Bogolyfalva kezdetben egy utcás település volt, ám, ahogy az iskolából évről évre többen ballagtak el, elköltözni azonban nem akartak, így szükségessé nyílt, hogy újabb és újabb utcák nyíljanak. A Macskabagoly utczát követte a Holdfény, majd a Tündérmanó, legvégén a Mennydörgővel. Minden utca hasonlít és mégis mindegyik más, mindegyiknek megvan a jellegzetessége. Mindegyiket más miatt szeretjük, vagy mindegyiken más miatt bosszankodunk.

Macskabagoly utcza
A Macskabagoly a nagy első, ahol macskaköveken lépkedhetünk, a telkek mérete egyforma, az utcakép a legrendezettebb. Zömében itt laknak azok, akik a város alapítóinak leszármazottai, vagy, ha már el is költöztek, egy-egy emléktáblán a múlt egy szelete velünk marad, jellemzően a házak falán. Az itteni lakóközösség a legcsendesebb, a porták a legrendezettebbek. A lakók jól ismerik egymást, összetartó közösségről beszélhetünk, akiken finoman érződik, hogy a legrégebbi utcában élés egyfajta különleges köteléket is köréjük von. Az utca mögötti szakasz már az erdő széle, a legtöbb birtok szinte az első fánál ér véget, azonban a falusias életre jellemzően nem igazán jelennek meg megerősített kerítések, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek riasztó bűbájok.

Holdfény utca
A második utca átmenet a hagyományos és a modern között. Ahogy a fiatalok, akiknek felmenői nem itt éltek, elkezdtek beköltözni, magukkal hozták a modernebb formákat és épületeket. Azonban itt még megtalálhatóak olyan épületek is, melyek az első utcára emlékeztetnek. Mint minden utcának, ennek is megvan a maga különlegessége, mely, ahogy a neve is sejteti, éjjel bukkan elő. A csillagok ebben az utcában látszanak a legtisztábban, mintha az ember nem is ugyanazon a településen sétálna, emellett, ha szerelmesek sétálnak itt sötétedés után, balról a hatodik lámpaoszlop fénye sejtelmes fénybe burkolózik, megadva a meghittséget. A bűbáj a rejtett érzelmekre is hat, így a titok azok előtt is felfedődhet, akik nem is sejtik, hogy a másiknak gyengéd érzései vannak. Sokak helyzetét könnyítette meg egy séta errefelé, de még többen éreztek a váratlan kinyilvánítás miatt kellemetlenséget. A Holdfény utca vége a vasútállomás előtti kis térbe torkollik, ám szerencsére, és a bűbájoknak hála, az utolsó lakókat egyáltalán nem zavarja az állomás zaja.

Tündérmanó utca
A harmadik utcát a legromantikusabb utcának is nevezik, kora tavasztól késő őszig a legcsodálatosabb színekben pompáznak a rózsák az utca két oldalán. Megbűvöltségüknek köszönhetően, tüskéik nem szúrnak, ám ha valaki nem jó szándékkal szed belőlük - például, hogy kedvesét megajándékozza - kezét förtelmesen bűzös léve locsolja meg, melyet napokig kell elviselnie. A szag hamar elillan, de a tudatból nehezen távozik, ennek oka, hogy a bűnös napokkal később is érzi. Itt már határozottan sík a terep, viszont maga az út nem olyan széles, az egymással szemben élők könnyen átlátnak egymáshoz, és megbűvölt járművekkel is csak óvatosan lehet haladni. A szűk utca a térről kiindulva egészen a temetőig vezet el minket, amit az utolsó házakat követően, balra fordulva érhetünk el.

Mennydörgő utca
A legújabb utcában találhatóak a legnagyobb telkek is, érezhető, ahogy a modernitás mindent átjár. Kevés telket vásároltak még meg, vagy, ha már el is adták, még nem kezdték meg az építkezést, így olyan, mintha egy rövidebb utca lenne, mint a többi, de ez egyáltalán nem így van. A leterített aszfalt még sima, az épületek vagy nagyon újszerűek, vagy nagyon különlegesek. Annak ellenére, hogy ebből az utcából a legkönnyebb elérni a tavacskát, nem jellemző, hogy az emberek sűrűn átsétálnának rajta, még mindig inkább a Tündérmanó felől közelítik meg. Egészen pontosan innen a csónakház van a legközelebb, és a családok inkább a nagy zöld részt részesítik előnyben, ami éppen a másik oldalon van. Az utca különlegességét az a csend és béke alkotja, ami átjárja az embert, ha belép erre a területre. Mintha lenne valami, ami extra nyugalmat ad azoknak, akik vágynak a békére. A régi feljegyzések szerint egykor egy ritka mágikus növény borította ezt a vidéket, mely régen kipusztult, ám nem kizárt, hogy nem teljesen történt ez.

