Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Masa

- Értem - mondom könnyedén, bár nem vagyok benne biztos. De ezt neki nem kell tudnia. Mármint nehezen tudom elhinni, hogy egy nyalókától vagy akár kettő-háromtól bárki jól lakna, de nincs viszonyítási alapom, így inkább nem megyek bele a teorizálásba. - Uh, mert három szem maundulától jól laksz? - mondom mégis csak, egy kis szkeptikus nevetéssel, de komolyan nem akarok jobban bele menni a témába, így gyorsan hozzáfűzöm: - De hiszek neked.
Még ha nem akkor is. Valami azt súgja, ha hagynám, akkor hosszasan magyarázná, hogyan működik az emésztése és tényleg nem szeretném tudni.
Az viszont, hogy megbotlik és beüti a fejét nem olyasmi, amit ápolatlanul hagyhatok, így egy egyszerű bűbájjal kezelem és készségesen válaszolok is neki, igaz a válaszom nem dobja fel.
- Szerintem benne van ez a legalapvetőbb elsősegély könyvekben. Csak valahogy azokat sosem néztem át az egyetem előtt. - Megvonom a vállam. Ha mégis tévedek, akkor pedig bizony várnia kell, bár az is lehet, sosem tanul majd gyógyítónak, akkor meg nem is tanulja meg. - Ah. Pont annak tanulok.
A válasz után egy enyhe, de büszke mosoly ül ki az arcomra. Majdnem bele is kezdek ecsetelni, hogy mik a terveim a jövőre nézve, de elvetem a gondolatot gyorsan. Nem ismerem annyira, hogy ezt megosszam vele és nem is tudom érdekli-e egyáltalán. Inkább az utcára fókuszálok.
- Nyilván - felelem szem forgatva, ahogy azt állítja engem tesztelt az útirány kapcsán, majd követem a lánykát, aki lelkesen megindul előttem.
- Mi lenne jó szlogen? - kérdem, mert a "nyilván"-om biztos nem. De szinte biztos, hogy csak én nem tudom követni a gondolkodásmódját.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Közeleg Szira és a húgom Virág születésnapja is én pedig nem túl kreatívan azt gondoltam, könyvet ajándékozok mindkét nőnek. Az mondjuk már más tészta, hogy mit, mert elég különbözőek és még véletlenül sincs bennük semmi hasonlóság. Így eléggé feladják a leckét választás terén. Ettől függetlenül bízom benne, hogy Őszike néni boltjában találok mindkettőjüknek megfelelő kötet, még akkor is ha órákig kell böngésznem a polcok között. Na és persze az sem kizárt, hogy magamnak is találok pár érdekes olvasni valót.
Szóval viszonylag lelkesen nyitok be az üzletbe és kezdem el kutatni a polcokat el-elolvasva a címeket, egy-egy kötet lekapva és bele is pillantva a tartalomba. Ahogy így haladok egyik polctól a másikig, megakad a szemem egy könyvön. "Mágikus megtermékenyítés: mindenre van megoldás". Elkerekednek a szemeim, még el is pirulok, érzem. Egy pillanatig habozok aztán csak lekapom a könyvet és a kosaramba teszem. Leveszek másik két ártatlannak tűnő kötet is, csakhogy takarják a nem mindennapi címet, és tovább nézelődöm. Egy inkább gyerekeknek szóló részhez érek és rögtön temérdek ötletem támad, Szirának és Virágnak is vehetek nyugodtan gyerekkönyvet. Más-más érvvel, de biztos vagyok benne, hogy örülni fognak. A kosaramat a földre teszem és érdeklődve pásztázom a könyvek gerincét. Annyira elmerülök az olvasgatásban, hogy észre sem veszem, nem vagyok itt egyedül, s egyszer csak egy nyújtózó kézre leszek figyelmes.
A könyvért nyúlok, amit le akar venni: Én kicsi pónim? Érdekes, belelapozok, elmosolyodom. Virág rettentően örülne ennek, de nem vagyok ennyire gonosz.
