Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

*A fájdalomról és zavaráról a seprű iránti érdeklődéssel próbálja megmentője elterelni a figyelmét. Persze nem biztos, hogy ez a célja vele, de sikerül elérnie. Csenge mindig is örömmel beszélt választott sportjáról, és mivel a legtöbben még soha nem is hallottak a nagy népszerűségnek nem igazán örvendő seprűakrobatikáról, volt is miről.*
 - Ez egy Blue Bird *biccent az eszköz felé a lány.* - Akrobatikai seprű. Azért szélesebb és lapos a nyele, mert ezen többször kell állni, mint ülni. Zenére mutatunk be táncos és akrobatikus elemeket, például mérlegállást, szaltót, különböző forgásokat. A bírák pontozzák és az így kialakult rangsor alapján lehet továbbjutni a nagyobb versenyekre.
*Neki még egyszer sem sikerült, de ez kicsit sem lombozza le. A belé fektetett munka és energia nem vész el, egyszer majd megtérül, és a versenyeken túl Csenge számára a legtöbbet az előadások közbeni végtelen nyugalom jelenti. Az érzés, amikor azt hiszi, akár mágia nélkül is képes volna szárnyalni.*
 - Mivel az előadások során fontos a kinézet, így a seprűk is kicsit... extrábbak, mint, amit a kviddicshez használnak. Ezek itt például a hegyi kékmadár tollai, persze mágikusan megnagyobbítva *mondja, miközben végigsimít a seprű puha végén.
Örül neki, hogy a férfi figyelmesen hallgatja, ő pedig szívesen magyaráz neki, hiszen legalább addig sem kell a bokájára gondolnia. De mindennek eljön egyszer a vége, ők is megérkeznek a gyengélkedőre, ahol Csenge hamar egy ágyon találja magát.*
 - Köszönöm szépen a segítséget, és igazán nem akarlak tovább feltartani. Ha van valami sürgősebb dolgod... szerintem most már rendben leszek *mosolyog kedvesen rá, aztán a következő pillanatban már az éppen betoppanó tanárnőt nézi. Nyel is egyet rögtön ijedtében. Remélte, hogy valaki olyannal fut össze, akivel esetleg meg lehet beszélni, hogy ne említse a seprűdolgot.*
 - A..a.. bokám *nyögi ki végül a kérdésre adott felelet gyanánt.* - Kifordult, meg aztán le is estem.
*Ez talán nem túl sok segítség a nőnek, de Csenge a büntetéstől félve ezt is csak nagy nehezen tudja elmondani neki. Aztán csak hever az ágyon félülő pozícióban, vizes talárjában remegve és várja az ítéletet.*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

- Igen, jól látod - bólint rá a rellonos megjegyzésére. A kviddics mérföldekkel veszélyesebb, de a seprűakrobatika sem éppen könnyű és biztonságos sportág. Ráadásul a hosszútávú hatásai talán még rosszabbak is, mint egy kviddicsező esetében.
 - Is - bólint újfent. - Vannak, akik mutatványosként lépnek fel, egyesek cirkuszokban, színházakban vagy éppen háttértáncosként dolgoznak különféle bandáknak és énekeseknek, de akik sportként űzik, azok általában nem kockáztatják a sérülést ilyesmivel. Nem lenne jó, ha egy szünetbeli unaloműző előadás miatt nem mehetne valaki az országos vagy éppen a kontinens versenyre.
Közben megérkeznek a gyengélkedőre, Csenge ágyra kerül, a tanárnő meg elő. Anik búcsúzását azért még próbálja mosolyogva fogadni, és egy aprót integet is felé, de aztán szorongva figyeli a nőt. Aki láthatóan az igazságot szeretné, Csenge viszont a büntetést elkerülni. A biztatásra csak a száját húzza, bár a szárításért azért elmorog egy köszönömöt, de végül a titoktartás szó nyitja csak ki a nyelvére zárt lakatot.