Tudta jól, hogy Naya ma estig dolgozik, ezért a műszak vége előtt úgy öt perccel küldött egy üzenetet a nő számára, amiben azt írta, hogy megsérült odahaza, falbontás közben és emiatt nem tudnak elmenni abba a mugli moziba ma este. Az üzenethez azt is hozzátette, hogy ne aggódjon, nincs gond - használva a fordított pszichológiát, mert jól ismerte már Nayát ahhoz, hogy tudja, egész biztosan át fog menni hozzá.
Egy kicsit izgult, de annál nagyobb örömmel várta a nőt abban az öltönyben, amit annak idején Naya választott neki. Zsebében még ellenőrizte, hogy megvan-e a dobozka, utána gyújtotta meg a mécseseket, melyek végig vezettek a bejárattól, egészen a nappaliig. Az ösvényt rózsaszirmokkal hintette körbe, a régi lemezjárszóra pedig előre bekészített egy bakelitet,az ösvény végén pedig nagy izgalommal várta Nayát és azt, hogy a zár kattanásának pillanatában elindíthassa a zenét. Vacsorával is készült, a háttérben megterített asztal várta a nőt, gyertyákkal, egy csokor virággal, pezsgővel és minden finomsággal. Csak most ne rontsa el, bízott benne, hogy Naya átjön megnézni, mi baj is érte őt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=879047#post879047][b]Atlas Henri Desgrange - 2024.05.27. 22:17[/b][/url]

Tudta jól, hogy Naya ma estig dolgozik, ezért a műszak vége előtt úgy öt perccel küldött egy üzenetet a nő számára, amiben azt írta, hogy megsérült odahaza, falbontás közben és emiatt nem tudnak elmenni abba a mugli moziba ma este. Az üzenethez azt is hozzátette, hogy ne aggódjon, nincs gond - használva a fordított pszichológiát, mert jól ismerte már Nayát ahhoz, hogy tudja, egész biztosan át fog menni hozzá.
Egy kicsit izgult, de annál nagyobb örömmel várta a nőt abban az öltönyben, amit annak idején Naya választott neki. Zsebében még ellenőrizte, hogy megvan-e a dobozka, utána gyújtotta meg a mécseseket, melyek végig vezettek a bejárattól, egészen a nappaliig. Az ösvényt rózsaszirmokkal hintette körbe, a régi lemezjárszóra pedig előre bekészített egy bakelitet,az ösvény végén pedig nagy izgalommal várta Nayát és azt, hogy a zár kattanásának pillanatában elindíthassa a zenét. Vacsorával is készült, a háttérben megterített asztal várta a nőt, gyertyákkal, egy csokor virággal, pezsgővel és minden finomsággal. Csak most ne rontsa el, bízott benne, hogy Naya átjön megnézni, mi baj is érte őt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=879110#post879110][b]Asteria Naya Saint-Venant - 2024.05.29. 19:22[/b][/url]

Meg fogja kapni családtagjaitól, hogy több időt tölt a kórházban, mint otthon, de Naya élvezi ezt. Ráadásul a bénázásokon túl jónak is érzi magát munkájában, a hévégén pedig még a magánélete is úgy tűnik, jól alakul. Ezért is nem vállalja ma a túlórát, haza akar menni pihenni Atlasszal.
Mintha a férfi kiszámolná az időt, azelőtt, hogy a doktornő átöltözne, balesetes üzenetet kap tőle. Ebben a helyzetben nem foglalkozik azzal, miben lép le, elhoppanál Atlas házához és kopogás nélkül sétál be.
- Mi tö... - emelt hangon jelzi, megérkezett, de a kérdés másik fele már bennragad. Nem kell Einsteinnek lenni hozzá, hogy az ember lánya rájöjjön, a mécsesek és rózsaszirmok nem balesetre utaló jelek.
Óvatosan sétál be a nappaliba, zavart kissé és meg van szeppenve, Atlas pedig ott áll vele szemben öltönyben. Láthatóan készült a ma estére, de mozi helyett mással. Nem tud megszólalni, csak pillogat és szemöldökét felvonva, némán kérdezi, mi folyik itt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=879707#post879707][b]Atlas Henri Desgrange - 2024.06.20. 19:05[/b][/url]

