Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Brigitte BonnevilleMágustusa nyitóbál - Várffy-Zoller Róbert
KinézetIsmét elérkezett ez a nevezetes ünnepség, melyben a szőkeség már járatosnak számít. A mágusok megmérettetéseinek kezdete előtt hosszú idővel már tájékoztatták őt és igazgatóját, hogy hol és mikor lesz jelenésük. Mióta a cím birtokosa komoly horderejű az, ha ő képviseli valahol az iskolát. Tekintélyt parancsoló és önmagában is dicső dolog, amit máshogy nem igen érhet el az ember lánya. A meghívások megérkezésével elindult a felkészülés a maga részéről is, bár nem úgy, mint akkor a tusára, most sokkal inkább a nyelvleckék vétele volt a cél. Bár az ottani vezetőséggel megérteti magát mégis, mivel a diákoknak valamiféle motivációt fognak sugározni a másik két bajnokkal, illene tudnia velük beszélni, na meg megérteni őket. Bár azon elgondolkodott, hogy ha valaki nem elég motivált és kitartó a segítség nélkül, akkor miért jelentkezett? De ez más lapra tartozik. A rendezvény előtt már bemutatkozott illedelmesen és köszöntötte a Bagolykő tanárait, a szervezőket és az igazgatóságot. Elővette legaranyosabbik mosolyát és kedvességét, aminek azért híján van alap esetben, erőteljes jellemét nem pont ezek alkotják. Céltudatos, kitartó és önbizalma is akad bőven, ezek segítették át őt a Tusán.
Az utazás fáradalmait kipihenve a megbeszéltek szerint, ezúttal elhagyva iskolája uniformisát, báli ruhába bújik így érkezik meg a bál helyszínére, majd kisebb útbaigazítás után foglal helyet egy nekik fenntartott asztalnál. Meghallgatva a köszöntőt, mikor feléjük tekintett és bemutatta őket az igazgató, bájos mosollyal az arcán felállt majd picit meghajolt, a tapsot pillanatokra kiélvezvén, majd visszaült és anyanyelvén mondd pár szót Madame Aurore Mion-nak. Az egyik főszervezőnek mondható urat, név szerint Mr.Mclaughlin megtapsolja, ezek után tekintete már méregetően szegeződik a diákságra. Ránézésre elmondható, hogy van köztük bajnokalapanyag, mégis egy-két kisdiákról el sem tudja képzelni, hogy végig bírnák csinálni. A résztvevőket sorra megtapsolja és meglepődve tapasztalja, hogy itt is néhányan milyen fiatalok még. Újabb beszéd következik, ehhez nem igazán tudott hozzászokni az évek alatt, mindig mindenki túl sokat beszél, számára legalábbis.
A vacsorát csendben elfogyasztja, majd a zene indulásával tekintete egy barna hajú fiún akad meg, aki éppen közeledik, kacéran mosolyra húzódik a szája, majd a bemutatkozása után, lehajtja a fejét egy pillanatra. Madame Mion-hoz fordul.
- Excusez-moi. – Feláll, majd kezét Róbert felé nyújtja. - Brigitte Bonneville.
Előbb bemutatkozik, azután pedig előkotorja azt az alap magyar tudását, amit sikerült megtanulnia eddig. Nem hitte, hogy ilyen hamar használnia kell, de gyakorlat teszi a mestert, tartja a mondás.
- Igen, mehetünk. – Kedvesen néz a versenyzőre, aki az is lehet, hogy a következő bajnok és nem olyan sokára a maguk soraikban tudhatja. mondjuk, ha a sormintát nézzük, akkor van két női bajnok, egy férfi, ideje lesz megvédeni a férfiak büszkeségét valakinek. Mondjuk a 16 mezőnye is a hölgyek felé billen, érdekes. A táncparketten végignézve remélhetőleg tényleg kiélvezik az utolsó estét, mert innentől a kemény munka vár mindenkit.
- Gratulálok a bejutáshoz. – Közli, barátságosan majd az aktuális zenének megfelelően kezdenek táncolni, természetesen hagyja, hogy a fiú vezessen. – Izgulsz már?
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Brigitte BonnevilleMágustusa nyitóbál - Várffy-Zoller Róbert
KinézetNem okozott neki problémát a magyar, mondhatni nem kényeskedik apróságokon, mert ez is csak formaság igazából. Senki nem kötelezi a másikat a saját anyanyelvére, persze az csak plusz tudás lenne, ami meg nem jön rosszul. Mindenesetre hamar túlesnek a bemutatkozáson és haladnak a parkett felé, a lány élt a felkínált lehetőséggel. Egyébként is kedveli a bálokat nem akart volna elutasító lenni, na meg jó lehetőség előre felmérni a versenyzőket, hogy elképzelése legyen a jövőről. A maga esetéből tudja, hogy nem jelent sokat az esélyesség, annál többet az odafigyelés és a leleményesség.
A tökéletes tánctartást felveszi, bár elsőre kicsit merevnek tűnhet így, mégis az összhatás lesz a lényeg. Remek partnerre lelt, amit egy kedves mosollyal nyugtáz partnere irányába. Kellemes ritmusra ringanak, szerencsére a beszélgetést sem veti meg Róbert, ráadásul nem is akármivel rukkol elő. Akaratlanul is vigyorra húzza a száját, majd ha már így felvetődött, anyanyelvén folytatja ő is.
- Jó hozzáállás, de inkább a többiek kiiktatására érdemes időt fordítani. Tudod, nálunk sem az izgalom gyűrte le a sokaságot. – Egy kacsintás kíséretében mondja, majd néz a fiú barna szemeibe. Azért erőteljes bóknak tekinti a következőeket, de az, hogy franciául folytathatják a csevegést tovább, megkönnyíti a dolgát. Nem megy mélységekig a beszélgetésbe, nem lelkizik sokat, nem szokása. Jobban hisz a nyers és őszinte gondolatokban, tanácsokban.
- Semmi szükség a dicsérgetésre egyébként, tartalékolj. Ahogy látom, van itt még, akinek nagyobb szüksége lehet rá. – Mondja kicsit hűvösen, de továbbra is a jókedvet sugározza magából. Közben kicsit lágyabb témára eveznek a tusázó közreműködésével. Kedves megjegyzést tett, amelyre nem illemből, sokkal inkább kíváncsiságból kérdez rá.
– Tőle a nyelvleckék, esetleg francia? Vagy német lenne? – Érdeklődik, neve gyakoriságát ismerve nem lenne meglepő egyikre sem az igenleges válasz. Közben észreveszi Róbert tekintetének kalandozását is magán, mondjuk úgy, ehhez nem igazán van hozzászokva, ritka, sőt ez talán a második alkalom, hogy nem az iskola egyenruhában kell megjelennie egy ilyen volumenű eseményen. A vállon nyugvó kezét óvatos mozdulattal emeli a fiú álla alá, majd feljebb emeli, hogy a tekintetük találkozzon. Majd egy kacérkodó mosollyal, az eredeti szándékot burkoltan, de érthetően közli. – Fontos a tartás.
Épphogy kimondja valakivel ütközés áldozatai lesznek. Nem olyan világrengető, de azért egy erőteljes lenéző pillantást vet a lányra, amiből az sugárzik, hogy aranyom, vigyázhatnál jobban is, nem vagyok én akárki. Erős túlzás –vagy nem- azt mondani, hogy egoista, de tisztában van az adottságaival.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Josheph BeckMágustusa Nyitóbál - Biharszegi HajnalkaKinézetLegfrissebb bajnokunkat nem érte meglepetésként a meghívólevél érkezése, sokkal az esemény előtt természetesen, így részéről is megkezdődhettek az előkészületek. Ezek nagyon távol álltak az egy évvel korábbi készülődéstől, akkor még ő maga is lelkes részvevőként, leendő bajnokként várta a rendezvény kezdetét, most pedig, hogy egy külföldi intézményben képviselheti iskoláját inkább a nyelvtanulásra kellett koncentrálnia. Sosem volt olyan fiú, aki annyi görcsösen megfelelni akar mindennek, most azonban mégis egy alap magyar tudást próbált szerezni azon periódus alatt, amíg csak el nem jött az összepakolás és utazás ideje.
A megérkezést az igazgató és a szervezők üdvözlése követte, mint anno náluk volt ez akkor, csak most más helyzetben volt. Első utuk a számukra, no meg természetesen az itteni versenyzőknek kialakított lakrészbe vezetett, ahol ezen két hónap folyamán lakni fognak. Elsőként megdöbbenve konstatálta, hogy ezalatt az idő alatt két lánnyal lesz egy szobában, de ugyanakkor örült is, mivel őket már ismerte. Akkor vendégeskedtek a Durmstrangban, mikor ő nyerte el a győztes címet.
