Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Amikor nekivágott ennek az útnak - a hangszereivel, két kütyüvel és egy kis hátizsákkal - tudta, hogy teljesen lutri, amibe bocsátkozik. Komolyabb tervezés, alapos felkészülés nélkül indult el, s talán emiatt nem is akadtak a nyomára. Valahol táskája mélyén ott lapult a telefonja, gondosan kikapcsolt GPS-szel, gyakorlatilag csak fényképezéshez és végszükség esetére. Vonattal indult el, de utazott azóta már mindenen, kamiontól személykocsin és tehervonaton át traktorig. A kezdeti idegesség hamar lehullott róla, mintha azt is otthon hagyta volna. Nem maradt mit féltenie. A lanton kívül nincs nála érték, s a legtöbben azt sem ismerik fel; a pénze legfeljebb némi szállásra, az út következő szakaszára kiszámolva. Három nyelvet beszélt, s fordítója segített neki megérteni minden mást, mert azt mindenképp tudni akarta, ha háta mögött vagy tudta nélkül valaki beszél róla. Aludt padon, volt, hogy két-három napig nem mosakodott. Néha zenéért cserébe sört kapott, egyszer-kétszer meghívták meleg ételre, gyakran kerülte el utolsó pillanatban a rendőröket, sietősen távozva. Egy ponton elfelejtett félni.
Az olaszok sziesztáját is megszokta, mire Rómáig ért, elvesztegetett idő helyett arra használva, hogy hűvösebb zugokban aludjon vagy megfelelő helyet keressen későbbre. Nem igazán foglalkozott vele, hol szükséges engedély, inkább ügyesen lavírozott és egyezkedett. Aztán késő délután, amikor az emberek elkezdtek az utcákra szállingózni és megindult ismét az élet, leült a pokrócára valahol és rákezdett a dalokra. Javarészt gitáron játszott, könnyedebb, népszerűbb melódiákat, s csak mikor összeszedett annyit, amire szüksége volt, állt tovább. Az új ponton nem tett ki gyűjtőt, hogy senki se zaklassa miatta; helyette a lantot vette elő (ugyanazon megbűvölt tok másik oldalából) és azokat a dalokat, amiket nem vagy alig ismertek mások. S ritkán előfordult, hogy egyik vagy másik boltos behívta játszani, vagy hogy valaki beszédbe elegyedett vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Valóban kirí kicsit, nem elég hippi a helyi életművészhez, turistának meg túl ráérős. Az éles szemek hajának és bőrének tónusaiban, vonásaiban halovány mór örökséget is felfedezhetnek, már ha pont az ő poros-koszos alakját akarják vizslatni. Megszokta, hogy megnézik, így már fel sem pillant játék közben, amikor a közeli padot befoglalja valaki. Kották és könyv nélkül játszik dallamokat, a motorikus memóriára támaszkodva, amint különböző maqamokat gyakorol, egyre gyorsuló tempóban. Nincs hova sietnie, így az ujjgyakorlatok közé dalokat szúr, ének helyett csupán dúdolva mellé, mert arabul nem tanult soha.
A srác aztán közelebb jön és megszólítja; legalább van benne annyi, hogy kivárja a szünetet. Sőt, valamiféle útmutatást próbál adni, ami elég ritka. Felnéz rá, mosolyfélét öltve, amibe belerondítanak arcának kiszámíthatatlan rándulásai.*
- K-k-kösz, de mmára végeztem. A zs-zsaruk,-*válaszol lakonikusan, elvégre a fővárosban nem érte meglepetésképp, hogy megkeserítik egymás életét. Majd amint lehet, megoldja a zuhanyt, hogy tovább stoppolhasson. Vagy keres egy hopp-pontot, ha nagyon nem hagyják élni a fakabátok.
Az idegen aztán folytatja, erős szlengben, Dami pedig engedi, hogy átfusson vonásain az enyhe meglepetés. Nem épp közismert vagy népszerű a lant ennél a korosztálynál.*
- K-köszönöm. Az Oudnál nnnem ismerek k-k-kifejezőbb hangszert,-*óvatos, bár kíváncsi is - magától ritkán elegyedik szóba, legfeljebb más utcazenészekkel. Hosszú pengetőjét a fának támasztja, pihentetve kezét, aztán elengedi a lant nyakát is.*
- Helybéli vagy?-*Kérdez aztán rá, mert a nyelv, az akcentus nem épp erről árulkodik, de vannak még csodák. A szívélyes helyiek pedig roppant értékesek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A színpadhoz legközelebb eső asztalon egy apró, francia és arab felirattal ellátott táblácska jelzi, hogy foglalt - ide irányítják Romant, ha Sébastien névre kérdez. A hely ötvözi magában a modern nyugat által preferált elrendezést és kelet színvilágát, mintáit. Vendégei hasonlóan sokszínűek, bár biztató, hogy valóban arabnak tűnő ember bőven akad.
Amíg az illapot böngészi, végig szólnak az egzotikus hangszerek. Öt ember foglalja el a székeket tőle nem messze, bár meglepő módon mintha több hangszer lenne, mint muzsikus. Az instrumentális szám nem sokkal azután ér véget, hogy a pincér megjelenik és felveszi a rendelést. Kis csend áll be, aztán lantszóló csendül - a sötét hajú, görbe orrú és nyúlánk srác, aki pengeti, talán húsz lehet. Balján árgus szemekkel lesi egy öregebb férfi, aprókat bólogatva, mint aki hibát keres technikájában. A zenekar maradéka nesztelen rendezkedik, egyikük elsétál a pultig, hogy inni kérjen magának. A játékhoz aztán ének csatlakozik, s a hang hol magasba ível, hogy cirádákkal ereszkedjen alá, hol melankólikusan mély. Ugyanaz az egyszerű öltözetű, elsőre hétköznapi srác énekel, le-lehunyódó szemmel. Egyre erősödő, egyre fűtöttebb melódia, gyűjti a feszültséget és ha kezdetben nem figyeltek fel rá, úgy most többen fordulnak felé, főleg a falsetto hallatán. Azonban mint mindennek, ennek is vége szakad, az emberek figyelme pedig visszatér tányérukhoz.
