Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Inkább nem kommentálja a lány szavait, inkább csak csendben marad és inkább nem dörzsöli meg a szemeit, hátha úgy varázslatos módon eltűnik ez a viselkedés és ismét normálisan tudnak egymással beszélni. Inkább csak befogja a száját és leküzdi a kényszert, hogy unottan forgassa a szemeit.
- Nincsenek ötleteim - válaszol lassan, mert nem teljesen biztos benne, hogy mire megy ki a játék. Nem akar különösebben semmit a rellonostól, de ahogy belenéz a lány szemeibe, szinte látja, hogy ő másképp gondolja. Épp nyitná a száját, hogy rákérdezzen a dologra, mikor felettük valaki elüvölti magát. Izmai megfeszülnek a hangra, pulzusa megugrik, fejét azonnal felkapja a hang irányába, hogy megkeresse a veszély forrását. A színbombákat meglátva ösztönösen bukik le és rejti el az arcát előlük, hogy pillanatokkal később, mikor a veszély elmúlt, morogva pillantson fel ismét.
- Mi a franc volt ez? - inkább csak magának teszi fel a kérdést, mintsem a rellonosnak, de végignézve magán, meg kell állapítania, hogy egyikük sem járt jobban. Mikor legközelebb a lányra néz, a bicepsze sem duzzad ki idegességében, és a pulzusa sincs az egekben. Kell ugyan pár pillanat, míg összeszedi magát az élmény után, hirtelen ismét úgy érezte magát, mint évekkel ezelőtt a katonaságban. - Ezek után még van valami, amivel ki kell engesztelnem téged? - rámosolyog a rellonosra, de tekintete már ismét a karjain van, amit most felemel, hogy megszemlélje a fentről érkező támadás eredményét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Elégedetlenül morran fel, mikor a lány ujjai a hajához érnek és nagy porfelhőt képezve kirázza belőle a színes porszemeket. Vagy tudja is ő, hogy miből készültek ezek a bombák, nevezze őket bárki is bárminek. Az már egyszer biztos, hogy nem lett nagy rajongója, és talán még ez is enyhe kifejezés.
- Köszönöm, tudom - biccent neki vissza, farkasszemet nézve a közben mellékúszó lánnyal. Nem húzódik hátra, mikor a rellonos ismét megmozdul és közelebb kerül hozzá, a szeme sem rebben a fülébe suttogott szavakra. Némán várja meg, míg a lány ismét normális közelségbe kerül vele. Pár pillanatig lassan pislog, majd egy könnyed mozdulattal hátratúrja göndör tincseit és fejével az egyik random irányba bök.
- Akkor vegyél - válaszolja, ajkait édes mosolyra húzza. A hajából szálló porfelhő most sem kerüli el a figyelmét, de a szemeit egyelőre nem veszi le a lányról.
- Ha éhes vagy, amúgy is rendes kaját kéne enned - teszi még hozzá, majd óvatosan megdörzsöli a homlokát. Nem biztos benne, hogy nem keni fel az arcára a festéket, arra viszont szintén nem gondol, hogy megoldhatná a gondját egy egyszerű varázslattal is.
- Mit csinálunk ezután? Nem hiszem, hogy túlélek még egy ilyet - elhúzza a száját és végigmutat magán. Ruhái a szivárvány minden színében pompáznak, a kezeiről és a hajáról nem is beszélve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Kissé homályos emlékei vannak arról, hogyan is kerültek a lánnyal a horvát tengerpartra, onnan pedig egy sétahajó fedélzetére. Pontosabban azt tudja, hogy hogyan keveredtek ide, csak élete hátralévő részében inkább nem beszélne róla, de még csak rágondolni sem akar. Valahogy mégis a hajó fedélzetén ácsorog a korlátra támaszkodva, miközben dús hajába tép a szél és a kék inget cibálja ide-oda a mellkasán. Gyors mozdulattal felgyűri a ruha ujját, majd ellöki magát a korláttól és megfordul, hogy tekintetével megkeresse a rellonost. A legutóbbi eset után megfordult a fejében, itt akkor most végleg vége a kapcsolatuknak és a rellonos már így is eleget látott belőle. Igazából sok kedve nincs megint a lány hisztijét hallgatni, de ad neki még egy esélyt, mert tudja, hogy ő sem viselkedett éppen túlzottan kedvesen vele legutóbb.