A bálra természetesen ünnepiesebb öltözetet öltött magára, az öltöny ide teljesen megfelelő, majd saját igazgatójával meg a többiekkel karöltve indultak el a Nagyterembe. Az út nem mondható hosszúnak, legalábbis ő így vélte, nem jelentett neki semminemű megerőltetést sem, viszont mások lehet, hogy másképp vélekednek, ezt ő nem tudhatja.
A vendégeknek szánt asztalnál foglalt helyet, majd csendben, fegyelmezetten figyelte a beszédeket, tapsolt a bejutottaknak, amikor pedig a nevét hallotta a meghívottak felsorolásánál felállt, és kicsit meghajolt egy féloldalas, de határozott mosoly keretein belül. A vacsora csak ezután kezdődött el, és mint jólnevelt fiúcskához illik, evett is rendesen, de nem túlozta el a dolgot. Éppen annyit, mint általában szokott, mert hát ha már bál, akkor a táncos rész érdekelte inkább. Végigtekintve a megjelenteken rögtön le tudta szűri, hogy a Bagolykőbe rengeteg csinos lány jár, azonban ezek zömének van párja, azonban van itt olyan is, aki egyedül szórakozik, már ha mondhatjuk így. Többek közt feltűnik neki egy fotós lány is, amin mintha először meglepődne, majd elnézést kérve távozott az asztaltól, és az irányt rögtön a hölgyemény felé vette.
- Elnézését kérem, hölgyem. Készítene fotót rólam? - teljesen lényegtelen kérdés ez részéről, de még azt a csábos mosolyát is bedobta azzal a nézéssel, ami általában leveszi a lányokat a lábukról. Ha végül mégis hajlandó a szőkeség készíteni róla egy képet, akkor ahhoz megpróbálja a legszebb arcát előhozni, azaz ahogyan szokta azt, mint a mindennapokba élve.
- Egyébként... szabad egy táncra? - nem bonyolítja túl a dolgot, nem is fogja túlmagyarázni, vagy tőle igazán szokatlanul illedelmesen megkérdezni, de mégis próbálta előszedni a legelegánsabb és tisztelettudóbb énjét, ha már ténylegesen táncolni szeretne, méghozzá az előtte álló hölgyeménnyel, aki ha beleegyezik a felkérésbe, akkor Josh nyújtja is fel balját a lány kezéért.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Joseph BeckKeiko SamaKinézetVolt már szerencséje egy kicsit körbejárni a kastélyt, most mégis úgy döntött volna inkább, hogy egy kicsit kimegy levegőzni, és nem az erkélyről, vagy a szobája ablakából szívni be a friss, kinti oxigént, hanem az épületen kívül állva. Ehhez viszont jó sok lépcsőt meg kellett másznia, és gyorsnak sem nevezhető az, amit művelt, mert még bizony nem rutinos. Az viszont sokkal fontosabb, hogy el is talált a bejárati csarnokig, vagyis egészen pontosan a lépcsők tetején állt meg és nézegetett le egy darabig, figyelve az arra járókat, és minden egyebet. Maga a hely is érdekelte, és minden apróságról továbbszőtt gondolataiban is szívesen bolyongott, támaszkodva a korlátnak.
Csak percekkel később indult le a központi lépcsőn, lassan, vontatott mozgással, de mosolyogva. Leérve még mindig az embereket nézte, szinte kényszeresen, pedig így csak külsőleg, látszatból ismerhette meg a környezetét, de ez nem számít problémának, változnak a dolgok lassacskán.
Tekintete leragadt azonban egy lányon, aki a lépcsőn feküdt látszólag, sőt, ténylegesen, a mennyezetet nézve, talán a freskókat csodálva, vagy csak gondolkodva, ahogyan ő is szokott. Bárhol képes rá, mindegy milyen körülmények között, kizárva a külvilágot, rendszerezni a belül uralkodó káosz apró kis darabjait: na ez nagyon megy neki.
- Szia! - mosolyodott el ismét, majd vele azonos lépcsőfokon megállva le is huppant mellé. - Zavarok? - alapvető kérdés, bár még nem volt benne biztos, mit akar. Csak lenni itt, szépen nyugodtan, hogy senki és semmi se zavarja, vagy beszélgetni, ismerkedni, felfedezni. Majd talán a lányka reakciója segít neki eldönteni.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Brigitte BonnevilleMágustusa nyitóbál - Várffy-Zoller Róbert
Kinézet- Ha megengeded. – Kezd bele amolyan tanácsadósdiba, bár sokkal inkább a saját tapasztalatainak megosztásába, ez mondjuk jól jöhet neki, akár még hasznát is veheti komolyabban, Bri-nek ezt nem sikerült tökéletesen kamatoztatnia, mert későn ismerte fel, de az eredményéből látszik, hogy még időben cselekedett. - A fizikumot nem tudod elég hamar felmérni, de ha jól figyelsz, a testbeszéd árulkodik a lelki állapotról. Belülről kell az ember bomlasztani. Vannak itt olyanok, biztos vagyok benne, akik lelkileg nem lesznek elég erősek hozzá, a végső lökethez meg lehet segítséget nyújtani…
Rákacsint és egy cinkos vigyorral még meg is erősíti, a talán kissé erőteljes tanácsát. Igazából nem terepe mások uszítása, de segít, ahol tud. Vagy lehet, hogy csak ő hívja ezt így, de neki ez megfelel. Így nem tartja magát rossz embernek, sőt méltatja a saját észjárását, vannak praktikák, amik nem tanulhatóak és benne megvannak másokkal ellentétben. Győztes meg úgy is csak az lehet, akiben van egy kis plusz.
Közben letisztázza az úriemberrel a miheztartást, ami láthatólag nem szab határt további csevegésüknek, mert nem veszi zokon, sőt amolyan megkönnyebbült mosolyfélét vél felfedezni rajta. De ezek után csak hallgatja őt az édesanyjáról akiről legalább az egyik sejtése beigazolódott.
- Értem, akkor ezért megy ilyen jól. – Egy apró mosoly, aztán a bájos tekintet továbbra is, közben persze igyekszik a szemkontaktust is tartani, ami a fiú részéről egy időre kalandozásra indul. Ezt finomkodóan, de megfelelő módszerrel hárítja, nem hepciáskodva rajta. Ez nem annak a helye, hogy valaki nagy jelenetet rendezzen, ez az esemény ennél nagyobb horderejű. Eddig mondjuk úgy is néz ki, hogy itt is tiszteletben tartják. De ő sem lát mindent, ami lehet nem is baj. Az elnézéskérést elfogadja, közben azonban egy kisebb karambol részese lesz. Egy rosszalló tekintetnél tovább nem megy, a fiú is elég egyszerűen és jól kezelte, bár így ránézésre a vérmérséklete nem arról árulkodik, hogy csak úgy futni hagy valakit. A kérdésre csak elmosolyodik, majd a következőre már készséggel felel.
- Egyrészt amolyan megfigyelő vagyok, másfelől pedig itt leszek végig, ha esetleg valaki tanácsra szorulna, vagy érdeklődne, esetleg beszélgetni akarna.
Abba még ő maga se gondolt bele, hogy mi mindent fog csinálni az itt töltött idő alatt, ha feladata lesz, azt úgy is közlik, de egyelőre csak annyit tud, hogy itt van, mint, aki már egyszer bajnok lett, és a tudásával segítheti a versenyzőket.
- Most vendég vagyok, igaz az előzőn is az voltam, Josh-nak lesz ez az első, amit kívülről nézhet végig, és ami azt illeti, mint látod, az arány eléggé felénk, lányok felé billen. Nem ártana kicsit egyenlíteni. – Nevet egy picit, de már egész halkan beszél utalva arra, hogy fiú győztest várna idén is. De természetesen drukkol a maga nemének, hiszen az se lenne utolsó, ha továbbra is felülkerekednének számban a női győztesek. Nem húzódott el, de azért az illem határain belül próbált maradni. Közben szépen lassan véget ér a kellemes dallam, amire éppen táncoltak. Ha vége lett, udvariasan pukedlizik, majd kedvesen egy puszit nyom felkérője arcára, mint egy jutalom gyanánt. Érti a másik nemet, ezért is a megfelelőnek érzi ezt most hálának.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Joseph BeckKeiko SamaAzért azt már kisebb sikernek is elkönyvelheti, hogy a lány nem küldte el valami sokkal szebb helyre, hanem kedvesen és barátságosan mosolygott rá. Természetes, hogy erre ő is hasonlóan tett, de azért még elgondolkodott a dolgon. Azt igazából nem tudta, hogy ide milyen diákok járnak, bár személyiségben azért biztos volt benne, hogy rendesen feloszlik a tanulók csoportja. Ez mindenhol így van, de szerencséjére egy pozítívabb részbe sorolható egyeddel találkozott össze.
A kérdés először a hosszas halgatás után meglepte. Na nem csak azért, mert bambult a semmibe a csarnokot figyelve, hanem mert túl sokat nem is hallott belőle, és fordítania is kellett.