Az instrumentális zene kis szünet után folytatódik, az énekes azonban még előtte otthagyja a színpadot, kezében egy jókora pohár vízzel egyenest a lefoglalt asztalhoz tartva. Enyhén meghajol, kihúzza a széket Romannal szemben, aztán leül.*
- Remélem, k-k-kedvére való az asztal,-*üdvözli vendégét, már ha annak tekintheti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A környéken nemhogy auror, varázsló sem nagyon akad - az egyetlen fürkész szempár, ami hosszabban időzik Romanon, a húrokról pillant fel-fel. A pillantás azonban óvatos, olyannyira, hogy tekintetük egyszer sem találkozik amíg Damien ott nem ül az idegennel szemben. Tartása kissé görnyedt, azonban ez inkább magasságának és nem meghunyászkodásának velejárója.  
- Örülök, ha elnyerte t-t-tetszését,-*biccent, szerénykedés nélkül. Az arca nem sokról árulkodik, vonásai időnként megrándulnak, akaratlan tikket fedve fel. A világítástól függően mélyen ülő szeme hol szomorú kiskutyás bájt, hol nyugtalanító árnyékot kölcsönöz neki, enyhe asszimmetriájával. Nagyot kortyol a vízből, finoman megköszörülve torkát.*
- Mmmilyen f-figyelmes,-*elfogadja a lapot, futó pillantással választva magának az ismerős főételekből egy könnyebbet. A pincér, mintha gondolatokat olvasna, jön és felírja a számokat, hangtalanul suhanva tova. Hiába a nyitott tér az asztalok közt, van valami bensőséges a hely hangulatában.
- Mmmodortalanság,-*vonja össze rosszallóan szemöldökét, kiegyenesedve a széken. Apró mozdulataiban van valami hajthatatlan, ahogy elfoglalja a teret, amire szüksége van, mégsem tolakodik Roman személyes terébe.*- B-biztosíthatom, t-tőlem t-t-távol áll az ilyen. Nnnem t-találgatok. D-de öné az elsőbbség, k-kedves...-*s mint előző éjjel az ifrit, most ő hagyja kérdőjellé kunkorodni a hangsúlyt. Szemrebbenés nélkül szólítja Mr. Agrabának, de talán mégsem erre vágyik a másik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Tekintete kimérten követi a mozdulatot, a kijelzőt, majd a férfi arcát vizslatva. Megnyugtató a felkészültség, bármennyire kétélű is.
- F-fogadja k-köszönetem, Roman,-*billenti oldalra fejét, viszonozva a mosolyt, bár mintha egyikük derűje sem érne el a szemekig. Kétli, hogy ez a valódi neve, vagy akár valódi arca a férfinek. Kár. Talán neki is álcát kellett volna öltenie, de feleslegesen komplikált mindent - maga a tény, hogy megpróbálja átverni, meg sem fordult a fejében. Elfogadta, hogy ez egy egyenlőtlen kapcsolat.
- Mmmondhatni, v-vissza akarom k-kapni az életem. Hat éve b-b-baleset ért, azóta ssem b-beszélni, sem v-varázsolni nnem tudok. Mmmegpróbáltam mmmindent, s mmikor a hiábavaló erőfeszítéseim v-végén azt akarták, t-t-törődjek b-bele, nnnemet mondtam. Sőt, t-többet akarok, mmmint amim v-volt,-végigsimít poharán, s a gyöngyöző pára hirtelen alácsordul az érintés nyomán. A többet szónál alig észrevehetően tágul a pupillája néhány pillanatra, ásító sötétség a csaknem fekete írisz közepén.*
- Nnem a jóindulatára p-p-pályázom, p-puszta k-kontextus.-*Akár évek szakadatlan munkáját, vicsorító dacot és megtörhetetlen akaratot kínál - ha semmi másra, erre mérget vehet a vele szemben ülő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Valahogy ambivalens az, ahogy az összefűzött ujjakon pihen a férfi álla - van valami... valami nőies a mozdulatban, főleg, amikor a fejét biccenti. Apró érdekességnél regisztrálja mindezt.
- Eszközöket k-k-kérek öntől,-*feleli a félbemaradt kérdésre, s gyomrában érzi a feszültséget, ahogy kimondja a következőket, amire szüksége van. Terítenie kell lapjait, ám okosan, fokozatosan.*- Eszközöket, amikkel d-d-dolgozhatok. B-b-beszédet. Nnnonverbális mmmágiát. Mminden egyéb az én gondom,-*A beálló csendben megérkezik vacsorájuk, mert sajna a dadogás rengeteg időt emészt fel. Épp csak a felvezetésig jutott, mire a pincér közeledik a tányérjaikkal. Amíg lepakol, hallgat, megköszöni a kiszolgálást, kortyol, hogy kitöltse az időt, míg a pincér távozik.
A telefonra pillant, majd Romanra.
- Az apám Mmmilan F-f-felagund; t-talán hallott róla,-*gúnnyal ejti a nevet. Voltaképp csak olyasmit árul el, amit minimális erőfeszítéssel derítenének ki, most viszont szüksége van arra, hogy súlyt adjon szavainak.*- Politikus, s mmmint olyan, engedelmes k-követőt remélt nnevelni. Örököst. Sosem érdekelt az alamizsnája; én elvenni akarom t-tőle, s mmmásoktól, ami k-kell. Nnnekem vagy önnek,-*billenti ismét oldalra fejét, madárszerű mozdulattal. Van benne valami vontatott. Akárha ragadozó lenne, vagy holló - okos, sötét szemek, súlyos csőr és nyugtalan elme. Az apja árnyékát ajánlották neki, aztán már azt se, s nincs benne igazán mélyre gyűrűző harag. De megteheti, és a képesség maga elég hozzá, hogy vágyja látni a túl kései felismerést a másik arcán.
A tányér felé fordul, mosolyt villantva Romanra.
- B-bon appétit!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- A k-k-kettő f-forrása nnnem f-feltételül eltérő. Dd-de sz-számolok v-vele,-*bólint, szemlátomást egyáltalán nem inogva meg. Bizonyos idő után a sérülések - legyenek mágikusak vagy sem - többé nem hozhatóak maradéktalanul helyre. A nonverbális varázslás hatalmas előnyt jelentene, azonban nem elengedhetetlen elem. Legfeljebb megfelelő embert kell keresnie, aki rendelkezik mindazon képességekkel, amikre szüksége van. Eszköz - eszköz.