- Tessék, - adom pár másodperc után oda a... srácnak? a könyvet. Egy pillanatig talán meglepettnek tűnök, de nagyon gyorsan túl teszem magam a dolgon. Semmit nem jelent, hogy ő pont ez a könyvet akarta, elvégre én is másoknak nézek könyvet - Ugye ezt szeretted volna? - kérdezem kissé azért még bizonytalanul és visszanézek a felső poncra ahonnan a könyvet vettem le, hogy milyen más kötetek akadnak még ott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Nincs mit - felelem könnyedén és ahogy bebizonyosodik, hogy valóban ezt a könyvet szerette volna, tovább nézelődöm, hogy akad-e másik, hasonlóan színes és pónis, vagy unikornisos, amit a húgomnak adhatnék. Mert bár Virág már felnőtt, azért belül ő örökre kislány marad és egész biztos, hogy értékelne egy ilyen könyvet. De a többi cím inkább Disney klasszikusnak menne el, mint póninak, így megkerülöm a fiút és odébb állok, tovább kutatva megfelelő könyv iránt. A kosaramról teljesen megfeledkezem, az ott marad a fiútól alig két lépésre én viszont gyorsan böngészem a címeket és hamar két-három polccal odébb vagyok. A mese könyvek véget érnek, helyettük olyanokba botlok, amiket még véletlenül sem olvasnék el. Gyorsan fordulok is és a bolt egy másik sarka felé veszem az irányt. Szakács könyvek! Ez tetszik. Én annyira nem szeretek főzni bár tudok - a szükség nagy úr, a speciális diéta mindenre megtanít - Szira pedig nagyon igyekszik, de neki sem megy mindig minden jól. Most hogy nagy hype a szénhidrát mentes vagy alacsony szénhidrátú diéta talán találok olyan kötetet, ami hasznos lenne. Bár kétlem, hogy ez jó ajándék, mert végső soron én járnék jól vele, nem ő. De azért nézelődöm rendesen, hátha... Ha nem leszek elégedett a végén még vehetek neki egy másik könyvet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Lily
kinézet

Mostanában nem érzem jól magam Budanekeresden. Sokat gondolkoztam, mit kéne, hogy kéne, de nem jutok egyről a kettőre. Régóta vagyunk együtt Szirával, már az eljegyzési gyűrűt is megvettem, de eldugtam és egyre kevésbé érzem, hogy meg akarom kérni a kezét. Nem tudom mi tévő legyek. Ennyi év után, csak úgy hagyni mindent? Mennyire ronda dolog azt mondani egy nőnek, aki mindig támogatott, hogy nem érzem azt, amit éreznem kéne... Szeretem? Igen. De nem úgy... nincs meg az a különleges szikra, vagy nem is tudom mi. Jó vele. Legtöbbször megnyugtat a közelsége, meg tudom vele beszélni a problémáimat ő is hallgat rám. De a húgom például ki nem állhatja. Azt hiszem Boginak van valami titkos képessége és tudja, hogy én sem vagyok szerelmes. Időnként meggyőzöm magam arról, hogy ez normális, hogy az évek folyamán az ember érzelmei megváltoznak. Máskor pedig teljesen kétségebeesett vagyok azon agyalva, vajon megéri-e leélni egy életet valakivel csak mert "megszoktam" vagy "kényelmes".
Ahelyett, hogy hazamennék, a faluban kóválygok. S bár leszókóban vagyok ma már nem az első cigarettát szívom, ahogy a gondolatok ezerrel száguldoznak a fejemben. Nem merem bevallani magamnak se de attól még igaz, hogy mást szeretek, mással szeretnék lenni és ez egy nagyon-nagyon kellemetlen érzés. Mert Szirát sem akarom megbántani, nem akarom tönkre tenni azt, amit az évek folyamán felépítettünk. Egyszerűen nem és nem jövök rá, mi lenne a helyes.
- A fenébe is... - rúgok bele egy kőbe ahogy a játszótérre érkezem. A kavics messzire repül, de nem figyelem az útját. A cigivel a számban lehuppanok a fura hálóra, ami gyerekeknek van, bár most épp egy sincs erre... Lehunyom a szemem, és megpróbálok nem sírni. Nem az én stílusom a sírás, de most azért menne. Csak hát... a férfiúi büszkeségem, na az nem enged.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Nagyokat sóhajtozom, és mélyeket szívok a cigimbe is. Tényleg le kéne szokni... állapítom meg magamban, de semmit nem teszek az ügy érdekében. Feltolom a napszemüvegem és a tenyereimbe temetem az arcom.
- Ah, miért ilyen nehéz ez? - kérdezem magamtól, vagy a világtól, Merlintől, tudom is én kitől. De egy hang válaszol én meg hirtelen ülök fel és nézek körbe, honnan jött, mire mellettem terem egy manó. Pislogok is párat, mert bár láttam a kastélyban sokat belőlük, a konyhán kívül sosem. Nem is tudok megszólalni, aztán egy sütit nyújt felém és minden manókról felállított elméletemet megerősíti. Ezek a lények, mindig mindenkit sütivel és finomságokkal tömnek, ezzel oldva meg a problémáikat. Bizonytalanul veszem el a süteményt. Valószínűleg több cukor van benne mit amennyit átlagban megeszem. A cigit elnyomom, a csikket zsebre vágom.