- Tetszik. Szép, tiszta, sok a diák, mindenki kedves, aranyos. - csak egyszerű tény mind, bár meglehetősen szaggatott tempóban mondta így is, amit kigondolt. Annyira nem akarta túlbonyolítani, részletes véleményt sem akart, de nem is tudott mondani, annyit nem sétált.
- Hogy hívnak? - újabb egyszerű dolgot hallhatott a kedves beszélgetőpartner tőle, ennél összetettebben már csak anyanyelvén és angolul képes kommunikálni.
- Én Josh vagyok. - részéről a bemutatkozást is gyorsan lerendezte, ezen sem problémázott, keresztnevével elégedjen meg a lányka, és jó lesz úgy. Persze ahogy a melllette ülő arcán ott ült az édes mosoly, ő sem állhatta meg, és próbált is rá figyelni, nem elbambulni, vagy a mennyezetet nézegetni esetleg. Igaz, hogy az remekül menne neki, meg a távolbanézés is, amiből olimpiai bajnok is lehetne, olyan profi szinten műveli, mégis valami neveltetésből adodóan felmaradt és most valahol belül kiáltozó hang súgta neki, hogy rá figyeljen legalább, ha már beszélget vele. Ez nála nem automatikus dolog, mivel koncentrációs képessége olyan szinten van, hogy jó néhány dolgot egyszerre csinálni sem okoz neki problémát, csak hát mégis, ha kell, akkor kell.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Celeste Barlow
Nyitóbál- Leroy Lasch Gergely, majd Vanília Perwinkle öltözék* Eltelt egy újabb év, lassan már három éve vagyok én a hazám bajnoka. Már nem él bennem ugyanolyan élénken az érzés, hogy én nyertem meg az első Mágustusát, mint akkor, mégis hatalmas büszkeséggel tölt el a dolog. Izgalmas kaland minden évben új országba utazni, hogy megmutassuk magunkat, népszerűsítsük a rendezvényt és persze támogassuk az adott ország jelöltjeit. Nemigen tudom, hogy mit mondhatnék, nem fogok minden évben új nyelven megtanulni, így is sokat kimaradtam az iskolából meg a munkából. Meg ugye, hogyan adjam elő, hogy megcsinálod, persze, amikor némelyik feladat életveszélyes is lehet. Vigyáznak, hogy ne essen súlyos bajuk, de ki tudja, hogy milyen veszedelmek várnak ezekre a kölykökre. Azért az utazás előtt már inkább az izgatottság lett rajtam úrrá, érdekelt, hogy milyen ez a kis ország, amiről szinte semmit nem hallottam még. Néhány szót, kifejezést megtanultam magyarul, hogy mégis csak tudjak köszönni meg gratulálni. Ja, és biztatni is tudom őket! A bál előtti este érkeztünk meg az igazgatómmal ebbe a kis hegyi intézménybe. Az országot is mindenképpen meg akarom ismerni, azt mondták lehet, csak tartson már egy ideje a tusa. A magyar manók kitettek magukért, a nagyterem valami csodaszépen ki lett dekorálva. Igazán szép munkát végeztek. A volt igazgatóm mögött kullogok valamivel, ahogy megközelítjük a számunkra kijelölt ülőhelyet. Ezután unalmas beszédek következnek, amikből csak 1-2 szót hallok ki. Biztosan érdekesebb volna, ha érteném, de így… amikor a nevem mondják biccentek a diákok irányába. Végül kiosztják a kitűzőt a bejutó versenyzőknek. Mindegyiküket megtapsolom, de azért meg is nézem magamnak őket. Van köztük egészen fiatal is, némelyik esetlennek látszik. Csodálom a kerekesszékes fiút, hogy egyáltalán bejutott. Remélem ügyes lesz, és nem fog komolyan megsérülni. Amikor visszagurul a helyére tétován az igazgatómra pillantok. Csak ellátták bűbájokkal a székét, másképpen esélye sincs. Miután megkezdődik a bál eszem pár falat salátát, amiben jó sok zöldség van, majd megkóstolom a magyar teát. Igaz, hogy van angol is, de nagyon érdekel, hogy itt hogy fogyasztják ezt az italt. A csészémet természetesen a megtanult módon tartom, majd egyenes háttal iszom egy kortyot. Bizonytalan ízlelés volt ez a részemről, elég bizalmatlan vagyok az újdonságokkal szemben. Ez az ital meglepően ízletes, noha nem a mi receptünk szerint készült. A táplálkozási rítus után úgy döntöttem, hogy elvegyülök a tömegben és megfigyelem a versenyzők viselkedését. Nekem az is sokat elárul a versenyzési stílusukról, hogy most hogyan viselkednek. Ekkor az egyik kisfiú lép mellém. Néztem is, hogy ő lehet az egyik legfiatalabb versenyző, mert nagyon gyerekképű még, ráadásul a termete is aprócska. Volt még egy hasonló méretű fiú, Dominic, neki sikerült megjegyeznem a keresztnevét. Meglepve tapasztaltam, hogy sok külföldi diák tanul ebben az intézményben. A fiúcska magyar nyelven szólít meg, amiből csak kifejezéseket-szavakat értek. A köszönés megvan, a hölgyet is tudom. Leroynak hívják, ha minden igaz. Jaj, nem, itt fordítva vannak a nevek, el is felejtettem, végül pedig azt hiszem, hogy a nevemet kérdi. Nagyon zavarban vagyok, nem is tudom, hogy mit mondjak hirtelen.* - Um.. jo estet! * Szólalok meg bizonytalanul magyarul. Erősen érezheti az akcentusomat, nem túlzottan erőltettem meg magam a nyelvtanulással.* - Nem érthem minden szo, nem beszélem mágyár. *Folytatom lassú tempóban a kezemmel összevissza hadonászva közben.* - Á nevem Celeste Barlowe. Te hívnák Ghárgej? Tudsz angol? *Felelem, miközben a kezébe adom a kezem. Ebből sejtem, hogy táncolni szeretne.* - Grátulálok, hogy vagy vár… vársányzó? * Dicsérem meg, bár inkább kérdésnek hangzik. Nem vagyok biztos a szó kiejtésében, úgyhogy csak remélni tudom, hogy beszéli az angolt vagy a franciát.* - Én még tudom francia. Te tudod francia beszél? * Teszem hozzá, hátha úgy könnyebbé válik a kettőnk közötti kommunikáció. Ha nem, akkor marad az activity. Ghárgej elég feszélyezetten viselkedik az egész tánc ideje alatt, szó mi szó, tényleg érdekes az egész: ő nem beszél jól angolul, én pedig nem tudok magyarul gyakorlatilag semmit. A nevéből ítélve azt hittem, hogy a franciául tudunk majd azért pár szót mutogatások nélkül váltani, de sajna tévedtem. A táncunk után zavartan vigyorogtunk egymásra, majd pedig sok sikert kívántam neki, néhol keverve két nyelvet. A közelünkben egy másik tusázó lány táncol egy fiúval, úgy gondolom, hogy jó lenne vele is megismerkedni. Megvárom, hogy véget érjen a dal és befejezzék a táncolást, majd finoman a lányra mosolyogok. Nem akarok tolakodó lenni, vagy ilyesmi, ezért nem megyek túl közel hozzá. Ha elkapom a tekintetét, intek neki, majd magyarul megszólalok még mindig zavartan.* - Sziá, grátulálok! * A nevére emlékszem, különleges hangzású. Ő nem valószínű, hogy magyar, hátha több sikerrel tudok társalogni vele, mint a fiúval.*
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Joseph BeckKeiko SamaValamelyest megnyugtatja a srácot, hogy a mellette ülő is beszél angolul, és ezzel könnyítheti a társalgást, amit rögtön egy apró mosollyal is jutalmaz, aztán csak hallgatja, amit a másik mond. Valóban, eddigi tapasztalata alapján ide kedves emberek járnak többségében, nem mintha aztán olyan jártas lenne ő errefelé, csak az alapján, amit látott.
Kezét természetesen ő is nyújtja, amikor a bemutatkozáshoz érnek, és magában elkönyveli egy apró hibának is ezt, hogy nem nyújtotta először ő maga rögtön, ahogy nevét kimondta, bár annyira azért mégsem nagy vétség ez, hogy aztán gyötörje magát miatta, viszont azért megjegyezendő.
- Jó, szuper. Felemelő, és büszkeséggel tölt el. Meg jár mellé valami furcsa még, amit talán... talán az lehet a nyerni akarás, hogy hajtod magad a célig, és akkor már más nem számít. Mellette pedig oda kell a kitartás, az akarat, mert nélküle sokra nem mész. Az se jobb, ha csak a hírnév vágya hajt, magadnak akarj megfelelni, ne a világnak. - furcsa lehet talán tőle ez a hosszas magyarázat, persze angolul, de mégis muszáj volt mindent hozzátennie, így is eléggé felületesen, mert tudná még mesélni, mi is a helyzet a dologgal.