- Azt meg sem kérdeztem, hogy bírod-e. Ugye nem leszel tengeribeteg? - bizonytalanul teszi fel a kérdését, hunyorogva méregeti közben a lányt. Az arcát fürkészi, árulkodó jelek után kutatva, mert abban az esetben, ha Myra valóban nem bírja, talán még visszafordulhatnak, nem jutottak olyan messzire a parttól. Erről pedig előbb kellett volna érdeklődnie, most jut eszébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Pontosabb okát nem tudja, de azonnal megkönnyebbül kissé, ahogy meghallja a lány hangját. Szerette volna, ha ez az út zökkenőmentesen telik el, hozzájuk mérten legalábbis, abba pedig nem fér bele a tengeribetegség, bárhogy is nézze. Csak azt sajnálja, hogy nem egyedül vannak a hajón, hanem másokkal is osztozniuk kell rajta, de hát majd legközelebb.
- Örülök - biccent a rellonos felé, aki megkerülve a korláthoz lép, a férfi mellé. Mielőtt ránézne az arcára, vet még egy pillantást a csillogó víztükörre, hogy megcsodálja a zúgó tengert. Érdeklődve fürkészi a lány arcát, de tényleg úgy tűnik, mint aki jól érzi magát, így nincs miért aggódnia.
- Amit szeretnél. Elvileg megállunk valami sziget közelében, ahol lehet fürödni, úgyhogy ha akarsz... - megvonja a vállait, tekintete a horizontra siklik. - Öö, nem tudom, amikor legutóbb ilyen hajón voltam, nekünk kellett hozni magunkkal kaját, de ha szomjas vagy, akkor megkérdezhetem, hogy van-e valami, ez nem ugyanaz a hajó. Azóta lehet, hogy bevezettek valami más rendszert - ismételten megvonja a vállait, kezeit ezután pedig a farmere zsebébe süllyeszti. Sötét szemeivel a lány arcát fürkészi, és nem kell neki sok idő, hogy rájöjjön, így, felkötött, mégis szétfújt hajjal nagyon csinos a lány.
- Többször kéne így hordanod a hajad - szólal meg megint, fejével a hajkoronája felé bök. Megvárja, míg a rellonos felé fordul, aztán pedig a tekintetét keresve elmosolyodik, ahogy csak ő tud, arcába hullt tincseikkel, nagy, kiskutyaszemekkel, féloldalasan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Tetszik neki, hogy a lány ismét lelkesedik a dolgokért és felveti a saját ötleteit, ezek szerint nincs még minden veszve. Aprót biccent a hajófelfedezős ötletre, és még maga elé is engedi a rellonost, amennyiben az elindul. Ő majd követi szépen, bármerre is menjenek, mert hát hölgyeké az elsőbbség.
- Igen, miért, baj? - zavartan ráncolja a homlokát, de szemeit nem veszi le a lány arcáról. Nem érti, ez most már megint miért baj. Tapasztalatból tudja, hogy a lányok szeretik, ha az ember bókol nekik, erre itt van megint Myra, aki... Olyat mond, amitől nemcsak felkapja a fejét, de össze is zavarodik. - Aha, mint egy kisállatot, mi? - gúnyolódik, ez hallatszik is a hangján, ugyanakkor mosolyog beszéd közben, mert tudja, hogy annak nehezen lehet ellenállni. Mármint a mosolyának. Főleg, ha még úgy is néz, amit a nők kiskutyaszemeknek titulálnak, akkor aztán bárkit levehet a lábáról.
- Most miért akarod tapogatni a hajam? - kissé elhúzódik a lánytól, szemöldökeit megemeli, de végül egy megadó sóhajt kíséretében megadja magát és lejjebb hajtja a fejét. - Csak ne kócold össze nagyon, arra ott van a szél - maguk közé motyog, hogy a rellonos még meghallja, de másnak elnyomja a szél süvítése. Nem érti, ez megint miért jó, de hát ha ez teszi boldoggá, ám legyen.
