Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Merkibá'
Elemi mágia órán

Már jó pár különórán részt vett, mióta azon a bizonyos éjjelen megtudta, hogy pyromágus. Lemaradásban volt, mert az ereje nagyon sokára került felszínre (ismét), ráadásul nem is volt különösebben ügyes. A természetén nemigen tudott változtatni, márpedig szétszórt volt, és gyakran figyelmetlen, még mindig a legelemibb dolgokkal küszködött.
Merkovszky prof. szerencsére végtelenül türelmesnek bizonyult, így Ella a bénázásai ellenére alig várta az újabb és újabb órákat.
- Lehetnek lábai? - kérdezte, miközben felemelte kezeit, és mintha ajándékot várt volna, összetette két markát, és erősen koncentrálni próbált.
Először csak a levegő kezdett fodrozódni, a hőségen keresztül, mely Ella és a prof közt materializálódni kezdett, és ott a világ lágyan mozogni kezdett, mintha olajfesték alkotta volna azt, ami lassan elfolyni látszott.
Aztán apró villanás jelent meg a közepén, amiből először össze-vissza kapálózó lángocska lett, mely lassan dagadni, és formálódni kezdett. Ella nem véletlenül kérdezte, amit, tudta jól, hogy nem lesz tökéletes gömb belőle, és ha előre kijelenti, hogy lábakat akar a lángjának, úgy tűnhetett, mintha szándékos lenne, hogy ilyen szerencsétlenül néz ki az egész.
Ella rápislantott a tanerő tökéletes formájú lángjára, de nem merte ennél hosszabb időre levenni a szemét sajátjáról.
- Sikerült! - jelentette boldogan, mintha ugyan tényleg ilyet szeretett volna csinálni.
Aztán, hallgatva az utasítást, ismét megnézte, mit alkot Merkibá' és a plüss tűzmacit látva felragyogott a szeme. Erősen koncentrált, és a béna állábas gömbje, mely inkább volt tojás, lassan formálódni kezdett, megint kapálózni látszott, mintha Ella kezéből akart volna kiszökni, aztán felvette egy rettentően groteszk madárnak a formáját.
- Ez egy golden snicket - közölte gyorsan, a tisztázás végett. - Ha majd tudom színezni is, akkor aranyszínű lesz ám, becsszó. És izé, ezek a kilógó izék rajta a tollai, amik azért állnak így, mert cikesznek használták szegényt és megviselte őt a dolog.
Nem akart totál inkompetensnek tűnni, mert ez a dolog olyasmi volt most, ami a legtöbb tantárggyal ellentétben valóban érdekelte a lányt, és tartott tőle, hogy Merkovszky egyszercsak megrázza a fejét, és kijelenti, hogy biztos csak valami tévedés történt, és Ellának semmi keresnivalója itt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Merkibá'
Elemi mágia órán

Ella is jót derült, már amennyire meg mert kockáztatni egy kis nevetést a koncentrációja közben, mert bizony rendszerint ilyenkor ment füstbe az egész, szó szerint ráadásul.
Persze becsapni nem tudta a profot, de valójában inkább a zavaró mellékgondolatairól igyekezett elterelni a figyelmét azzal, hogy elmókázta a feladatot. Amíg egyben tudta tartani a kissé béna madarát, ennyi belefért.
- Nagyon menőnek tetszik lenni - jegyezte meg, miután Merkibá bemutatta, hogyan is tehetné autentikusabbá a madarát. A tanerő plüssmacija szépen bebarnult, ha Ella kicsit gyerekesebb lett volna, lehet meg is ölelgeti.
Visszafordította tekintetét saját, apró kis lángszárnyaival szerencsétlenül verdeső tűzmadarára, és miközben legyűrve vigyorát kiűzte fejéből a gondolatot, hogy a golden snicket utánzata nagyjából úgy néz ki, mintha azért könyörögne, hogy valaki vessen már véget szenvedésének, megpróbált maga elé képzelni aranyszínű tárgyakat.
Először a kviddics kupa derengett fel előtte, és csapatának sárga meze, de az nem volt elég aranyos, ráadásul azonnal eszébe jutott a méregzöld rellon egyentalár is az ellenfél játékosain, ezért, miközben a madárka csőre elzöldült, Ella tovább koncentrált. Pénzérméket képzelt el, de abba persze egy csomó ezüstszínű is akadt, de pörgette tovább gondolatait, és közben keze finomnak szánt mozgásával erőlködött, hogy a madár egyben maradjon, és a piros lángok is lassan sárgás, ragyogó árnyalatot vegyenek fel.
- Asszem' a sárga jobban fog menni - mondta Ella, és mustárt, citromot, sárgarózsát adott a csapatmezek közé. Közben a lángmadár villant egyet, és lila árnyalatot vett fel.
- Vagy a lila.
A lila csomagolóanyag, melyben a születésnapi ajándékát kapta, még mindig a szobája falán lógott, elvégre lila bárányok voltak rajta, és úgy képzelte, mikor nem tudott az istennek sem elaludni, hogy azok ugrálnak át a kerítésen, míg el nem alszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Merkibá'
Elemi mágia órán

Egyáltalán nem volt meggyőződve róla, hogy neki valaha is menni fog annyira jól ez, mint a férfinek, de a mosolyt nem is ezért viszonozta olyan lelkesen neki.
Kicsit el is bambult, túl sokáig csodálta tanárát (meg persze a tűzplüssét), de azért csak sikerült valamit összehoznia színezés címén. Persze rögtön megpróbálta a kitűzött céljukat elérni, hogy aranyszínű legyen az a drága madár, hiába mondta azt neki Merkibá, hogy a kedvenc színével próbálkozzon először. Türelmesen figyelte a lány szenvedését, nem szólt bele, amiért Ella nagyon hálás volt, mert biztos, hogy szétröhögte volna magát szerencsétlenségén, ha egy pillanatra is kizökken.
A madárka ismét tűzszínű lett, és kicsit összezsugorodott Ella kezében, miközben tekintetét ismét a profra emelte.
- Ezek miatt a házszínek miatt nekem eléggé sok ember leszűkül sárgára, kékre, zöldre, pirosra - tűnődött el a dolgon, mert hát valóban, sokukat látta iskolai talárban is, melyek türközték a házuk színét, és sokan szerettek tanítási időn kívül is ehhez hűen öltözködni.
De persze meg kellett próbálni, az, hogy feladja, itt most nem volt opció. Ezért hát ismét behunyta szemét, nagy levegőt vett, és ahogy kifújta, tűzmadara is hirtelen új életre kelt, megpuffadt, mindenfelé kapálózó "tolla" lesimult, és csak néha rebbentek meg a testét összetartó lángok a lány ujjai között.
Szilva, szalma, széna, boglya, bagoly, nem jó.. Szilva.. hagyjuk. Megrázta kicsit üstökét, mintha ezzel kirázhatná fejéből a felesleges, használhatatlan gondolatokat, és ismét a csomagolópapírt képzelte maga elé, és anyját, a lila kosztümjében, vagy lila keretes szemüvegében. Ó, hogy mennyire utálta azt a szemüveget, ahogy amögül nézett rá néha!
Mikor kinyitotta a szemét, a gonden snicket háromszor akkora volt, mint először, és lilás színben játszott, csak néha bukkant fel benne egy-egy sárga láng.