- Megnyerni? Az leírhatatlanul jó érzés, nem tudom elmondani. - folytatja is persze rögtön, mert hát ég mindig van, amiről nem ejtett szót, és a másik pedig érdeklődött.
- Azt nem mondom, hogy senkinek semmi baja nem lesz, de természetes, hogy komoly sérüléseket nem szerethetnek. - legalábbis szerinte, náluk úgy volt, és itt is így kell lennie. Máshogy nem tudná elképzelni.
- Te hogy állsz ezzel a tusás dologgal? - értve ezt mindenre, bár tekintetéből bizonyára kiderül, nem kell részleteznie.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Joseph BeckKeiko Sama- Áh, nem hiszem. Arra is jó ez, hogy fejleszd magad. A kitartásodat is többek között. - elmosolyodik, majd válaszol még a további kérdéseire, természetes. Ez nem a dolga feltétlenül, de ha már bajnokként érkezett ide, akkor meg kell tennie. Meg neveltetése egyébként is ezt diktálja, de a logikai és fontossági sorrend akkor is van.
Megint csak mosolyog, ahogy a lány kijelenti, hogy ez megnyugtatja. Általában ezt az emberek csak mondják, és egyáltalán nincs így, vagy csak részben, és nagyon kicsi mértékben. Most ő nem tudja eldönteni, hogyan is van ez, de az biztos, hogy nagyon komoly baja itt senkinek sem lehet.
- Semmi? - neki eléggé furcsa, hogy nem fog meg valakit, bár ilyenek is vannak persze, neki ez mégis egy fokkal nehezebben elfogadható. Befogad mindent, csak a feldolgozáshoz idő kell, és ennek a hányadosa határozza meg, mi mit jelent számára. Egyelőre ezt nem tudja hova rakni, de azért mosolyog.
- Végül is.. van ilyen. Nem jöhet be mindenkinek... ízlések és pofonok. - egyszerűen lerendezi, nem csinál belőle problémát, ez van, kész. Ezt így már könnyebb elfogadnia, de a témát szeretné terelni.
- Téged akkor mik érdekelnek? Mi az, amit szeretsz csinálni? - talán feleslegesnek tűnik a kérdezősködés, de ha már idáig eljutottak, akkor egy bizonyos szálon tovább kéne vinni a beszélgetést. Az a szál pedig most ez lesz, mert ez legalább pozitív, és rengeteg más irányt is fel lehet vele venni.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Amira Loveguard - 2013.07.28. 11:34Reneszánsz napi bál, a Mágustusa bajnokainak ünnepléseAhogyan már minden diák szembesült a varázzsal, amely szekrényét és a kastély kinézetét alakította át, úgy tűnik fel a plakát, amelyben a diákokat tájékoztatja a közelgő, nagy eseményről. Az egész napos varázs estére sem tűnik el, a kastély csak következő hajnalra változik csak vissza az eredeti állapotára. A díszes plakát viszont nem csak ezt mondja el neked, meginvitál a nagy fényére, A Bálra, ahol önfeledt szórakozás mellett, ünneplés, és egy történelmi álomba csöppenhetsz bele. Ki nem hagyhatod! Ahogy a reneszánsz korban divat volt, most úgy tűnik fel egy igazi, korhű bál eseménye a falak közt. Az ünnep, amelyet ezzel tisztelnek meg, a már hónapok óta tartó Mágustusa záróakkordjaként kerül megrendezésre. A fő ünnepeltek maguk a győztesek, az ünneplők pedig a kor jegyében és szellemében ünnepelhetik őket. A bál kezdete előtt, már a hajnali órákban megváltozott a kastély, és annak lakói, estére pedig mindenkit elfog a láz, amely a táncos eseményre invitálja őket. Az eddigiektől, a modern világtól eltérően a hangulata teljesen az adott korra jellemző, a ruhák színpompásak, melyek mindenki számára egyediek, biztos, hogy nem lesz olyan lány, fiú, aki egyforma öltözetet viselne. A megszokott zenétől eltérően a hangulatot a korra jellemző muzsika adja, melyet egy, történelmi korokat felidéző mugli, de a varázsvilágban érvényesülő, nagy fős zenekar biztosít, megidézve a reneszánsz évek pillanatait. A zenekar különlegessége nem csak nagy létszámuk, de hangszereik és latin nyelvű dalaikban is megmutatkozik. A zene egyedisége mellett, a Nagyterem díszítése is ezt a stílust öleli fel, az utolsó apró díszletig egy időutazás, a kastély bármely pontjával egyetemben. Az ünnepeltek ugyan a tusa győztesei, de nem kell csüggednie senkinek sem, nem lesz elnyomva egyetlen ember sem, mindenkinek garantált a szórakozás. Hiszen ki ne akarna egy napra herceg, hercegnő, gróf, nemesi vérrel rendelkező polgár lenni, vagy a mesekönyvek más, gyönyörű szereplője. Itt a lelked mélyén lévő, gyermeki álmok a fő célpontok, a nap első részében ezekbe a szerepekbe bújhatsz, és így tündökölhetsz a bálon is, amikor az ünnepelt megérkezik. A bál kezdetekor aki a Nagyterembe tér, maszkot kap egy titokzatos jelmezbe bújt egyéntől, amelyet feltéve egy álarcos bálba csöppen. Igen ám, de nem minden maszk egyszerű, átlagos darab. Valamelyiket felhúzva lehet, hogy belőled királylány válik, vagy épp egy lovászfiú, de meglehet, hogy te leszel a humor biztosítója, egy udvari bolond. Nem lehet tudni, melyik álarc mit rejt, vagy épp, hogy melyik az, amelyik ezt a varázst biztosítja. A hatóideje kiterjed a bálra, amíg le nem húzod a maszkot, azonban másnap hajnalig még a történelem pillanatait éli meg, a varázs pedig ahogy jött, úgy tűnik majd el. //A bál álmodói időpontja: július 28-tól augusztus 11-ig. Egy szálba menjenek a hszek!
Tudnivalók: eltelt egy hét azóta, hogy a tusának vége, a karakterek már tudják, hogy Đominic és Benjamin a nyertesek.
A Szervezői Mesélő által kijátszott bajnokokkal is lehet játszani a bálon!//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Kiva bűvös álarcaCsodás ez a maszk, de még mennyire! Ám azt nem kötötte az orrodra az álarcos idegen, hogy bizony kivételes, meglepetést tartogat a számodra. Tudod, mi volt az udvarokban a szórakoztatás? Az udvari bolondok. Valószínűleg összekeveredtek a bűbájok, és egy férfi maszk helyett a tiédre került a humor Herold. Minden azzal kezdődik, hogy az asztalnál véletlenszerűen borogatni kezdesz, persze mindezen jót nevetve. Ez azzal folytatódik, hogy a tánc kezdetekor zsonglőrködésbe kezdesz az étkészlettel, néhányat ripityára törve. A kedved azonban nem lankad, partnert választva a táncparketten alakítasz tovább, viccesebbnél viccesebb mozdulatokkal vidítod a népet. Mindezt úgy, mintha tudatosan csinálnád, és még jól is érzed magad közben. A másnap viszont ciki lehet.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
December 22., Karácsonyi bál
 Hosszas várakozás után újból elérkezett a karácsonyunk áldott és meghitt ünnepe. A Nagytermünk, ahogyan az lenni szokott, idén is a tél színeibe öltözött. Belépésünk után a megbűvölt mennyezetből szállingózó hópelyhek varázsa kápráztathat el bennünket. Ezek természetesen landolás előtt eltűnnek, megkímélve az ünneplőket a különféle kellemetlenségektől. Dekorációból pedig nincs hiány. Különösen a falakat, ablakokat és a bejárati ajtót díszítik az ilyenkor már mindennapjainkat meghatározó szimbólumok. Elengedhetetlen kellék a birtok erdejéből hozatott fenyőfa. Több, kisebb-nagyobb fajta is körülöleli a termet, de a legnagyobb mégis a terem legvégében, a tanárok mögött tündököl. Ha kedvet érzel hozzá, Te is részt vehetsz szebbé tételében. A sarokban álló dobozkában rejlik ugyanis a többi dísz, melyet a diákság és a többi jelenlévő közösen helyezhetnek a fákra. A házak asztalain a kivételes alkalomból elkészített ínycsiklandó fogások találhatóak, az egyszerű rágcsálnivalóktól kezdve a vacsorának is megfelelő ételeken át egészen a desszertekig, mely édességek, mézeskalácsok és más sütemények tömkelegét jelentik. Senki ne vonakodjon tehát asztalhoz ülni, jut itt mindenkinek valami finomság. Karácsonyunk azonban többről szól, mint a lakoma. A tanári asztalok előtt kialakítottak egy teret, ahol kiváló lehetőség adódik társalogni, táncra perdülni, vagy egymást megajándékozni. A szerelmespárok fölött váratlanul megjelenő fagyöngy Cupido nyílvesszői helyett segíthetnek. December 22-e van, az utolsó, mindenki számára kötelezően kastélyban töltött nap. Holnaptól szabadon hazautazhattok, és a családotokkal tölthetitek az ünnepeket, de aki szeretne, maradhat a kastély falai között. Ezen a napon nagy a sürgés-forgás, hisz mindenki szép akar lenni, reménykedik benne, hogy ajándéka -ami ma reggel érkezett az ajándékozottak szobájába- tetszett azoknak, akiknek küldte. Valószínűleg akik a legjobban izgulnak ezen a napon, a végzős, ötödikesek. Ők nyitják a Karácsonyi bált egy keringővel, olyan párokkal, akiket akár az első évfolyamból is választhattak. Szebbnél szebb ruhák, szebbnél szebb színekben, formában, hosszúságban, és persze a szépen kiöltözött fiúk egészítik ki a színkavalkádot. Az est tehát a keringővel kezdődik, és az igazgató beszédével folytatódik. A szokásos ünnepi köszöntés után elmondja, hogy ezen az estén két dologra lehet szavazni. Az első a Hókirály és Hókirálynő megválasztása, akikre este 9-ig lehet szavazni a tanári asztal jobb oldalánál levő dobozba dobott nevekkel. A győztesek ezután koronát kapnak. A második szavazás a legszebb karácsonyfára történik. Minden ház asztalának végeiben kis karácsonyfák várakoznak arra, hogy valaki feldíszítse őket, és benevezzék a "versenyre". A fákra a bal oldali dobozba dobott számmal lehet szavazni. A nyertes minifenyő az alkotó nevével kikerül a többi fa közé, természetesen nagyban. Mikor 23:55 percet üt az óra, a diákok nagy része -akik nem fagynak meg öt perc alatt- kivonul tanáraikkal a bejárati elé, hogy hagyományainknak megfelelően magasba engedjék a kívánságlámpásaikat (ezeket mindenki megkaphatta reggel, mikor az ajándékait is). //A játék szálazására figyeljetek! Álmodói időpontok: december 16-tól január 3-ig.
