Myra

Halkan morran, ennyi ideje van azelőtt, hogy Myra ajkai támadásba lendülnének. Zsigereiben érzi, hogy mennyire kellett neki ez. Kezei megemelkednek az asztalról és a nő dereka köré fonódnak, hogy közelebb vonja magához a nőt. Olyan neki ez a csók, mint sivatagnak az eső. Vendel végre érzi, hogy nem egy szerencsétlen, hogy él és éppen erre van most szüksége.
Míg követelőzve falja a nő ajkait, kezeivel a feneke alá nyúl, hogy feltegye őt az asztalra. Lába közé furakszik, hogy még véletlenül se legyen közöttük távolság. Ajkaival ereszti a másikét, hogy nyakába, vállgöndrébe, majd dekoltázsába leheljen csókot. Vendelt nem zavarja a kinti zaj, a nyüzsgés és valószínűleg nyomban letépné a nőről a ruhát, ha nem kopognának be, hogy szóljanak, készen van a pizzája.
Morog, sóhajt, majd nyom még egy csókot a nő nyakára és eltávolodik. – Meg sem lepődők – nevet fel halkan. Mert ugyan mi lenne ez, ha nem jel, ha nem figyelmeztetés? Ennél már csak az lenne egyértelműbb, ha maga a szöszi jött volna szólni, hogy készen van Myra pizzája. De kár, hogy nem így törént.

Myra

Arrébb lép, hogy Myra el tudjon mellette sétálni. Úgy érzi egy pillanatra, hogy ez az a pont, ahol le kéne mondania az egészről, de képtelen rá. Abigélre várt elég sokat. Tett is érte, s mégsem értékelték eléggé. Vendel pedig nem azt az időszakát éli, mikor egy nőre ennyi energiát és időt akarna pazarolni. Így Myra után lép, akit, miután megkapta a pizzát, a lépcső felé irányít, ami a pizzéria felett található lakrészhez vezet.
– Remélem osztozol a pizzán – súgja halkan a fülébe, miközben kezét a derekára csúsztatva tessékeli kifelé a pizzéria részből. Ha nem kap az sem érdekli. Neki a nő kell, a nőből kell egy szelet, de az újra és újra. Myra a lehető legjobbkor érzett rá arra, hogy mikor kell ide benéznie, s Vendel ezért nem lehet elég hálás, de majd azért igyekezni fog.

Myra

- Csak ne lennél ettől annyira önelégült - morog halkan a nő tincseibe, majd előre engedi őt.
- Még mindig tartom magam ehhez, de most az egyszer kivételt tehetünk, már csak azért is, mert túlságosan ki vagyok ahhoz, hogy a hozzád vezető utat túléljem - van ám itt magyarázat bőven, bár tudja, hogy ez tök felesleges. Szükségletei vannak, Myrának is. Hát mennyire lennének ostobák, ha nem használnák ki egymást kölcsönösen?
A nő ajkairól lenyalintja a pizzaszószt, majd elégedetten hümment.
- Tökéletesebb nem is lehetne - hogy a pizza avagy Myra, azt a nő fantáziájára bízza. S míg ő ezen gondolkozik, Vendel italért indul, mert legalább lesz mire fogni a történeteket..
 

Myra

- Myrácska, ne parodizálj, mert rosszul jársz – morog halkan neki. Esze megáll, ő itt szenved, majd szétdurran minden értelemben, a nő meg képes kárörvendeni, ahelyett, hogy segítene. Hát nem sokszor kér segítséget a Vendel fiú, amikor meg kér, akkor sem kap.. Mi világ ez?
- Csinálunk neked olyan workoutot, hogy napokig nem mozdulsz meg utána, ne aggódj – kacsint a nőre. Mert ezt aztán leht mindenhogyan  érteni, s Vendel tekintetéből nem lehet igazán kiolvasni, hogy ő most a szexre avagy az igazi edzésre gondolt-e. Ez igazából csak azon múlik, hogyan forgatják a szavakat és tetteiket. Vendel mindkettőben benne lenne.. mert az edzésnek a végén is az ágyban kötnek ki, ez egyértelmű.
- Itt voltam éppen látogatóban a szüleimnél, amikor Abigél mondta, hogy ez a gyökér Bánki, hogy járt és éppen keres valakit, aki vezetné a helyet.. Hát ki más lenne a legtökéletesebb választás erre, mint valaki, aki rohadtul nem ért hozzá? – tárja szét nevetve a karjait, aztán keres két poharat, hogy töltsön valami löttyöt mindkettejüknek.
- Laktam a Tündérutcában pár hete, fiatalokkal, de az nem volt az igazi, szóval ledumáltuk, hogy ez nekem itt a pizzázó felett egyelőre pont megfelel. A napokban jöttem át – nyújtja a megtöltött poharat a nő felé.
- Még felavatva sincsen – vigyorog szemtelenül, majd felhajtaj az italt.

Myra

- Hát hozzám képest te is fiatal vagy – nevet fel kissé kínban, de annál lelkesebben.
- Nem mintha nem szeretném a fiatal husidat kóstolgatni –teszi még hozzá kanosan, szemtelenül és még iszik is rá egyet. Myra kisugárzása úgy vonzza magához őt, hogy hiába is tiltakozna ellene. Nem mintha jelenesetben akarna ilyesmit tenni. Jól érzi magát vele, felszabadult, nincsenek láncok, s a lenti kirohanása utána erre most nagy szüksége van.
Ahogy a nő az ölébe érkezik, kezei a csípője köré fonódnak, s közelebb húzza magához, hogy miközben csókot váltanak Myra érezze, mennyire kell neki. Nincs kedve cicázni, felesleges köröket futni, s tudja jól, hogy a nő sem különb ezen a téren. Így hát elkezdi kibontani őt a ruháiból, s lassan megemelkedni vele, hogy a konyhaasztalra ültesse és ott tegye őt magáévá első körben, majd az délután és este folyamán a lakás többi zugában egészen addig, míg az ágyban nem éri őket az álom.