Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mondhatni, hogy sikerült MinJaenek újfent elvesznie. Tudta, hogy Budapesten van, viszont el nem tudta képzelni, hogy a városon belül hova került. Eredetileg csak pár dolgot venni érkezett a városba, de a bevásárlóközpont keresése közben egy nagyobb tömeget követve egy teljesen ismeretlen helyre tévedt. Eddig csak kapkodta a fejét, viszont most megállt egy pillanatra - a mögötte haladók elharapott morgolódásokkal jutalmazták ötletéért - és végre ténylegesen körbenézett. A murvával jelölt út egy lelátókkal körbevett pályára vezetett. A lelátókon már nagyobb tömeg gyűlt össze, azonban MinJaet jobban foglalkoztatta a háttérben sürgölődő lovak, lovasok és lovászok tömege. Majdnem olyan, mint az otthoni vadászversenyek előtti sürgés-forgás. Gondolta magában, miközben megindult a lelátók mögé. Nem volt egyszerű haladni a nagy tömegben, de a ruhája egészen hasonlított a szorgosan segítő lovászok ruhájára, úgyhogy akik időben észrevették arrébb léptek az útjából. Egyedül haja árulkodhatott arról, hogy nem teljesen illik a képbe - habár Budapesten sok színes hajviseletet látott, az ő ezüstös-fehér tincsei még mindig messze kiríttak a tömegből-, illetve az elképedt kifejezés, amivel vizsgálta az előtte elhaladó lovakat. Nem volt szakértő, viszont élvezte, milyen gyönyörűek az állatok.
Kíváncsi révületéből egy integető középkorú férfi hangja rángatta ki, aki be akarta fogni munkára. Riadtan elkezdte rázni a fejét, kezével ráerősítve, és hátrálni kezdett. Vagyis kezdett volna, hacsak nem ütközik bele valakibe. Riadtan pördült körbe a sarkán, hogy bocsánatot kérjen, és meglepve találkozott tekintete egy nála majd' egy fejjel alacsonyabb lányéval.
- Ne haragudj, nem vettem észre, hogy valaki van mögöttem. - Korához képest már mély hangja most természetesen cserben hagyta, és inkább egy oktávval feljebb jöttek ki a hangok, amitől még inkább zavarba jött a fiú.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Én rendben vagyo- Óóó - A fiú elkerekedő szeme a lány mögött óriásnak tűnő lóra vándorolt. Gyönyörű ló volt, látszott, hogy rengeteg energiát fektettek abba, hogy így jelenjen meg, és kissé úgy tűnt, mintha ezzel a ló is tisztában lenne - tartása büszkének tűnt MinJae számára.
Az elhaló mondatra a fiú ismét a lányra fordította figyelmét. Jobban megnézve ő is úgy érezte, már összefutott a lánnyal korábban, és mivel az iskolán kívül nem nagyon merészkedett, sőt, az órákon kívül nem nagyon találkozott más házak diákjaival, minden jel arra mutatott, hogy egy másik Eridonos állt előtte.
Ennek mégis mekkora az esélye? Habár a mondat a fejében hangzott el, az apró nevetés, amit a hihetetlen egybeesés okozott, már valóban elhagyta a fiú száját. Mire észbe kapott, remélte, hogy a lány nem hiszi azt, hogy rajta nevet, úgyhogy gyorsan rámarkolt a lány kezére, és viszonozta a köszöntést.
- Park MinJae, profi eltévedő. Örvendek. - Próbálta ezzel a gyenge viccel elütni az előbb okozott esetleges rosszérzéseket. Fültől fülig érő vigyort villantott a lányra.
- Őszintén szólva nem tudom, hogy hova csöppentem, én csak vásárolni akartam magamnak pár nyári ruhát. Ez a mugli tömegközlekedés néha nagyon bonyolult, ezért inkább gyalog indultam el, de úgy tűnik így is sikerült rossz irányba mennem. - Tarkójához emelte a kezét, zavartan megborzolta haját, közben kissé oldalra fordította a fejét, hogy ne kelljen a lány szemébe néznie. Még ő is nevetségesnek találta, hogy egy versenyre tévedt be egy bevásárlóközpont helyett. Hogy oldjon kicsit a saját zavarán, a lány mögött türelmesen álldogáló lóra bökött.
- Ő a tiéd? Nagyon szép állat. - Bízott benne, hogy a lány mesél neki kicsit az állatról, és talán arról, hogy mi is folyik pontosan itt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem hitt a fülének, mikor a lány folytatta a bemutatkozását, és elhangzott a Bagolykő neve. Ekkora mázlim nem lehet! Hogy pont egy iskolatársával találkozzon, aki ráadásul egy házba jár vele, majdnem felért egy lottó ötössel az aznapi események után.
-Őszintén szólva nem mertem rákérdezni, mert ciki lett volna, ha kiderül, hogy összekevertelek valakivel, de igen, már láttalak a klubhelyiségben párszor. Ha jól emlékszem mindig nagyon sietősen vágtál át a klubhelyiségen. - itt elengedett egy vigyort, mert amikor látta a lányt így átvágni a szobán, mindig eszébe jutott és elképedt, mennyi lendület szorult Eridonos társába.
- Én kicsivel az évnyitó után érkeztem, úgyhogy a szokásos bemutatkozásokról lemaradtam... A vizsgák után viszont másodévesként folytatom majd. - Kissé feszengett a csúszás említése miatt, nem tudta, mennyire megosztható az otthoni helyzete. Félt, hogy félreértések születnének a családjával kapcsolatban, és semmi kedve nem volt az elkövetkezendő éveket számkivetettként tölteni. A lány ajánlata azonban szertefoszlatta a MinJae feje fölött gyűlő szürke felhőket, és megint fogkrém reklámmá változott.
-Azért nagyon hálás lennék, egyedül úgy sem túl élvezetes mászkálni.
-Örvény... - Ízlelgette a fiú az állat nevét, elgondolkodva, vajon mi lehet az eredete a névnek. A lányra pillantott újra, mintegy megerősítésként, hogy tényleg megszabad e simogatnia a lovat, majd határozottan közelebb lépett, és kezét a ló selymes nyakán végighúzta. A ló szőre csillogva tükrözte vissza a napfényt, ami szinte elvarázsolta az embert. MinJae is automatikusan simogatni kezdte, miközben a lány felé fordította a fejét.
-Otthon volt, hogy lovon kellett a rezervátumban körbejárni, és a szüleim egyébként is fontosnak tartották, hogy megtanuljam a hagyományokat, de a mi lovaink nem ilyen nagy termetűek. - Itt még egyszer rápillantott a lóra - vonzotta a fiú tekintetét az állat, mintha mágnest tettek volna a nyereg alá. -Viszont soha nem jártam ilyen eseményen, kérdezni is szerettem volna, hogy pontosan mit fogtok csinálni? És nem lesz gond abból hogy tudod - boszorkány vagy? - Az utolsó mondatnál látványosan elhalkult a fiú hangja, annak ellenére, hogy a mugli szót a korábbiakban teljes nyugalommal dobálta. Még sokat kellett tanulnia a magyar varázs- és varázstalan kapcsolatokról.
Tekintete a pálya felé vándorolt, majd fejével is a pálya felé bökött.
- Nincs jegyem, de esetleg megnézhetem majd, ahogy te és Örvény végigmentek a pályán? - Kíváncsi lett, vajon Eridonos társa hogy fog teljesíteni a mugli akadálypályán.