A keringősöknek nem kell a mugli szokásokhoz igazodni, bármilyen ruha jó (főként a lányoknak szól).
NEM kötelező kijátszani a táncot, és nem is kötelező, elég ha említést tesztek róla, hogy benne voltatok, vagy sem.
Akiket jelölni szeretnétek a Hókirály és királynő címre, azoknak neveit küldjétek el a Szervezői Mesélőnek bagolyban. Ha a karácsonyfa díszítő szavazásra jelentkeztek, küldjetek képet szintén a mesélőnek!//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Végzős bál
A Nagyterem a mostani végzősök kedve szerint virágokkal lett díszítve, a fehér, és világos pasztellszínek uralkodnak mindenhol. Még mindig süt a Nap, de azért már égnek a teremben a gyertyák. Néha csak úgy a semmiből virágszirmok hullanak, nem sok, de éppen elég ahhoz, hogy felfigyeljünk rá. A falakon a pasztell díszítések mellől kirí a három ház hatalmas, faliszőnyegként használatos címere. Ez adja a jelentését annak, amiről ez a bál szól; a végzős diákokról.
Kerek asztalok sorakoznak egy nagyobb teret kihagyva, itt ugyanis az est folyamán a végzősök eltáncolják a keringőt választott partnerükkel.
A terem két oldalán egy-egy hosszú asztal sorakozik. A szokásos esti vacsora helyett ma svédasztal várja a diákokat. Van itt minden, ahogy mindig szokott. A salátáktól kezdve a sült csirkén át egészen a gyümölcstortáig minden megtalálható, és persze az öblítéshez is van jó pár kancsó kirakva, amik mindig tele várják a szomjas diákokat, tanárokat.
Ha unod már a csinosságot, és inkább lazítanál, és csobbannál, a Vízesésnél még mindig vár a hajnalig tartó fürdőzős buli.
De éjfélkor legyetek figyelmesek, az égen világítani fognak a visszaszámlálás másodpercei, míg éjfélt üt az óra. Készüljetek erre a pillanatra a kívánságlámpásaitokkal, hogy szokásunkhoz híven 00:00-nál együtt engedhessük útjukra őket. (A lámpásokat idén a vízesésnél, és a DÖK bázisnál osztjuk!)
//A bál időpontjai:
szerepjátékosan július 5., este 7 óra
álmodóilag július 5-26.
Megjelenés az alkalomhoz illő ruhában!
Szálazásra figyeljetek, egybe szálazunk.//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Roxfortozás! EmilyVégre megérkezett. Már a vonaton nagyon boldog volt, de most, hogy itt van, nem lehet levakarni a mosolyt az arcáról. Már régen járt Anglián kívül, és legutóbb egy olyan helyen volt, ami nem tetszett neki. Szüksége volt már egy kis utazásra a sok tanulás, kviddicsezés, és gyakorlás után. Közben a mostohaanyja nem akarta elengedni ide, de végül beszélt az apjával és most itt van. Egy szótárt olvasgat, hátha könnyebb lesz neki. Az akcentusa nem a tökéletes, de ez a legkisebb gondja. Volt ideje kipihenni magát, ami azt jelenti, hogy egész éjszaka pörögni fog. A kastélyba érve rögtön a Nagyterembe vezették őket, ahol az igazgató már beszél. A nevéhez érve besétál a terembe. Körbenéz, és észreveszi, hogy ugyanolyan, mint a Roxfortban. ~ Ha minden ugyanolyan lesz, akkor nem fogok eltévedni - gondolja magában. Azért reméli, hogy lesz valami eltérés is, mert az kicsit unalmas lenne. Legalább az egyik idősebb háztársa is itt van. Így, ha nem lesz kivel olyan személy, akivel megértik, egymást ott van Allison. Meg a Hugrabugos srác is Thomas. Vele még nem beszélt olyan sokat, de hallott már dolgokat, és jó fejnek tűnik. A vacsora után kivezetik őket a teremből. A két lány a pirosakhoz megy, a fiú pedig a sárgákhoz.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Roxfortozás! - Thomas
Már ideje volt kicsit világot látni és nem csak a hűvösebb, északi országokban sétálgatni. Voltam már Norvégiában és Izlandon, de valami másra vágytam. Nem is csoda, hogy meg akartam ismerni a délebbi országokat is. Talán ezért is vágtam bele a cserediákprogramba. Magyarország legalább egy kicsit más, mint Anglia. Szeretem megragadni a lehetőségeket. Többször valószínűleg úgysem tudok eljönni ide. Vonattal jöttünk. Hosszú volt az út, de számomra izgalmas. Nézelődtem, kémleltem a változó tájat, időnként aludtam egyet. Odaérve, az állomáson már vártak minket. Egy idős férfi, gondolom az igazgató, egy csinos lány és egy tinédzser korú fiú üdvözölt minket és kísértek el az iskolába. Meglepődtem, amikor láttam, hogy milyen üresek a folyosók, azonban sejtettem, hogy megvan az oka. Az igazgató bement egy terembe beszédet tartani, majd amikor a nevünket mondta mi is beléptünk az ajtón. A fel nem tett kérdésemre, - vagyis, hogy hol vannak a diákok - megkaptam a választ. Hát itt. Először a helyiséget néztem meg jól. Szép nagy terem. Az iskola hasonlít a miénkre, legalábbis egy kicsit. Kicsit kínosan éreztem magam, hogy minden szempár minket, hármunkat néz. Nem szeretek a középpontban lenni. A formaságok után elvezettek minket a házainkhoz. A két lányt az Eridon nevű házba engem meg a Navine nevűbe. Közben azon gondolkoztam, hogy lehet túl meleg ruhákat hoztam magammal. Itt, Magyarországon eléggé meleg van.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Roxfortozás! - Allison Cambell Nagyon várta már ezt a napot, körülbelül azóta, hogy közölték eljöhet a Bagolykőbe. Barátnőjével, Emily-vel, még aznap leültek beszélgetni és megtárgyalták, hogy milyen jó lesz majd az új helyen. Allison még a napokat is számoltam, mikor végre új emberekkel találkozhat. Alig bírta ki, hogy ne rohanjon körbe az iskolában kiáltozva, hogy Bagolykő. Szerencsére a napok gyorsan elteltek, s mire a lányban kezdett lecsengeni a dolog, már a vonat felé igyekezett. Az út elég hosszúra sikeredett, ezért nem is csoda, hogy a lányt nem lehetett leállítani semmivel sem. Beszélgetett, olvasott, zenét hallgatott, de valamikor még aludt is, mire a jármű zakatolva megállt. Leszállva a vonatról egy idős bácsi, egy lány és fiú fogadta őket, akik némi szóváltás után, bekísérték az újonnan érkezetteket a kastélyba. A lány meglepetten figyelte, hogy senki sincs a folyosókon, pedig még nincs is olyan késő. Már épp megakarta kérdezni a többieket, hogy hova tűntek a diákok, mikor a Nagyterembe értek. A válasz gyorsan meglett, ahogy körbepillantott a teremben lévő diáktömegen. Volt aki a másikkal beszélgetett, mások unottan néztek, de akadtak olyanok is, akik izgatottan integettek a jövevényeknek. Allison mindenkinek visszaintegetett, valamikor még egy magyar Sziát is intézett a csillogószemű nebulóknak. A beszéd után mindenki elszivárgott a helyszínről, közöttük a Roxfortosokat is, akiket már az illetékesek vezetni kezdtek az ideiglenes helyükre.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Öregdiákok báljaA DÖK ezúttal is kitett magáért és egy felejthetetlen buliba kalauzolja a vendégeket. Fiatal diákjaink már javarészt otthon, családjuk körében töltik a szabadidejüket, de vannak már végzett, idősebb (és fiatalabb) embereink is, akik a kastély közelében tartózkodnak.