Várakozás közben egyre jobban izgul, egy kicsit kezdi leverni a víz és még a tenyere is izzad. Most tengernyi gondolat villan be az elméjébe, többek közt az is, hogy vajon jól átgondolta-e ezt. Egyértelmű, hogy Atlas el akarja venni Nayát és legutóbb úgy tűnt, hogy a nő is ezt szeretné, de mi van, ha azóta Naya újra meggondolta magát és ismét előtérbe keveredtek nála azok a kérdések, hogy mi lesz a húgával, vagy mennyire vagyonos emberhez menjen hozzá. Ezek kissé frusztrálják, tart a visszautasítástól, de már nincs visszaút, ő elkészült, az ajtó pedig nyílik, s nem sokkal később már látja is Őt, meg azt is, hogy sikerült teljesen meglepnie. - Szia - köszön és egy zavart mosoly szökik az arcára, miközben közelebb lép Nayához, hogy megérintse a kezét. - Kicsit füllentettem - teszi hozzá egy kis mosollyal, igyekszik határozottnak tűnni, de azért legbelül ideges. Azért ahogy illik, már térdel is le elé és onnan pillant fel Nayára. - Eljött a pillanat, hogy komolyabbra fűzzük ezt Naya. Szeretlek, mióta csak az eszemet tudom, évek óta és tudom, hogy ez köztünk örökké fog tartani.  Szeretlek, szeretném, ha a feleségem lennél, ha együtt alapítanánk családot. Légy a feleségem! - ahogy kimondja, húzza is ki a gyűrűs dobozt, amit kissé remegő kézzel fel is nyit, közben mosolyog és már csak egy igen kell, hogy felhúzhassa a gyűrűt

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=879715#post879715][b]Asteria Naya Saint-Venant - 2024.06.20. 21:41[/b][/url]

Minden lány álma, hogy munkásruhában kérjék meg a kezét, nem igaz? Mert Naya zavarodottságán túl azért elég hamar rájön, mi folyik itt. Kissé idegessé válik, vagy izgatottá, egyszerre kavarognak benne az érzések. Vajon ez normális? Az utóbbi napokban boldog volt, tényleg az volt és komolyan vette amit akkor a konyhában, a kihűlt spagetti fölött kimondtak.
- Azt...látom - egy rövid, ideges nevetést hallat. Ajkába harapva követi tekintetével a térdre ereszkedő szerelmét. Persze, hogy elképzelte az évek során ezt a pillanatot. Nem is egyszer. Miközben Atlas remegő kézzel veszi elő a dobozt, Naya mosolyogva, kissé elhomályosult szemmel néz le rá. Először csak bólint, mert nehezen jön ki hang a torkán.
- Leszek. Igen, Atlas, leszek a feleséged - megkönnyebültségében nevet fel, az ő keze is remeg, mikor a férfi kezébe csúsztatja, hogy felhúzza rá a gyűrűt. Nem érdekli, mi kerül az ujjára, azonnal a nyakába borul és úgy csókolja meg. - Szeretlek, mindennél jobban szeretlek. De legközelebb ne hozd rám a frászt, azt hittem komoly bajod esett. - Az öröm és boldogság teljesen eluralkodik felette, de nem csoda. Fél életét Atlas mellett élte le, jóban-rosszban együtt voltak. A terveinek ezzel annyi, ideje azzal tervezni, aki nem papíron, hanem az életben megfelelő társ.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=880079#post880079][b]Atlas Henri Desgrange - 2024.07.01. 18:12[/b][/url]