 - Erről - emeli meg kicsit a mellette heverő seprűt. - Mérlegállást végeztem épp, de aztán hirtelen elfordultam, a bokám megbicsaklott, én elvesztettem az egyensúlyom és hát leestem - foglalja össze röviden a történéseket elpirulva, nagyjából a tanárnő térdének, az arcára ugyanis nem tekint fel. Fél, hogy emiatt jövőre sem engedik majd seprűt használni, vagy hogy az anyja fogja eltiltani az akrobatikától. Márpedig ő azt nem élné túl.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Valószínűleg, ha az ember talál egy furcsa kiírást a hirdetőtáblán, elcsodálkozik rajta, továbbmegy és két perc múlva már azt se tudja, mit olvasott vagy látott. Csenge azonban mostanában a majdnem minden mindegy korszakát éli - legtöbbünk talán nem is hallott ilyenről, de Csenge ezt is megoldotta magának -, így tépett egyet a hirdetésből. Akkor még nem is gondolta, hogy ennek van jelentősége, de most, hogy három roppantul élethűnek ható plüssbáránnyal egyensúlyozik a Bibircsókos banya folyosóján, be kell látnia, hogy némi horderővel mégiscsak rendelkezett a tett.
A barikat előbb gondosan elhelyezi, előbb egymáson, majd egymás mellett, végül egymás mögött, miközben elgondolkodva, néha állát megvakarva gondolkodik a legtökéletesebb sorrenden. Végül vállat vonva mégis a véletlenszerű kupac mellett dönt, hogy aztán a talárja zsebéből elővett üvegcse tartalmával a lehető legteljesebben végiglocsolja mindegyiket, "ha már húsvét" jeligére. Aztán pálcáját a halomba rendezett báránykákra irányítva elmond néhány Baziteot. Egészen konkrétan addig folytatja a műveletet, közben finoman elhátrálva a növekvő barigombóc elől, míg akkorák nem lesznek, hogy a folyosó másik felét még csak véletlenül se lehessen megpillantani. Végül elégedetten megszemléli művét: a gyapjastorlaszt. Felettébb puhának tűnik, kedve is lenne egyszerűen nekifutni és hagyni magát visszapattanni róla, de ő tudja azt, amit a többi gyanútlan arra tévedő nem fog: a bájital, amit rájuk öntött - és amit egy gyanútlan, bájitaltanból kiváló háztársától szerzett, némileg rájátszva az illető büszkeségére és lapos pénztárcájára - meglehetősen ragaszkodóvá tette őket, akár egy jó ragasztó. Ha valaki megfogja a báránykákat, szakértő segítség nélkül aligha fogja tudni elengedni.
Még egyszer megszemléli művét, majd mint ki jól végezte dolgát, pát int a bariknak és elsétál a tetthelyről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Na, szóval végeztem egy kis kutatómunkát.
Ezzel kezdi, amikor ebédnél hirtelen felbukkan a rellonosok asztalánál, Roland háta mögött, majd azzal folytatja, hogy belekapaszkodva a fiú vállába egy gyors mozdulattal becsusszan mellé a padra. A rellonos fiú, aki eddig Roland mellett ült, és akinek Csenge így majdnem az ölében köt ki, vet rá egy félig érdeklődő, félig megsemmisítően lenéző pillantást, de végül csak arrébb csúszik, ahelyett, hogy betaszítaná a lányt az asztal alá, pedig utóbbihoz ránézésre több kedve lenne.
 - Pont most jött be - suttogja teljesen értelmetlenül halkítva le a hangját, hiszen a nagyterem zaja éppen elég ahhoz, hogy talán még egymást se nagyon hallják meg. - De ne nézz oda! Még a végén észreveszi, hogy bámuljuk - szól rá a srácra újfent megragadva a vállát, miközben próbál el is rejtőzni mögé. Ha már olyan szép széles, legyen valami haszna belőle Csengének is. Közben egyébként magára nem vonatkoztatja a "ne nézz oda" parancsot, sőt jó alaposan megnézi magának kíváncsisága tárgyát.
 - Kénytelen voltam a hatodikosokhoz fordulni a kérdéseimmel, és most a Vass Vivi tuti azt hiszi, hogy bele vagyok zúgva ebbe a srácba - húzza el a száját, és nem is az bántja, hogy bárki azt gondolja, hogy beleszeretett egy fiúba, hanem hogy mások szerint ez lenne a normális. És most, hogy itt ül, és az után a srác után leskelődik, akibe nagy valószínűséggel szerelmes az a lány, aki Csengének tetszik, a lehető legtávolabb érzi magát a normálistól.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Mivel kedveli Rolandot és nem találja a fiút túlzottan életveszélyesnek, folyton elfelejti, hogy a zöldeknek nincs éppen jó híre. Mégis sikerül bevetődnie a Rellon asztalához, nem is túl finom módon és ezt mégis túléli. Amit lehet, hogy annak köszönhet, hogy cukinak tűnik és lányból van, de lehet, hogy inkább annak, hogy Rolanddal láthatóan ismerik egymást, vele meg senki nem akar összekapni egy idióta levitás miatt. De bármi is legyen, Csenge erre egy fél gondolatot is éppenhogy csak szentel, többi figyelmét a két fiú: Roland és Lucas között osztja meg, de többségét érezhetően utóbbira fordítja - elfelejti megmagyarázni a helyzetet a rellonosnak -, amit Roland hamar meg is un. A figyelemfelkeltés - Csenge szerint - drasztikus módját választja, de mire a lány megpróbálná lefeszegetni a fiú kezeit az arcáról, addigra Roland már el is engedi őt.