- Nem tudom amúgy, hogy mondtam-e az úszást, de valami irtó szép helyen van, azt mondták. Lehet későn szólok és nincs fürdőruhád, ha akarnál esetleg fürdeni, azért elnézést - teszi még hozzá csendesen, hangja szinte már bűnbánóan cseng.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bizonyos helyzetekben neki nem megy olyan könnyen, hogy csak így lezárja a témát és másról kezdjen el beszélni, mint most a partnere, így mikor a lány kijavítja saját magát, még muszáj egyszer utoljára felhúznia a szemöldökeit, mint aki nem érti a dolgot.
- Nem tehetek róla, ilyen a szemem - megrántja a vállát, de persze mosolyog közben. Most képtelen ellenállni a vigyorgásnak, szemeit le sem veszi a lányról. Nem mellesleg még mindig ott motoszkál az a gondolat a fejében, hogy milyen szép így a rellonos. Talán mióta ismerik egymást, most a legszebb. Nem kikenve, megcsinált hajjal, magassarkúban akár, hanem szétfújt hajjal, arcát a kezeibe temetve.
- Mit... csinálsz? - Érzi a hajában mutató ujjakat és egy pillanatra elfogja egy rossz érzés. Talán nem szabadott volna engednie neki, akkor most sem göndör tincsei esnének áldozatául, hanem valami más. Talán. Ennek ellenére némán tűri, hogy a rellonos sajátjához hasonló kontyot csináljon a hajából. Eléggé szokatlan érzés, hogy a haja nem lóg a szemébe, mert már megszokta, hogy mindig beletúrhat és szétszedheti, most viszont hátra van kötve, Myra pedig olyan boldognak tűnik, hogy ezt megtehette. Nincs szíve szétbarmolni az egészet.
Nem veszi észre, hogy a lány már réges-rég nem figyel rá, ugyanis elveszett a szemeiben, a következő pedig, amit észrevesz, az a rohamosan felé közeledő rellonos. Nincs ideje gondolkozni, mire felfogja egyáltalán, hogy mi történik, Myra ajkai az övéire tapadnak, keze pedig ösztönösen csúszik a karcsú derékra, hogy rászorítva közelebb húzza a lány. Követelőzően préseli magához a lány testét, egyik kezével meg is emeli kissé, hogy ne kelljen annyira lehajolnia. Mohón kap a rellonos ajkai után, csókjában semmi gyengédség sincs, ujjai rászorítanak a lány csípőcsontjára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Némán tűri, hogy a lány kedve szerint játszadozzon a hajával, még ha neki nincs is annyira ínyére a dolog. Nem tesz rá megjegyzéseket, de még a szemeit sem forgatja, mint általában szokta, csak nézi a lány felderülni látszó arcát, és magában mosolyog. Örül, hogy végre jól érzik magukat és nem veszekednek, mert egy idő után még az is unalmassá válik. Kell valami újdonság.
Myra ujjai a haját tépik, miközben ő egyre inkább szorítja a lány derekát, igyekszik minél közelebb kerülni hozzá. Nem is tudja, hogy mit csinál, csak összepréseli a testüket, látszik rajta, hogy nem mostanában akarja kiengedni a karjai közül. Elégedetten morran fel, mikor a rellonos háta nekiütközik az ajtó melletti falnak, egyik karját elemelve a derekáról megtámasztja a csípője mellett, másikkal még jobban rászorít. Felgyorsul a pulzusa, felforrósodik a bőre, és egészen addig fel sem tűnik neki az oxigénhiány, míg Myra el nem húzódik. Zilálva kap levegő után, értetlenül mered az oldalra pillantó lányra, de ahogy felfogja a szavait, csak elmosolyodik és megrántja a vállát.