Látja, hogy könny homályosítja el Naya tekintetét, azt viszont nem tudja, hogy ez most jó jel vagy rossz, csak reméli, hogy inkább jó és nem égeti be magát most egy örök életre. Nehezen állt neki, hogy feltegye a kérdést, és végig izgult, most viszont túl van rajta és végre érkezik a válasz is. A füle ezerrel robog odabent, akárcsak a szíve, de szerencsére a válasz igen, ez pedig mindennél fontosabb. Még ha most ideges is, végre egy nagy kő gördül le a szívéről, nem is vár tovább , közösen remegő kezeik egybe fonódnak addig a percig, míg Atlasnak nem sikerül felhúznia azt a gyűrűt. Elsőre kicsit nehézkes, de tényleg csak a remegés miatt, utána már mosolyog, ahogy csúsztatja fel, s még fel sem egyenesedik a földről, Naya máris vetődik, ő pedig boldogan öleli őt a karjaiba.- Szeretlek - csókolja vissza szerelmesen, öleli és mosolyog, most madarat lehetne vele fogatni. - Nem fogom, de ez most kellett, hogy valahogy idecsaljalak - mosolyog a nőre és vele együtt egyenesedik fel, hogy aztán kézen fogva vezesse az asztalhoz. A zenelejátszón egy újabb dal csendül fel, halk, kellemes, éppen vacsorához illő. - Nagyon örülök, hogy igent mondtál, ígérem, hogy nem fogod megbánni - mondja mindezt már az asztal másik végéről, még mindig fogva a nő kezét. Szemügyre veszi rajta a gyűrűt és elmosolyodik. - Nagyon jól áll leendő Mrs. Desgrange - mosolyog Nayára, aztán felemeli az ételfedőt, hogy leleplezze a ma esti vacsorát. - Az egyik kedvenced - mosolyog, még mindig gyönyörködik Nayában, neki így kórházi ruhában is tetszik, nem számít, hogy mit visel, túl sokat várt arra, hogy megkérje a kezét. - Azért kíváncsi leszek, hogy mit szól majd a húgod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=880118#post880118][b]Asteria Naya Saint-Venant - 2024.07.03. 16:09[/b][/url]

A múltkori eset után nem sok ideje volt gondolkodni kettejükön, de azzal azért tisztában volt, hogy Atlast elveszítené, ha meggondolná magát. Nem csak a hirtelen jött érzések mondatták vele, hogy a felesége akar lenni. Ahogy most sem. Ez éveken át ott volt, a kapcsolatuk velük együtt nőtt fel, talán már az esküvőn is túl lennének, ha korábban vallják be egymásnak érzelmeiket.
Mosolyogva megforgatja a szemeit, miközben elengedi és az újdonsült vőlegényét követve az asztalhoz sétál. Ebben a pillanatban egyébként azt sem érti, miért hitte, hogy majd valaki mással működni fog a házasság-dolog.
- Hihetetlen, hogy tényleg megkértél - hitetlenkedve nézi a gyűrűt az ujján és Atlas kezére simít. Ajkába harapva emeli tekintetét végül a férfira és elfogja az a nyugalom, amit mellette mindig érzett azelőtt, hogy kicsit elhidegültek volna egymástól. A teljes boldogság nyugalma.
- És ha nemet mondtam volna, akkor is megvacsorázunk? - neveti el magát. Bolond lett volna nemet mondani... A kedvenc tésztaételéből már szed is mindkét tányérra, ugyanis kopog a szeme az éhségtől, ma még nem volt alkalma enni egy müzliszeletnél többet. - Az lesz a reakciója, hogy "én megmondtam" és "végre beláttátok". Nem lehetne, hogy nem mondjuk el neki? - Ezt persze Naya sem gondolja komolyan, Séraphine-t kihagyni a dolgokból lehetetlen.
- Hozzánk költözöl? - kérdez rá, ha már így alakult. Ezt egyébként majd érdekes lesz elmesélni a barátoknak, akik arról sem tudtak, hogy párkapcsolata lenne. Egyből jegyességgel indítanak. - Elég volt ez a másfél év különélés. Hiányzik a reggeli kómás arcod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=880141#post880141][b]Atlas Henri Desgrange - 2024.07.04. 19:03[/b][/url]