 - Merlinre! Szétszedted a fejem! - fúj a fiúra, mint egy dühös macska, de már rögtön tér is át a fontosabb témára. Amin már eddig is teljesen rajta volt, csak éppen Rolanddal nem sikerült megismertetnie közben.
 - Na, szóval a srác, aki épp most ül le a Navine asztalához... ott jobbra, az a barna hajú, ő Lili pasija - közli, miközben nagyvonalúan átsiklik olyan felesleges tények felett, minthogy mindezt a híresen kevéssé igazat író pletyka... akarom mondani iskolaújságból tudja, és hogy Lili mindezt tagadja.
 - Azért nézzük, mert ööö... konkurencia, vagy mifene - mondja, miközben nem csak a fülei, de az arca, sőt még a nyaka is teljesen elvörösödik. Hogy zavarából könnyebben kilábalhasson, folytatja a magyarázást:
 - És igen, Vass Vivi jó csaj. Már ha én annak számítok. Hasonlít rám, csak némileg sötétebb árnyalatú kiadás. Tudod, barna haj, barna szemek... Nagy mellekre ne számíts - vonja meg végül a vállát. Nem épp a legjobb téma, hogy kevésbé legyen zavarban, de Roland mellett valahogy mégis működik.
 - Vivi hatodikos, mint ez a Lucas. Gondoltam, hátha tud róla mondani valamit. És a faggatózásom miatt tuti azt hiszi, hogy belezúgtam. Mármint a navinésbe, nem Vivibe - teszi gyorsan hozzá, miközben átfut a fején, hogy lehet még a hatodikos levitás lánynál is több esélye lenne, mint Lilinél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Kicsit megdörzsölgeti az arcát, hogy elmúljon a nyomorgatás utóhatása, közben pedig beavatja Rolandot a lényegbe. A srác elég gyorsan felfogja miről is van szó, amiben kifejezetten sokat segíthet neki, hogy ismeri Csenge titkát. Persze ettől függetlenül nem felejti el emlékeztetni a levitást arra, hogy ha netalántán "megunná" a lányokat, ha a szíve nem is, az ágya tuti nyitva állna előtte. De addig is beérheti valami dán csajjal is.
 - Nem is tudok dánul - jegyzi meg Csenge pislogva, miközben röviden elmorfondírozik azon, hogy vajon mit is jelent az, hogy a csaj dán. Mármint a származásán kívül. Szőke és kék szemű? Ezért ajánlgatja neki? Mert Lili hasonló tulajdonságokkal rendelkezik és Roland úgy gondolja, hogy Csengének ez az ideálja? Mondjuk, ezen még soha nem is gondolkodott el. Mármint Lili akkor is tetszene neki, ha vörös lenne vagy esetleg kék hajú. Van egyáltalán olyan típus, ami bejön neki? Fogalma sincs, és bár ez furán hangzik még a saját fejében is, de jelenleg Lucas jobban érdekli, mint egy ismeretlen dán csaj.
Közben Roland már ott tart, hogy kérdések formájában azt tanácsolja a lánynak, hogy tojja le mások véleményét. Amivel Csenge egyébként egyetért, még ha a gyakorlatba nehezebben is ülteti át ezt az elméletet, de azért valamin megakad a figyelme.
 - Hé, az feltűnt, hogy szexinek meg jó csajnak titulálsz, de nekem sincs több mellem, mint Vivinek? - ráncolja homlokát értetlenségében, sőt le is tekint a mellkasára, hogy ellenőrizze, tényleg nem lett nagyobb az elmúlt fél percben, kicsit sem törődve azzal, hogy a körülötte ülök esetleg furcsán nézhetnek rá. Na, máris sikerült lépnie egy szintet a letojás művészetében! Az viszont tény, hogy születetten vézna, az akrobatika miatt pedig izmos, és hát zsírszövet meg némi genetika nélkül maximum egy bazibumm bűbáj tudna segíteni rajta e téren. Bár ezen téma miatt sosem aggódott igazán. Elég nehéz lenne két lufit cipelve hátraszaltózni a seprűn.
