell vakargatni az állát - magyarázza, és teszi is, aminek következtében a sál összetekeredik a kezében egészen praktikus kis kupaccá formázva magát.
Csenge óvatosan próbál arrébb lépni Lilitől, miközben igyekszik, hogy ne billentse ki az egyensúlyából. Rá se mer nézni, inkább a portékák felé tekint, és ujjaival az egyik kesztyűt kezdi el babrálni, ami felől kellemes vaníliaillat árad.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Nem is tudja, mi van ma vele. Mondhatná, hogy elszokott Lili társaságától, de hát nem ez a helyzet. Bár nem járnak együtt órákra, de szobatársak lévén aligha kerülhetnék el egymást olyan sokáig, hogy a hirtelen viszontlátás ilyen mimóza reakciókat váltson ki Csengéből. Össze is zavarja saját magát rendesen. És amíg ő a gondolatait, addig az árus őket próbálja kibogozni. Utóbbinak pár pillanatnyi munka után már sikerélménye van, előbbi úgy sejti, hogy neki némileg több idő kell még ehhez. Ezért inkább látszólag belemerül a kesztyűk sokaságába, akárha tanácstalan lenne melyiket is válassza, de elméje egészen máshol jár. Ez hamar fel is tűnik Lilinek, és nem is hagyja szó nélkül barátnője szótlanságát.
A nyelvét elrabló kígyó ötlete megnevetteti Csengét, aki ezúttal nem süti le a szemét, hagyja, hogy a másik tekintete pár pillanatra fogva tartsa az övét.
 - Szerintem megvan még - mondja, majd kiölti a lányra az említett testrészt, amolyan csúfolódósan, majd előhúz a kupacból egy sapkát és egy hirtelen mozdulattal társa fejébe húzza, remélve, hogy ezzel megússza a további kérdéseket. A választott fejfedő hal formájú: kitátott szájában éppen Lili feje van, persze csak ha nem volt gyorsabb Csengénél és húzta el a fejét a kéretlen megtiszteltetés elől.
Megpillantja a hozzá tartozó kesztyűket is, ezeket saját kezeire húzza fel, majd "bleee" arckifejezést vágva megkérdezi:
 - A tiéd is olyan érzés, mintha csúszós, nedves és... hal lenne?
A legkevésbé sem kellemes, és kicsit sem télies. De legalább vicces. Valakinek. Biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

A nyelvére vonatkozó figyelmeztetés eljut a tudatáig, és már-már gondolkodóba ejtené - elvégre mi lehet felelőtlen a nyelvöltésben, és hogy vajon fenyegetésnek vegye-e Lili megjegyzését, valamint, ha az, mit tervez a lány a nyelvével pontosan -, de a sapkáért nyúló mozdulata, azaz gonosz terve megvalósítása ezt a halomnyi merengést rögtön arrébb is taszítja a fejében.
Lili viccesen néz ki, saját kezei viszont nem örülnek annak, hogy a sapka szettjéhez tartozónak tűnő kesztyűk kerülnek rájuk. Kifejezetten kényelmetlen viseletnek tűnik.
 - Honnan tudod, milyen az, ha összenyalják a fejed? - kérdezi nevetve, de valahogy mégis komoly érdeklődéssel. - Egyáltalán mi tudja összenyalni az egész fejed? Ezen a halsapkán kívül - teszi még hozzá a nyilvánvalót, aztán meghallva Lili felvetését, kezeit hirtelen a magasba emeli. Nem, nem adja meg magát. Épp ellenkezőleg. Azt próbálja elérni, hogy barátnője ne tudja elvenni a pikkelyesnek tűnő ruhadarabokat.
 - Nem adom - teszi még hozzá újabb nyelvöltés kíséretében, elvégre az erre irányuló figyelmeztetés elveszett már a fejében kavargó többi gondolatfoszlány között.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Nevetve képzeli el, ahogy egy teve vagy egy elefánt végigszánt nyelvével barátnője kobakján, pedig már az is éppen eléggé vicces, ahogy kinéz a halsapkával a fején. Találkozásuk óta nem volt képes annyira feloldódni, mint most ezt látva, ezért szeretné kissé tovább is nyújtani a pillanatot. Emiatt emeli fel karjait és hátrál el egy kicsit Lili elől, megpróbálva megakadályozni, hogy a lány elvegye tőle a kesztyűket.