Bár tekintete követi Roman mozdulatait, a rendszertelen rángásoktól eltekintve arca semleges. Ő sem törekszik tökéletes, makulátlan illemre, bármily óvatosak is szavai, gesztusai. A keze és hangja biztos, a szemkontaktust finoman adagolja, fészkelődés nélkül felelve az újabb kérdésekre.*
- A nnnnemzetközi k-kapcsolatok főosztályának v-v-vezetője. Mmmegvallom, engem jobban érdekel az igazságügy vagy a k-k-kereskedelem,-*furcsának hatnak ezek a szavak, ebben a közegben. Főleg az ő szájából, vacsora mellett, miközben nemrég még lanttal ölében énekelt. A kisugárzása kevésbé sugall nyers erőt, mint azt politikustól megszokták.*
- Nnnem csak az ő d-d-döntéseire, bár remélem mmmegérti, hogy mmminden k-k-kezdet nnnehéz. A t-t-tartós hatalomhoz b-biztos alapokra v-van szükség.-*Mert egy szóval sem említette, hogy beérné mindazzal, amit ígértek neki. Nem gyerek, aki egy cukorkával el lehessen terelni a figyelmét.- Ugyanakkor k-k-kész v-vagyok k-kezességet v-vállalni, részletekben t-törleszteni, a t-t-türelméért cs-cserébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Damien féloldalas mosolya egyetért a megállapítással - hangzatos, ám valódi erejét tekintve limitált pozíció. A titulus kevésbé foglalkoztatja, mint a megszerzett lehetőségek, elvégre ha csak a címre vágyna, nyomtathatna egyet magának és bekeretezhetné. Nem. Ő valódi hatalmat akar, másért nem bocsátaná alkuba az életét.
- Ez csak t-t-természetes, reális k-k-kamattal. Mmmelyik formájára gondol?-*A fair vagy igazságos véletlenül sem hagyja el az ajkát, ez az üzlet nem erről szól. Ugyanakkor nem is hízeleg vagy alázkodik meg. Talán a józan a legjobb szó rá, tisztában van pillanatnyi helyzetével, annak ingatagságával, de a jövő kilátásaival is. Néha nehéz megmondani egy kölyökállat gömbölyded vonásai, tejfogai láttán, mekkorára nő majd, milyen természete lesz. Akár az aránytalanul nagy mancsok, fegyelmezettsége sejtet valamennyit.*
- Ha mmmár család,-*kortyol a vízből, megköszörülve torkán, ahogy az erőlködő beszédtől szárad, arcán átvillanó irritációval.*- f-f-feltűnés nnnélkül szerezhetek b-be számos k-k-komponenst, ami nnnormális k-körülményke k-k-közt kérdéseket v-vetne fel. Mmméltánylásom jeléül,-*nyilván apróság, de abból kovácsol tőkét, amije van. A nagyapja hírneve pedig pontosan ilyen, bájitalfőző körökben csaknem megkérdőjelezhetetlen tekintély.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Nnnagyvonalú,-*nyugtázza komolyan, s ezzel egyszerre megjegyzi, hogy a másiknak biztosítékra van szüksége. Mintha maga az alku és "Roman" sem lennének kijátszhatatlanok. Ez persze momentán puszta teória, amit gondosan elraktároz elméjében, későbbi vizsgálatok céljából. Amíg ezeken a bizonytalan vizeken lavíroz, kíváncsiságnál többet nem enged arcára ülni. Az óvatosság ezer árnyalata lehet gyanús, s most nem engedheti meg, hogy túl sokat kérdezzen.
- G-g-gurkó.-*Balja megérinti feje oldalát ott, ahol a hajtömeg alatt az alig kivehető heg érződne, mintha csak gondolatot hessegetne el.*- V-v-végigjátszottam a mmmeccset, lefeküdtem aludni. A mmmedimágusok utólag állapították mmmeg az agyrázkódást... és a mmmaradandó k-károsodást.-*Akkor túl dezorientált volt, hogy igazán dühös lehessen - minden fájt, összemosódott és forgott. A konstans hányinger elterelte figyelmét töredékes emlékeiről.*- Azzal b-biztattak, hogy idővel, t-t-terápiával, gyógyszerrel ja-javulni f-fog a b-beszédem. Aztán eltelt hat év.-*Mimikája helyett hangjának tompított színei árnyalják a szavakat. Gúny, harag, keserűség. A türelmetlenséget kiszűri, bármennyire feszíti is, amikor ilyen közel érezheti a megoldást.*- A f-f-fejfájás, szédülés és hangérzékenység nnnem érdekelnek, mmmegszoktam. Ezt is,-int az egyik összeránduló izom felé arcán, bár akár egész megjelenésére érthetné.
A villára néz, az azt tartó kézre siklik tovább tekintete, mielőtt egy mosollyal félrekapná és elfordítaná arcát. Akár nevetéssel is küzdhetne, amint kezét emelve egyet-kettőt köhög, alátámasztva Ramon könnyed beszélgetésről festett képét.
- A k-k-kérés mmaga is sz-személyes. Nnnekem nnincsenek ilyen t-t-téren előítéleteim,-*vonja meg vállát, nem ejtve szót a nyugati mágia kudarcáról vagy lehetőségeinek szűkösségéről. Meg kell állnia, hogy ismét megnedvesítse a torkát néhány korty vízzel, s naptól sötét bőrét némi pír színezi. Szótlan, mély lélegzetéből sejteni, hogy régen nem beszélt ennyit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Valószínűleg lehetett valamennyi igazságtartalma a hitegetésnek - elvégre konkrét példákat tudtak felhozni, amikor a szüleivel beszéltek - azonban a valódi esélyeiről sosem esett szó. Mindenki túlságosan félt attól, hogy őt fogják perbe, nem alaptalanul. Elvégre ha a meccsen kint lévő medimágus rendesen megvizsgálja, most egészen máshol lehetne.
Neki azonban csak az maradt, amit az asztal és ők a két oldalán képviselnek. Bólintani Roman szavaira és hagyni, hogy tegye a dolgát megállapodásuk szerint. Elvégre ki tudja tölteni az idejét.*
- Ameddig sz-szü-szükséges, igen. Jelelenleg b-b-belső b-b-békém után k-k-kutatva za-zarándoklok épp k-ki t-tudja, merre. Z-zavartalanul d-dolgozhatunk a nyár végéig,-*ezt az információt szándékosan a végén ejti el. Eldobható kártyája mellett persze készenlétben tartja a másikat, hogy bármikor elérhesse a családját, ha arra lenne szüksége. Per pillanat azonban egyetlen radaron sem szerepel, s odahaza alighanem azt hiszik, a munkavállalás előtti utolsó szabad nyarát tombolással akarja tölteni. Szinte érzi az elnéző somolygást, nagyapja engesztelhetetlen durvaságát, ami ezt a két hónapot már ki tudja várni.