Minden végzett diákunk baglyot kapott már egy hónapja az eseményről, így most az ő kedvükért öltözött díszbe a második emeleti társalgó.
A Társalgóba lépve először egy hatalmas üres teret pillanthatsz meg, melyet ha táncolni lenne kedved, igénybe vehetsz. A zene az oldalt elhelyezett gramofonból szól, mindenkinek a kedvére téve. Erre a térre időnként konfetti hull, ezzel is bulihangulatot keltve az ember érzékeiben. A plafon is bűbáj alatt áll, ezért ha felnézel, csupa színes csillag mosolyog vissza rád.
Körülötte helyezkednek el a színes asztalok, rajtuk tömérdek finomság vár felzsúfolva. Van közöttük Égzselé, Hupikék fagylalt, Kacagó barack és még sok más. De ha már eleged lenne a sok édességből, ne keseredj el, hisz a cukros finomságok mellett találhatsz itt a varázsvilág többi ínyencségéből is. Hidegételek, nassolni valók és ezeket leöntendő itókák várnak.
Ha valaki nem az étlapnál szeretné eltölteni az idejét, annak lehetősége van a fotózkodni. A bejárat előtt már felállították a fényképezőgépet, és a díszletet, csak az emberek hiányoznak. Négy háttér közül lehet választani, amik a házak szimbólumai. Az ideiglenes stúdió kicsi, de nem ettől függ a képek minősége, hanem a fotóstól, aki a képeket készíti.
A program nyitott, tehát csinálhatsz bármit egészen a buli végéig, ott ugyanis meglepetés várja az öreg diákokat. Hisz ez az ünnepség nekik szól, hogy feleleveníthessék régi szép pillanataikat.
//Várunk minden itt végzett diákot, és mestertanoncot szeretettel. (Jelenlegi mestertanoncokat és csak mestertanoncképzésen részt vett végzetteket is.) Fiatalok csak akkor, ha valakinek a párjaként érkeznek.
Szálazásra figyeljetek!
Szerepjátékos dátum: szeptember 17., este 8 óra
Álmodói időpont: szept. 17-től okt. 1-ig.//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
HALLOWEEN BULI
október 31.
Eljött a rettegés éjszakája, a kastélyt sűrű köd övezi, az égen a Hold teljes. Egész nap borús volt odakint az ég, a kedvet is csak a kastély berendezése, díszítése dobta fel. Ugyanis a diákok arra ébredtek, hogy az egész kastély kicsit kísértetkastély jelleget vett fel. Nincs is annál jobb ébresztő, mint mikor a falból hirtelen előugrik egy levágott babafej, sikoltva, rémisztően.
Az órák normál idő szerint meg lettek tartva, a Halloween ünneplése csak este kezdődött. Ha már az egész kastély tele van rakva töklámpásokkal, pókhálókkal, és mindenféle díszítéssel, a helyszín, a Nagyterem se maradhat ki. Már a vacsora alatt is átfutott mindenkin az a bizonyos borsódzás, amit az élethű csontvázak, mennyezetről lelógó akasztott bábuk, és a többi érdekesség okozott.
Hát még ezután...
A közös vacsora után egy óra van hátra a buli kezdetéig. Pontban 8 órakor tárul fel először a Nagyterem bejárata, melyet egész este két udvarias csontváz nyit és zár a be-, és kilépőknek. Ekkora alakul ki egészében a díszítés, ami egy sötétebb, kísértetiesebb csarnokot idéz.
Amint átléped a Nagyterem ajtaját varázslatos látvány tárul a szemed elé. A terem ünnepi díszt öltött, hogy méltó legyen Halloween szelleméhez.
A színek eltűntek, mintha egy varázslat szippantotta volna ki, minden fekete-fehér, titeket is beleértve. A mennyezet a megszokott látványt nyújtja, vagyis csak majdnem, mivel a gyertyák egy-egy töklámpásban kaptak helyet ezúttal.
Hosszú asztalaink eltűntek, sok kisebb, négy-öt, illetve két személyes asztal vette át a helyüket. Egy hosszú asztal húzódik a terem bal oldalánál, ez tele van italokkal, ételekkel, hátha a vacsora nem volt elég. A rengetegféle édesség és sós rágcsa között vannak olyanok is, mint a szemgolyó cukorka, mely ha kibontod, forogni fog még a szádban is, gazdáját keresve, és akár a szemedbe is ugorhat, ha nem fogod rendesen. Aztán van agysüti, fülsüti, és persze cseppet sem ihatónak kinéző, de annál finomabb, palackba zárt italok. Legyetek felkészülve, ugyanis bármelyik pillanatban előbukkanhat az ételek közül valamelyik szellemünk, esetleg életre kelt gumicukorkukacok.
Persze ha már buli, az teljes. Van egy nagy táncparkett is, a tanári emelvényen felszerelkezve szolgáltatja a buli jó zenéjét egy nem túl híres, csokornyakkendős csontvázakból álló zenekar.
Persze erre a bulira a belépés csak jelmezben lehetséges, az est folyamán pedig jelmezversenyre kerül sor, melyhez a bejárat mellett elhelyezett dobozra lesz szükségetek, ide dobhatjátok be a jelöltek nevét.
A teremben lehetőségetek lesz többfajta tevékenységben is részt venni, ilyen a tökfaragás, kvízkitöltés, rémbedobás, almahalászat, kint a réten pedig thesztrálsimogatásra mehettek.
Jó szórakozást kíván a DÖK minden tagja!
Álmodói időpont: okt. 29-től nov. 19-ig.
//Álmodói információk: Aki részt vesz a bulin, vagy a játékban, szeretnénk, ha ez idő alatt avatarnak is fekete-fehéret választana. Ez lehet a saját alanyodról bármilyen, illetve jelmezes is.
Szavazni az Álmodói részleg >> Szavazások témában tudtok majd, a jelmezversenyen mindenki részt vesz, aki a hozzászólása elejébe berakja a jelmezét.
A Halloween másik része, a rémtörténetes ezzel egy időben, egy estén zajlik, aki nem a Nagyteremben tartózkodik, bármikor belecsöppenhet a meséjébe (akik jelentkeztek).
További információért keressétek a Szervezői Mesélőt!