- Köszönöm. Kedves tőled. Miért kaptál ruhát? Az új gazdádnak örülsz? - érdeklődöm mert ha már volt ilyen kedves és kitárulkozott akkor ez a minimum, vagy nem? Nem tudom, nem értek a manókhoz. Ez olyan aranyvérű luxus dolog, ami nekem sosem lesz.. Nem mintha vágynék rá. És azt sem értem, miért akar egy értelmes, ügyes, mágiával megáldott lény másokat szolgálni, de nem akarok illetlen lenni, így meghallgatom aztán hosszas gondolkodás után beleharapok a sütibe.
- Ez nagyon finom - mondom miután lecsúszik az első falat a torkomon. - Tudod én igazából nem ehetek ilyet... De egyszer-egyszer belefér. Főleg most, hogy rossz kedvem van - Remélem ezzel nem ijesztem meg és nem kezdi el mondogatni, hogy rossz manó vagy hasonló, mert akkor még rosszabbul érzem majd magam. De azért kell, hogy tudja többet nem fogok lefogadni, ha tukmál sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Elmélyülten ácsorgok a szakács könyvek előtt, amikor valaki megszólít. A hang fiatal és magáz, és amikor megfordulok a korábbi fiú áll velem szemben. Az első döbbentségem, hogy ennyire öregnek látszom, hogy már magáznak, után jön az újabb, hogy a kezében egy kosár helyett kettő van.
- Az enyém? - kérdezek vissza kissé értetlenül és lepillantok a felém nyújtott kosárra. Nem ismerem fel a benne lévő könyveket, s már majdnem rávágom, hogy nem, nem az enyém, amikor eszembe jut, hogy mi volt a kosaramban és hogy gondolkozás nélkül dobtam rá két másik könyvet. Most látom, hogy az egyik "Az anyaság nehézségei" és ahogy a kosárért nyúlok és arrébb tolom a kötetet, hogy lássam az alatta lévőket egy másik csodás cím tárul fel előttem: "Lingam masszás..." ezt már nem is olvasom tovább. Te jó ég.
- Határozottan nem - vágom rá, de érzem, hogy enyhén elpirulok. Pedig látom, hogy az áhított könyvem is ott lapul harmadiknak a kettes alatt. De khm... Mit gondolhat egy ilyen kis srác, aki engem magáz, hogy ilyen könyveket akarok venni. Bár a masszázs lehet nem is rossz... Megrázom a fejem, aztán rájövök, hogy ez sem javít a kialakuló cikis helyzeten.
- Öhm... de tudod mit? Inkább viszem én. A te kezedben hülyén néz ki. Amúgy meg... - Elveszem tőle a kosarat, játszva a jó fej nagy tesót, de aztán megakadok félúton, mert ha most azt mondom neki, hogy tegezzen az mennyire cukrosbácsisan hangzana már? - Felejtsd el.
A könyv kupac tetejére bedobom a szakácskönyvet, amit eddig a kezemben tartogattam, és már fordulnék is el, hogy tovább menjek, de egyszerűen nem hagy nyugodni a gondolat.
- Te figyi... öregnek látszom, vagy miért magázol? - kérdezem meg végül suttogva, kicsit közelebb hajolva hozzá, mert ha azt mondja, hogy öregnek látszom, akkor nagyon szomorú leszek, azt pedig azért nem szeretném, ha mindenki látná.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Érdekes egy manó. Vagy nem tudom. Nem nagyon volt kapcsolatom sose manókkal, így minden, amit mond érdekessé válik. Szóval figyelek rá, mert addig sem a saját gondjaimmal vagyok elfoglalva. A problémakerülés pedig már nagyon jól megy.
- Értem - felelem kissé elgondolkozva, bár őszintén szólva nem teljesen. Ezért is kérdezem meg - fontosnak tartod, hogy mindig... segíts, valakinek? - Megakadok a kérdés közben, mert először azt akartam mondani, hogy szolgálj valakit de mivel ő is segítségnek nevezte, így ez nem tűnik helyesnek. Szerencsére időben sikerül korrigálni a gondolataimat így a kérdés, nagyjából jól jön ki belőlem.
A süti kapcsán elnevetem magam. Mert hát nagyon helyes, hogy így bevallja, megette őket. Jól tette. Azt hiszem. Mert tényleg finom volt. Nekem mondjuk valószínűleg nem tett túl jót. De rendesen beadtam magamnak az inzulin adagomat, úgyhogy nem bajom sem lesz tőle, ha a többi étkezésemkor odafigyelek.