Ha már éppen eléggé kitárgyalta a - persze - cseppet sem kínos témát a rellonossal, visszatérhetnek a Lucas-Lili ügyre.
 - Mi tart vissza? Hát, hogy esetleg, és ez egy nagyon valószínű esetleg, nemet mond - forgatja a szemét, majd enyhén lebiggyesztett ajakkal feltekint a mellette ülő arcára. - Tudom, a hozzád hasonló menő csávóknak fogalmuk sincs arról, hogy ezt a szót nő egyáltalán ki tudja mondani, de eléggé tud fájni. Elveszíteném barátként is. És ráadásul egy szobában alszunk. El tudod képzelni, milyen kínos lenne utána az egész? Kénytelen lennék beszökni hozzád és elkunyerálni az ágyad felét - mondja a végén már kuncogva, könyökével finoman oldalba lökve a srácot. Persze az nem érdekelné, hogy Rolandnak az alváson kívül esetleg más tervei is lennének.
 - Amúgy meg az Edictum írta - kezdi és már rögtön emeli is fel a kezét, hogy megállítsa, ha esetleg jönne erre egy ízes megjegyzés: - És tudom, hogy a fele se igaz annak, amit írnak, de Lili bevallotta, hogy... hát csókolóztak, meg nem tudom. Kicsit zavaros ez az egész.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Lilivel és a pasijával kapcsolatos, leskelődéssel egybefűzött gondolatmenetét Roland dán lányos megjegyzése zavarja meg. Meghökkenésében rögtön a nyelvi nehézségekre hívja fel a figyelmet, de hamar kiderül, hogy azok nem is akkorák, és persze az is, hogy Roland nem csevegésre ajánlotta a lányt.
Elvörösödéséből kilábalva inkább mellméretekről beszélget a rellonos fiúval, mert hát mi másról beszélne az ember lánya a fiúbarátjával az ebédlőasztalnál?
 - Jah, azt tudom, hogy más vagyok, és kösz, hogy neked meg különleges - vigyorog a fiúra válaszul. Aztán amikor Roland tovább fejtegeti, hogy a nagyobb mellméret csak extra, a lánynak kedve lenne a rellonos homlokára tapasztani a tenyerét, hogy megnézze nem lázas-e esetleg, de végül nem teszi. Inkább megtisztelve érzi magát, hogy híresen őszinte - túl őszinte - barátja, a kedvéért még füllent is.
A szerelemhez viszont kicsit sem ért. Legalábbis Csenge szerint. Nem mintha ő nagy szakértő lenne, de azért annyi tudást - és félelmet - már sikerült összekotornia, hogy az "odamegyek hozzá és megmondom neki" a legritkább esetben jó stratégia. Legalább némi előkészítést igényelne a dolog. Vagy valami.
Azon viszont megdöbben, hogy az ágya felét sem adná kölcsönbe neki a srác. Bár azért az alvási szélesség kifejezésen jót kuncog.
 - Nem csak úgy kellene, kérhetsz érte cserébe valamit - legyint, mintha ez magától értetődő volna, miközben szavai alapján már azt hihetné az ember, hogy eldöntött tény, hogy Rolanddal fog aludni. Pedig ahhoz előbb egy szerelmi vallomás kellene Lili irányába. Csenge egy pillanatra megtorpan ennél a gondolatnál, mert ez már legalább annyira kuszán hangzik, mintha az anyja által olvasott Mágikus hétköznapok című nyálas sorozatból vette volna. Amit persze Csenge csak hírből ismer. Persze.
 - Egyébként meg ha neked alvási szélességed van, akkor nekem meg mélységem. Fel se tűnne, hogy hókon vágtál, bár most hogy így belegondolok... mi a fene az a hók?
A nyunyikára már inkább nem is reagál, régen megszokta Roland becézési stílusát, időnként át is veszi tőle.
A minden egyéb mellett szóba kerül azért a fő téma is, és a srác hallhatóan nem osztja Csenge véleményét a járás tényéről, viszont jóképűnek tartja Lucast, ami miatt a lány nem hagyhatja ki, hogy be ne szóljon neki.