- Hadd nézzenek - azzal pedig ismét rátapasztja száját a másikéra, az őket figyelő embereket teljesen figyelmen kívül hagyva. Ha az bárkit boldoggá tesz, hogy nézheti őket, ő készségesen szolgáltatja a műsort.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Ahol Myra megérinti, úgy érzi ég a bőre, és bár mindaddig nem érzékeli az oxigénhiányát, amíg a lány el nem húzódik, meg akar fulladni. Többet akar, de már képtelenség lenne még jobban közelebb húznia a rellonost, így más taktikát alkalmazva inkább nekipréseli a falnak. Egyik kezét a csípője mellett nekinyomja a hajó oldalának, másikkal a csípőjére szorít rá. Szemeit szorosan lehunyja, mintha tartana attól, hogy ha egy pillanatra is felpillantana, Myra eltűnne előle és ez az egész semmissé válna. Nem akarja, hogy ez ne történjen meg. Itt akar lenni vele, csókolni akarja, magához vonni és soha többé el nem engedni. Nem gondol most semmire: se a következményekre, se az őket bámuló emberekre, sem a lány ex-barátjára.
A rellonost két szóval rendezi le, majd megelőzi, hogy esetleg beszélni kezdjen. Zúg a feje, szédül, meg kell kapaszkodnia valamiben, de mikor a lány hátrálni kezd az ajtó irányába, egy szót sem szól. Botladozva követi, a köztük lévő centis helyeket igyekezvén megszüntetni, az ajtó végül pillanatokkal később hangos csattanás kíséretében csapódik be, hogy egyszerre eltüntesse őket a kíváncsi tekintetek elől.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bár az időjárásnak már rosszabbra, vagyis egy kicsikét hűvösebbre kellene már fordulnia, nem úgy tűnik, mint ami mostanában nagyon meg fog történni. Továbbra is huszonöt fok feletti a hőmérséklet, ami az őszhöz nem kifejezetten passzol, legalábbis göndör hajú navinésünk szerint. Szívesebben sétálgatna a sárga levelekkel borított fák között és élvezné az eső kellemes illatát, mint reggelente tanácstalanul álljon a szekrénye előtt és csak vakarja a fejét, hogy már megint mit vegyen fel, mennyire lesz meleg. Ma kifejezetten hűvös van, legalábbis az előző pár naphoz képest, talán huszonhárom-négy fok körül lehet, de a hosszú nadrágjától így sem lehetett megszabadítani, elvégre annak vannak a legnagyobb zsebei, csak oda tudja kényelmesen befúrni a kezeit, míg arra vár, hogy a mellette sétáló lány végre megszólaljon. Elméletileg házat vagy lakást nézni lett elhívva, de ő inkább úgy gondolja, hogy arról kellene beszélniük, ami a hajón történt pár nappal ezelőtt. Azóta sem beszéltek természetesen, mert hát miért is tették volna, elvégre ez már így megy kettejük közöttük, mióta ismerik egymást. Történik valami, aztán napokig csend, majd találkoznak és vagy sikerül valamit megtárgyalni, vagy nem. Most éppenséggel házkeresés címszóval sétál a lány mellett, és néha, úgy tíz percenként azért rápillant, hátha Myra meg szeretné neki magyarázni, mégis miért történt az, ami. Őszintén szólva már fúrja az oldalát a kíváncsiság, tudni akarja az okot, viszont nem kérdez rá. Hagyja, hogy a rellonos szépen lassan megadja magát és belekezdjen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Túl könnyen beleegyezett ebbe a lakásnézésbe, hogy ne legyenek mellette hátsószándékai is. Nem kell csúnyaságokra gondolni, mert eszbe ágában sincs elrabolni a lányt és leírhatatlan dolgokat művelni vele, csak beszélgetni akar. Normális ember módjára megtárgyalni, hogy ami történt, az miért történt köztük és ma nem akar válaszok nélkül elbúcsúzni tőle. Azt akarja, hogy a lány válaszoljon neki, önként, ne pedig a kérdésekre felelgessen.
- Semmi - vonja meg a vállát és a fejét is elfordítja, miután összetalálkozik a tekintetük. Fogalma sincs, ezután most mit mondjon. Myrának is tudnia kell, hogy miért nézeget folyton rá, de legalábbis remélhetőleg sejti az okot, okos lány ő. Nem kellene hosszú ideig tartania, hogy rájöjjön a visszatérő bizalmatlanság miértjére, amely lassacskán csak visszatér közéjük.