A belsejében vicsorra húzódik valami. Jó ez így.
- Ha mmegbocsátja, v-v-vissza k-kell térnem lassan, d-de mmmaradjon, amíg jólesik. V-v-várni fogom a hívását. És mmmeg se p-próbálja a sz-számlát k-k-kérni,-villant mosolyt, mielőtt kiinná poharát és felállna. Hasonló meghajlással búcsúzik, mint amilyennel érkezett, hogy néhány lépéssel távolabb elfoglalja helyét, ismét ölbe véve lantját és pengetőjét. Hosszú még az este, messze a hajnal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A találkozó óta ügyelt rá, hogy mindig keze ügyében tartsa a telefont, de ahhoz is ragaszkodott, hogy ne törje meg felvett rutinját. Utazott, megismerkedve a Európa újabb szegletének számos utcasarkával. A fényképekről útközben lemondott, helyette helyi művészek képeit vásárolta, akvarellt és szénrajzokat.
Akár egy régi, ismerős barát tért vissza hozzá az érzés, amikor még majd' minden gondolatát egyedül fejében tartotta. Megvolt a módszere, hogyan rendezze és rendszerezze őket, s azzal töltötte estéit, hogy megszabaduljon a feleslegessé vált dolgoktól. Helyet készített mindannak, ami rá várt, amire várt.
Ma este ismét az Utazóban játszik, s az őt ide szólító hívás óta türelme mintha mélyülne. Izgatottnak kellene lennie, de valahogy más tölti ki - mintha egyszerre minden hiperéles fókuszba került volna. Mintha kívülről nézné, magát is beleértve. Az asztal Romanra vár, s le kell hunynia a szemét, hogy ne akarja egyszerre látni az egész termet. Átengedi magát a zenének, csak a dalok közt nézve fel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A pillantása elsőként minden alkalommal arra a székre rebben, ahol a másik legutóbb ült. Az időérzéke a két villanás közti sötétség ellenére pontosan érzi a taktusonként múló időt, bár már rég nem számol. A ritmus beleivódott, egy-két-há-négy-öt-hat-hét-nyolc-kilenc-tíz. Nagyobb zenekarral figyelnie kellene a többiek mozgását, hogy összehangolják a játékot; itt azonban elég mesterét követnie vagy ha énekel, a többiek alkalmazkodnak hozzá. Egy-két-há..., másik dal, hallgatja az arab érthetetlenül szavait, a telt hangot. Öt-hat-hét, az este telik, mégsem nő benne aggodalom. Ha most meginog, akkor a rituáléig sosem jutna el.
...tíz. Még zengenek a húrok, amikor felnéz, egy hosszú pillanatig csak nézve. Nem akar semmit leolvasni Roman arcáról, csak hirtelen élességgel látja vonásait és megjegyzi őket. Aztán oldalra fordítja fejét, pár halk szót váltanak, s nélküle folytatják tovább.
Amint az asztalhoz lép, szótlan meghajlással üdvözli a férfit - üres pohara a kezében alighanem újratöltésre vár. Leül, tekintetével elkapva a pincérét, hogy odaintse. *
- Örülök, hogy l-látom,-*fordul vissza figyelme azonnal Romanra, rekedtes hanggal társulva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Ha nincs is tisztában azzal, hogy az ember miért másolja ösztönösen a társai viselkedését, érzi, hogy alkalmazkodik Roman lazább, kényelmesebb hangulatához. Biccent, mert a napjai tanulságosak, s amint a pincér feltölti a poharát, egy teát kér magának. A mangólére egészen enyhe meglepetést mutat csak, míg némán kortyolgatja a vizét - ritkán találkozik édesszájú felnőtt férfival, mintha kinövésre váró szeszély lenne.
- B-b-bármikor szívesen j-játszom...egy t-t-telefonjába k-kerül,-ostoba ötlet, de ártalmatlan minden máshoz viszonyítva. Mégis, egy pillanatig elhiszi a szavakat, a mosolyt és hasonlóan válaszol. Az évek alatt legfeljebb Médinek gitározott, aki sosem méltatta igazán szóra az egészet, s élénken él benne az utcazenélés. Mítosz, hogy kivételes tehetséggel majd kitűnik, akinek nincs zenei háttere, egy világklasszist sem fog felismerni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Nnnem t-t-teszek k-komolytalan ajánlatokat,-*állja a másik tekintetét, kényelmesen kitöltve a pillanat maradékát csönddel. Meglepődne? Valószínűleg. De hozzátartozna az egész érdekességéhez. A bejövő hívások közt mindig lenne egy kevés esély arra, hogy ilyen kérés legyen.
Legutóbb jóformán érintetlenül hagyta ételét, így - Roman után - mindössze desszertet kér most. A teája meglepő fűszerillattal lengi be az asztalt, a kardamon és a fahéj könnyen felismerhető aromája keveredik ritkaságokéval.
- Igazán k-k-kár,-mást nem marad ideje hozzátenni, bár nem sokat tudna - a közhelyet arról, hogy azt mondják, olyan, mint a seprű és nem lehet elfelejteni? Akkor már inkább meghagyja az őszinte kíváncsiságot a szavak között, mert érdekelné, milyen hangszerről lehet szó. Udvariatlan vagy sem, átmenetileg minden mást feledtet vele a belengetett jó hír.
- Ha v-v-vannak rossz hírei is, k-k-kérem, azzal k-k-kezdje,-*nem akar túl feszültnek vagy lelkesnek tűnni, de van benne egy adag visszatartott lélegzet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Egy csipet óvatosság. Ügyel az arcára, bár a rángás miatt többnyire nehéz bármit kezdeni vonásainak finomabb rezzenéseivel. Roppant halovány az esély arra, hogy a férfi olyat kérjen, ami miatt habozna vagy megtagadná az együttműködést. Ugyanakkor mindez lehet tepogatózás, hogy kiderítsék, mennyire ért valóban a komponensekhez. Ne csigázzon mozdulattal dönti meg fejét, enyhén felvonva szemöldökeit.
Kortyol a teából, a meleg jólesik a torkának, miközben a felvezetőt hallgatja. Az asztalon pihenteti karját, nem engedve el a poharat, s határozottan bólint a kérdésre.
