Ren Donovon
Már jó ideje rotta az utcákat amikor elkezdet csepészni az eső. Nemsokára úgy ömlött mintha dézsából öntenék. Mivel semmi kedve nem volt bőrig ázni gyorsan bemenekült a legközelebbi épületbe. Legnagyobb megdöbbenésére egy barátságos étterembe találta magát. A hely legszembetűnőbb tulajdonsága az erős füstillat volt,no meg az ide-oda repkedő pillangók amelyek mintha a berendezés részeiként szolgáltak volna. Ezzel a meglehetősen fura gondolattal telepedet le az egyik asztalhoz és csendben elkezdte kavargatni a teáját. Természetesen nem felejtette el a jegyzeteit sem. Ezek csakúgy mint a könyvei mindig a táskájában lapultak. Szívesen kutatott ismeretlen esetek és a varázslóvilág számára is relytéjes fogalmak után.