- Igen, lehettem volna sokkal határozottabb is - most már ő is nevet ezen, egyben azért elismeri azt, hogy nem feltétlenül kezelte megfelelően a helyzetet. Már a pikniknél kellett volna sokkal konkrétabban megfogalmaznia a kérdését, és nem csak úgy puhatolózni Nayánál, de valamiért ez akkor félrement. Ráadásul még ott volt Eddie is, akire inkább most nem is gondol, csak bízik abban, hogy a férfinek az volt az utolsó látogatása Naya házában, bármi is történt ott. - Remélem, hogy tetszik, a méretet úgy loptam le, amikor aludtál - mosolyodik el, olyat próbált választani, ami szerinte tetszene a nőnek. - Őszintén? Fogalmam sincs, szerintem irtó hülyén viselkedtem volna, ha nemet mondasz, totál zavar és káosz lett volna - és talán még el is menekül a házból, most viszont ezen szerencsére kár agyalniuk, mert nem így történt.
Már mozdulna, hogy szedjen, mint vendéglátó, de Naya háziasnak bizonyul, Atlas ezt is szereti benne, ezért rá is hagyja a dolgot, amikor neki mer, finoman jelez, hogy annyi elég lesz. A sajtot is közelebb nyújtja, abból szór egy csipetet a sajátjára és Nayáéra is, amennyit kér. Ezután viszont már nyúl is a villáért, mert ő is farkaséhes, ez a lánykérés is megizzasztotta egy picit, le is veszi magáról a zakót, és a szék támlájára akasztja. - Gondolod, hogy el tudnánk játszani előtte, hogy nem történt meg? - kérdi nevetve. - Szerintem olyan sas szeme van a húgodnak, hogy egyből észre fogja venni a gyűrűt, meg a vigyorodat - mondja nevetve, és már fal is a tésztából, amit alaposan át is rág, mielőtt azt még lenyelné. - Naná, úgy értem, erre én is gondoltam, mert mégis csak jó lenne melletted ébredni. Te is költözhetnél mondjuk ide, de ott már berendezkedtetek, én meg még nem pakoltam ki mindent és a húgodnak is jobb ott, szóval ha ő nem bánja, akkor szívesen - mosolyog rá a nőre és újabb falatot tűz a villájára. - Egyébként, ha hozzátok költöznék, akkor arra gondoltam, hogy ezt a házat kiadhatnánk albérletbe, vagy talán el kéne adnom? - tessék, még alig pár perce jegyesek, máris beavatja a nőt egy döntéshozatalba, hisz mostantól ketten kell dönteniük dolgokról, különösen akkor, ha az ilyen komoly témát érint. - Az esküvőre is kell a pénz, tényleg, azt is meg kell még szerveznünk. Most nyár van, nem hiszem, hogy ilyen gyorsan be tudjuk tervezni, de esetleg ősszel megtarthatnánk, akkor még jó az idő, mit szólsz? - kérdi lelkesen, miközben megérinti a nő kezét és rámosolyog. Szíve szerint már most elvenné, nehogy meggondolja magát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=880639#post880639][b]Asteria Naya Saint-Venant - 2024.07.27. 12:37[/b][/url]

- Imádom, gyönyörű szép - bólint, a mosoly igazából levakarhatatlan az arcáról. Egyébként az sem érdekelné, ha egy automatás műanyagot húzott volna az ujjára élete pasija. - Szerintem mindketten nagyon hülyén viselkedtünk volna - egyetért ezzel, már a múltkori beszélgetés a csónakázáson sem ment egyszerűen.
Ez a dinamika évek óta jól működik köztük. Valójában a házas élet sem lesz sokkal különb annál, mint amiben éltek az elmúlt évek során. Nayának egyébként is borzasztóan hiányoznak a közös főzések és takarítások, vagy amikor csak egyszerűen feküdtek egymás mellett és tanultak.
- Esélytelen, maximum három percig tudnám titkolni. Gina az okostojás - forgatja meg a szemét nevetve. A húga már régóta mondogatta és próbálta telebeszélni mindkettőjük fejét.
- Hogy bánja-e? Ő az első perctől úgy kezelte, hogy te is ott fogsz lakni velünk - legyint szabad kezével. Egy pillanatra összerándul a gyomra, mert most, amikor Atlas be akarja vonni a döntésbe, akkor érzi csak igazán mibe léptek be. - Azt mondom, add ki, ha már el van intézve a papírmunka, miért is ne. Legalább kiválaszthatjuk, kik legyenek a szembeszomszédaink.
Az összeköltözésről sokkal könnyebb beszélgetni, mint az esküvőről, amit Atlas már fel is vet. Naya szemöldöke szép lassan megemelkedik és a férfi kezére simít.
- Én még nem szeretnék esküvőt, Attie - talán nem így kellene közölni... - Úgy értem... Mi lenne, ha megvárnánk amíg végzek és kevesebb lesz körülöttünk a stressz és káosz? Még azt sem volt időnk elképzelni, milyen esküvőnk legyen... Sőt, még a jegyes életet sem tapasztaltuk meg - csak reméli, hogy Atlas nem fogja ezt rossz néven venni.