Ha volna lehetősége elkerülni a csoportos edzéseket, nagyon sokszor megtenné, de persze mindenfajta magas intelligenciahányados nélkül is képes felfogni, hogy a varázslók legközkedveltebb sportja, a kviddics, több emberre íródott, nem egyéni címszereplésre. Minél tovább gondolkodik a problémán, valahányszor eszébe jut, annál határozottabban tör fel benne a gondolat, hogy utálja a homofóbokat. És utál egy edzésidőben egy levegőt szívni velük. Később pedig még jobban utál ezért rosszkedvűségétől túlfűtve összezördülni azzal a néhány emberrel, akivel eddig legalább társalgási szintet alakított ki. Túl introvertált, miért nem beszél a problémájáról? Történt valami? Arra valók a barátok, hogy... Mire? Nem szeret más dolgába avatkozni, ugyanezt pedig elvárja visszafelé is.
Kissé zaklatottan, feszülten nyit be a társalgóba, hogy végre megszabaduljon a kellemetlen szavak szárnyaló áradatától. Odakint, a folyosóról még épp beszűrődik egy-két hangosabb szó, de értelmüket nem igazán lehet kivenni, nem épp ordít a tulajdonosuk, csak felemelte a hangját.
- Jól van, megértettem, elég hangos voltál. - A jellemétől és az alapvető viselkedésétől eltérően ezúttal igazán érthetően és határozottan ejti a szavakat, mielőtt beteszi maga után az ajtót, és nekitámaszkodik a lapnak. Elég volt. Legalább egy hét szünetet kér egy emberektől mentes helyre száműztetve. Még az sem zavarná, ha a Góbi sivatag közepére raknák ki, legalább nem találkozna ennyi szörnyen kezelhetetlen emberrel... nem, előítéletesek. Egészen egyszerűen előítéletesek, és ez zavarja, főleg, ha az orra alá is dörgölik.
Csak most nyílik alkalma körbepillantani, egyáltalán van-e bent valaki, és (legnagyobb fájdalmára) azonnal kiszúrja Edgart (nehézkesen jegyez meg bármilyen nevet). Edmondról eddig azt a "nagyon hasznos" információt jegyezte meg, hogy lenyűgöző pillantással tudja elvonni a figyelmét a lépcsők helyes használatáról. Ezen kívül semmit sem raktározott el vele kapcsolatban, de ez idővel minden bizonnyal javulni fog. Most viszont adott az a kínos szituáció, melyben kommunikálni illene, ha már így benyitott a semmiből... de kedve az elég kevés van hozzá. Bár... mit is mondott, mi ő, Eduard itt? Prefektus? Az a hasznos kategóriájú embernek számít, igaz?
- Ne haragudj, ha megzavartalak... - Kissé zavart, bocsánatkérő mosollyal próbálja enyhíteni a jelenléte okozta esetleges figyelemelterelést, bár az igazat megvallva kételkedik benne, hogy ennyi felrúgta volna egy összeszedett embernek látszó férfi koncentrációját.
Kissé zaklatottan, feszülten nyit be a társalgóba, hogy végre megszabaduljon a kellemetlen szavak szárnyaló áradatától. Odakint, a folyosóról még épp beszűrődik egy-két hangosabb szó, de értelmüket nem igazán lehet kivenni, nem épp ordít a tulajdonosuk, csak felemelte a hangját.
- Jól van, megértettem, elég hangos voltál. - A jellemétől és az alapvető viselkedésétől eltérően ezúttal igazán érthetően és határozottan ejti a szavakat, mielőtt beteszi maga után az ajtót, és nekitámaszkodik a lapnak. Elég volt. Legalább egy hét szünetet kér egy emberektől mentes helyre száműztetve. Még az sem zavarná, ha a Góbi sivatag közepére raknák ki, legalább nem találkozna ennyi szörnyen kezelhetetlen emberrel... nem, előítéletesek. Egészen egyszerűen előítéletesek, és ez zavarja, főleg, ha az orra alá is dörgölik.
Csak most nyílik alkalma körbepillantani, egyáltalán van-e bent valaki, és (legnagyobb fájdalmára) azonnal kiszúrja Edgart (nehézkesen jegyez meg bármilyen nevet). Edmondról eddig azt a "nagyon hasznos" információt jegyezte meg, hogy lenyűgöző pillantással tudja elvonni a figyelmét a lépcsők helyes használatáról. Ezen kívül semmit sem raktározott el vele kapcsolatban, de ez idővel minden bizonnyal javulni fog. Most viszont adott az a kínos szituáció, melyben kommunikálni illene, ha már így benyitott a semmiből... de kedve az elég kevés van hozzá. Bár... mit is mondott, mi ő, Eduard itt? Prefektus? Az a hasznos kategóriájú embernek számít, igaz?
- Ne haragudj, ha megzavartalak... - Kissé zavart, bocsánatkérő mosollyal próbálja enyhíteni a jelenléte okozta esetleges figyelemelterelést, bár az igazat megvallva kételkedik benne, hogy ennyi felrúgta volna egy összeszedett embernek látszó férfi koncentrációját.