- Nem tudom. Elszúrtad? - óvatosan kérdez vissza, de még csak meg sem erőlteti magát, hogy esetleg egyszerűen rákérdezzen a dologra. Már kora reggel eldöntötte, hogy ma nem ő lesz az, aki a kérdéseivel előrelendíti a beszélgetésüket. Akkor még fogalma sem volt róla, hogy egyáltalán fognak-e erről beszélni, mert az is benne volt a pakliban, hogy a lány egyszerűen csak lemondja vagy teljesen másról kezd el cseverészni, a figyelő tekintetét figyelmen kívül hagyva. Bármi megtörténhetett volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Fel sem tűnik neki, hogy közben betérnek az első házba, olyannyira belefeledkezik a lány szuggerálásába, hogy kicsikarjon belőle valamiféle beszélgetés kezdeményezéshez hasonló kérdést vagy kijelentést. Teljesen figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a világítás is megváltozik, meg nagyobbakat kell lépnie, mert ameddig nem kell kivennie a kezeit a zsebéből, bárhova bemegy vakon követve a rellonost. Most a konyhába nyíló ajtó félfájának dőlve figyeli csendesen a bent körbepillantó társát, aztán mikor a lány felé fordul, megemeli kissé a fejét. Így jelzi, hogy figyel.
- Miről beszélsz? - értetlenül pillant rá az arcára, fejét lassan megcsóválja. Nem érti, miért mondja ezt. Ezzel nincs elrontva semmi, csak tisztázniuk kell a továbbiakat. A jövőjüket. Van köztük valami és ez nem csak egy csók volt, amit könnyedén el lehet felejteni. Ez valami más, amit egyikőjük sem tagadhat le. Pedig meglehet ő most továbbgondolja a dolgokat, Myra viszont nem.
Karjait lassan kihúzza a zsebeiből és összefonja maga előtt, egyik vállával még mindig az ajtóban támaszkodik. A maguk mögött nyitva hagyott ajtóval nem foglalkozik, úgysem járnak erre olyan sokan, így értelmét sem látja becsukni.
- Ó, szóval az én hibám? -   hitetlenkedve emeli meg a szemöldökeit, láthatóan meg van lepődve. Még csak meg sem fordul a fejében, hogy ő lenne a hibás, elvégre Myra kezdeményezett mindent, ő maximum csak kiélvezte a helyzetet és hagyta, hogy megtörténjenek dolgok. - Ne csináld már. Csak mondd ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Még mindig nem tud kiigazodni a lányon. Egyszerűen nem érti, hogy amit csinál, legyen az BÁRMI, miért és miért csinálja. Igen, pontosan. Mind a két magában feltett kérdés a miért, mert fogalma sincs. Tényleg. Egy kicsit sem kezdi sejteni, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Szóval ráhagyja magát, arra vár most szépen csendesen támaszkodva, mint egy szupermodell, hogy a lány megmagyarázzon neki mindent.
- ... mi? De hát én nem is... - Össze van zavarodva. Most már teljesen, totálisan, végleg elvesztette a fonalat. Tudja, hogy nem pusztán szórakozásból tették meg azt, amit, de hogy mi vezette el idáig őket, na azt inkább passzolná. Elvégre Myrának ott volt Kolos, ő pedig elég sokáig érzett valamilyen vonzalmat egy bizonyos színésznő iránt, csak azt megint nem volt hajlandó bevallani magának.
- Nem tudom. Talán? - próbálkozik meg egy válasszal, de erre őszintén nem tudja, mit kellene válaszolnia. Eddig még senki sem vádolta meg azzal, hogy olyan lenne a kinézete, mint egy otthontalan kiskutyának, sőt még csak a közelében sem jártak a bókok, amiket kapott.