Kérünk benneteket, mivel ez egy esemény, mindig az utolsó eseményhez érkezett hozzászóláshoz szálazzatok!//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Rentai Bálint és Ashley Valerie Stanwood rémtörténeteOlyan érzésed lehet, mintha most léptél volna ki egy étteremből, ahol degeszre etted magad. Akár keveset ettél a vacsorán, akár sokat, mindenképp ilyen érzésed van. Még akkor is, ha semmit nem ettél egész nap. Szóval, a jóllakottságtól kicsit elálmosodhatsz és egy ásítás után - ami történetesen csukott szemmel történik meg - egy üres szobában találod magad. Illetve a szoba nem olyan üres, található benne még egy asztal, amin hat kis fiola található. Mindegyikben más-más színű folyadék található. Piros, zöld, sárga, kék, fekete és narancs. Mindegyik bugyborékol és talán még nem jöttél rá, de mérgek. Nem halálosak természetesen, bénulást, vagy kis emlékezetkiesés okozhatnak. Egy kivételével. Az a kulcs az ajtóhoz, ami a sötétben nem látszik. A helyes megtalálása után kénytelen leszel meginni a folyadék felét, a másik felét pedig az ajtó kilincsére kell öntened és vagy kinyílik, vagy nem. De vigyázz, nehogy kifuss az időből, mert a löttyök egyre csak párolognak el, siess, nehogy a jó is elfogyjon! (Mivel az ajtó nyitására szolgáló bájital nem emberi fogyasztásra alkalmas, előfordulhat, hogy emlékeid elvesznek, vagy teljesen megváltozik a viselkedésed, agresszív leszel.) Az ajtón nem működnek a varázslatok, sem a falon, így csak a belső térben tudtok ezekkel játszani. //Páros jelentkezés esetén: egyikőtöknek meg kell találnia a jó fiolát, míg a másiknak az ajtót. Sok sikert!//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Julien Armand Saint-Venant és Renée Célestine Blanche rémtörténeteFélhomály van, egy szobában vagy. Minden a megszokott, attól eltekintve, hogy olyan a világ, mintha kiszívták volna belőle a színeket. Az ablak tárva nyitva, a függönyt a szél lebegteti. Ha kipillantasz az ablakon, egy bekerített apró tisztást láthatsz meg. A közepén egyetlen egy, apró kőtábla helyezkedik el. Egy sírkő. A villanykapcsoló nem működik, így a pálcáddal kell megvilágítanod a helyet, ha látni szeretnél valamit. Ha kisétálsz a szobából, egy folyosóra érsz, melyben két berendezési tárgy van csupán: egy szekrény és egy karosszék. A szekrény már jó ideje üres és áll rajta a por, mindössze egy képkeretet láthatsz rajta. A kép egy kislányt ábrázol, a kezében egy babával. A karosszékben, mely az ajtó mellett helyezkedik el, egy apró alak ül. A háttérben kísérteties nevetés hallatszik, ami a babából szűrődik. Soha nem láttad még eddig, biztos vagy benne, hogy legutóbb még nem volt ott. Nagyon réginek látszik, az arca már kopott, a haja tépett és gubancos, a ruhája sáros és gyűrött, de a szeme zölden csillog. Határozottan téged néz, figyel, vár valamire. Halk suttogást hallasz, körbe a falakból. - Tolvaj vagy. Juttasd vissza a babám egy órán belül. Juttasd vissza a babám és túléled az éjszakát. //Ha megpróbálod kinyitni az ajtót alohomorával, nem történik semmi, az ablak pedig túl kicsi ahhoz, hogy ki tudj mászni rajta. Hogyan jutsz ki? Utólag rájössz, valószínűleg a temető gondnokának házában voltál. Ha kijutottál, mindenfelé szúrós tövisek állják el az utadat, neked pedig át kell jutnod rajta, hogy eljuss a sírig. Páros feladatként oldjátok meg.//
|
|
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
HALLOWEEN BULI
október 31.
Fgyelem emberek, figyelem!
Amíg ti lelkesen szavazgattátok a rémkirályt és királynőt, a Nagyterem közepében egy kis bódé jelent meg. Csókstand, dementorok által. Persze ez nem a legjobb üzlet az iskolának, így lehetőség van arra, hogy lányok önként jelentkezzenek támogatásgyűjtés céljával.
Egy csók most csak 5 sarló.
Lassacskán pedig kihirdetik a jelmezverseny győzteseit, ideje helyrehozni az elfolyt sminkeket, megigazítani a felcsúszott szoknyákat!
//A szavazásokat pedig elindítottuk, az Álmodói részleg szavazásaiban meg is találjátok.//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Az eridonos által gyújtott fény gyorsan kialszik és ezek után hiába próbálnak fényt varázsolni, már csak a fiolák világítanak. A bennük lévő folyadékok egyre párolognak el színes ködszerű anyagot hagyva maguk után. Málna, áfonya és citrom illatát lehet érezni a fiolák közvetlen közelében, ami azt jelenti, hogy már elég kevés idő maradt arra, hogy kitalálják, melyik a jó. Ahogy Ashley közelebb lépdel az asztalhoz, előfordulhat, hogy esetleg véletlenül meglöki a fa-tákolmányt, ennek következtében a piros folyadékos fiolából kilöttyen egy kis lé. Az asztal azon része, ahová cseppent az a pár csepp, most izzani kezd és lassan szénné ég. Ez tehát nem jó. Ajánlatos lenne valahogy az összeset kipróbálni, hogy mire jó, de ha esetleg valamelyikük hozzányúl a fiolához, olyan érzése lesz, mintha erősen megszúrták volna egy tűvel, a kezén pedig égési sérüléshez hasonló seb lesz. Ajaj, be kellene kötni!
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Az ütött-kopott baba csak lóg Julien kezei között, tűri a körülötte folyó eseményeket és vár, határozottan áhítozik valamire. Valamire, ami majd fordulatot hozhat ebben a színtelen világban. A szobában lévő két személy nem is sejti, hogy ez nem egy egyszerű baba, annál sokkal, de sokkal több. Nem tudni, hogy mi ilyen különleges benne, de az biztos, hogy elveszíteni nem tanácsos. Ahogy az Eridonos fiú fintorogva tekintget rá, észreveheti, hogy a játék szeme hirtelen megcsillan, zöld íriszei rövidesen fényleni kezdenek és ezzel egyszerre a régi, poros szekrényben is valami zöld fény keletkezik. Még mielőtt a tanárnő és a nebuló közelebbről megnézhetné ezt a furcsa jelenséget, a nemrég hallott hangocska ismét felcsendül, de most kivételesen nem beszél, egyszerűen csak gúnyosan nevetgél, miközben hangos koppanások sorozatát indítja el, minden egyes nevetés után. Valaki minden bizonnyal van itt, ráadásul Julien és Renée idegeire szeretne menni ezzel a szörnyű ricsajjal. A hangok egyre hangosabbá válnak, végül pedig az egész olyanná válik, mintha a zajok tulajdonosai a két személy mellett ólálkodna. Vajon mi folyik itt?
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Karácsonyi és végzős bál
December 21. este
szünet előtti utolsó esteElérkezett a karácsonyi bál ideje is, és ez alkalomból a Nagyterem teljesen átalakult. Szinte rá sem ismerni, és akkor még nem is volt szerencséje a belépőnek minden meglepetéshez. Az idei bál Hóvarázs névre hallgat, így talán kicsit sem meglepő, hogy a teremben folyamatosan finoman szállingózik a hó, ám a hópelyheknek nyoma veszik, mielőtt elérnék a padlót, így nem kell félni tőle, hogy bárki is elcsúszna az este folyamán. A fal mentén hatalmas karácsonyfák is emlékeztetnek az ünnepre. Minden fán csodaszép díszek függnek, amelyek színe a törtfehértől a hófehéren át az ezüstig terjed, és ez a leheletnyi játéka a különböző árnyalatoknak kiküszöböli, hogy bárki is vakítónak, vagy túlzásnak érezze a díszek sokaságát.  Az egyébként megszokott asztaloknak most nyoma sincs, van azonban néhány mézeskalácstól, kókuszgolyótól és egyéb karácsonyi édességtől roskadozó asztal, amiről bárki nyugodtan vehet bármit, ha megéhezne. Nem messze az asztaltól az est egyik különlegessége egy forrócsoki-szökőkút . Bárki megszomjazna, csak egy bögrét kell elvennie a közelben elhelyezett asztalról, ahol azok egymás mellett sorakoznak, és bár ránézésre úgy tűnhet, hogy véges a számuk, mégis jut elég mindenkinek. Aki nem rajongana a forrócsokiért és valami kevésbé édesre vágyna, azt különféle karácsonyi teakülönlegességek és nem gőzölgő, de azért még meglehetősen finom egyéb innivalók várják a bögrék szomszédságában, mindenki válogathat kedvére.   A bálra a kötelező viselet a fehér mind a lányoknak, mind a fiúknak, bár egy szép színű nyakék, karkötő, nyakkendő azért még belefér. A szervezők ez alkalomra nem csak a választott színhez maradtak hűek, többségük hófehér angyalruhába bújva jelent meg az eseményen, ezzel is emelve az ünnepi hangulatot.
Ahogy azonban a tánc időpontja közeleg, a terem ismét változásokon, a hópelyhek megragadnak a karácsonyfák apró tűlevelein, a díszeken, a résztvevők haján, de nem kell félni, senki sminkjét, hajkoronáját, ruháját nem teszik tönkre, ugyanis nem olvadnak el, majd egyszerűen eltűnnek nyom nélkül, amint kilépnek az ajtón. Az est fénypontjára, a végzősök által táncolt keringőre már ebben a megváltozott környezetben kerül sor. A fények kialusznak, a táncolókat lebegő gyertyák veszik körül, ezzel lágyabb hangulatot adva.  Mindez természetesen még nem minden, ugyanis a szervezők és az iskola jóvoltából a karácsonyi bál minden résztvevője kap egy kisebb ajándékot is – többféle, kézzel készített karácsonyi dísz egyikét –, amint távozni készül a teremből. //Kérdéseitekkel forduljatok a Szervezői Mesélőhöz!
Álmodói időpont: dec. 16-tól jan. 6-ig.
A végzősök bármely évfolyamból választhatnak partnert a tánchoz.