Mikor azonban barátnője nyújtózkodva elkapja a csuklóit, teljesen megdermed. Nem éppen azért, mert Lili hozzáért, hanem mert abban a pillanatban, amikor arcuk olyan közel került egymáshoz, hogy ha akarta volna, könnyűszerrel meg is csókolhatta volna a lányt, rájött valamire. És az a valami szinte jobban megijesztette, mint bármi valaha.
Korábban olyan könnyen elvörösödő arca, most fehérré változik. Karjait leengedi, majd hirtelen le is kapja kezeiről a kesztyűket, hogy aztán Lili kezébe nyomja őket.
 - Tessék. Én most... - kezdi, miközben arrébb lép és még csak véletlenül se néz a lány irányába. - Nekem most mennem kell - fejezi be, aztán gyors iramban sétálni kezd elfelé. Pár lépés után rohanni kezd, nem törődve azzal, hogy Lili megy-e utána vagy sem. Utóbbinak jobban örülne. Persze örökké nem kerülheti el a lányt, elvégre szobatársak. De most szeretne egyedül lenni. Legalább addig, amíg kitalálja, mihez is kezdjen most.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Azt a félresikerült téli napot követően, ha csak tehette, kerülte barátnőjét. Hol feltűnőbben, hol kevésbé, de igencsak sikeresen. Mivel nem voltak közös óráik, Csenge megtehette, hogy az évfolyamtársaival töltötte az időt és teljesen valódinak tűnő kifogásokkal szúrhatta ki Lili szemét. "Vizsgákra tanulunk." "Bájitaltanra kell megírni egy három pergamen hosszú értekezést." És ha ezek nem lettek volna elegek, még mindig hivatkozhatott az akrobatikára, a versenyekre, a szüleire.
A tanév végén nem a vonattal ment haza, megkérte apját, hogy jöjjön érte a faluba, a férfi pedig örült, hogy a lánya vele akarja tölteni az idejét, nem igazán kérdezősködött a miértek után.
Most azonban nem tudott mire hivatkozni, a tanév kezdetén senki nem vitte volna el csak úgy a faluba, ha a vonat amúgy is oda megy. A szülőknek sokkal egyszerűbb felrakni rá a gyereket, majd integetni ahogy a jármű lassan a távolba vesz, és ez alól Csenge szülei sem kivételek.
Igyekszik meglapulni, egészen a vonat hátuljáig megy, és a legutolsó kocsiban foglal helyet. Egyelőre egyedül van, de sejti, hogy ez nem fog végig így maradni. Az állomáson nem látta Lilit, de ez nem jelenti azt, hogy barátnője nincs is itt. Hirtelen felpattan, rájön, hogy hibázott. Emberek közé kell mennie! Az évfolyamtársai között sokkal jobban el tudna rejtőzni. De már késő. Lassan nyílik az ajtó, Csenge pedig félve pislog a belépőre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Mikor a belépőben felismeri barátnőjét, a szíve hirtelen félrever egy ütemet. Disszonáns a hangja, mint a horpadt harangé, mégis végigrezeg benne a lábujjai hegyétől a legutolsó hajszála végéig.
Egész szünetben nem találkoztak, és bár így minden idejét az akrobatikának szentelhette, hiányzott neki a lány. Azért kerülte, mert félt a társaságában lenni, de most hogy látja, legszívesebben a nyakába ugrana örömében. Hogy visszafogja magát, karjait keresztezi a teste előtt, majd hogy megtörje a csendet, megszólal:
 - Mim? - kérdezi, remélve hogy gyorsan lezárhatják a beszélgetést és Lili elmegy, közben pedig agyának egy mélyebb, sötétebb szeglete lelkesen próbálja rábeszélni arra, hogy nyújtsa a találkozást olyan hosszúra, amilyenre csak lehetséges.
Tekintete végigsvenkel a lányon a szőke hajától cipőbe bújtatott lábaiig, majd pillantása visszatér Lili arcára. Mikor azonban véletlenül a szemébe néz, elkapja róla a tekintetét. Szíve túl gyorsan ver, gyomra görcsbe rándul, fél és izgatott egyszerre. Muszáj lenne távol maradnia Lilitől, de most nem tud hova menekülni előle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

~ Ennivaló. Hát persze, mi mást is keresne Lili a vonaton fülkéről fülkére járva, mint ennivalót. ~ Csenge megpróbál elnyomni egy mosolyt, ami félig-meddig sikerül is neki, bár bal szája sarka azért enyhén felfelé kunkorodik. Aztán szeme az ajtóra villan, de az oda vezető útra barátnője hamar akadályt állít, saját lábaiból képezve azt. Viszont olyan ártatlan-egyszerűen teszi mindezt, hogy Csenge nem tudja eldönteni, hogy szándékos szabotázsról van szó vagy csak így kényelmes Lilinek.
