Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem sokat szoktam lelépni otthonról, ha nem vesszük ezt az egész Hawaii dolgot. Próbáltam itt lenni a családomnak és azt úgy elég nehéz, ha a világ másik felén tartózkodsz. Nem?
De ma volt bébiszitterünk - Mármint komolyan, Emma nagyon fura, nem tudom milyen rokona megjelent és??  Most vele van Lia? Nem is teljesen értem -, szóval ki lehetett mozdulni, mert Dávid Bognával volt Pesten, Stella pedig Gabe-el ment el valami disneys cuccra. Szóval bűntudat nélkül ültem a taxiban.
- Máris? Azt hittem, sokkal messzebb van - hajoltam kicsit felé, hogy jobban kilássak, mielőtt még kicsit elvigyorodtam volna, a karom átdobva a vállán.
Tetszett, hogy Emma valamivel kapcsolatban ennyire lelkes és tényleg nincs min aggódni, elég ritkán volt ilyesmire alkalom. Ha láttam volna sárkányt közeről is hazudtam volna.
- Nem, tudod, csak t-rexszekkel találkoztam, de abból is leginkább eggyel - nevettem fel, megvonva a vállam. - Nem, nekem tetszik, hogy ennyire lelkes vagy. Szóval itt pontosan milyen fajta sárkányok is vannak? Telivérek, ugye?
Nem vallanám magam egy sárkány szakértőnek, de szépek voltak és valamennyit mindenki tanul róluk, mert az általános műveltség részei.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Zavart volna, ha messzebb van a hivatal? Gondolom nem, elég jól elboldogultam magammal az utazásokkor, szerettem nézegetni, meg minden, pláne úgy, hogy nem voltam egyedül. Szerettem Hawaiit, jót tett a kimozdulás, afféle lezárása volt az életem egy szakaszának, ahova már nem akartam többet visszanézni, mert csak fájdalmat okozott volna. Még ha nem is mutattam, mert mégis kinek volt erre szüksége? Ilyen szempontból jól egymásra találtunk a mellettem ülő nővel, mind a ketten valami újat kerestünk, mert az előző tarthatatlan állapot volt.
- Igazán? Nagyon csinos? - kérdeztem pimasz mosollyal, mielőtt vele nevettem volna. - Uuuuhm, tudom, hogy sokat tudsz mindegyikről is, valaki mintha elejtette volna ezt az infót.
Mert ugye ez volt az egyik első infó, amit Lia mesélt az anyukájáról, hogy nagyon is szereti a sárkányokat, én meg megértettem, mert volt bennük valami különleges. Leginkább, hogy tényleg léteznek, a mugli mesekönyvek lapjain túl is.
Én is kiszálltam, kifizetve a fuvart, majd zsebre vágott kézzel sertepertéltem Emma mellé, kettőnk közül ő mozgott itt otthonosan, így én az ő gondjaira voltam bízva. Nem mintha ezt bánnám. Látszott a környéken, hogy békés, ha azt nem vesszük, hogy bármelyik pillanatban felperzselhet egy dühös sárkánymama.
- Szóval ez olyasmi, mint egy menhely a kutyáknak? Ez elég hülye hasonlít, de tudod, most Ezrára fordítunk - nevettem, széttárva a karjaimat tanácstalanul, hogy akkor hogy is van ez. - Persze, tudod, késznek születtem.
Azzal az ujjaim az övéi közé fűztem és intettem a fejemmel, hogy részemről rendben van, vezessen, amerre menni szeretne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Attól még, hogy próbált rajta szépíteni, tudtam, hogy ezzel is foglalkozik, így legalább annyira otthon kell legyen benne, mint én mostanság a gasztromagazinok tartalmával. Pedig rühellek újságot olvasni, tényleg, de ezek kivételesek, egyedül az étteremkritikákat lapozom át, mert nem érzem, hogy azok a szívemhez szólnának. Sajnálom.
- Mindig elfelejtem, hogy nem kell külföldre menni sárkányokért. Bár a majdnem anyósom is az volt, neki nincs hely valamelyik rezervátumban? - kérdeztem, kicsit megvakargatva a tarkómat, mert anno az a nő szinte maga volt a sátán. Szomorú. Ő nem igazán szorított nekem, de annak meg még kevésbé, hogy a lánya felnőjön, szóval én mondom neked, így is csak vesztett a dolgokon. Fuccsba ment az összes terve. Már majdnem sajnálom. ~Oh, várjunk csak...~
Az ujjaim az övéi közé fűztem és a hezitálás ellenére is magam után vontam, intve a fejemmel, hogy gyerünk, menjünk a dolgunkra, ha már itt vagyunk... nem az időjárásban jöttünk gyönyörködni.
- Ez olyan mint egy nyomkövető? Azokban a fura detektívregényekben? Nem tudtam, hogy ilyeneket használnak rezervátumokban - vontam fel kicsit a szemöldökömet, de azt hiszem, még így is sokkal lelkesebb voltam az egészre, mint azt a legtöbb ember elvárná tőlem. Stella most büszke lenne rám. Nem igen akartam beleszólni a beszélgetésbe, így csak álltam ott, kicsit sután mosolyogva, meg bólogatva párszor, hogy hello, igen. - Igen, ez a terv nem hangzik rosszul. Akkor mehetünk is? Ez a hely amúgy mennyire nyitott máskor a látogatóknak

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Ha rosszalló is akart lenni, ez nem a szakterülete, mindenki jobban jár, ha inkább sárkányokat és előkészítősöket - majdnem ugyanaz a kettő. Ha nem kap időben enni, egyiket se biztos, hogy túléled - nevelget, mint akinek jól megy a sora.