- Av-vasson be.-*Ha időközben kételyei merültek volna fel, akkor sem vonna vissza semmit, amit előzőleg mondott. Elengedhetetlen ahhoz, hogy szavainak hitelt adjanak - bizalom híján erre kell építenie, amíg a mágikus egyezség nem köti mindkét felet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Hangtalan, apró mozdulatokkal jelzi, hogy figyel - s ebben a hallgatásban valóban minden részletet szomjasan felisznak érzékei. Az adrenalin, nyugtázza valahol tudata mélyén. A találkozó elegyíti magában mindazt, ami a kviddicshez vonzotta, még az alatta ásító üres tér érzése is megvolt.
- Ózon illatú, v-v-vöröseslila f-ffinom por. Mmmilyen s-sötétségű és mmmennyi?-*Nem szerette a bájitaltant, mert saját tehetségét, eredményeit mindig valaki másénak tulajdonították. Egyetlen dícséretet sem kapott soha, amiben ne jelent volna meg a név, mint egy hozzávarrt árnyék. Most pontosan ezt fogja kihasználni. Ironikus, kapcsolatukat tekintve.
A komponens, melyet meg sem neveznek, mégis megemlítik. Le kell gyűrnie felbolyduló gondolatait, hogy ne adjon látható reakciót. Helyette az ujjakra és a közöttük nyugvó fiolára összpontosít. Elveszi, s átfut fején, milyen kellemesen meleg az üveg. Körül sem nézve sietség nélkül zsebreteszi, mert ebben a közegben nem megszokott portéka.
A vér mindig köteléket jelent. Nem mindegy, hogyan és mihez köti hozzá magát - vagy a másikat.
- Mmmíg k-k-étlem, hogy ez v-v-vérszomjat ébresztene a d-donorral szemben,-*kezd bele lassan, alaposan megfontolva szavait,*- t-tudnom k-kell k-két d-dolgot. Egyszeri v-v-vagy f-fogyasztástól f-f-függő rítusra k-készül?-*keveset tud a keleti mágiáról, azonban párhuzamokat tud vonni más ágakból. Sokat kérdezősködni veszélyes, mégis, ez gyakorlatias körültekintés.
- V-v-valamint azt, hatással l-lesz-e a sz-szándék, mmmellyel v-vétetik,-*hangja egyenletes, akár egy csiszolt felület. Az önként adott vagy akarat ellenére nyert vér mást-mást jelenthet, s bár megtehetné, hogy pusztán bárki tudta nélkül tölti meg az üvegcsét, túl fontos részlet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Olyan világban nőtt fel, amiben puszta akarat és gyakran ki sem mondott szavak által mozgatott erők hajtanak mindent. Aki szerencsés, tekintheti ezt természetesnek, az élete szerves részének anélkül, valaha mélyebben belegondolna. Adott, magától értetődő, hogy mágia él benne és egy intésbe vagy pöccintésbe kerül elérni valamit. A kviblik szánandóak, a muglik viccesek, mint egy groteszk egzotikus állat.
Egyik pillanatról a másikra vetette ki ez a világ, ez a gondolkodás. Varázslás nélkül mintha a fél karját vesztette volna el és nem csak képletesen. Kiszolgáltatott volt, ó, senki sem érezte ezt nála jobban. Magára maradt a tettei következményeivel, a saját fejébe zárt gondolatokkal. A családja úgy vesztette el az érdeklődését, ahogy egyre halványult az esélye a felépülésre. Tudta, hogy kevés választja el attól, hogy száműzzék a nyilvánosság elől.*
- K-k-kérdés nnnélkül v-v-vettek el t-t-tőlem sok mmmindent, azt ha-hangoztatva, az én érdekem - mmmiért k-k-kellene az engedélyük, ugyanehhez? V-végre hasznossá t-t-teszem mmmagam. És v-v-valóban az én érdekem.-*Nem hiszi, hogy Roman kíváncsi lenne az egész történetre. Nincs benne semmi különleges, a szülői tekintélyelvűség megfejelve egy kis soviniszta aranyvér-imádattal, nárcizmus csipetnyi fizikai és verbális erőszakkal. Az örökkön változó feltételekhez és követelményekhez kötött "szeretet".
Igen. Készen állt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Sok döntést már azelőtt meghozott, hogy egyáltalán felhívta volna a számot - nem partra vetett halként, kétségbeesetten csapkodva került ide. Amire csak lehetett, előre megkereste a választ, amikor nyugodtan végiggondolhatta a felmerülő kérdéseket. Őszintén, világéletében rengeteg felesleges ideje maradt gondolatokkal játszani, valahányszor ünnepélyeken, tanórákon, kötelező jelenéseken, hegyibeszédek alatt unatkozott.
- Hmm. K-k-kíváncsivá t-tett,-*beleegyezése visszafogott, mert megjelenik a pincér, hogy letegye eléjük a rendelést. Dami beleiszik a teájába, majd ahogy magukra maradnak, a desszertjét Roman felé fordítja, közelebb csúsztatva az asztalon.*
- Ha a mmmangó ízlett, k-k-kóstolja mmmeg ezt is,-*eredetileg ajánlani akarta, de néha egyszerűen túl lassú ahhoz, hogy időben jusson szóhoz. A fagylalt rózsavízzel és narancsvirággal készül, többek között, amik gyakran elriasztják az európai vendégeket. Pedig isteni és egyáltalán nem olyan, mintha parfümöt nyalogatna az ember, az előítéletekkel szemben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Amikor, nnnem 'ha',-*javítja ki egészen finoman és szemrehányás nélkül asztaltársát, épp csak máshova helyezve a hangsúlyt. Arroganciának hathat, mégsem erről van szó. Ezt a feladatot mintha neki találták volna ki. Egyetlen kirándulásába telik majd, hogy a megfelelő pergament és tintát használva a családi baglyok valamelyikével adja fel a hamisított rendelést. Csupán meg kell értetnie az állattal, hogy a választ és hozzávalót is neki kézbesítse a nagyapja helyett, ami nem lesz nehéz. Minden élővel felmosórongy-módra bánik, ami csak levegőt merészel venni a jelenlétében.
