[Chari]
-Nem. Kérlek, ne árulj el!-
Vált át esdeklőre, mert anya biztos nem örülne, ha ezt hallaná. Bár, lehet nem is anya lenne ilyen szempontból a problémásabb, hanem apa. Néha szerepet cserélnek, és apa jobban haragszik valami miatt, mint anya. Van egy sejtése, hogy ez Kornél esetében is így lesz. Megszorongatja kicsi kezével a nyakláncát, amit kapott, és megnyugszik, hogy biztosan megvan. Valamit ki kellene találnia, hogy sose veszthesse el.
-Igen, ez igaz. De a vonatnak nem kéne, hogy ennyire az ellensége legyen, elvégre... ez egy vonat!-
Hát nem egyértelmű? A vonat masszívabb, mint egy seprű. A hop hálózatnál is, hiszen ha a hop hálózatba lépünk, akkor egy térbe lépünk, nem járműbe. Kihúzza magát Chari kezei között, aki jóindulatúan átkarolta, hogy ne fázzon, és arra gondol, mekkora bajba kerülhet vajon tűzgyújtás miatt. Aztán eszébe jut, hogy nagylányos akar lenni, és a nagylányok azért merészebbek. Ez egy varázsfalu, honnan tudhatnák meg, hogy ő varázsolt? Ha elkérik a pálcáját, akkor... ó, bárcsak emlékezne, hogy varázsolhat-e itt, ez szörnyen bosszantó!
Azért nagy merészen előkapja a pálcáját, és dönt: varázsolni fog. Csak egy kicsit. És lényegében életveszélyben vannak, a fagyhalál fenyegeti őket. Tehát varázsolhat.
-Lacarnium Inflamare!-
Ejti ki tökéletesen a varázsigét, és meg is jelenik az aprócska láng a pálca végén. Chari felé fordítja, és szabad kezét gyorsan oda is hajtja a végéhez, -azért a lánynak is hagyva helyet- hogy felmelegedjen.
Azonnal elpirul, ahogy Chari belekezd az agytekervényeinek és szavainak forgatásába. Van ilyen fiú, és mivel nem szokott hazudni, nem mondja, hogy nincs.
-Nem árulhatom el, hogy ki az. Nem hiszem, hogy örülne. Ő már nagyfiú, és biztos haragudna, hogyha arról beszélnének, hogy egy "kislánnyal" barátkozik. Mert ő kislánynak tart, pedig már nagy vagyok!-
Jobban kihúzza magát ültében, szemléltetve, mennyire nagy is. Aztán a szabad kezével megint a láncához kap, mintegy védve, hiszen arról beszéltek, miket szokott kapni. Egy kártyalapot -amit lényegében inkább eltulajdonított- és egy nyakláncot kapott eddig.
-Kérlek, ne mondd el senkinek!-
Pislog rá nagy szemeivel, mert ennyit se szeretne, ha tudnának. Aztán, amikor a lány találgat, megrázza a fejét. Gergő? Őt nem is ismeri.
-Nem, nem normális.-
Helyesel azonnal, bólogatva, és nagyon élvezi ám, hogy beavatják ilyen nagylányos témába. Aztán megint megrázza a fejét, esze ágában sincs kezdeni vele.
-Nem fogok. Nekem csak két szerelmem van... de inkább csak egy. Egyik sem ő.-
Mondja eltöprengve Viktoron. Nagyon régen nem látta, és amióta Kornéllal barátkozik, azóta nem is érez késztetést, hogy utána császkáljon. Azért a pici szíve időnként még meglódul, ha meglátja a KH-ban, de ez elenyésző dolog a számára...
-Csak egy van.-
Mondja nagyot bólintva, aztán megint hallgatja Charit. Nagy szemekkel néz rá, miközben jár ám az agya. Nem jó az ilyen szociális dolgokba, de ez nagylányos téma is, érzelmes téma is, így csak átöleli a lányt, hogy ne legyen szomorú, aztán felkiált, amikor majdnem megégeti a haját, és gyorsan elrántja a pálcáját messzebb.
-Nox.-
Mondja, mert nem akar kockáztatni, hogy tényleg esetleg megégesse Charit. Végre hallja a vonatot zakatolni, úgyhogy elengedi a lányt, és összeszedi a cuccait, hogy majd fel tudjon szállni. Kicsi fejében csak úgy cikáznak a kérdések, zakatolnak, mint a vonat, aztán végül mégis kinyög belőle valamit, ami érdekli.
-Miért szakítottatok Gergővel? És mit csináltatok, amikor jártatok?-
Vigyázzon, mert rázós! ^^
*nem érti a logikai összefüggést, mert szerinte nincs, és ez bosszantóóóó*
*