- Rendben. Akkor jó - mondom végül, mert így azért könnyebb. Az iskolai manókat nehéz volt meggyőzni, hogy nem ehetek, akkor sem, ha speciálisan csak nekem csinálták és cukormentes meg mittudomén. Nehéz elmagyarázni ezt olyanoknak, akik nem élnek vele. Hogy nem csak a cukorról szól, hanem a mikorról, a mennyiről, és a hogyantól is.
Aztán engem kérdez, hogy miért vagyok levert, én meg sóhajtok egy újabbat. Nem igazán tudom, hogyan kéne ezt elmagyaráznom egy manónak. Végül inkább visszakérdezek.
- Mennyire értesz a fiúk-lányok közötti dolgokhoz? - a fejem oldalra fordítom és a manót vizslatom. Közben pedig elnyomom a cigit a mászóka-hinta nem is tudom mi ez, egyik kötelén, és a csikket visszateszem a dobozba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Uhh, kötekedős hangulatban van. De valahogy arra pontra jutottam, hogy már nem idegesít, inkább szórakoztat. Ami nekem jó... neki talán kevésbé. Nem tudom ő mennyire élvezi. De nem is nagyon számít. Piszkáldóni jó.
- Minden világos. - Ezzel pedig ráhagyom a dolgot. Amúgy tényleg értem én... csak na. Vicces.
- Nem. Húszat biztos nem vennék. De kettő-háromról talán még meggyőzhető lettem volna - megvonom a vállam. Mindez már úgyis a múlté. Egyet kért, úgyhogy egyet fog kapni. Nem többet és nem kevesebbet. A téma pedig lezárva, s a bukásának köszönhetően újat is találunk. A kérdése kissé meglep, de aztán csak megvonom a vállam.
- Nem igazán. Egy ideig Koreában éltünk, ott kezdtem az iskolát. Csak ötödikben jöttem ide - magyarázom neki, és ezzel valószínűleg meg is érti, hogy nem az iskolához kötődöm. Inkább az emberekhez, de ebbe meg nem megyek bele. - Egyébként szeretem. Egészen kicsi korom óta orvos akartam lenni... aztán kiderült, hogy varázsló vagyok így gyógyító lett belőle. Bár a mugli orvosira is felvettek. Csak ott halasztok, mert a kettő együtt kicsit macerás. De elég sok átfedés van, ami az anatómiát meg az alapokat illeti...
Mire befejezem a mondandómat el is érünk a cukorka bolthoz. Kinyitom az ajtót, és előre engedem a lánykát. Menjen csak, keresse meg az áhított nyalókát. Aztán kérek majd tanácsot, hogy Boginak mit vigyek. Tőle... vagy az egyik eladótól. Még megálmodom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Egy pillanatra átfut a fejemen, hogy minden egyes mozdulatommal csak rontok a helyzeten. Először elveszek tőle egy rakás intim könyvet, aztán jól ráijesztek, hogy közelebb hajolok és sugdolózni kezdek. Mint valami rossz pedofil. Legalábbis nekem anno hasonló elgondolásaim voltak az olyan alakokról, bár szerencsére sosem találkoztam eggyel sem. Szóval könnyedén lehet, hogy csak az én fejemben élnek fura képek róluk, a valóságban pedig tök másként cselekednek. Mindenesetre, ami megtörtént az megtörtént, vissza már nem tudom csinálni, így marad a reménykedés meg a várakozás a válaszra. De azért felegyenesedem újra, hogy ne legyek nagyon benne a személyes terébe. Mondjuk a reakcióiból azt gondolom az övé jóval nagyobb, mint az enyém. Bocsesz.
- Tényleg nem? - kérdezek vissza, immár kiegyenesedve, amikor azt feleli nem látszom öregnek és nem magáz többet. Aztán át fut a fejemen, hogy lehet csak új Magyarországon. De ahhoz meg túl jól beszél... Vagy bűbájt használ? Nehéz eldönteni. De azért kell a megerősítés - Vagy csak azért mondod, hogy megnyugtass? - kérdezem és a karjaimat kosarastul keresztbe fonom. Érdekes egy művelet, de sikerül. Igaz a kosár kicsit nekicsapódik a mögöttem lévő polcnak, pár könyvet hátra tolva, de ez részlet kérdés. Kíváncsian várom a választ és remélem, hogy nem csak megnyugtatásból mondja, amit mond, de azért tartok tőle, hogy de.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő