Erdődy Hella
Furcsa érzések kerítik hatalmába, ahogy hosszú idő óta először lépi át az épület belső tereit a külsőtől elválasztó nagy, kétszárnyú, tölgyfából készült ajtó küszöbét. Képletesen, mert ebben az iskolában nem léteznek küszöbök. Legalábbis akkor, amikor ő idejárt még nem voltak. Ahogy pedig útja viszi előre, egyenesen az igazgatói szoba irányába, még mindig nem lát egyet se. Ha egyszer eleven gyerek vagy a Bagolykőben, teljen el bármennyi év is, legyen az igazgató bárki is, pontosan tudod, hogy hova kell menned. Ő pedig tudja. A kis hercegfi volt, hogy több időt töltött ott, mint tanóráin. Nem rossz volt, és még csak véletlenül sem akart rosszat, egyszerűen csak eleven volt.
Most azonban, hogy társadalmi helyzete óráról órára változik, meg kell látogatnia az intézmény igazgatóját, el kell mesélnie ezeket a változásokat, engedélyt kell kérnie számos alkalomra, amikor egy egy diákja nem lesz jelen, nem látogat órákat, vagy éppen nem tér vissza a lakrészébe. Ezekről az alkalmakról az év folyamán beszélniük kell, és különös körültekintéssel kell lennie arra, hogy a nevezett tanuló a varázsvilágban ugyan nagykorúnak számít, tankötelezettségének még nem tett eleget, hiszen a negyedik évfolyamba jár, alapképesítéssel nem rendelkezik. Vagyis, abban az esetben, ha a megengedettnél többet hiányzik vagy osztályozó vizsgákra, vagy évismétlésre kötelezik. Ez attól is függ, hogy mekkora a hiányzás mértéke.
És mégis, megadják az engedélyt arra, hogy a lány szabadon kijárhasson, távol legyen, és igény esetén, ha úgy alakul, a magántanulói státuszba való átkérése előtt sincs akadály. Ez utóbbit nem szeretnék még, ebben egészen biztos. Nem akarnak olyan körülményt, vagyis gyermeket, mely miatt Cassandrának távol kell lennie az intézménytől huzamosabb ideig. Egyelőre csak az esküvőre kell készülniük, majd közös otthonukba kell beköltözniük, eztán az újdonsült hercegnének csak a protokolláris eseményeken való megjelenésekkel kell foglalkoznia, és persze a tanulással, szigorúan. Még bő harminc perce van addig, míg a lánnyal a megbeszéltek szerint a csarnokban találkoznak, így addig sétálgat, a pontállást nézi, és sárga szíve büszkén dobban. Szoros a verseny, de még nyerhetnek.
Most azonban, hogy társadalmi helyzete óráról órára változik, meg kell látogatnia az intézmény igazgatóját, el kell mesélnie ezeket a változásokat, engedélyt kell kérnie számos alkalomra, amikor egy egy diákja nem lesz jelen, nem látogat órákat, vagy éppen nem tér vissza a lakrészébe. Ezekről az alkalmakról az év folyamán beszélniük kell, és különös körültekintéssel kell lennie arra, hogy a nevezett tanuló a varázsvilágban ugyan nagykorúnak számít, tankötelezettségének még nem tett eleget, hiszen a negyedik évfolyamba jár, alapképesítéssel nem rendelkezik. Vagyis, abban az esetben, ha a megengedettnél többet hiányzik vagy osztályozó vizsgákra, vagy évismétlésre kötelezik. Ez attól is függ, hogy mekkora a hiányzás mértéke.
És mégis, megadják az engedélyt arra, hogy a lány szabadon kijárhasson, távol legyen, és igény esetén, ha úgy alakul, a magántanulói státuszba való átkérése előtt sincs akadály. Ez utóbbit nem szeretnék még, ebben egészen biztos. Nem akarnak olyan körülményt, vagyis gyermeket, mely miatt Cassandrának távol kell lennie az intézménytől huzamosabb ideig. Egyelőre csak az esküvőre kell készülniük, majd közös otthonukba kell beköltözniük, eztán az újdonsült hercegnének csak a protokolláris eseményeken való megjelenésekkel kell foglalkoznia, és persze a tanulással, szigorúan. Még bő harminc perce van addig, míg a lánnyal a megbeszéltek szerint a csarnokban találkoznak, így addig sétálgat, a pontállást nézi, és sárga szíve büszkén dobban. Szoros a verseny, de még nyerhetnek.