- Teljesen összezavarsz, ne legyél már ilyen - bosszúsan morran fel, egyik kezével megdörzsöli az orrnyergét. Nagyon tartania kell magát, hogy ne kiáltson fel és vágjon mindent az arcába, hisz megfogadta, ma itt nem ő fogja feltenni az i-re a pontot. - Tudod, hogy miről beszélek és tőled akarom hallani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Kívülről tekintve pedig vicces a konyhában lezajló jelenet, tényleg. Úgy áll ott az ajtóban, mintha még a saját nevében sem lenne biztos, mert ezt váltja ki belőle a lány. Ennyire össze tudja zavarni, pedig szilárd elhatározásai vannak a mai délután kimeneteléről, mindennek úgy kell történnie, ahogy ő azt előre eltervezte. Ez a zavarba jövés pedig egyáltalán nem volt a tervei között.
Nem reagál. Nem tud rá mit mondani. Ezek szerint biztos nagyon szép szemei lehetnek és elég csúnyán nézhet velük, mert egy árva kiskutyához vannak hasonlítva. Ez most vagy nagyon rossz vagy kevésbé rossz.
- Nem. Mert tudod - úgy beszél, mintha ő amúgy tudná, miről van szó. Mármint odáig még eljut, hogy mit szeretne kihúzni belőle, de hogy a rellonos erre miért reagál így, arról megint csak fogalma sincs. A vállát vonogathatná, ha nem lenne neki fontos a dolog, de így csak befogja a száját és követi a nappaliba. Az lesz a legjobb, ha inkább utánamegy.
- Azt szeretnéd? - hirtelen kapja fel a fejét, majd meg sem várva a választ elkapja a lány csuklóját és visszahúzza. Meg akarja állítani, hogy maga felé fordíthassa és belenézhessen a szemeibe, hogy lássa, komolyan gondolja-e a kimondott szavakat. - Melyiket? - közel hajol hozzá, szíve hevesebben kezd el dobogni. Göndör tincsei a lány homlokát súrolják, a nagy koncentrálásban pislogni is elfelejt. Észre sem veszi, de ahogy egyre emelkedik a pulzusa, kicsit mindig jobban szorítani kezdi a rellonos csuklóját, egyelőre azonban még nem éri el a pontot, ahol mindez fájdalmassá válik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Életében nem gondolta volna, hogy egy beszélgetés ilyen nehéz lehet. Tekintve a helyzetüket, merthogy egyikük sem akarja nagyon kimondani, amit ki kell, eléggé döcögősen indul a helyzet. Kristóf szeretné, ha nem neki kellene magyarázkodnia, mert hát ezúttal nem is ő kezdeményezett.
Követi ugyan a rellonost a nappaliba, de félúton meg is állítja. Hevesen dobogó szívvel húzza közelebb magához, keze megremeg a mozdulat közben. Nem biztos benne, hogy amit tesz, az most helyes, de ahogy néz bele azokba a nagy szemekbe, már nem is ez a fontos neki. Szeretne végre választ kapni a kérdésére és továbbállni, már így is túl sok időt töltött azzal, hogy idétlen teóriákat gyártott arról, mi volt ez. Na jó, ilyet nem csinált, de csinálhatott volna.
- Szeretsz? - rekedten szólal meg, alig találja meg a saját hangját. Ajkai meglepetésében elnyílnak egymástól, a szorítás Myra karján is csökken. Ijedten pislog le a lányra, tekintetét nem tudná most elszakítani róla. Erre sem számított. Szinte alig ismeri, legalábbis ő így gondolja; nagyon sok mindent nem tud még róla, hisz többet marták egymást, mint szerették, erre most a rellonos bejelenti, hogy ő pedig tényleg szereti.
Türelmetlenül fürkészi az arcát és bármi is legyen az, de megvárja a másik válaszát és csak utána mozdul. Szabad kezét felcsúsztatja egészen a lány nyakáig, másikkal rászorít a karjára és gyorsan mozdulva ajkait rátapasztja a másikéra. Hevesen csókolja a lányt, mozdulataiban semmi finomkodás nincs, a következő pillanatban pedig morogva el is kezdi tolni a testét az egyik fal irányába, a köztük lévő távolságot csökkentve.