Kérünk benneteket, mivel ez egy esemény, mindig az utolsó eseményre érkezett hozzászóláshoz szálazzatok!!//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Végzős bál - bohém elegancia
Egyszer mindennek vége van. Sajnos a szabadidő sem örök, így elérkezett az idő, amikor el kellett köszönnünk hőn szeretett nyaralóhelyünktől; Madagaszkártól. Emiatt azonban nem kell búsulni, inkább idézzük fel az ott eltöltött szép - vagy lehet, hogy kevésbé szép - pillanatokat egy búcsúbulival összekötött végzős bál keretében, amelyet az iskola Diákönkormányzata szervezett nekünk.
Ha épségben hazaértünk, vegyük fel a legszebb ruháinkat és irány a buli. A Nagyterembe vezető folyosót színes, lebegő mécsesek sorfala díszíti, így lehetetlenség eltéveszteni az utat. Amint a terem küszöbén megállunk, láthatjuk, hogy egy bohém, ám elegáns partiba csöppentünk, a teremben nem a szokásos házak szerinti asztalsorok vannak elhelyezve, hanem több hat-hét személyes kerekasztal amiket színes, mintás párnákkal kerítettek körbe, hogy legyen hol megpihennünk a tánc után. Az asztalok telis-tele vannak még üres tányérokkal, viszont ez sem marad így sokáig. Rengeteg itthoni és Madagaszkári ínyencség vár minket a buli folyamán. Aki a megbűvölt mennyezetre pillant, láthatja, hogy már ott is éjjel van, viszont a Hold és a körülötte lévő sok apró csillag megvilágítják a termet, így ez is fokozza az est hangulatát.
Szokásos helyén, a tanári asztalok és a zenekar emelvénye előtt van az üresen hagyott táncparkett, ahol az első tánc természetesen a végzősöké. Már ti is alig várjátok a végzős keringőt, igaz?
//Álmodói időpont: július 18-augusztus 1.
Szerepjátékos időpont: július 22. este 8 óra
A játék egy szálba menjen, tehát az eseményre utoljára érkezett poszthoz szálazzatok!//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
BÁLKIRÁLY ÉS BÁLKIRÁLYNŐ
Kis információ: A nagy érdeklődésre való tekintettel a bál álmodó időtartamát kitoljuk 3 hétre, ami azt jelenti, hogy a játékaitokat augusztus 8-ig kell lezárnotok.
Mindenki, aki megjelenik a bálon részt vesz a bálkirály és bálkirálynő szavazáson. (Aki nem szeretné, hogy bekerüljön, az írjon egy baglyot!)
DE csak azokra vonatkozik, akik 29-én este 20:00-ig megjelennek legalább egy hozzászólással!
A szavazás aznap este kerül ki és az Álmodói részleg szavazásain belül kell leadnotok a voksaitokat.
További jó szórakozást kívánunk mindenkinek!
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Halloween buliHalloween alkalmából ma a Nagyterem teljesen más arcát mutatja, mint eddig, hogy megfeleljen a bál témájának: A pokol tornáca. A falakat és az iskola címerét ábrázoló zászlókat vörös lángnyelvek nyaldossák. A belőlük felszálló sötét füst komoran, nehézkesen bodorodik felfelé, ahol szinte teljesen eltakarja a mennyezetet. Fényt egyedül a tűz áraszt magából, így a terem egyes sarkaiban félhomály uralkodik. Az árnyékokat messzire nyújtja, táncoltatja a lángok fénye, kísérteties alakokat vetítve a kormos padlóra. //Linkesített képek!// Természetesen ez csak díszlet, a füst nem fulladoztat, a lángok nem égetnek, és nem is terjednek tovább, csupán hangulatfokozóként teszik a dolgukat. Éppen úgy, ahogy a falakon lógó démonmaszkok is, amelyek néha hangosan, gerincborzongató gonoszan felnevetnek. A falak mellett csontvázszobrok sorakoznak, akárha a pokolba száműzött emberek lennének. Az élőkre ügyet sem vetve csak egymással foglalkoznak, járják újra meg újra rémületes haláltangójukat.   A tanári asztal helyén egy kisebb színpad található, amelyen az este fellépő együttes, és néhány tűztáncos szórakoztatja a "közönséget". Utóbbiak néha lemennek a táncoló diákok közé is, és a vállalkozó kedvűeknek szívesen mutatnak néhány elemi mágia nélkül is kivitelezhető trükköt. Természetesen a harapnivalók sem hiányozhatnak, és a csábító csokoládénál, a krémes édességeknél mi sátánibbat találhattak volna a lángoló asztalokra?   Az itallapon csupa démoni nevű lötty szerepel, melyek kinézetüket tekintve sem túl bizalomgerjesztőek. Némelyik lángol, míg más kísértetiesen füstölög és a legtöbb kifejezetten károsnak tűnik. De nem kell megijedni, mindezek ellenére pár pohárnyi Kísértéstől, Égő szenvedélytől, Megbánástól, Bűntudattól vagy éppen Gyilkos mámortól nem lehet a pokolra kerülni... Elméletileg.  Ha esetleg társ nélkül érkeznél vagy az este folyamán elveszítenéd táncpartneredet, néhány lángoló csontvázfickó, esetleg nő biztosan szívesen felkér egy-egy démontangóra. De belépned csak akkor szabad, ha ruhád, kinézeted illik a helyhez és kellően pokoli. //Mindenkinek aki belép a terembe, valahonnan egy kis démon pottyan a vállára. Ez a kis állatka olyan érzelmeket terjeszthet ki rád és olyanokat duruzsolhat a füledbe parancsként, ami ellen nem tudsz sokat tenni. (Például meggyűlölöd a legjobb barátod, ezért a nyakába öntesz egy pohár töklevet.) Amennyiben szívesen játszanál így, a posztod elején jelezd, hogy neked MEHET a démonka. Amennyiben nincs ez jelezve, úgy vesszük, hogy a bejáratnál megittad a démonűző bájitalt.// Jó szórakozást!//Álmodói időpont: okt. 24-től nov. 14-ig
Szerepjátékos időpont: okt. 31., este 7-től kifulladásig
Kérünk mindenkit, hogy lehetőleg igazodjon a választott a jelmez a témához!
Rémkirály és rémkirálynő választás zajlik le majd idő közben, szjsen ezt ott helyben ti szavazhatjátok meg (dobozkába dobott névvel), álmodóilag szavazást írunk ki rá. - Mindenki részt vesz a szavazáson aki megjelenik a bulin és a posztjában jól láthatóan feltünteti a jelmezét.
Szálazás: Az összes poszt egy szálba kerüljön!//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Ward WeaverA démon...Az apró lény felfigyel az átjáróra: hasadás a pokol falán. Kis démonlyuk, alighogy átfér rajta, de átnyomja rajta fejét, karjait, végül hátsó felét is kihúzza. Furcsa helyre érkezik, de egészen otthonosnak is tűnik számára. A kezében tartott törött óra halk kattanással újra működni kezd.
A démon portyára indul a teremben, figyeli az embereket, mígnem rátalál áldozatára. A magas srác felemás arca kelti fel figyelmét. Felmászik a hátára, karmos kezeivel akaszkodva a fiú ruhájába. Végül felér a nyakához, megbújik ott, hosszú orrát a srác füle mellett tartva halkan belekuncog a hallószervbe.
- Tik-tak... tik-tak... - mozgatja ütemre vörös levélben végződő farkát. - Hallod, ahogy múlik az idő? A te időd. Nem félsz, hogy egyszercsak megáll?
Felröhög, majd átfordítja fejét a fiú másik füléhez:
- Lehet, hogy holnap már nem ketyeg a ketyegőd. De lehet, hogy már két perc múlva sem fog. Talán ki kellene használnod a hátralevő idődet. Mulassunk!
A kis lény nevetését elnyomja a kattogó óra hangja, amely lassan átveszi Ward szíve dobogásának ritmusát. És egyre hangosabb és hangosabb lesz... legalábbis a fiú számára.
/A démon hatására úgy érzed, sietned kell, mert hamarosan "lejár az időd."/
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Farkas KamillaA démonBohókás lény volt mindig is, legalábbis a többiek szerint, ezért nem is hagyhat ki egy ilyen ritka alkalmat. Ha az emberek utat nyitnak magukhoz, hát nem ő lesz az, aki visszautasítja a lehetőséget. A lábak között cikázva keres valakit, akinek társául szegődhet egy időre, amíg nem talál még mókásabb elfoglaltságot.
A koponyaarcú lány megihleti, felkúszik rá a gerince mentén, hogy közelebb kerülhessen a füléhez, és belesuttoghassa aljas kis gondolatait:
- Miért ezzel a sráccal jöttél el ide? Miért pont vele? Száz különbet is találhattál volna. Hát nézz csak rá! Szörnyen fest. Ezt te is tudod. Csak megsajnáltad. Meg ismondhatnád neki, nem gondolod?
Gonosz kis szemeivel a fiút figyeli, vigyora egyre szélesedik. Hangja viszont megértően gyengéd, halk suttogás. Kamilla úgy érezheti egy belső hangja szól hozzá.
|
|
|
|
|