Végül rápillant az ablakra is, nem éppen direkt, inkább önkéntelenül keresve a kiutat, mégha azt bizonyára nem is a száguldó vonat ablakából való kiugrás fogja jelenteni. Aztán bólint:
 - Van még pár hangulatnyalókám, meg talán egy fél kedvenc szeletem - mondja, és már szedi is elő a táskájából, aztán kissé remegő ujjakkal Lili felé tartja a választékot. Szeretné, ha a lány úgy venné el a kezéből az édességeket, hogy közben nem ér hozzá a kezéhez, ugyanakkor valahol mélyen, egy még saját magának sem bevallott gondolat arra ösztökéli, hogy ő maga mozdítsa úgy az ujjait, hogy a bőrük egy pillanatra összeérjen.
Hallgatja mit mesél Lili, és közben ajkait összeszorítva próbál úrrá lenni arca elvörösödésén. ~ Reménytelen vagyok. ~ Hiába nem találkoztak a szünetben, hiába tartotta a távolságot, úgy érzi, semmi nem változott, semmit nem segített a helyzetén. Sűrű pislogással, ajkába harapva próbálja elkerülni, hogy elsírja magát. Fejét lehajtva tartja, így reméli, hogy barátnője nem is vesz észre belőle semmit. Mikor sikerül megnyugodnia rápillant a szemben ülőre, majd rögtön kibámul az ablakon.
 - Nem, nem voltam ügyes - válaszolja halkan, pedig ezen akár nevethetne is. Elvégre még csak nem is maga vizsgázott minden tárgyból. Persze erről Lili szintén nem tud. ~ Talán meg is utálna, ha tudná, hogy csaltam a vizsgákon. ~ Éppen csak átfut agyán a gondolat, meg az, hogy emiatt rögtön közli is vele, de bármennyire is vágyik rá, hogy megszűnjenek benne ezek a furcsa érzések és Lili minél távolabb legyen tőle, azt nem hiszi, hogy el tudná viselni, hogy a lány megutálja őt. ~ Reménytelen vagyok. ~

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Csenge még a tenyerét nézi elvörösödve, enyhén könnyes tekintettel, de közben megrázza a fejét válaszul Lili kérdésére, majd egy kisebb nyelés után hozzáteszi:
 - A tiéd.
Közben barátnője továbbugrik a következő témára, a vizsgáikra, ezzel lehetőséget biztosítva Csengének arra, hogy visszanyerje az önuralmát. Színtelen hangú válasza azonban nem épp olyan, ami megszokott lenne tőle, és hogy mennyire nem, azt Lili kérdése teszi egészen egyértelművé.
Csenge felkapja rá a fejét, és még meg sem szólal, de már hevesen rázza a fejét. Egyáltalán nem akarja, hogy a lány azt higgye miatta van, hogy ő tett valami rosszat. Nem is hiszi, hogy Lili egyáltalán képes olyanra.
 - Nem, ez nem... - "a te hibád" fejezné be, de leharapja a mondat végét. Abban sem biztos, hogy mi is ez pontosan. Hiba lenne? Rosszul működik benne valami? Létezik, hogy emberek tönkre menjenek? Ha valaki tönkremegy, meg lehet még javítani?
 - Nem miattad van - mondja végül halkan, szinte suttogva, miközben lábait felhúzza, majd térdeit átkarolva egészen kicsire tömöríti össze magát. - Sajnálom.
Ismét megkörnyékezi a sírhatnék, de hősiesen ellenáll neki. A könnyektől még soha semmi nem lett jobb, a tapasztalatai szerint a síró embertől a többiek csak frusztráltak, dühösek, zavartak lesznek. És a fülkében már így is éppen elég érzelem zsúfolódik össze.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Eszébe sem jut, hogy megpróbálja elrejteni Lili elől, mekkora káosz is van benne, mert tudja, hogy egyébként sem járna sikerrel. Barátnője az őt érdeklő ügyekben különösen rámenős tud lenni, és Csengéhez képest sokkal bátrabb is az érzelmek terén. Vagy csak nem gondol bele annyira, mint a másik szőke.