 - Ne menj oda! Vagy ha ennyire bejön, akár oda is mehetsz. Ha összejössz vele, legalább nekem már nem fog miatta fájni a fejem - mondja és még a nyelvét is kidugja Rolandra. - Egyébként meg kuszább a sztori, mert a srácnak barátnője volt, mikor Lilivel smároltak. Aztán persze a csaj szakított vele, de azért gondolom az enyelgés mégsem annyira valid opció - rázza meg a fejét, majd hirtelen bevillan neki egy ötlet. Még a szeme is felcsillan, miközben megragadja Roland vállát.
 - Te, eszembe jutott valami!
Ebből Roland már sejtheti, hogy semmi jó nem fog kisülni az ötletből, elvégre Csenge ilyen felvezetéssel szokta előadni legelborultabb eszmefuttatásait.
 - Van olyan főzet, mint a százfűlé, csak arra, hogy pasinak nézzek ki?
Már el is képzeli magát, és hát minden szerénysége ellenére is el kell ismernie, hogy nem lenne rossz vége a dolognak. Mármint izmos, szőke és kék szemű. Már csak egy márkás seprű kellene a hátsója alá, és ő lenne minden csaj álma. Aztán mehetnének Rolanddal közösen nőzni. Ettől a gondolattól mondjuk, meglehetősen röhögnie kell, de próbálja visszafogni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Nem tesz megjegyzést a fiú egójára, hagyja hadd vigyorogja ki magát. Az együtt alvásból viszont nem enged, elvégre egyszer lehet tényleg jól jön majd, ha netán "hajléktalanná" válik. Felajánl némi ellenszolgáltatást, és megkönnyebbülésére egész könnyen meg is ússza az üzletet.
 - Levitás vagyok, zöldi. Egyébként is könyvtárba járok - jegyzi meg vállat vonva. Azt már nem teszi hozzá, hogy ha kell, ha nem, mert azért nem ő a kékek mintapéldánya, és sokkal több idejét tölti seprűn, mint a könyvei mellett. De azért még valószínűleg simán felismerné a könyvtáros, ha összefutnának.
Közben azt is megtudja, mi az a hók. Roland ezt némi homlokkopogtatás kíséretében tudatja vele, majd azzal vág vissza, amit Csenge mondott neki épp az előbb: a ténnyel, hogy ő elméletileg levitás lenne vagy mifene. Csenge bólintva reagál a szép "ütésre", de mondhatni elég magas labda volt ez tőle, szégyen lett volna nem lecsapni.
Nem visszavágásként, de azért, hogy a srác "érezze a törődést" fel is ajánlja neki, hogy nyugodtan ráhajthat Lucasra, de a rellonos hamar közli vele, hogy nagyjából ugyanannyi lelkesedést érez az ügy iránt, mint Csenge.
 - Hé, te most sértegetsz? - tettet felháborodást, tükrözve a másik arcára kiülő érzelmeket, majd legyintve folytatja: - És igen, elég gáz lenne, ha máris összeborulnának. Vagy a fene se tudja. Komolyan, mintha lett volna már kapcsolatom. De még sima se volt, nemhogy ilyen megcsalósdi. Lehet nem is lesz - húzza el a száját némileg elszontyolódva, de ekkor érkezik a tökéletes megmentő ötlet, amit rögtön meg is oszt a rellonossal. Aki azonban nem repes a gondolatért, és le is szögezi, hogy a részvételt benne nem vállalja. Bár a százfűlével való alakváltás éppenséggel Csengét sem dobja fel, az ajánlott módon meg aztán pláne nem.
 - Miért akarnék úgy kinézni, mint ő? Nem azt akarom, hogy Lucasba zúgjon bele még jobban - csóválja a fejét. - Ami meg a főzetet illeti... megvannak a forrásaim - jelenti ki titokzatoskodó hangon. Az átváltoztatástan vizsgájának körülményeiről nem beszélt senkinek, bár erről most eszébe jut, hogy azért még tartozik is Hunornak. Talán kevesebbet kellene a nem létező szerelmi életével foglalkoznia, és többet a barátaival. Bizonyára kevésbé lenne fájdalmas is.
 - És abban nekem mi lenne a jó? - nevet fel Roland ötletére. - Ha azt akarnám, hogy én fogdozzam magamat, azt egyedül is meg tudnám oldani. Akkor már inkább hozok neked egy szálat Lili... Nem, ezt inkább hagyjuk - fejezi be motyogva vörös fejjel, de feltekintve Rolandra azért még hozzáteszi: - Bár azt elhiszem, hogy alaposság terén nem lenne rád panasz.