- Helyes, védjék csak szegényeket. Nem érdemelnek olyan rossz sort, hogy azzal a nővel találkozniuk kelljen - húztam el a számat, mert nem igazán tudtam elképzelni, hogy az a banya magán kívül bárkit is szeret. Mert az ugye kétségtelen. Magáért odáig volt. Ez elég sok ismerősömre igaz, csak van, aki ismeri az egészséges határokat és vannak, akik csak átszáguldanak rajta.
Kicsit rászorítottam én is az ő kezére. Izgatott voltam, azt hiszem, ez lenne a jó szó rá, ha muszáj lenne találni rá.
- Oh. Így máris kevésbé hangzik elmebeteg, üldözési-mániás felső intézkedésnek - bólintottam párat egyetértve a mellettem lépkedő nővel. Én ellézengtem, ameddig ő ismerőssel beszélgetett, nem vagyok egy túl aktív közéleti személy ilyenkor. Ahogy kiléptünk a terem ajtaján, kicsit nagy is volt hirtelen a hőség, de elindultunk a nagy kalandra.
- Itt mindig ilyen meleg van? Mint a pokolban? - érdeklődtem, körbehordozva a pillantásomat a terem minden szegletén, hogy feltérképezzem, hogy merre is vagyunk éppen. - Hibrid? Milyen hibrid? Mármint, azt lehet ennyiből is tudni, hogy csak megnézed, milyen a tojása? Vagy ez majd akkor derül ki, hogyha kikelt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Nem szeretem különösebben az emberi fajt, nagyon barbárok - vontam meg a vállamat, erre nem Emma kellett, hogy rádöbbentsen, de ő sem cáfolt meg abban, amit eddig is tudtam. Hogy az emberek önzők és nem is különösebben törődnek semmivel, míg meg nem érzik a következményeit. A sárkányok is egyre fogyatkoztak és csökkent a területük, ezért agresszívabbá váltak, muszáj volt felfigyelni rájuk.
Persze, én értettem az ő nézőpontját is, nem kellett túlmagyaráznia a dolgokat, gondolom minden indokolt volt itt, mert ők értenek ezekhez a nagyon nagy és veszélyes állatokhoz, akik szelidítésre alkalmatlanok. Nem a látogatók.
- Már, hogy így állnak és fújják rá a lángot? Vagy maguk alá? Azt hogy kell elképzelni? - kérdeztem felvont szemöldökkel, mert nem nagyon tudtam, hogy kellene ezt elképzelni, pedig én nagyon is vizuális típusú ember vagyok. Inkább kérdezek, mint hogy baromságot képzeljek el magam elé. Követtem is őt a repedezett héjú tojás felé, közben mindent alaposan szemügyre véve. - Honnan tudod az ilyet eldönteni? A színéből?
Mert akárhogy is meredtem rá, nekem csak az látszott, hogy tojás, meg az, hogy NAAAGY. De így kb ennyi, én nem vagyok egy nagy guru ebben, bőven lett volna mit tanulnom. Nyitott is voltam rá, nem szeretek elutasító lenni, főleg nem, mikor ilyen menő helyekre hoznak.
- Aaaaha, így mondjuk van értelme, igen. És az ilyen fajtájú sárkányok is itt maradnak a rezervátumban? Ezekhez honnét tudjátok, hogy kell viszonyulni, vagy milyenek az igényeik? Nem tér el a keltetési idő meg hő fajonként? Hogy mi az ideális? - kezdtem kicsit úgy érezni magam, mint egy gyerek ezzel a sok kérdéssel, így csak elhallgattam és előrehajoltam, jobban szemügyre véve a kissárkány rejtekét. - És ő mikor kel ki? Sacc? Vannak elképzeléseitek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Tényleg az. Nincs rá mód, hogy ezt meg lehessen előzni? - kérdeztem, mert nem hiszem, hogy ennyi szervezet, mint ami a bestiákkal foglalkozik, ne lenne képes valamit tenni azért, hogy megóvja a sárkányok bizonyos fajtáit a kihalástól.  Mert tényleg veszélyben volt rengeteg fajta állat, ez pedig nem minden esetben lenne szükséges, ha időben közbe lenne avatkozva. Gondolom.
- Oh, szóval ők így nem ülnek rajta, csak lángot okádnak rá. Jó, oké, így mondjuk érthető... - bólintottam párat, jelezve, hogy értem, bár gondolom, van olyan, hogy ez necces, mert mondjuk egy hibrid fajnál, lehet, hogy van olyan, hogy az ösztön miatt túl gyakran fújnak rá lángot, így majdnem megfőzve a tojást? Remélhetőleg nem.
Nagyon sok részletre kellett odafigyelniük ezekkel a hibridekkel, már csak az alapján is, amit az utóbbi percekben elmondott nekem, nem lehet egyszerű dolga, mikor élesben megy mindez. Én tuti nem tudnám ennyi felé osztani a figyelmemet.
- És ha nem jelentkezik senki? Akkor marad? Nincs gond a beilleszkedéssel, vagy itt így elzárva vannak egymástól a sárkányok? - tettem fel az újabb kérdéseimet, szerintem szerencsétlen lassan úgy érezhette magát, mint egy enciklopédia, akiből ki van kényszerítve, hogy minden egyes kérdésemre tudja a választ. Nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni, csak tényleg érdekelt minden apró részlet, bármilyen hihetetlen is. Jól megnéztem a tojást, majd visszapillantottam a nőre.
- Logikus. Akkor onnantól alaposabban is szemügyre lehet venni. Mit csináltok a babasárkányokkal?