- Ahogy sz-szeretnéd. Értesítlek mmmajd, v-várhatóan mmikorra jutok hozzá.--*Biccent, mert neki mindegy a megszólítás. Becézni sose próbálták, úgyhogy az egyetlen, amitől nyolc napon túl gyógyuló agyf*szt kap, a nagyapja igénye, hogy az unokái magázzák. Lassan átmozgatja nyakát, mintha a kellemetlen gémberedés az elmúlt években eltűrt kellemetlenségekkel együtt csak arra várna, hogy kiűzze tagjaiból.
Roman metodikusan, megfontoltan mozdul és az ilyen - amikor valaki érezteti, hogy őt nem lehet siettetni - vonzza a tekintetét. Az emberek, akik nem görcsösen próbálkoznak, hogy elismerést és tiszteletet csikarjanak ki másokból; hanem valódi tartásuk éri el ezt, jelenlétük súlya. Ezen a szinten teljesen mindegy, megjátsszák-e vagy sem, mert elég hihető, hogy vonzástere legyen. Illetlenség lenne nem adózni legalább elismeréssel, ha a csodálattól tartózkodik is. Az arcát nézi, arra a pillanatra vadászva, amikor a hümmögést hallatja, csak félig tudatosítva, mit csinál.
- Örülök,-*int kezével, s meghagyja a lehetőséget, hogy Roman vegyen még magának a fagylaltból, ha szeretne. Csak akkor húzza maga elé, ha a másik leteszi a kiskanalat. Jómaga inkább kényszerből eszegeti lassan, hogy ne rontson torkán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A mosoly és a megjegyzés olyan, akár egy kellemes, napos folt a padlón - Damienben valami lustán nyújtózik, élvezettel süttetve magát. Érezhetné magát kiszolgáltatottnak, sebezhetőnek, hisz még mindig az; sőt... a karnyújtásnyire lévő alku és Roman azonban merőben más irányba terelik. Talált egy utat, egy pokolból kivezető pókfonalat, amibe lényének minden makacssága foggal-körömmel kapaszkodik.
- Oh?-*arcára derűs mosoly kúszik, amint közelebb hajol, átmenetileg alkarját az asztalra fektetve. Jobbjában tartja, s finoman meglóbálja az ujjai közt egyensúlyozott kanálkát. A görbe megrándul, tikjeinek egyike beletép a szélébe, miközben evidens érdeklődéssel fürkészi Roman vonásait. Intriguing little games..
- Mmmiért n-ne? El-elfogadom, d-d-de így csak akkor í-í~rok, amikor k-k-kezemben az Agrippa,-*girbe-gurba orra valahogy illik ahhoz az aszimmetrikus mosolyhoz, amivel beleegyezik. Milyen szomorú is lenne megfutamodni... Kanyarít egy falatot a fagylaltból, s hagyja elolvadni nyelvén az édes ízt.*
- Ja-javasolnám, hogy a-a rituálé után hajtsa b-be a győztes a t-t-tartozást,-teszi hozzá, puszta gyakorlatiasságból; kevesebb késedelem és több lehetőség kínálja így magát. Ráadásul lesz elég dolguk addig, a többi hozzávalóval - neki például meg kell oldania a vér kérdését.
- Elnézést, utolsó k-k-kérdés. A f-fiola t-t-tartalmaz alvadásgátlót?-*kanyarodik gondolatai után, mert ha hetek távlatában gondolkodik, akkor erre is ügyelnie kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Néha azt érzi, hiányzik belőle egyfajta nyegleség vagy könnyelműség, amit a vele hasonkorúakon lát - nincs híján a felszínes vonásoknak, a hangsúlyok mégis máshova tolódnak. A másik nemet int fejével, szemlátomást remekül szórakozva a feltételezésen. Dami lélekben itt von vállat, a származás és külső néha köszönőviszonyban nincsenek egymással. A muglik se utaznak kevesebbet, rá kellett jöjjön.
- Nnnekik sz-sz-szerintem mmég az unokáid is "gy-gyüttmentek" lennének,-*mosolyog fel az idegenre, kissé féloldalasan. A fővárosok lakói kiváltképp gőgösek szoktak lenni, mintha azonnal büszkeségre jogosítaná fel az embert.
- T-t-tegnap érkeztem. Stoppolok, k-k-keresztül Európán, d-d-de olykor elcsábulok,-adja magyarázatként arra, mit keres ennyire délen, bár igaz, nem határozta meg az irányt, aminek mentén átvág a kontinensen. Mégis, az ösztön általában kelet-nyugati tengelybe kapaszkodna, nem észak-délibe. A háta mögött pihenő szerény hátizsák azt sugallja, könnyen utazik; sátor híján couchsurföl vagy... a szabad ég alatt hál.
- Zenélek, k-k-körülnézek, aztán ha-ha elég gy-gyűlt össsze, t-t-továbbállok. P-p-persze attól is f-f-függ, hol hogyan f-f-fogadnak.-*A vizes üvegéért nyúl, hogy lecsavarja a tetejét és jókorát kortyoljon belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ha az üzenet bagolyban érkezik, lehet, ügyet sem vet rá - ilyen kurtán és követelően általában a nagyapja ugat neki utasításokat - azonban a mugli technológia előnye, hogy azonnal látható a küldő. A szemöldöke azonnal feljebb ugrik a név láttán, felülni azonban csak lassan ül fel ágyán, vigyázva, hogy ne lökje le öléből Ethelt. A tarka hátát simogatja, amíg újra átfutja a rövid, meghívónak csúfolható sorokat. Szerzs a jegyzetei tetején szörtyögve szunyókál, a mozgásra nyújtózkodni kezd és felül, egyszerű lélekként reménykedve benne, hogy minden út a konyhába vezet. Sajnos Damien mégse az ajtó, hanem az egyszem szekrény felé indul meg, amikor áttelepíti a másik macskát a párnára, úgyhogy a vörös kandúr csak sóhajt és a másik oldalára fekszik.

Az étterem felé közelítő alakot elsőre esélyesen meg se ismernék legtöbben - nem mintha annyira kicsípte volna magát, de a közhiedelemmel ellentétben ha akar, akkor tudja, hogyan öltözzön és ellensúlyozza megjelenésének kevésbé előnyös elemeit. A sziluettjén például - mondjuk a törött orrával ellentétben - határozottan lehet segíteni, ha lazább zakót és nadrágot választ. Tudás, amiről sosem hitte, hogy hasznára lesz... A dolgok néha felfoghatatlan sebességgel változnak. Pár hét hosszú idő; kétszeresen, amikor az addig visszatartott lélegzettel álló élet egyszerre újra felveszi a fonalat. Amint magas, tetőtől talpig feketébe öltözött belép, sietnek felé és csendes szóváltást követően kísérik az asztalhoz. A mozgása ruganyosabb, mint az ember várná, hanyagul idomul a környezethez, érdektelenül nézegetve a berendezést. Amikor végül Mihailra pillant, egy halovány félmosoly rándul a szája szélén, biccent, Nos, itt vagyok hát.
