Közel negyed óra szenvedés után megtalálja a sulit. Megörül, de ez az öröm nem tart tovább néhány pillanatnál, elfogja a rettegés, mivel semmit és senkit sem ismer. Hirtelen mindenféle átfut az agyán. Mi lesz, ha nem tud majd beilleszkedni? Mi lesz, ha utálni fogják?
Nyel egy nagyot, és igyekszik félretenni minden félelmét. Végül erőt vesz magán, és belép. Ahogy körbepásztázza a helyiséget, és megakad a szeme egy fiún, aki egymagában ácsorog, mintha várna valakit.Épp elindul felé, némi segítség reményében, ám a fiú megelőzi őt. Felicity-t eléggé meglepi a dolog. Próbál nyugalmat erőltetni magára, nem sok sikerrel.
-I-igen én vagyok. Hát, ha nem gond... - zavartan mosolyog, miközben kezet fog a fiúval. -