Miután Csenge biztosítja róla Lilit, hogy egyáltalán nem az ő hibája, bármi is történt vagy nem történt, szeretne fizikailag is távolabb kerülni a lánytól, s mintegy védve önmagát kicsi gombóccá gyűrődni. Ez félig-meddig sikerül is. Térdeit felhúzva egészen gömbölyded pozíciót tud felvenni, eltávolodni azonban kicsit sem sikerül, főleg hogy Lili úgy dönt, közelebb ül a lányhoz.
Szavaival talán megnyugtatni szeretné Csengét, aki azonban nem sok vigaszt talál abban, hogy Lilinek nem tűnt fel, hogy bármi baj lenne. Legalábbis amíg el nem kezdte kerülni. ~ Szóval megúszhatom? ~ nevet fel magában, nem éppen örömből. ~ Bár úgy lehetne. ~
Éppen csak kitekint a már vele szemben ülőre a gondolatai közül, amikor azzal szembesül, hogy Lili egy plüsspolipról cseveg. Önkéntelenül is gyengéd mosolyra húzódnak ajkai, elméjét pedig egyetlen ~ Annyira édes. ~ gondolat tölti ki. Aztán megérzi a térdén barátnője kezét, amitől bugyutának érzett arckifejezése rögtön eltűnik.
Szeretné kinyújtani a kezét, hogy magához húzhassa a lányt, szorosan átölelje és... De éppen ezért a karjai pont ott vannak biztonságos helyen, a térde körül.
Egy darabig úgy bámulja Lili kezét, mintha minimum robbanóátok lenne rajta, majd lehunyja a szemét és sóhajt egyet. Tudja, hogy ez nem mehet így tovább. Ha nem akarja elveszíteni a barátnőjét, muszáj megemberelnie magát a közelében. Megpróbálni úgy tenni, mintha a régi, "normális" Csenge lenne. De erre képtelen.
Hirtelen előre lendül, karjait Lili nyaka köré fonja, hogy aztán kihasználva az ölelés alap kritériumait, elrejtse arcát a másik elől. Közvetlenül barátnője füle mellett mormolja a szavakat:
 - Valami baj van velem, de... Sajnálom, nem mondhatom el. Tudom, hogy furcsa vagyok, és lehet, hogy meg is foglak bántani. De nem szándékosan. És annyira hiányzol. Tudom, hogy minden az én hibám, de... De azért maradhatok a barátod?
Szemeiben annyi könnyet érez összegyűlni, amennyi akár egy kiadós síráshoz is bőven elegendő lehet, de nem hagyja, hogy távozzanak. Szorosan öleli magához a lányt, látását nem csak a várakozó könnycseppek homályosítják, de mindkettejük rengeteg szőke tincse is. Csenge a válaszra várva lehunyja szemeit, orrát megtölti Lili ismerős, finom illata. Egy pillanatra, még ha csak egy egészen rövidre is, mély békességet érez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Hagyja, hogy Lili átkarolja, vigasztalóan simogassa és közvetlen közelről mormolja szavait a fülébe. Hagyja, még akkor is, ha egyértelmű, hogy ezektől ő a legkevésbé sem tud megnyugodni, sőt inkább az ellenkező hatást érik el nála. Úgy érzi, valahogy minden tönkrement, de ahogy barátnője átöleli mégis minden egésznek és rendben lévőnek tűnik. De az, ahogy vágyik erre az érintésre, árnyékot borít minden pillanatukra.
Végül nem bírja tovább visszatartani a könnyeit. Mikor Lili megígéri, hogy vele marad és a barátja lesz továbbra is, egyszerűen túlságosan boldog, megkönnyebbült és egyben szomorú ahhoz, hogy mindezt az érzést magában tartsa. Még jobban belekapaszkodik a szőkébe, homlokát a lány vállához nyomja és megpróbálja kisírni magából az elmúlt hetek, hónapok magányát, fájdalmát, kétségbeesését.
 - Köszönöm, hogy vagy - suttogja nem igazán törődve azzal, hogy Lili ebből meghall-e bármit is. Szeretne örökre belesimulni ebbe az ölelésbe, itt maradni ebben a csak kettejükre szűkült világban, az iskola felé haladó vonatfülkében.