- K-k-köszönöm,-*vesz megkönnyebbült búcsút a pincértől, amint megkapja az étlapot és magukra hagyják őket.- Mmminek köszönhetem a mmeghívást?
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mielőtt a pincér belekavarodhatna, kezével hívja fel magára a figyelmét, bocsánatkérő félmosollyal a kényszerű udvariatlanságért. Esze ágában sincs ugráltatni szerencsétlen felszolgálót, de felesleges köröket futnia az itallap miatt.*
- E-elnézést, alkoholmentes gin-t-t-tonicot szeretnék, ha nem túl nnagy k-kérés.-*Köszönöm helyett csak biccent, mindenkinek időt spórolva. Kevés értelme lenne olyasmit böngésznie, aminek a kilencven százaléka tiltott számára, s egy ilyen helynek valószínűleg nem jelent kihívást egy mocktail. Tekintete csak akkor fordul Mihi felé, amikor a pincér távozik, fenyegetőt súroló súllyal nehezedve a szőkére.*
- Mmmég jó, hogy engesztelni és nnem lenyűgözni akarsz,-*elmosolyodik, s ezzel megtörik a pillantás merevsége. Valahol a szavak közt megbújik némi él, mert határozottan nem szereti, ha teljesen kiveszik a kezéből az irányítást. Váratlan meghívót kapni egy dolog; egészen más meg se kérdezni, hogy minden egyes lépésben rábízza-e magát a másik ízlésére. Ugyanakkor vonásai semlegesek maradnak, amint kényelmesen hátradől, s vállairól úgy omlik a földre a feszültség, mintha nehéz anyagú köpeny csusszana le. Fejét féloldalasan tartja, ami egyaránt sugallhat játékosságot és arroganciát, mert srégant néz Mihailre.*
- Ugyan. Mmmeglepetések nnélkül mit is keresnék itt?-*szeme megcsillan, mert a kíváncsisága sokkal erősebb, mint bármiféle neheztelés. Pillantását el-elszakítja a szőke alakjától, látszólag a berendezés vizslatva, hogy megtalálja figyelmének egyensúlyát. Kíváncsi, nem ostoba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bár az alkalom kínálkozik, komment nélkül hagyja a választ, a változatlan mosollyal együtt. Meghagyja ezt a pillanatot a veszélyesen csillogó kékeknek, az elértett burkolt figyelmeztetéseknek.
- T-t-tény, ám egyébként is b-beszélni akartam veled,-* feldobtak egy labdát, ő pedig tárgyilagos nyugalommal pattintja szinte azonnal vissza a másik térfelére. Belekortyol az italába, rászánva néhány pillanatot, hogy szemügyre vegye az alkotást - a pohár jeges érintese remek kapaszkodó, ha érzékei elbódulnának.
- D-de mmmesélj csak nyugodtan, elvégre te hívtál,-*néz fel, amint érzékeli, hogy Mihi figyelme felé kószál az ablak helyett.* - Ha mmár újfent nnem hagysz olvasni,- teszi hozzá, szokatlan könnyedséggel és megbúvó negyed mosollyal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Megtorpantja a másikat, ha csak egy rezzenésre is, s meg kell vallja, élvezi ezeket. Lényegtelennek tűnő apróságok, akár a köveket koptató vízcseppek.
- A válaszod nnnem b-b-befolyásolja a mmmai estét, - bocsátja előre, mert alighanem kellemetlen felismerés lesz, hogy csendesen utánajárt ennek-annak.* - Ssszükségem lenne egy k-kamu t-terapeutára, hogy a cs-család leszálljon rólam. A nnneved adnád csupán, k-kezelésre nem szorulok,- vázolja nagy vonalakban az alapokat, a másik első reakcióját figyelve. Számít némi ellenállásra vagy kérdésekre, nem alaptalanul.
- Nnnem nnnehéz a dolgod, t-tekitettel arra, mmmennyi időt töltök vele,- s voltaképpen finoman elindítja ezzel a beszélgetés fonalát. Az ujjakat nézi, azzal a félig tudattalan figyelemmel, ami a zenészeké, majd sötet íriszei felpillantanak. Komoly szavak? Micsoda meglepetésekkel teli nap.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mihail vonásai táncot lejtenek, az odavakolt mosolyt leszámítva, s lassan megtanulja teljesen figyelmen kívül hagyni a görbét - annyira állandó, hogy nagyobb hangsúlyt inkább a kisebb, észrevétlenebb gesztusoknak ad. A visszautasítás kevéssé aggasztja, mert mint minden problémára, az aktuálisra is több megoldás létezik; mégis, ennek az alkunak lennének előnyei. Ahogy a másik lesüti a szemét és feje előrebillen, hogy ujjaival megtámassza az orrnyergét, Dami is előredől, hogy alulról felfelé nézhessen rá.
- Nnnagyszerű. Esetleg,- s itt arcára mosoly kúszik, - használhatod olvasásra ezt az időt. Lehetek aláfestőzene, mmmár ha nnem vonom el a figyelmed az olvasmányodról,- fűzi tovább, mert szándékában áll biztonságos mértékben fenntartani a látszatot és valóban jelen lenni a kijelölt üléseken. Mégsem tér vissza eddigi kényelmes pozíciójába, s egy csendes pillanatig farkasszemet nézve tanulmányozza. Tekintete elidőzik az arcélen, az áll és torok vonalán, aztán oldalra rebben, ujjai pedig a poharára fonódnak. Kortyol, az ablak tükröződésében a jelenet egészét figyelve.
- Can I invoke c-confidentiality nnnow, for a mmoment?- kérdezi, jóformán a saját tükörképétől, s ha Mihail igennel válaszol, lassan felé fordítja a fejét. Nem néz fel azonnal, ám amikor megteszi, arcán furcsa árnyalatú mosoly terül szét. - Hálás köszönetem. Kellemesebb lesz így beszélgetni, elnézést a körülményes kezdetekért - ám egyelőre senki mással sem szeretném megosztani, hogy visszanyertem a beszédem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A váltás nem annyira éles, mint lehetne, ám markáns - a hang, amit eddig darabosra tördelt a dadogás és karcossá az erőlködés, kisimul. Egészen másképp cseng, mondhatni öltözteti, összhangban azzal a változással, ami viselkedésében érezhető.
