Elemi mágia óra - szóló
Sanda gyanús kinézet
Az évben először lép be az Elemi mágia teraszára. Rájön, hogy ez egy olyan hely, mely még házuknál is természetesebb, pedig annak erdeiségét nehéz felülmúlni. Helyet foglal valahol, és várja a fejleményeket, hogy mi is lesz a mai feladat, mert eddig még nem vett részt gyakorlati órán. Elméletben már majdnem mindent tud az elsős évfolyamból.
Meghallja, hogy a Tanárúr kiadja a feladatokat és fellelkesedik az "elemi mágus" szóra. Habár egy elég terhelő kifejezés vala, és az otthoni dolgokat tekintve, Anthony-t, sok az elvárás. Kíváncsi, hogy mit érezhet a bátyja, mikor a földdel bánik, mikor az meghajol az akarata előtt.
Az sem képes eltántorítani őt, hogy a sérülés esélye fennáll. Azok csak sérülések, melyeket egy vándornak el kell szenvednie az útján, hogy végül messzire juthasson. Gyors gondolatmenete közben a távolban meglátja a magát Dasha-nak kiadó Victoriát is, de inkább nm firtatja a dolgot, mivel úgy tűnik, elfoglalt.
Sorát kivárva lép be a tükörbe, ahol először csak a homály fogadja. Köd.
- Elnézést, Tanárúr! Most mit kellene tennem? - Mielőtt választ kaphatna, egy hangot hall. Valami ragadozó madár hangja. Követi, keresztül vágva a tájat befedő dunyhán. Ahogy közeledik felé, kidőlt fát lát, mely egy szakadékba lóg. Egy sólyom ül az egyik ágán, és őt nézi mérhetetlenül sárga szemeivel. Mikor a köd eloszlik, a rémült Marcus észreveszi, hogy egy hegy tetején áll, és nem egy szakadék szélén. A peremén lelógó fa ágán ülő madár tovább figyeli őt.