UK, London | A Ruhaszalon | február eleje
- Leszarom, nekem akkor is a legfancybb diétás kaját fogjátok adni, ha kell, külön szerződtettek házimanókat. Van pénzetek, nem? Na. - Fűzöm hozzá, miközben haladunk a legelső esküvői ruhaszalon felé, amit közösen fogunk meglátogatni. Hát igen, olyan gyorsan felnőnek...
Ez a kis köcsög itt mellettem férjhez fog menni. Gyűrű lesz az ujján, vágod? Elképesztő. Mínea! FÉRJES ASSZONY! Pedig nehezen tudtam volna ezt elképzelni róla pár évvel ezelőtt.
- Ha nem, akkor olyan beszédet kapsz az esküvőn, hogy nem fogod megköszönni. - Vigyorodok el, és meg is köszörülöm a torkom. - Tisztelt mindenki! Míneáról mindig is tudtam, hogy egy nagyon komoly, elkötelezett, céltudatos nő. Például amikor kivertem a szobánkban, olyan hideg céltudattal reagált, hogy tudtam, az életben mindig is meg fogja állni a helyét... -Itt azért kicsit arrébbszökkenek a járdán, hogy az esetlegesen engem célzó pofont kikerüljem, de ha tehetném, még a másik oldalra is átmennék. Az arcomon gonosz vigyor. - A Rellon-orgiákon pedig mindig páratlanul teljesített, a kitartásban sincs hiánya... khm... - El kéne kezdenem menekülőre fogni, ugye? Nagyon meg fogom szívni, ha így folytatom. Mondjuk futni sincs értelme, mert velem ellentétben Mínea szokott varázsolni, ha valami nem tetszik neki.
- Oké-oké, kussolok, jó - védekezek feltartott kezekkel, megállva a ruhaszalon bejárata előtt. - Tudom, ez nagyon fancy, jófiú leszek, ígérem. - Bólintok jelentőségteljesen, majd kinyitom előtte az ajtót. - Csak Ön után, hölgyem.
Jó, azért Mini mellett könnyen hozzá lehet szokni a luxushoz, de arra nem számítottam, hogy úgy fogják kinyalni a picsánkat, mintha wellnesshotelbe jöttünk volna. A macaron-hegyek, pezsgő és habkanapék világa egy _ruhaboltban_ azért mégis csak idegenül hat. A macaron-t egy "diétás is van?" kérdéssel utasítom el.
- Hallod... mennyit kérne szerinted a szőke? - Súgom oda Mininek, mikor a szőke és a barna hölgy, akik a seggünk tisztára sikálása érdekében vannak jelen, nem hallják éppen. - Itt mindent meg lehet fizetni.
Aztán Mini már ki is jön az első ruhában, és szó se róla, ez a csaj mindenhogyan gyönyörű, és minden jól áll neki. Esztétikailag majdnem tökéletesnek tartom őt, ezért is volt témája már festményemnek, ezért fotózom mindig, amikor lehet. Van valami különleges az arcában, a válla ívében, ami nőies, mégis erős, hiszen sportoló.
Mégis, a meghatottságomon túl, amikor felfogom, hogy hogy néz ki ebben a csipke-fodor áradatban, a szép kis uszályjal, ujjacskákkal, akkor megpróbálom nem telibe elröhögni magam.
- Milyen... szűzies. - Krákogok. - Úgy nézel ki, mintha a Jonas brothers minden tagja kölcsönadta volna neked a tisztasági gyűrűjét. - Itt már nem tudom visszafogni magam, és röhögni kezdek.
- De amúgy full meghatódtam, hogy így látlak fehérbe', meg minden. - Jegyzem meg csak úgy mellékesen, és ha valaki, Mínea látja a viszonylag semleges arckifejezés mögött, hogy nem csak poénkodok.
Ez a kis köcsög itt mellettem férjhez fog menni. Gyűrű lesz az ujján, vágod? Elképesztő. Mínea! FÉRJES ASSZONY! Pedig nehezen tudtam volna ezt elképzelni róla pár évvel ezelőtt.
- Ha nem, akkor olyan beszédet kapsz az esküvőn, hogy nem fogod megköszönni. - Vigyorodok el, és meg is köszörülöm a torkom. - Tisztelt mindenki! Míneáról mindig is tudtam, hogy egy nagyon komoly, elkötelezett, céltudatos nő. Például amikor kivertem a szobánkban, olyan hideg céltudattal reagált, hogy tudtam, az életben mindig is meg fogja állni a helyét... -Itt azért kicsit arrébbszökkenek a járdán, hogy az esetlegesen engem célzó pofont kikerüljem, de ha tehetném, még a másik oldalra is átmennék. Az arcomon gonosz vigyor. - A Rellon-orgiákon pedig mindig páratlanul teljesített, a kitartásban sincs hiánya... khm... - El kéne kezdenem menekülőre fogni, ugye? Nagyon meg fogom szívni, ha így folytatom. Mondjuk futni sincs értelme, mert velem ellentétben Mínea szokott varázsolni, ha valami nem tetszik neki.
- Oké-oké, kussolok, jó - védekezek feltartott kezekkel, megállva a ruhaszalon bejárata előtt. - Tudom, ez nagyon fancy, jófiú leszek, ígérem. - Bólintok jelentőségteljesen, majd kinyitom előtte az ajtót. - Csak Ön után, hölgyem.
Jó, azért Mini mellett könnyen hozzá lehet szokni a luxushoz, de arra nem számítottam, hogy úgy fogják kinyalni a picsánkat, mintha wellnesshotelbe jöttünk volna. A macaron-hegyek, pezsgő és habkanapék világa egy _ruhaboltban_ azért mégis csak idegenül hat. A macaron-t egy "diétás is van?" kérdéssel utasítom el.
- Hallod... mennyit kérne szerinted a szőke? - Súgom oda Mininek, mikor a szőke és a barna hölgy, akik a seggünk tisztára sikálása érdekében vannak jelen, nem hallják éppen. - Itt mindent meg lehet fizetni.
Aztán Mini már ki is jön az első ruhában, és szó se róla, ez a csaj mindenhogyan gyönyörű, és minden jól áll neki. Esztétikailag majdnem tökéletesnek tartom őt, ezért is volt témája már festményemnek, ezért fotózom mindig, amikor lehet. Van valami különleges az arcában, a válla ívében, ami nőies, mégis erős, hiszen sportoló.
Mégis, a meghatottságomon túl, amikor felfogom, hogy hogy néz ki ebben a csipke-fodor áradatban, a szép kis uszályjal, ujjacskákkal, akkor megpróbálom nem telibe elröhögni magam.
- Milyen... szűzies. - Krákogok. - Úgy nézel ki, mintha a Jonas brothers minden tagja kölcsönadta volna neked a tisztasági gyűrűjét. - Itt már nem tudom visszafogni magam, és röhögni kezdek.
- De amúgy full meghatódtam, hogy így látlak fehérbe', meg minden. - Jegyzem meg csak úgy mellékesen, és ha valaki, Mínea látja a viszonylag semleges arckifejezés mögött, hogy nem csak poénkodok.