- Helyes, mert valójában az egyetlen lehetsz,- a mosoly halványodik, bár teljesen nem tűnik el - meghúzódik, hogy szavai és gesztusai takarásából elővillanjon, mint gondosan választott öltözék hasítékán át a fedetlen bőr. Felemeli saját poharát, hogy koccintson, a husky-kék szempárt figyelve. A másik nem érzi az egész súlyát, ám valójában elvárásokat sem támaszt Damiennel szemben.
- Milyen szép is lenne, ha ilyenek csak úgy megtörténnének,- belekortyol az italba, gondolatban száját elhúzva kivillantva ínyét, amint a hat év üressége alattomosan hozzátapad. Azt mondják, az emberi élet megfizethetetlen; ám pontosan tudja, mennyivel tartozik a sajátjáért. - De nem, mágiával vásároltam vissza az életem. Ezért nem akarom, hogy más is kérdezősködjék,- s ezzel új megvilágítást nyer kérése.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Rád nézve legfeljebb annyi fenyeget, hogy lyukat beszélek a hasadba,-szája széle mosolyba rándul, aztán a tikk belekap vonásaiba, s elfordítja a fejét, amíg emúlik a rngatózás. A szőke a saját érdekében sem fog részleteket kapni,  a látszat ellenére átgondolt döntés ez, kockázatok és nyereségek mérlegelt listájával.
A kérdésre mégsem ezekkel válaszol, mert nem ezek indították el a gondolatot, csupán alátámasztották döntését.
- Az emberek szeretik az ismerőset,- ezzel nyilván nem mond semmi újat egy pszichológusnak, de a szemtelen vigyorral szemben józan, már-már merengő komolysággal ül. - Olyasmire emlékeztetsz, amit senki másban nem láttam még. És nem félsz,- tolja odébb az asztalon a poharát, ujjaival megkocogtatva az oldalát. A fojtott, feszült nevetésre szusszan, aztán megvonja a vállát.
- Sosem próbáltam barátot szerezni még, de meguntam, hogy más válassza meg helyettem, kik legyenek az életemben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Nincs rá szavam. Gondolom, evidens, mennyire új terepen mozgok,- hímnemű ivadékok, érzések, pfujpfuj és mineknekedönismeret. Mindazonáltal őt is érdekelné, mi az, ami ismerőssé teszi számára a másikat, s farkasszemt nézve vele tovább keresgél, míg talál valamit. - Talán azt mondanám, összecsengett.
Bólint a kérdésre, most kihasználva, hogy meg sem kell szólalnia - a pincér ugyan aligha jelentene veszélyt, mégsem kockáztat. Kivárja, hogy magukra maradjanak, egyelőre nem foglalkozva az étellel.
- Attól függ, honnan nézzük. Sok dolgot dacból tettem, aminek az a hátránya, hogy engedelmesség és lázadás egyaránt az elvárásokból határozható meg. Az aranyvérű partyk, a Durmstrang, az eljegyzés, a Bagolykő egyike sem az én ötletem volt,- s ezen kívül is akad még bőven döntés, mely bár az övé, mégis közvetve a családja diktálta. Az asztalt nézi, aztán felhajtja a maradék italát, ha incs is benne alkohol. Ezek a döntések hozták magukkal azokat a "társakat" és áldozatokat, akiket másként nem keresett volna; ámbár kétséges, pusztán az eltérő körülmények meggátolták volna-e abban, ami a vesztéhez vezetett.
- A dadogás túl kiszolgáltatottá tett. Képesek lettek volna eltüntetni a nyilvánosság elől,- gúnyos, megvető fintorra húzza száját, ami nem áll messze a vicsortól; aztán ahogy jön, úgy simul  el az indulat. Friss emlék, de tekintete találkozik Mihailével és megenyhül.
- De nyugodtan válts témát. Beszélgetni jöttem, nem monológolni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A kérésre az ablak felé billen feje, s tekintete kissé fókusztalanul a tükörképek mögé mered. Van valami merengően szoborszerű a tartásában, bár vonásai és szinei messze állnak az idealizált szépségtől.- Hallottál már arab zenét?- kérdezi talán jó fél perc múltán, látszólag összefüggéstelenül, lassan visszaforditva arcát. - Teljesen másak az egységei, negyedhangokban is gondolkodik, ami a nyugati zenében hamisnak minősül. A legtöbben ezekhez a klasszikusokhoz szoktak, számomra azonban sosem volt elég tér benne. Fals hang vagyok.- Szája apró, gunyoros fintorra görbül egy pillanatra, mulattatja ez a vélemény. Tekintete aztán megkeresi Mihaelét, mint aki még egyszer ellenőrzi, mielőtt kimondaná. - Mintha... ugyanannak a maqam-nak a hangjai lennénk. Nem feltétlenül hasonlóak, de összecsengnek.- Persze meglehet, hogy téved, hogy megcsalták érzékei, talán most is ennek jeleit kutatja. Vagy azt figyeli, érthető-e egyáltalán a hasonlata, aminél jobbal nem igazán tudna szolgálni.
- L'habit ne fait pas le moine,-- jegyzi meg csendesen, amint lépteket hall közeledni. A megjegyzésre csak elmosolyodik, a pincér miatt megtartva válaszát magának, s egy biccentéssel köszöni meg az újabb gintonicot. Kortyol belőle, s tekintetét lesütve várja, hogy hallótávon kivül kerüljön - amikor felpillant, hűvös mosolyának éle van.
- Félreérted,-poharáról lecsúszó ujjai úgy koppannak egymásután az asztalon, mintha zongorabillentyűk lennének alattuk. - Ennek súlyos következményei vannak. A beszéd szabadság, s szabadulásom kulcsa. A múltban tett benyomások ellenére,- s mosolya csak most éri el a szemeit, valódi derűvé foszlik, - nem szeretek fejjel rohanni a falnak. Ugyanakkor, ha már itt tartunk,- közelebb hajol, talán veszélyesen közel is, karjaival az asztal peremén megtámaszkodva. - Érdekelne, mi számodra a szabadság?